Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-29 / 202. szám
1985. augusztus 29., csütörtök o „Birkatürelem” kell a birkákhoz... Látogatás a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben flmi eddig ajudósUásokbóMumaradt Kistermelők az OMÉK-on „A juhágazat jövedelmezőségét jelentősen fokozhatja a juhok fejése. Az FLR a Karcagi Kutató Intézettel karöltve legyártatta az eddig legolcsóbb, 24 állásos juhfejő gépet. A rendszergazda, a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz elsők között vezette be a juhok gépi fejését — nem kis eredménnyel...”. A fenti mondatok egy országos tanácskozáson hangzottak el, amelyen egyebek között bemutatták a juhfejő gépet is. Elhangzott az is, hogy a füzesgyarmati rendszerhez tartozó taggazdaságokban az ország minden táján több százezer anyajuhot gondoznak, s az építkezéshez kiviteli tervet, a juhtartás- hoz technológiát kapnak a rendszergazdaságtól. Ezek után természetes, hogy úgy határoztunk: ellátogatunk a Füzesg.yarmati Vörös Csillag Tsz-be. Megkapóan kulturált körülmények fogadnak. Öröm ezen a szép, tiszta telepen járni, amerre a szem ellát, a hodályok mellett, és az utak mentén virág nyílik. Gondos asszonykezek vakítóan fehérre meszelték a hodályok falait. Meglátszik: gazdája van ennek a telepnek. HA NEM SZERETI, NE KÍNOZZA! — Az esős tavasz miatt a S7.okásosnál csaknem egy hónappal később kezdhettük a legeltetést, mégis szép eredményekről adhatunk számot — magyarázza Szabó Károly telepvezető. — 3900 anyajuhot és szaporulatát gondozzuk. Csupán a gyapjúból több mint hárommillió forint volt az árbevétel, olasz, francia exportra 1300 hízott bárányt adtunk. A Hajdúsági Tejipari Vállalattal 25 ezer liter juhtejre szerződtünk, de ennél többet adunk. Berettyóújfaluban gomolyát készítenek belőle exportra. — A fejögépeket az asz- szonyokra bíztuk, hiszen a tisztaság iránt nekik nagyobb az érzékük. Nem csalódtunk. Utócsepegtetést is végeznek, mert a legutolsó csepp a legzsírosabb. 14 gazdaságtól vásárol juhtejet a vállalat, zsírszázalékban, tisztaságban mi vezetünk. Hét-nyolc százalékos zsír- tartalmú tejet adunk go- molyakészítéshez. tegpolitika, az idős korúak helyzete, a fogyasztók érdekvédelme, a családvédelem, a cigányság sorsa, a kertbarátok és kistenyésztők tevékenysége, az ,,Olvasó népért” mozgalom. Ezek a bizottságok javaslatokat és ajánlásokat tesznek. Mindezek a munkaformák jelentős számú, a közélet iránt érdeklődő embert aktivizálnak. A népfrontbizottságok száma meghaladja az ötezret, tagjaiké pedig megközelíti a százezret. A bizottsági tagok mintegy kétharmada pártonkívüli. A Hazafias Népfront keretei között fejti ki tevékenységét az Országos Béketanács, a magyar békemozgalom irányító fóruma. A különféle társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal, valamint a hazai egyházakkal karöltve különböző akciókat és rendezvényeket szervez, mint amilyen az évente tartott béke- és barátsági hónap, a leszerelési hét, békemenetek, konferenciák és fesztiválok. A Béketanács rendszeres időközönként országos béke- konferenciát hív egybe. Széles körű nemzetközi tevékenységet fejt ki, ennek keretében 130 ország mintegy 250 szervezetével tart 4tap- csolatot. — A juhászélet a legszebb a világon — vallja Vámos István. — Apám is juhász volt, ő sem, én sem ismerem a vándoréletet. Mindhárman — fiúk — juhászok lettünk. Véleményem szerint csak az menjen juhásznak, aki nagyon szereti az állatokat, mert „birkatürelem” kell a birkákhoz. Ha nem szereti, ne kínozza. Senki ne tekintse kereseti forrásnak a juhászától Igaz, szerény állat, ún. sepregető állat a birka, de igényli, és nagyon meghálálja a gondos takarmányozást, ápolást. A LEGELTETÉS A LEGKÖNNYEBB Vámos István felesége éppen „legelteti nyáját" . . . — Zsákán születtem, a szüleim is pásztorok voltak. Az természetes volt, hogy juhász felesége lettem, de hogy egyszer magam is pásztor leszek, géppel fejek, nyírok, legeltetek, nem gondoltam volna. Nagyon szeretem ezt a szakmát. Odahaza is tartunk birkát, kacsát, libát, évente 25—30 hízót adunk le szerződésre. A számításunkat megtaláljuk. Mi saját erőből építettünk háromszobás, fürdőszobás lakást, három gyermeket neveltünk, taníttattunk. Mindehhez itt, a birkák mellett kerestük meg a pénzt. A jószágnak az ember az istene, ő magáról nem tud gondoskodni . . . Köztudomású, hogy esős időben sok a „büdössántaság”. Vámos István maga kezeli a juhok beteg lábát. — Apámtól tanultam. Jó szem, jó érzék, és éles bicska kell hozzá.A juhok után élünk, mindent meg kell tennünk azért, hogy jól érezzék magukat, a gyapjúhozam, a bárányszaporulat maximumot érjen el. Csak így tudom elérni a havi 6500—7000 forintos jövedelmet, de nálunk a női juhászok is megkeresik az 5500—6000 forintot. Ugyancsak a népfrontmozgalom keretében működik a Magyar Szolidaritási Bizottság. A testület összehangolja a társadalmi szervezetek és mozgalmak szolidaritási akcióit, és önállóan is kezdeményez ilyeneket. Kapcsolatot tart fenn más országok szolidaritási bizottságaival és a nemzetközi szolidaritási szervezetekkel. Szoros egységben a népfronttal ténykedik a Magyarok Világszövetsége, melynek hazai elnökségi tagjait a népfront kéri fel tisztségük betöltésére. A szövetség célja és rendeltetése annak előmozdítása, hogy a kül-, földön élő magyarok megőrizzék és ápolják anyanyelvűket, kultúrájukat. E célból mintegy 160 nyugateurópai és tengerentúli magyar egyesülettel ᣠcsoportosulással működik együtt. A szövetség szervezi az anyanyelvi mozgalmat, támogatást ad a külföldi magyar iskoláknak, tanfolyamoknak, szervezi a külföldön élő magyarok hazai látogatásait. Gyenes László Következik: Társadalmi szervezetek és mozgalmak — Nem könnyű itt a munka — vélekedik Csák Ist- nánné és Kiss Istvánná. — De mi nagyon szeretünk itt dolgozni. Szabó Károly kiváló vezető, jó kollektíva alakult ki, sehol másutt nem tudnánk elképzelni az életünket. A feji'ityi/hoz hűtőkamra tartozik, kiváló minőségben szállítják el innen a juhtejet. A hízóbáránynevelés az más. Oda be kell hordani mindent. Naponta 24 zsák tápot, öt-hat mázsa szénát és alomszalmát mozgatunk, de megéri a fáradtságot. A legeltetés a legkönnyebb. Egyszóval az a jó, ha a juhászat minden területén tevékenykedünk. A JUHASZNÖNEK JÖL MEGY DOLGA... A jószágot szeretni kell — vallják az asszonyok. — Minden falkában van kedvenc. Legutóbb egy kisbá- rány hátára zsírkrétával felírták: Muki. Kényeztették, szeretgették, amikor jött az, exportszállítás, a főnök bejelentette; Mukinak is menni kell!.. Az asszonyok megsiratták. A juhásznők géppel fejnek, géppel nyírnak, jól keresnek, egyszóval a „juhásznőnek jól megy dolga” Füzesgyarmaton. A telepen Megy esi Zoltán, János és Varjas János, 15—16 éves fiatalok őrködnek a rend, a tisztaság felett, ők gondozzák a virágoskertet, segítenek a szállításnál. és egyéb fontos munkáknál. ök a jövő juhászai. Eleinte órabért kaptak, de azóta érdem szerinti bérezésre sorolták őket. — Ezen a tájon ősi hagyományai vannak a juhtenyésztésnek — mondja Tőkés Imre, a szövetkezet párt- bizottságának titkára. — Azelőtt 25—30 tanyán volt juh- hodály, most ilyen szétszórtságra nem kapnánk juhászt. A korszerű juhtelepet megépítettük. de ennek költségeit a juhászat egymaga nem bírja el. Ügy terveztük, hogy 10 ezerre gyarapítjuk az anyajuhállományt, de ezt a gazdaságosság megkérdőjelezte. Most inkább a szinten tartás mellett vagyunk. A népgazdaságnak erre az ágazatra igen nagy szüksége van. A juhtejet jól megfizetik, mi pedig arra törekszünk; minél többet adjunk a feldolgozó üzemnek. Ary Róza Völgyzáró gát Befejezéséhez közeledik Almás- neszmély határában az ország legmagasabb — 70 méteres — földből épített völgyzáró gátja első ütemének építése. A Gere- cse-hegység melléki természetes völgyekben — mezőgazdaságilag nem hasznosított — területen készít gátrendszert a vörösiszap tárolására az Almásfüzitői Timföldgyár. Erre azért volt szükség, mivel az üzemben a timföld gyártásakor nagy mennyiségű vörösiszap keletkezik, s ez a melléktermék még sok értékes anyagot, a többi között vasat is tartalmaz. Az új tárolórendszert az üzem- , tői 13 kilométerre — távol a lakott területektől — építik. A beruházás előkészítésekor figyelembe vették a környezetvédelmi szempontokat: geológiai, hidrológiai és hidrogeológiai vizsgálatokat végeztek. Elejét kívánják venni annak, hogy a káros anyagok beszivárogjanak a talajba, s szennyezzék a környezetet. A munka 1981-ben kezdődött, az építkezés első üteme ez év végén fejeződik be, s ezzel megkezdődik a gátrendszer használatbavétele. A létesítményt hat ütemben adják át rendeltetésének, a munkálatok 2000-ben fejeződnek be. A teljes beruházásra egymilli- árd forintot költenek. A hatalmas tárolórendszer átadásával 25—30 esztendőre megoldják a timföldgyári vörösiszap elhelyezését. A kiállítás egyik legnépszerűbb látnivalója a háztáji és kisegítő gazdaságok bemutatója volt. A megyénként részt vevő három-három legjobb kertbarátkor egymást váltva mutatta be az ország különböző tájegységeinek kiskerti termelését. Békésből legjobban az orosházi Mohácsi Mátyás Kertbarátklub szerepelt. Kiállításukkal a vásári III. díjat szerezték meg. A 136 tagú klub egyúttal jubileumot is ünnepelt, mert éppen 25 éve alakult, s e helyezés eddigi munkájuk dicsérete. Nagy érdeklődést váltott ki az itthon kevéssé ismert kínai uborka, amelyet gyengébb gyomrúak is fogyaszthatnak, valamint a kínai bab, amelynek hüvelye félméteresre is megnő. A második résztvevő, a szarvasi kertbarátkor, szép kiállítással a 6. lett. Az ezt követően bemutatkozó gyulai kertbarátkor jutalma OMÉK elismerő oklevél, valamint tíz emlékplakett volt. Nagy közönségsikert arattak a Clivia dísznövények, a gyönyörűen virágzó kaktuszok és a kis méretű hordók. A Békés megyei kistermelők sikerei kapcsán érdemes néhány adat tükrében megnézni a mezőgazdasági termelésnek ezt a ma már igen jelentős ágazatát. Hazánkban 1,5 millió családban több mint négymillió ember foglalkozik kistermeléssel. A legnagyobb számban a munkások és a második helyen a nyugdíjasok vesznek részt a mezőgazdasági áruk mintegy egyötödének előállításában. Figyelemre méltó az is, hogy a fólia alatti zöldség- termesztés 95 százalékát a kistermelők adják. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésében meghatározó jelAtőségük van a nagyüzemeknek. Ezt példázza, hogy a közös gazdaságok, Afészek, állami gazdaságok évente 116 ezer tenyésznyúl- lal, 103 ezer tonna műtrágyával, 54 millió tasak vetőmaggal, 3 millió 300 ezer tonna szemes takarmánnyal és táppal, 574 ezer malaccal és egymilliárd 740 millió forint értékű mezőgazdasági szolgáltatással segítik a kisgazdaságokat. A kistermelés az utóbbi években növekvő szerepet játszott a hazai élelmiszerellátásban és az export- árualapok bővítésében. Mindemellett a most befejeződött Országos Mezőgazdasági Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár látványosan példázta a közös érdekeltséget, az elért eredményeket. A kistermelés hasznos eszközei, felszerelései • pedig nagyban gazdagították az egyébként is sokszínű kiállítást. Pekárovics Ákos Ismét megbecsült növény lett Munkában az aratógép llratják a kendert Sarkadon A Sarkadi Lenin Termelőszövetkezet az idén 188 hektáron termeszt kendert. Már hozzákezdtek a vágásihoz, és a tervek szerint október 10. körül fogják befejezni. A termés teljes mennyiségét a helyi kendergyárba szállítják további feldolgozásra. Új kenderbetakarító gépek tJj, speciális kenderbetakarító gépeket mutattak be az érdekelt szakembereknek szerdán a Szegedi Kendertermelési Rendszer bázisgazdaságában , a Mártélyi Fürst Tsz-ben. A gépújdonságokhoz — amelyek zöme szovjet gyártmányú — a hetedik ötéves tervidőszakban juthatnak hozzá a kendertermesztő gazdaságok. Már a jövő évben 110 új típusú, a réginél erősebb szerkezetű szovjet kenderkombájn érkezik hazánkba, hogy fokozatosan felváltsa az elavult berendezéseket. Ugyancsak vásárol a termelési rendszer a legújabb típusú szovjet gyártmányú rakodógépekből. Bemutatták a résztvevőknek a Zalagép Vállalat modern kenderbálázó gépét Ls. Ez a korábbiaktól abban különbözik, hogy automatikus kötözőszerkezettel látták el. További előnye, hogy fémhuzal helyett olcsóbb anyaggal, zsineggel köti át a bálát. Hazánkban nagy hagyományai vannak a kendertermelésnek és -feldolgozásnak. Mivel az utóbbi években fokozódott a természetes anyagok iránti igény, újból megbecsült növény a kender, amelyből évente mintegy 6000 tonna terem nálunk. Ezt az óriási mennyiségű nyersanyagot a lehető legrövidebb idő alatt kell learatni, bálákba kötni, majd szállítójármű- vekre rakva eljuttatni a földekről a gyárakba. A korán beszállított kóró ugyanis kevésbé van kitéve a szeszélyes időjárás esetleges minőségrontó hatásának. Méhkeréki asszonyok rakják kúpokba a megszáradt kévéket Fotó: Fazekas László
