Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-31 / 204. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS B MEGYEI TflNACS LAPJA 1985. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XL. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM Ülést tartott az Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület — a Minisztertanács előterjesztését megtárgyalva — törvényerejű rendeletet hozott az országgyűlés által ez év április 18-án elfogadott oktatási törvény hatályba léptetéséről. Az új törvény 1986. szeptember 1-én lép hatályba, ennélfogva lehetőség lesz arra, hogy az érintettek kellően megismerjék, és az illetékes szervek addig elvégezzék a törvény végrehajtásához szükséges feladatokat. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleté átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz a tanulmányokkal szerzett jogok védelméről, és a korábbi jogszabályok szerinti iskolai végzettség elismeréséről. Szocialista gazdasági viszonyaink fejlődésének megfelelően az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott a bírósági cégnyilvántartás szabályozásának korszerűsítéséről. A csaknem négy évtizede hatályban volt korábbi rendelkezés már nem felelt meg maradéktalanul a megváltozott gazdasági körülményeknek, és alkalmazása a gazdálkodó szervezetek, a polgári jogi társaságok, a gazdasági munkaközösségek tevékenységére esetenként nehézséget okozott. A törvényerejű rendelet végrehajtásának részleteit igazságügy-miniszteri rendelet szabályozza. Az Elnöki Tanács a továbbiakban bírákat mentett fel, s választott meg, majd más időszerű ügyekről tárgyalt. II SZOT elnöksége az üdülésről és a vállalatirányítás korszerűsítéséről Pénteken ülést tartott a SZOT elnöksége, és több közérdekű kérdésről tárgyalt. Foglalkozott az 1986. évi kedvezményes szakszervezeti üdültetéssel, s megállapította, hogy a rendelkezésre álló helyek az ideihez hasonlóan jövőre is 393 ezer dolgozó üdültetését teszik lehetővé. A családos üdülés turnusonkénti időtartamát tizennégyről tizenkét napra csökkentik, így eggyel több túr-, nust — háromezerrel több családot — tudnak fogadni a főidényben az üdülők. A szakszervezeti üdültetés térítési díjaiban nem terveznek változást, a gyógy- üdültetés díja annyiban módosul, hogy azt egységesítik, vagyis az elő- és utószezonban is a főidény díjait számítják fel. A korábbi évekhez hasonlóan jövőre is 25 ezer — egyenként 200 forintos — ingyenes utalványt osztanak ki az iparági-ágazati szakszervezetek útján, ezzel is támogatva az arra rászoruló dolgozók üdülését. Az elnökség megvitatta a szakszervezeti művelődési intézmények hatodik ötéves felújítási és rekonstrukciós tervének teljesítéséről szóló jelentést és S hetedik ötéves terv készítésének koncepcióját. Az idén záródó ötéves tervidőszakra 47 művelődési intézmény felújítását és rekonstrukcióját tervezték, várhatóan azonban ötven intézményt újítanak fel. Az elnökség a továbbiakban az új vállalatirányítási formákra való áttérés kezde-. ti tapasztalatait tekintette át. Megállapította, hogy a vállalatirányítási rendszer változásait a közvélemény élénk érdeklődéssel fogadta, az iparági-ágazati szakszervezetek a vállalatok előzetes besorolásában részt vettek, s véleményt mondtak a tervezett új vállalatirányítási formáról, az esetleges szervezeti változtatásokról. Az ipari tárca területén a vállalatok 86 százaléka értett egyet az előzetes besorolással és a bevezetés időpontjával, a vállalatok 8 százaléka az áttérés időpontjának, hat százaléka pedig a tervezett irányítási formának a megváltoztatását kérte. Az ipari vállalatoknak döntő többsége 1985 második, illetve 1986 első félévében áll át az új irányítási formára, így az új irányító szervek munkájáról általános tapasztalatok még nem állnak rendelkezésre. A MÉM-hez tartozó vállalatok többségében már ez év június 30-ig megtörtént — gyorsan és zökkenőmentesen — az átállás. Az igazgatók döntő többségét az új testületek megerősítették, mindössze hat vállalat eddigi igazgatója nem kapta meg a bizalmat. A tapasztalatok összességében kedvezőek. Az előkészítés és a választások egyaránt jó légkörben zajlottak le. A szakszervezetek azonban nem tartják kedvezőnek azt, hogy a közgyűlések viszonylag kevés fizikai dolgozót választottak a vezetőségekbe — arányuk nem éri el a 32 százalékot —, s nem egyértelműen kedvező az a tapasztalat sem, hogy a mezőgazdasági üzemek nagy részében az igazgatóhelyettes tölti be a vállalati tanács elnöki tisztét. Sikerek és gondok a szövetkezeti iparban Tegnap, pénteken Szarvason a vas-, fémipari szövetkezetben tartott kihelyezett ülést a Kiszöv elnöksége. A legfontosabb napirendi pont a szövetkezetek első félévi gazdálkodásáról szóló beszámoló megvitatása volt. A beszámolóból kitűnt: a szövetkezetek első félévi munkáját. eredményességét meglehetősen nagy szóródás jellemzi. Vannak nagyon eredményesen gazdálkodó egységek és vannak, melyek nem tudtak eddig megfelelni az eljárásoknak. Ha csak az átlagot nézzük, minden rendben van. Az ipari szövetkezetek termelési értéke 2 milliárd 621 millió forint, ez az időarányos terv éppen 100 százalékos terv teljesítésével egyenlő, a bázishoz képest 13 százalékkal, abszolút összegben 300 millió forinttal nőtt. Az útlap persze nem sokat mond, hiszen a statisztika következő sora már arról számol be, hogy rendkívül nagyok a szóródások. A teljesítés — az egyes szövetkezeteket nézve 81,3 és 207 százalék között változik. A két legtöbbet teljesítő az endrődi szabó- és a gyulai szabószövetkezet, a negatív példa pedig a Mezőberényi Építőipari Szövetkezet. Persze csak a számok alapján elhamarkodott dolog lenne elítélni például a mezőberényieket. A termelés alakulására ható tényezők ugyanis rendkívül különbözőek. Elsősorban az építőipari ágazatoknál okozott jelentős kiesést a rendkívül hideg időjárás. Az ebből származó kiesés 25— 30 millió forint és ennek pótlása nem is sikerülhetett, csak az első félév folyamán. Import alkatrészek, anyagok hiánya is okozott termeléskiesést a szövetkezetekben. Természetesen nem csak negatív hatások érték a szövetkezetét. A gazdálkodás szemléletében pozitív változás tapasztalható és jól alkalmazkodtak a gazdálkodó egységek a változó szabályozókhoz is. Az új kereset- szabályozás például több szövetkezetben igen komoly eredmények forrása lett. A megtermelt árut el is kell adni és ha itt is csak az átlagot nézzük, nem lehet okunk panaszra. Mintegy 13 százalékkal nőtt az értékesítés a bázishoz képest és — a népgazdasági terveknek megfelelően — leggyorsabr ban az exportban. De a klasszikus fokozás, a „kis hazugság — nagy hazugság statisztika" erre az esetre is érvényes. Az értékesítés rubelrelációban lényegesen több mint 50 százalékkal meghaladta a bázist, és ebből rögtön látható, hogy a tőkés exporttal viszont baj van. A bázishoz viszonyítva 90 százalékos, a tervhez mért 42,5 százalékos teljesítés mindenképpen várakozáson aluli. Ezek után vessünk egy pillantást az előrejelzésre, arra, hogy mi várható még az év végéig megyénk ipari szövetkezeteiben? összességében a termelési érték 400 millió forinttal, 8 százalékkal haladja meg a múlt évi értéket. Az értékesítés területén belföldre és rubelrelációban többet adnak el a szövetkezetek a tervezettnél, tőkés exportnál legfeljebb a tavalyi bázis teljesítése várható, de még ehhez is nagy erőfeszítésre, jó piaci munkára lesz szükség. L. L. Új országos ellenőrzések A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken ülést tartott. Megvitatta és elfogadta a gépi berendezések fenntartásával, felújításával és korszerűsítésével foglalkozó vizsgálati jelentést. A dokumentumot a KNEB a kormány elé terjeszti. _ A testületet tájékoztatták az új országos ellenőrzésekről. Közülük az egyik arra keresi a választ: hogyan érvényesül az anyagi és erkölcsi felelősség a leltározás során? Az ellenőrzés az iparra, a közlekedésre, a postára, a mezőgazdaságra és a kereskedelemre terjed ki a fővárosban és nyolc megyében. A széles körű vizsgálatot az indokolja, hogy egyes gazdálkodó szervek nem mindig kezelik a társadalmi tulajdon védelmét megillető gondossággal a leltározási hiányokat és többleteket. A lel tá rozás szabá lyszerűségén túl azt is áttekintik, hogy az érvényes szabályok egyáltalán alkalmasak-e a hatásos erkölcsi és anyagi felelősség érvényesítésére. Az egészségügyi intézmények integrációjának tapasztalatait összegzi a közeljövőben kezdődő és IX megyére kiterjedő, átfogó utó- vizsgálat. A népi ellenőrök arra kívánnak fényt deríteni, hogy a rendelőintézetek és a kórházak összevonása milyen hatással volt az egészségügyi alapellátásra az előző vizsgálatot követő két esztendőben. Disziinnepség a 35. bányásznapon Havasi Ferenc mondott beszédet Ünnepi díszbe öltözött pénteken Tatabánya. Fellobogózták a Vértanúk terét is, ahol sok ezer résztvevő jelenlétében koszorúzási ünnepséget rendeztek az 1919-es csendőr- sortűz mártírjainak tiszteletére emelt emlékműnél. Ezen a helyen tiltakoztak egykor a bányászok a sorozatos letartóztatások ellen, s közülük tizenegyen áldozatul estek a csend- örrohamnak. Ennek emlékére rendezik meg hazánkban minden év szeptemberének első vasárnapján a bányásznapot. A koszorúzási ünnepségre a bányász fúvószenekar hangjai mellett díszmenetben, díszegyenruhában érkeztek a KISZ-fiatalok, és a város bányász sportolóinak képviselői. A Himnusz elhangzása után az emlékművön elhelyezte a kegyelet virágait Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kapolyi lAszló ipari miniszter, Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Antalóczy Albert, a Komárom megyei pártbizottság első titkára, valamint a megye és a város párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői. A koszorúzási ünnepség után a népházban díszünnepséget rendeztek. Schalkhammer Antal, a Tatabányai Szénbányák Vállalat Szakszervezeti Bizottságának titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Havasi Ferenc mondott beszédet. Elöljáróban tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács üdvözletét az ünnepség résztvevőinek, a magyar bányásztársadalom valamennyi tagjának. Szeptember első vasárnapján harmincötödször emlékezünk vissza a 66 évvel ezelőtt eldördült tatabányai csend- őrsortűz áldozataira — mondotta. — Tisztelgünk a munkásmozgalom bányász mártírjai előtt, nagyrabecsüléssel gondolunk azokra a generációkra, amelyeknek tagjai ezt az embert próbáló hivatást választották. — A bányaipar, a szénbányászat nehéz évtizedeket járt be a felszabadulás után is. A sors nem kényeztette el e szakma dolgozóit, mindig a legnehezebbet kellett vállalniuk, s ott helytállni, ahol a legjobban kellett. Havasi Ferenc ezután a gazdasági építőmunka változó követelményeiről szólt, méltatva a nehéz körülmények között napjainkban is helytálló bányászok munkáját. — Az idei rendkívüli kemény tél miatt megnövekedett energiaigények szükségessé tették a termelés fokozását. Az év első hónapjaiban, amikor erre a legnagyobb szükség volt, bányászok ezrei áldozták szabadnapjaikat. Szombaton is, vasárnap is dolgoztak a szén-, az olaj- és a gázmezőkön. Áldozatvállalásuk, kitartásuk, akaraterejük, hősies helytállásuk ismét kiváltotta az ország tiszteletét. — Közismert, hogy az elmúlt évtized világszerte jelentős gazdasági változásokat hozott, nagymértékben megnőtt a föld kincseinek értéke. Ennek fő oka, hogy az egyre növekvő igényeket korlátozott mennyiségű ásványvagyonból kell kielégíteni. A fejlődésnek — mint eddig is — együtt kell járnia a dolgozók egészségének fokozottabb védelmével, a bányabiztonság javításával, a veszélyek elleni aktív védekezéssel. Mindent megteszünk azért, hogy a szén-, a tüzelőolaj-, a gáz- és a tűzifaellátás kiegyensúlyozott legyen — hangsúlyozta Havasi Ferenc, majd sok sikert, jó szerencsét kívánt a bányászok nagy családjának az iparág előtt álló feladatok teljesítéséhez. Ezután Kapolyi László kitüntetést adott át nyolc bányásznak. köztük Neukum Ferencnek, a csordakúti bánya frontmesterének a Munka Érdemrend arany fokozatát nyújtotta át. A díszünnepség a Tatabányai bányász szimfonikus zenekar és az Állami Operaház művészeinek gálaműsorával fejeződött be. Naponta 1,7 millió köbméter gáz Tegnap délelőtt Mezőtúr határában felavatták a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat endrődi gázüzemét. Az avatás a 35. magyar bányásznap egyik legkiemelkedőbb eseménye. Az ünnepi beszédet Czip- per Gyula ipari miniszterhelyettes tartotta. A miniszter- helyettes ismertette a belépő üzem jelentőségét, a beruházással kapcsolatos gondokat. Az „Endrőd-mező” földtanilag három külön álló szerkezeti egységből áll, melynek területe Mezőtúr, Szarvas és Gyomaendrőd helységek közigazgatási területére esik. A mélyfúrásos kutatás 1971-ben kezdődött, és előreláthatólag ebben az évben még nem fejeződik be. A gáz átlag 1000 és 2000 méter mélységben előforduló telepekben szétszórtan helyezkedik el. A mező leművelésére egységes koncepciót-ala- kítottak ki, amely szerint a művelés az Endrőd—III — a legnagyobb — mező művelésével kezdődik. Ennek termelésbe állítását szolgálja a most avatott gázüzem. 1990-ben kerül majd sor az Endrőd—I és Endrőd—II telepek termelésbe állítására. Az elmúlt évi energiagondok szükségessé tették a beruházás mielőbbi megvalósítását, ezért irányzott elő a vállalat részleges üzembe helyezést. Az importeszközök hiánya miatt azonban az üzembe helyezésre 1984 vége helyett csak idén július 1- én kerülhetett sor, azóta a gázszolgáltatás 1,7 millió köbméter/nap mennyiséggel folyamatosan történik. Mindezért kivitelező vállalatok sokaságát illeti dicséret. A miniszterhelyettes rámutatott arra, hogy ez a 731 millió forintos beruházás a népgazdaság számára gyorsan megtérül. Azonban figyelmeztetett arra, hogy az energiatermelő ágazatok — a szén- és szénhidrogén-bányászat, valamint a villa- mosenergia-ipar — dolgozóinak emberfeletti erőfeszítései önmagában nem elegendőek, a takarékos és gazdaságos energiafelhasználás minden szervezetnek, minden állampolgárnak alapvető kötelessége és érdeke. Az ünnepi beszédet követően kitüntetéseket adtak át, majd Hanyecz Ernő, az endrődi gázüzemet irányító orosházi üzem vezetője bemutatta az új létesítményt (képünkön). U. T.
