Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-28 / 201. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1985. AUGUSZTUS 28., SZERDA Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM Jubileumi ünnepség a Külkereskedelmi Minisztériumban Ülést tartott a Szövosz elnöksége Jubileumi ünnepséget tartottak kedden a Külkereskedelmi Minisztériumban, az első magyar—szovjet kereskedelmi egyezmény aláírásának 40. évfordulója alkalmából. A megemlékezésen részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes. Iványi Pál, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője, Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és Viktor Ocsere- tin, a Szovjetunió magyarországi kereskedelemi képviselője. kálin méltatta a két ország közötti külkereskedelmi kapcsolatok jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a négy évtizedes együttműködés megfelelt a két ország érdekeinek. és jól szolgálja a békés egymás mellett élés, a társadalmi haladás ügyét. A magyar—szovjet ' kereskedelmigazdasági együttműködés — a többi KGST-országgal fennálló kapcsolatokkal kiegészülve — nagy fontosságú a Szovjetunió gazdasági életében is. A nagykövet em- • lékeztetett a'KGST-országok 1984. évi felsőszintű értekezletéré, és az akkor megfogalmazott gazdasági és műszaki-tudományos feladatok fontosságára. Hangsúlyozta, - hogy megvalósításukban egyaránt nagy szerepük van az országok közötti sokoldalú, valamint a kétoldalú kapcsolatoknak. Ez utóbbi kapcsán utalt a tavasszal Moszkvában aláírt, 2000-ig szóló magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési program jelentőségére, és hangsúlyozta e kapcsolatok továbbfejlesztésének fontosságát. Veress Péter az évforduló alkalmából Szocialista Külkereskedelemért Emlékplakettet nyújtott át magyar és szovjet szakembereknek, akik kiemelkedő részt vállaltak a felszabadulás utáni külkereskedelem megteremtésében, illetve azt követően is nagy jelentőségű munkát végeztek a külkereskedelemben. A Szövosz elnöksége keddi ülésén megvitatta a fo- gyasztásicikk-kereskedelem és az idegenforgalom fejlesztésének hetedik ötéves tervi ágazati koncepcióját. Megállapította, hogy a tervező munkában hangsúllyal szerepel" az alapellátás és a kistelepülések ellátásának javítása, a kedvezőbb vásárlási körülmények kialakítása, valamint a szövetkezeti kereskedelem műszaki fejlesztése. A Szövosz elnöksége megvitatta a fogyasztási szövetkezetek gazdálkodásának első félévi tapasztalatait is. Az ülésen részt vett és felszólalt Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter. Befejeződött az országos agitáciús és propaganda- értekezlet Kedden, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának székházában befejeződött az országos agi- tációs és propagandaértekezlet. A tanácskozás második napján Lakatos Ernő és Radios Katalin, a Központi Bizottság osztályvezetői tartottak előadást. Ezt követően a résztvevők szekcióüléseken vitatták meg a soron következő feladatokat. Üzemegészségügy a mezőgazdasági üzemekben Veress Péter külkereskedelmi miniszter ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy az első magyar—szovjet árucsere-egyezménynek közvetlen politikai tartalma és hatása volt. Azáltal, hogy Magyarország és a Szovjetunió gazdasági partnerekké váltak, a magyar külgazdasági kapcsolatok új orientációja kezdődött el, első jelentős lépésként a nyugati tőkés érdekektől való függetlenedés útján. A Szovjetunió és a többi szocialista ország kezdettől fogva meghatározó szerepet játszik Magyarország külgazdasági kapcsolataiban. Tavaly a Szovjetunióval folytatott kétoldalú forgalom értéke elérte a 8,5 milliárd rubelt, ami a teljes magyar külkereskedelmi áruforgalom egyharmadát tette ki. Az idén a kétoldalú árucsere tovább bővül, és a forgalom meghaladja a 9 milliárd rubelt, az 1981—85. közötti tervidőszakban pedig a 40 milliárd rubelt. A ’80- as évtized eddig eltelt évei abból a szempontból is sikeresnek tekinthetők, hogy tovább mélyült a két ország Széles körű, szerteágazó, változó és költségigényes jellegű témát tárgyalt tegnap, augusztus 27-én délután a megyei társadalombiztosítási tanács Békéscsabán. Dr. Drágán Iván, a Teszöv titkárhelyettese és Ange- rel Lajos, a Teszöv képviselője terjesztette elő a termelőszövetkezetek üzem-egészségügyi helyzetéről szóló felmérést. A Békés Megyei Mező- gazdasági Szövetkezetek Szövetségéhez 106 üzem 41 ezer aktív és 30 ezer nyugdíjas, illetve járadékos dolgozója tartozik. A termelőszövetkezeti tagság többsége községekben lakik, s közvetlen hozzátartozóikat is számításba véve a községi egészségügyi ellátás és az üzemi egészségügyi ellátás szorosan összekapcsolódik. Az üzemegészségügy témakörébe tartozik többek között az egészségügyi gondoskodás, a munkakörülmények javítása, a munkaruha- és védőruha-ellátás, valamint a környezetvédelem. Az üzemi balesetek száma csökkent az utóbbi években, bál- súlyosságuk nő. A munkahelyek biztonsága javul, egyre több a gép, a szakmailag felkészültebb dolgozó, s fokozottabb az ellenőrzés. A közötti együttműködés, és újabb formák kimunkálására is sor került. A miniszter a továbbiakban hangsúlyozta, hogy hazánk külgazdasági kapcsolataiban változatlanul meghatározó szerepe van a KGST- nek, a szocialista gazdasági integrációban való aktív részvételünknek. ■ Tevékenyen közreműködünk a KGST tavalyi felső szintű értekezletén elfogadott program megvalósításában, és kezdeményezzük újabb együttműködési .formák és módszerek kialakítását. Veress Péter ezután a magyar gazdaság előtt álló legfontosabb teendőkről szólva rámutatott: a konvertibilis külkereskedelmi és fizetési mérleg javítása, a rubelelszámolású külkereskedelemben kiegyensúlyozott forgalom elérése, valamint a hazai ellátás megnyugtató színvonalához szükséges importtermékek behozatala egyaránt alapvető fontosságú feladatok, amelyek megoldásában a jövőben is tevékeny rész hárul a magyar külkereskedelemre. Ezt követően Borisz Sztuközelmúltban lezajlott NEB- vizsgálat megállapította, hogy a vegyszerek és műtrágyák' kezelése általában jó, mégis van a megyében gond a vegyszertárolással. Nagyon sok a termelőszövetkezetekben a rehabilitációból, a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásából, támogatásából adódó probléma. Az üzemek szerény lehetőségeikhez képest komoly erőfeszítéseket tesznek az ilyen emberek foglalkoztatására, de valójában ebben sem az üzem, sem a dolgozó gazdaságilag nem érdekelt. A szövetségnek, a termelőszövetkezeteknek és a közös vállalatoknak a jövőben még szorosabban kell együttműködniük a helyi, területi és megyei egészségügyi és társadalombiztosítási, munkavédelmi szervekkel az üzem- egészségügy fejlesztéséért, a környezetvédelemért. Foglalkozott a testület az állami gazdaságok üzemegészségügyi ellátásával is. Részletesen elemezték a Bé^ késcsabai Állami Gazdaság, a hidasháti, az orosházi, a szarvasi, a Szeghalmi Állami Gazdaság, a gyomai Körösi Állami Gazdaság és a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát üzem-egészségügyi feltételeit. Jellemző az állami gazdaságokra, hogy azonos termelési technológiával dolgoznak és hasonlóak a munkakörülményeik és szétszórtságuk, üzemegészségügyi ellátásuk is. Az egészségügyi felszereltség változó, jó például Szarvason és Mezőhegyesen. Az üzemi rendelők fel- szereltségi foka függvénye anyagi lehetőségeiknek, s a fejlesztés nemcsak szándék kérdése. Korábban áz álla-, mi gazdaságok a jobb anyagi lehetőségek ellenére sem sokat fejlesztettek ezen a területen, így most bőven van pótolnivalójuk. A mező- gazdasági üzemek dolgozóinak körében nagyon nagy szükség lenne az egészség- ügyi felvilágositásra, a helyes életmód szemléletének elterjesztésére. Az állami gazdaságokban dolgozók közül is igen sokan mennek rokkantsági nyugdíjba. Általában véve az állami gazdaságokban javulónak mond-i ható az üzem-egészségügyi ellátás és szeretnék azt továbbfejleszteni. A vita és a hozzászólások során a résztvevők beszéltek arról, hogy melyek az üzemi balesetek okai, tudják-e az üzemvezetők, hogy valójában mi az üzemorvos feladata, hogyan lehet befolyásolni a dolgozók életmódját. Többen felvetették a megváltozott munkaképességű dolgozók további foglalkoztatásának és az üzemek érdekeltségi rendszerének ellentmondásosságát. Dr. Kiss Endre, a megyei egészség- ügyi osztály helyettes vezetője beszélt az általános egészségügyi szolgálat személyi és műszerellátottságának nehézségeiről, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy a jól felszerelt ‘ üzemi rendelők nyitottabbakká váljanak. Egyes nagyüzemek szakrendelőiben gyógyítsák a környék kisebb üzemeinek dolgozóit vagy akár a területen élőket is. Dr. Tóth Mihály megyei üzem-egészségügyi szakfőorvos ismertette az üzem-egészségügyi hálózat fejlődésének fontosabb megyei állomásait. Hagyományok nélküli 'volt megyénkben az üzem-egészségügyi szolgálat, bár fejlődése az utóbbi években számottevő, mégsem lehetünk elégedettek. Szólt a veszélyes üzemnek minősíthető mező-, gazdasági munkaterületek ártalmairól, a megelőzés fontosságáról. Kiemelte, hogy az üzemi balesetek okai között a személyi feltételek meghatározó jelentőségűek. Győrfi Károly, a Teszöv titkára elmondta, hogy a tagok iránti felelősségérzetet bizonyítja, hogy a téeszek kiemelt jelentőséggel foglalkoznak az üzemegészségügy fejlesztésével. Ez az állami egészségügyi ellátást kiegészítheti, de nem helyettesítheti azt. Befejezésül Dér Lászióné, az MTT titkára foglalta ösz- sze a tanácskozás .lényegét. A Teszöv és a MEDOSZ megyebizottságai, az üzemegészségügyi hálózat vezetőit bevonva, rendszeresen tűzzék napirendre, határozzák meg legfontosabb feladataikat az üzem-egészség-, ügyi hálózat fejlesztéséért. A társadalmi testület méltányossági nyugdíjak elbírálásával zárta ülését. B. Zs. >Icg a földön az iskolatábla, de szeptember 2-ra, a tanév kezdetére a helyére kerül a Békéscsabai 2. sz. Általános Iskolához tartozó Luther utcai iskolában. A nyári szünet ideje alatt 12 tanteremben végezték el a fűtés korszerűsítését, a padló cseréjét, és természetesen a meszelést. A munka utolsó szakaszához ért az IKV itt dolgozó brigádja: megkezdték a takarítást Fotó: Fazekas László Mérnökpedagógiai szimpózium Nemzetközi mérnökpedagógiai szimpózium kezdődött kedden a Budapesti Műszaki Egyetemen. Ä Nemzetközi Mérnökpedagógiai Társaság (IGIP) immár 14. tanácskozásán — amelynek középpontjában a korszerű mérnökképzésnek, g műszaki tudományok oktatásának a legaktuálisabb kérdései állnak — mintegy háromszáz szakember, mérnök, pedagógus és kutató vesz részt a szocialista országok mellett, egyebek között Ausztriából, Hollandiából, Svájcból és az USA-ból. A négynapos tanácskozást — 'amelyen megjelentek a konferenciát rendező szervek -vezető képviselői is — Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács" helyettes elnöke nyitotta meg. A mostani tudományos tanácskozás — mondotta Tra- utmann Rezső — nemcsak fontos kérdések megvitatását szolgálja, de lehetőséget nyújt a különböző politikai rendszerekben élő, eltérő ideológiát valló szakemberek találkozására. egymás személyes megismerésére is. Hazánk nagy figyelmet fordít arra, hogy a nemzetközi kapcsolatokban Helsinki szelleme érvényesüljön, és ezért külön öröm számunkra, hogy a szimpózium közvetlenül megelőzi az idén októberben, Budapesten megrendezésre kerülő európai kulturális fórumot. Akkor kerül sor (lazánkban erre az ülésszakra, amikor viták folynak arról, hogy miként kell értelmeznünk a korszerű műveltséget, az általános műveltség fogalmát, hogyan alapozzuk meg a szakmai képzést, és mikor kezdjük el az erőteljesebb specializációt közép- és felsőfokon. Azt szeretnénk elérni, hogy az egyetemekről, főiskolákról kikerülő fiatalok el tudják látni mindazokat a feladatokat, amelyek nemcsak szakemberi, hanem értelmiségi funkcióikból következnek, és ehhez korszerű műveltség, és nemcsak jó szaktudás kell — hangsúlyozta Köpeczi Béla. A budapesti konferencián, a plenáris és szekcióülések során 120 előadás hangzik majd el. Nemzetközi területfejlesztési tanácskozás A Budapesti Műszaki Egyetemen kedden megkezdte négynapos munkáját a Regionális Tudományos Társaság (RSA) XXV. európai területfejlesztési konferenciája, amelyen kontinensünk 21 államából és Észak-Ame- rika, Ázsia további négy országából mintegy 170 kutató, egyetemi tanár és tervezési szakember vesz részt. A jubileumi találkozó célja: kijelölni a fejlesztés időszerű feladatait, és azokat az új módszereket, amelyek a változó gazdasági környezetben is kedvező lehetőséget nyújtanak a hatékony területfej lesztésre. A plenáris ülést Bóra Gyula, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektorhelyettese, az RSA magyar tagozatának megbízott elnöke nyitotta meg. Ezután Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese köszöntötte a találkozó résztvevőit és megtartotta a konferencia nyitó előadását, a magyar terület- és településfejlesztés fejlődéséről, új irányairól. Elöljáróban hangsúlyozta: a magyar kutatók és tervezők eddigi tevékenységének elismerését is jelzi, hogy a nemzetközi tudományos társaság Budapestet választotta jubileumi, 25. találkozójának színhelyéül. A magyar szakemberek a nemzetközi kutatási-tervezési tapasztalatokat is jól hasznosították * abban a többéves előkészületi munkában, amely után — néhány hónapja — az országgyűlés elfogadta a területfejlesztés új irányelveit, és meghatározta a hosszú távú feladatokat. Program készül a fejlődésben elmaradt térségek fokozatos felzárkóztatására és az ehhez szükséges népgazdasági eszközök elkülönítésére. A tanácsok döntenek majd a népgazdasági forrásokból származó területfejlesztési eszközök felhasználásáról is. Ehhez segítséget nyújthatnak a magyar szakembereknek a konferencián elhangzó előadások, viták is — mondotta Craveró Róbert. a plenáris ülés után a konferencia résztvevői hat szekcióban folytatták a munkát.
