Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-28 / 201. szám
NÉPÚJSÁG 1985. augusztus 28., szerda Mérnöki tervezés és irányítás számítógéppel Namzetközi konferencia a Budapest Kongresszusi Központban n nagyüzem segít Bőséges termés a háztájiban Ha a rekord el is marad, de az már biztos, hogy az egyik legjobb év lesz az idei — állítják a dobozi paradicsomtermesztők. Az időben érkező eső, a paradicsomnak kedvező időjárás meghozta az eredményt. Tavaly 38 tonna termett hektáronként, s az idén 45 tonna körüli termésre számítanak Doboz háztáji gazdaságaiban. Több mint egy hete kezdődött a paradicsomszüret és szeptember 10. táján ér véget. Most még van elég konténer — mondják —, bízva abban, hogy a csúcsidőben, augusztus utolsó heteiben is tud eleget küldeni a Békéscsabai Konzervgyár. A számítógépes tervezés és irányítás legújabb eredményeiről kezdődött négynapos nemzetközi konferencia a Budapest Kongresszusi Központban. A tanácskozáson — amelyet a Gépipari Tudományos Egyesület rendez, a Nemzetközi Információfeldolgozási Szövetség (IFIP) közreműködésével — több mint 300 szakember elsősorban a termelésirányítást és a mérnöki munkát segítő számítógépes rendszerek alkalmazásának eddigi tapasztalatait vitatja meg. A tanácskozás résztvevői .hangsúlyozták, hogy napjainkban egyre több termelési folyamatot végeznek program- vezérelt berendezések: a világszerte elterjedt számjegyvezérlésű (NC) gyártás, a ror botok megjelenése a termelésben, és az utóbbi években körvonalazódó rugalmas gyártórendszerek mind közelebb visznek a különböző megmunkálási szakaszok teljes automatizálásához. A technikai apparátus nagy bonyolultsága azonban megköveteli az irányítási rendszerek hasonló színvonalú továbbfejlesztését is. Az egyes berendezések irányításán túl meg kell oldani azok összehangolt vezérlését, a köztük levő kommunikáció kialakítását, és nem utolsósorban a munkafolyamatok ennek megfelelő tervezését. Éppen ezért a számítógépek alkalmazása ma már mind meghatározóbb szerephez jut az irányítási folyamatokban is: a technológustól a művezetőn át az igazgatóig, a termelést irányítók napi munkájukban egyre gyakrabban támaszkodnak a számítógépekre. A mostani tanácskozás az e téren elért gyakorlati és kutatási eredmények kölcsönös ismertetésére nyújt fórumot. A konferencia szerdán szekcióülésekkel folytatja munkáját, a termelésirányítási rendszerek fejlődési tendenciáit, a számítógépes terméktervezés és -irányítás legújabb tapasztalatait, valamint az úgynevezett osztott információs rendszerek - és hálózatok kérdéseit tekintik át a szakemberek. A négy nap során a három szekcióban több mint száz előadás hangzik el, többek között szovjet, japán és amerikai szakértőktől. A dobozi háztájiból ugyanis egyenesen a Békéscsabai Konzervgyár feldolgozóvonalaira szállítják a paradicsomot. A kiváló termés kilójáért az egyforintos szezonárral kiegészítve 3,90-et fizettek augusztus 12-ig, innen számítva 3,40-et. A bonyolító tsz kilónként 25 fillért kap, a kiváló minőségért, az első osztályú léparadicsomért ezen felül még 15 fillért. * * * — Jó üzlet ez a tsz-nek? — kérdeztük Balázs Mátyást, a Dobozi Petőfi Tsz elnökét. — Tavaly nem hozott hasznot, talán az idén, bár a termelőknek tisztes jövedelmet ad. — Egy holdra — veti közbe Danáé István, a háztáji főágazat vezetője — 50 ezer forint termelői bevételt számolhatunk, de ezért 50 konténert kell teleszedni paradicsommal. Az 50 nap. — Ne mondja nekem, hogy egy konténer egy nap — kontráz a tsz-elnök. — Az ügyesebbeknek 2-3, vagy ennél is több megtelik. — Embere válogatja, hi-, .szén, aki alaposan kapált, annak most könnyebb dolga van — folytatja Dandé István és hozzáteszi: — Ha valamennyi, a paradicsomföldön munkával eltöltött órát, napot felszámolunk, akkor azt kell mondanunk, keveset fizet érte a konzervgyár. — Éppen reggel beszéltem a gyár vezetőivel — magyarázza az elnök —, hogy adják oda a háztájizóknak és a részes művelőknek a dobozi és nyíregyházi para- dicsomszállítás különbözeté- nek a felét a most fizetett árhoz, akkor nagyobb területen több paradicsomot tér-, melnének. Számításaink szerint ez kilónként 60 fillér, mert míg Dobozról 30 fillérbe, addig Nyíregyházáról 1 forint 50 fillérbe kerül egy kiló paradicsom szállítása. Ügy gondoljuk, a gyár és a termelő is jól járna. * * * — Meddig növelhető a paradicsom, termőterülete és van-e elég munkaerő a művelésre, a szedésre? — Jelenleg 30 hektáron termelünk paradicsomot és 25. hektáron paprikát, . de van még a háztájiban mák, hibrid kukorica, gyökérzöld- ség, káposzta is. A háztáji területe 453 hektár, vagyis, ha a paradicsom jobb jövedelmet hoz, illetve a hozamok növekednek, többen fogják választani a tagok közül is ennek a termesztését, Miután a paradicsom gépi betakarítása sem jutott tovább , a kísérleteknél, az a nagyüzemi termesztésből kiszorult. Ezért Dobozon is a háztájival próbálkozunk. — Azt hallani, hogy nemcsak a háztájiban termesztik a paradicsomot, s hogy ismét divat a részes művelés és jó néhány kívülálló is vállalt itt területet. — A paradicsomtáblát 800 négyszögöles egységenként adtuk ki részművelésre* Szerződésben rögzítettük, hogy milyen költségek, használati és szolgálati díj terheli a bérlőt. Azt is feltételül szabtuk, hogy a vállalkozó százhúsz mázsa érett paradicsomot szállít a szövetkezettel'szerződésben álló konzervgyárnak, illetve, ha más csatornán adja el, 15 százalék a szövetkezeté. A szerződés szerint a termelő köteles a területet gondozni, művelni. Ellenkező esetben a szerződést felbontjuk. A 800 négyszögöl felének költségei a bérlőt terhelik, a területet a tsz megműveli, neveli a palántát, géppel kiülteti, elvégzi a vegyszeres gyomirtást, a növényvédelmet, öntözi a területet és biztosítja a termék elszállítását, majd elszámoláskor a termelő és a tsz 50—50",o- ban osztozik a bevételen. — A kívülállók közül kik vállalkoznak paradicsomtermesztésre? — Ebben az esztendőben 67 szerződést kötöttünk és az aláírók között van OTP-ügy- intéző, állami alkalmazott és még sokan mások. Ügy találjuk, hogy jól együtt tudunk dolgozni és jövőre is hasonlóképpen termeljük a paradicsomot. * * * — Az idén több termett, mint amennyit a szerződés előír. Kinek értékesítik a többletet? — kérdeztük végezetül a termelőszövetkezet elnökétől. — A paradicsomot a konzervgyárba szállítják, mert nem viseli el a hosszú utaztatást, de. a paprikánál a szerződés fölötti mennyiséget elviszik a termelők a Bos- nyákra és a többi nagy piacra. A konzervgyár a paprikáért 7,50-et fizet a tér-, melőnek és 50 fillér a tsz-é. A szabadpiac magasabb ára többletjövedelem szerzésére ad lehetőséget. A napokban még 11 forintért tudták eladni a paprika kilóját a szabadpiacon. Számadó Julianna Műszaki fejlesztés a kisiparban Az utóbbi három évben javult a kisipari műhelyek műszaki színvonala, mert a kisiparosoknak többféle lehetőségük van modern gépek, korszerű berendezések beszerzésére, üzemeltetésére. Korábban a kisiparosok főként bérelt gépekkel enyhítettek gondjukon, ez a forma azonban mindinkább visszaszorul; mindössze néhány állami vállalat (például az Építőgépgyártó Vállalat és a Fővárosi Ingatlan- kezelő Műszaki Vállalat) kölcsönöz kisiparosoknak is nagy értékű gépeket, berendezéseket. A túlnyomórészt építőipari és vasipari tevékenységhez kapcsolódó, magas műszaki színvonalú eszközök kölcsönvétele azonban ritkán gazdaságos hosszú távon, így mind kevesebb mester veszi igénybe. Keresettek viszont a műszaki fejlesztés egyéb formái. A Kisiparosok Országos Szervezete minden megyében létrehozta a műszaki fejlesztési alapot, amely az egyik fő formája a fejlesztésnek. Az alapba a kisiparosok évente befizetik azt az önként vállalt-összeget, melyet fejlesztésre, gépbeszerzésre kívánnak fordítani, s módjuk van arra, hogy az alapból kedvezményes feltételekkel kölcsönt igényeljenek, ha saját tőkéjük kevés. így fordított tavaly csaknem 1400 kisiparos 108 millió forintot modern gépek, eszközök 'beszerzésére. Az utóbbi időben a vámszabályok is kedvezően hatottak a műszaki fejlesztésre. 1982 óta ugyanis a kisiparosok a tevékenységükhöz szorosan kapcsolódó berendezéseket, eszközöket 5 évenként 200 ezer forint értékhatáron belül kedvezményes vámfeltételekkel hozhatják az országba. Ez az összeg korábban 60 ezer forint volt. Az új vámrendelet megjelenését megelőző évben, vagyis 1981-ben a kisiparosok — belföldi forgalmi értéken számolva — 3,7 millió forintért hoztak Magyarországra kisgépeket. 1984-ben ez az érték 35 millióra nőtt. A kisgépek mellett nagy értékű eszközök, berendezések beszerzésére is van módjuk a kisiparosoknak. Ez úgy lehetséges, hogy az Országos Takarékpénztár hitelt nyújt a kisiparosoknak műszaki fejlesztésre, gépek, modern berendezések beszerzésére. E lehetőséggel élve tavaly 4270 kisiparos 294 millió forintot vett fel. Ezekből egyebek között kötőgépeket, az autójavításhoz fontos kerékcen- tírozó, futómű-beállító műszereket. és egyes speciális célszerszámokat, műanyag fröccsöntőfejeket vásároltak a hitelkérők. Egyre inkább elterjedt módszer egyes külföldi gépek bérlete is. A Kisipari Termeltető Vállalaton keresztül egyre több mester bérel kiváló minőségű külföldi forgácsológépet, speciális műszert, szerszámot, s azt egy idő múlva meg is vásárolja. A'Kiosz-ban elmondták, hogy a jövőben e forma elterjedésével számolnak. A kisiparos műszaki színvonalának fejlesztése továbbra is fontos feladat. Ehhez a Kiosz úgy járul hozzá, hogy mind szorosabb kapcsolatot igyekszik kialakítani a kisiparosok és az állami vállalatok között. Olyan bemutatókat rendeznek, amelyen mód nyílik arra, hogy az iparukat gyakorlók felvegyék a kapcsolatot a munkájuk iránt érdeklődő vállalatokkal, akik viszont modern gépekkel, be, rendezésekkel segítik a kisiparosokat. A magyar vállalatok mellett külföldi cégekkel is igyekeznek együttműködni. így kerül sor rövidesen az NSZK-beli Roller cég és a KIOSZ közötti megállapodásra, amelynek értelmében magyar kisiparosok kedvezményesen juthatnak majd víz-, gázszereléshez szükséges NSZK gyártmányú kisgépekhez. Eső a kukoricának Augusztus utolsó hetének elején végre megérkezett a csapadék, amit a mezőgazdászok már régóta hiányoltak. A hónap eddig eltelt időszakában többnyire kánikulai forróság tikkasztotta a növényeket, és most már komoly szükség volt a hiányzó . nedvességtartalom utánpótlására. Kedden reggel hét óráig számos helyen mértek 12—15 milliméter csapadékot, a délelőtti órákban folytatódtak az esőzések, és így az országban csaknem mindenütt jótékony hatással volt az időjárás a növényekre. Az augusztusi napfényes időjárás kellő mértékben töltötte fel energiával a növényeket. Az a „hőösszeg” — ahogyan a mezőgazdászok a növényállomány által „felhasznált” melegmeny- nyiséget nevezik —, amely az elmúlt hetekben nevelte a növényeket. a sok évi átlagnál ezúttal valamivel nagyobb volt. A többlet jól jött, hiszen júniusban a napfényes órák száma túlsággsan alacsony volt, és ez a növények fejlődésén meg is látszott. Csaknem valamennyi kapás „elvárta” már a melegebb napokat, heteket, ám az energiapótlás túlságosan jól sikerült. A napraforgótáblákban a hét végén megkezdik a vegyszeres kezelést, ezzel gyorsítják az érés utolsó szakaszát. Arra van kilátás, hogy a jövő héten nagyobb területeken kezdhetik meg a napraforgó törését. A kukorica egyelőre csak nagyon kevés helyen van még az úgynevezett tejesérés állapotában; most a termés szemeinek növelésén „dolgozik” a növény. A kertészetekből érkező jelentések szerint a szőlőnek határozottan jót tett a napsütés, az ültetvények állapota augusztusban javul. Lézeres talajegyengetés, kedvező terméskilátások Az elmúlt hetek kedvező időjárása következtében erőteljes fejlődésnek indult a vízi gabona, a rizs, amelyet mintegy 12 ezer 500 hektáron termesztenek az idén a KITE termelési rendszer taggazdaságai. A szakemberek szerint a tavalyinál biztatóbbak a terméskilátások, de a hozamot még jelentősen befolyásolhatja a szeptemberi időjárás, a napfény és a meleg. A rizs azokon a táblákon fejlődött a legjobban, amelyeket az elmúlt években a KITE lézerrel irányított talajegyengető gépeivel újítottak fel. Ezeken a helyeken egyenletesebben borítja a víz az ültetvényeket, a növény fejlődéséhez igazodva, gyorsabban vezethetik a vizet a növényre. Eddig a régebbi telepek csaknem kétharmadát újították fel lézerirányítású talajegyengető berendezésekkel. A gazdaságok ezenkívül korszerű technológiával kétszáz hektáron alakítanak ki új ültetvényeket. A Békéscsabai Szabadság Tsz erőgépei őszi vetéshez készítik elő a talajt Csabaszabadi körzetben Fotó: Fazekas László Talajbiológiai szimpózium Kedden Sopronban, az Erdészeti és Faipari Egyetemen megkezdődött a nemzetközi talajbiológiai szimpózium. A tudományos tanácskozáson négy nap alatt mintegy 100 előadás hangzik el. A résztvevőket Soós Gábor nyugalmazott államtitkár, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnöke köszöntötte, majd Láng István akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára tartott bevezető előadást a műtrágyáknak és növényvédő szereknek a talajéletre gyakorolt hatásáról. Kifejtette, hogy a termelékenység fenntartása, a termelés folyamatos növelése továbbra is igényli a műtrágyák és növényvédő szerek alkalmazását. A szimpózium hazai és külföldi résztvevői egyaránt kiemelték, hogy energiatakarékos, környezetkímélő mezőgazdasági termelést kell bevezetni valamennyi földrészen. Hazánkban és másutt is nagy területeken kell visz- szaállítani a talajéletet. a titok — Halló, Rétmachine vállalat? Jó napot kívánok. Kíváncsi vagyok Szépújságtól. Főnök I. igazgató elvtársat keresem. — Igen, én vagyok. No, mire kíváncsi már megint? Maga mindig csak zaklat bennünket. így nem haladunk ám a lervteljesítéssel... A hatról a hétre. — Kérem, azt hallottam, hogy az Önök egyik gyáregysége önállósulni akar ... — Mi?! Ezt meg honnan veszi?! Mégiscsak kifecsegte valaki. Ez a nagy fene demokrácia... így bízzon az ember a kollégáiban. — Erről szeretnék én bővebb felvilágosítást kapni... — Ide figyeljen. Ha erről írni mer, letöröm a... De tudja mit? Maga még a hangja után ítélve új ember, én pedig már régi harcos vagyok, a szocialista munkavezetés asztala mögött. Egyetértés a barátság titka! Ez az én mondásom. Jó, mi? írjon inkább a mi vállalatunkról a félév apropóján ... — No, de ... — Szóval; az előirányzott terveket teljesítettük, időarányosan. A második félév is jó lesz, ha sokáig tart a vénasszonyok nyara, és ha február közepéig nem esik a hó. Volt egy kiasz újításunk. Kitalált itt valaki egy úgynevezett csempösznyaggatót, én továbbfejlesztettem, és most gyártjuk négy műszakban. A hatodik világbeliek már jelezték. igényüket másfél darabra. Mi?! A dolgozók bére? Az is nő időarányosan. Mit akar még? Néhány számadatot? Azt nem! Vállalati titok, meg maga is belezavarodna. Na, erről ennyit. Majd látni akarom a kész cikket. Persze, hogy gépelve. Na, visszhallás barátom. Aztán ne feledje a mondásomat ... * * * — Halló? önállósulni vágyó gyáregység? Főnök II. igazgató elv... — Én vagyok. Hogy ityeg a csempösznyaggatónk? Exportra megy ám, csak vinné már valaki... — Inkább talán az önállósulási szándékukról szeretnék ... — Arról nem! Meg is mondom, miért. Nem önállósulunk ugyanis, hanem megvesznek minket. Elválunk a régi apukától, aztán összeházasodunk egy másikkal. Egy rossz hírű falusi céggel. Ne örüljön, Főnök III. elvtárs sem fog semmit mondani. A dolgozókat? Azokat kérdezheti, nem tudnak semmit. Nem árultuk el nekik sem. Még mit nem? A gyerekeket nem vonjuk be a felnőttek titkaiba. Szinte észre sem veszik majd a kicsik, hogy új apukájuk lesz. Na, nézze! írjunk róla majd akkor, ha éh szólok... kábé a VIII. ötéves terv végén. De addig pszt! Titok...! — oké —
