Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-27 / 200. szám

1985, augusztus 27„ kedd Gondoltak egyet, és... Tanyamúzeum Tótkomlóson Történetünk a nyolcvanas évek elejére nyúlik vissza. Akkoriban került szóba Tót­komlóson, a Viharsarok Tsz dolgozóinak körében, hogy a padlásokon, pincékben sok olyan régi szerszám, hasz­nálati tárgy halmozódott fel, melyeket a ma embere már nemigen ismer, ám repre­zentálhatják az egykori, pa­raszti életmódot, annak ne­hézségeit. Aggódtak is so­kan: kár lenne veszendőbe hagyni ezeket az emlékeket, hisz némelyiknek már most muzeális értéke van. Gomb után a kabát Azt már tudták, hogy az itt-ott hánykolódó tárgyak­ból összeállhat akár egy mú­zeumra való is, ám — ahogy mondani szokták, előbb volt meg a gomb. utána készült a kabát — épület, ahol mind­ezt bemutathatták volna, nem akadt. Lachata András, a szövet­kezet elnöke így emlékezik tovább az eseményekre: — Létrehoztuk a tanya­múzeumi bizottságot egy nyugdíjasunk, Lopusnyi András vezetésével. Körül­néztünk, hol lenne erre al­kalmas épület, s találtunk is egyet, melyet megvásárol­tunk. Igen ám. de egy be­törés hamarosan rádöbben­tett minket, itt nem tudjuk megoldani a vagyonvédel­met. Végül gondoltunk egyet, és elhatároztuk, reprodu­kálva a századforduló tanyá­ját, egy teljesen új múzeu­mot építünk. összedugták a fejüket, akik a régi világban éltek, mindenki hozzátett ezt-azt az emlékek özönéhez, s meg­indult a munka. Lopusnyi Andrásnak nem sok szabad ideje maradt, hiszen az épít­kezéssel egy időben a gyűj­tés is megindult... A tsz vezetése amiben tudott, se­gített. — Tulajdonképpen könnyű dolgom volt — mondja a tsz- elnök —, hiszen megszállot­tak vettek körül, akik mel­lett csupán annyi dolgom volt, hogy ne akadályozzam a munkát. Minimális anyagi ráfordítással, társadalmi munkában készült el a ta­nyamúzeum. A napokban már át is adtuk, érdemes lenne körülnézniük ott is. Ha felépül végre a házunk... Minket aztán nem kellett sokat biztatni! Már robogunk is a tsz Volgáján a tanya­múzeum felé. Kalauzolá­sunkra ki más vállalkozott volna, ha nem Lopusnyi András. — Tessenek addig várni — állít meg minket a bejá­ratnál —. míg kinyitom a zsalukat. Ügy teljesebb lesz az élmény. Végre beléphetünk. Hűs félhomály ölel körül min­ket. A csöppnyi szobában annyi a látnivaló, hogy kér­dezni is alig győzzük: mi honnan van, mire való. Ám ahogy a kemencére terelődik a szó, szinte kívánkozik a kérdés, hisz a kihalt mester­ségek közül nem egyre szük­ség volt itt: kik vállalkoztak a hajdan volt mesteremberek munkájára? A szobában, ahogy régen volt — Tudja, én tótkomlósi vagyok — fog magyarázat­ba Lopusnyi András —, és azt hiszem, bátran mondha­tom, nincs, ember, aki többet tudna Komlós múltjáról, mint én. Jó eszű gyerek vol­tam, sokfelé elvitt a nagy­apám, meg elüldögéltem a kispadon az öregekkel, it­tam magamba az. ősrégi tör­téneteket. Igen. ök tanítot­tak meg a múlt tiszteletére — mélázik el, aztán ismét fel­veszi az imént elkezdett gon­dolat fonalát: — Szóval, mindenkit ismerek itt, tu­dom ki mivel foglalkozik, mit csináltak a szülei.. . így aztán akadt 1983-ban, aki fölverje a falat: Zsidó László, akinek az apja vala­mikor falverő volt. Tetlijak Pál a nádtető elkészítésének mikéntjét ismeri. 1984-ben már lehetett tapasztani, el­készült a döngölt agyag­padló és a kemence is. Ez utóbbi megépítését Kovács István és Korim János vál­lalta. Apjuk, apósuk valami­kor ezzel kereste a kenye­rét, elleshették hát a hajda­ni mesterség csínját-bínját. Akadt melléjük segítő is bőven, hiszen a szövetkezet 13 szocialista brigádja állt a nem mindennapos vállalko­Fotó: Fazekas László zás mellé. Még az asszonyok I sem tétlenkedtek. Takarí- I tottak, vagy meszeltek... I Mikor, mire volt szükség. Gém és udvarlő Híre ment a nagy készü­lődésnek. Egyre többen je­lentkeztek. Ki katonaládá­val, ki énekeskönyvvel, ki meg valami szerszámmal ál­lított be Lopusnyiékhoz, bi­zonygatva: „Enélkül nem volt tanya Tótkomlóson.” A fizetség is megvolt: fel­írták a neveket, és nagyon szépen megköszönték. Persze volt, hogy a köszönetét' And­rás bácsi megtámogatta egy kis jófajta pálinkával, így került a tanyamúzeumnak citerája is ... Lassan kiürült a tsz-iroda padlása, Lopusnyiéktól is el­került, ami a múzeumba való volt. A gyűtemény meg csak gyarapodott egyre, las­san gondolhattak az átadásra is ... Nézelődünk. Minden tárgy­nak megvan a maga történe­te. Komlóson nem volt ta­nya énekeskönyv nélkül. Itt akad több is, 1848-ból, 1880- ból . . . Lopusnyiné nagyanyjának *a menyasszonyi ládája még üres, de akad még a falu­ban belevaló bőven... A fogason tigrisbéléses kabát lóg. Az idős asszony, aki fel­ajánlotta, háborúban odama­radt fiának tartogatta eddig. „Most jó helyre került végre” — simította végig könnyez­ve az avatóünnepségen, mert eljött arra ő is. Závada Pál egy 1862-es katonaládát hagyott itt. Pipis János — ő még csak nem is a tsz-ben dolgozik — egy hatalmas cseréptállal gazda­gította a gyűjteményt... Ve­zetőnk tekintete egy négylá­bú lócafélén pihen meg. — Ez a dada — mondja. — Ilyenben toporogtam ma­gam is, míg nem tanultam meg biztosan járni... A konyhában, a kamrá­ban, aztán a kétvéges is­tállóban is körülnézünk. Még a dikó sem hiányzik, minden a helyén van már. Vagy mégsem? — Kellene nagyon egy faköpülő, meg az a hegyes, kis szalagos női papucs, ami­ben, emlékszem, csak úgy csattogott a menyecskék sar­ka ... — mondja vezetőnk. — Aztán odakint is van még mit csinálni. A kúpus tyúk­ólhoz már ott a vályog. Be lehetne fejezni a kerítést is. Nem is volt jó gazdag, aki­nek kertjében nem volt csi­csóka, rozmaring. torma, meg édesgyökér... Ez is meglesz jövőre tán . .. * * * Nehezen búcsúzunk. Még mindig akad látnivaló, kér- deznivaló bőven. Lopusnyi András huncut mosollyal a szája szögletében ereszt utunkra minket: — Tudják-e, hogy udvarol- tatott magának a paraszt me­nyecske? Nem? No, nézzék csak! Ha a kútgémet így ki­engedték, azt jelentette, hogy elment az ember a háztól. Jöhetett az udvarló .. . Nagy Ágnes KÉPERNYŐ Hazánk „Na, erre kíváncsi leszek! Ennyi mindent belezsúfolni szűk másfél órába! Ez nem fog sikerülni!” Ilyen és ehhez ha­sonló gondolatok fordultak meg a fejemben, mikor elolvas­tam a rádióújságban a kedd délutáni „Hazánk” című ma­gyar dokumentumfilm ajánlását. Kételkedtem, hogy ennyi idő alatt lehetséges szólni jellegzetes tájainkról, az elmúlt negyven évről, a döntő sorsfordulókról, hogy számba lehet venni mindezek mellett á természet- és műemlékvédelem terén elért eredményeinket, s érinteni lehet a kultúra, a tu-, domány, a művészet hagyományos és új értékeit is ... Kételkedtem és kíváncsi voltam, amikor kedden délután 17.20 órakor a televízió elé ültem. Ha nagyon nem tetszik, legfeljebb kikapcsolom a tv-t, pattant ki még kishitűségem utolsó szikrája, ám a felvillanó lírai képek hazánk tájairól hamar más belátásra bírtak. Mert elégnek bizonyult a mű­soridő arra, amit a film rendezője, Kis József ígért. A lát­vány, a zene, a hanginterjúk egységes egészet alkottak. Nemcsak értelmünkre, érzelmünkre is hatottak. Nem leltárt kívántak készíteni — s nem is az lett —, hanem gyönyör­ködtettek, s megmutatták honnan, hová jutottunk az elmúlt negyven év alatt. Irányt is szabtak, melyről a film rendező­je így írt: „Mindig érezni és érzékeltetni kell a továbblépés, a haladás szükségességét, sorsdöntő jelentőségét is." Ez sike­rült is a film alkotóinak. Kevés szöveg hangzott el a műsor ideje alatt, ám a ri­portalanyok szavai jól kiegészítették a látványt. Volt köztük természetvédelmi felügyelő, népzeneiegyüttes-vezető, tanács­elnök, nyugdíjas, miniszterelnök és református püspök . . . Nem sorolom tovább, hiszen ennyi is elég annak bizonyítá­sául, hogy a legkülönfélébb világnézetű embereket mutat­ták be ez idő alatt. Szűkebb hazánkból, megyénkből is szót kapott egy szereplő, Nagy Imre, a köröstarcsai tsz elnöke. Ennek külön örültünk . . . Végül hadd soroljuk fel a film készítőinek nevét, hisz úgy hisszük, a jövőben is érdemes lesz rájuk figyelni. A drama­turg Kovács Vera volt, s akiknek a megkapó képeket kö­szönhettük — fényképezték —, Baranyi László és Mertz Lo- ró.nd. Hétvége Pénteken délután az „Ablak”, a belpolitikai főszerkesztő­ség műsora, a szombaton és vasárnap jelentkező Hétvége cí­mű új műsor jegyében született. S eljött ez a két nap is. Egyre azon törtem a fejem, kinek szánták az újra és újra elhangzó információkat. Mert aki egész nap e szavakat leste, az — nyilvánvaló — otthon ült, s oly mindegy volt neki, odakinn szikrázik-e a nap, vagy zuhog az eső. A közlekedé­si információkra ugyanez vonatkozik . . . Esetleg reggel, mi­előtt útnak indulunk . . . Az elgondolás nem rossz, érdekesebb, könnyedebb prog­rammal talán a képernyő elé lehet szögezni a nézőt egy egész napra — ha egyáltalán ez a cél —, ám nem az olyan vetélkedőkkel, mint a szombaton 18.30-kor kezdődött műsor­ral! Mert a játék úgy érdekes, ha mi, a nézők is részesei va­gyunk, legalább a feleletek találgatásában. S hasznos, ha netán tanulunk is belőle. De ebből? Mert ki tartja érdemes­nek megjegyezni, hány darabja van a balassagyarmati lep­kegyűjteménynek, vagy hogy hány lépcsője van a pécsi mi­naretnek? Én nem. Ráadásul nem hogy mi, nézők, de még a játékosok sem igen értették a játék lényegét. . . összegzésnek elég volt a játékvezető, Vágó István zárszava, hisz maga is nevetett a jelzőn, melyet használt az iménti fél órára: „fan­tasztikus nagy játék". Mi nem nevettünk, sőt . . . Kellemesebb perceket szerzett, az ugyancsak a Hétvége jegyében látott másik vetélkedő (volt több is), a „Kapcsol­tam”. Ezúttal láthattuk is a népszerű játék résztvevőit. Még azért sem haragudtunk, hogy „Rózsa úr” a játék hevében „visszatapsolta” a tokajiakat. Fájdalomdíjuk az volt — mert mégsem fejezhették be a második játszmát —, hogy a játék­vezető vállalta, utólag fizet nekik egy-,egy üveg bort. Ügyes sluszpoénként Déri János, az ottani helyszín riportere hírül adta: a választott nedű üvegje több mint kétezer forint, ám jó hírük is volt; tudnak kölcsön adni . . , így aztán a hétvége utolsó percei hangulatosra sikerültek. Elégedettebbek let­tünk volna, ha végig ezt a színvonalat tudják tartani. Any- nyit azért mégis megjegyzünk: nem a műsorvezetőn, Horvát Jánoson és a háziasszonyon, Endrei Juditon múlott, hogy nem vagyunk elragadtatva az első Hétvégétől, ök mindent megtettek, elismerés maratoni munkájukhoz... Közvetlen­ségük, mindenre odafigyelésük sokat enyhített a műsor döc- cenőin. És az is tetszett, ahogy vasárnap, a késő esti órák­ban elbúcsúztak a stáb felsorolása nélkül, a televíziósok ne­vében . .. N. Á. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÖ 8.20: Társalgó. 9.44: Száll a madár ágról ág­ra . . . 10.05: Hazai vizeink krónikája. 10.35: Éneklő Ifjúság. 10.50: Évszázadok mesterművei. 11.39: Védett férfiak. 12.45: Magyar művészek ope­rettfelvételeiből. 13.40: Az egri honvéd helyőrség fúvószenekara játszik. 14.10: Magyarán szólva. 14.25: Orvosi tanácsok. 14.30: örökzöld dzsesszmelódiák. 15.00: Élő világirodalom. 15.20: Ránki Qyörgy műveiből. 16.05: A Tenkes kapitánya. 16.45: A Svájci Olasz Rádió énekkara énekel. 17.00: Verbunkosok, nóták. 17.45: A Szabó család. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk, (ism.) 19.15: Kilátó. 20.00: Népdalok, néptáncok. 20.14: Zár-e az atomsorompó? 20.44: Borogyin: Igor herceg. Közben: 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Az operaközvetítés folyta­tása. 0.15—4.20: Éjfél után... PETŐFI RÁDIÓ 8.08: Slágermúzeum. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00: Napközben. Közben: 10.00—10.10: Sportvilág. 10.25—10.30: Fülszöveg. 10.45: Láttuk, hallottuk. 12.10: Szovjet fúvószenekarok felvételeiből. 12.31: Népdalok kóruselőadás­ban és népi hangszereken. 13.05: Popzene sztereóban. 14.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdi­ót. 14.15: Az élő népdal. 14.25: Zeneiskolásoknak — zene­iskolások muzsikálnak. 14.45: Régen találkoztunk. 15.05: Stolz operett- és filmda­laiból. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30—17.27: Csúcsforgalom. 17.30: Kamasz-panasz. 18.30: Gramofonsztárok. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Böngészde a Zenei an­tikváriumban. 21.05: Indul a bakterház. 21.29: Praetorius: Partita. 21.35: ,,Vár, ország, nemzet, s tartalma e nép.” 21.59: Filmfül. 23.20: A mai dzsessz. 24.00: A Deller énekegyüttes énekel. 0.15—4.20: Éjfél után . . . III. MŰSOR 9.08: Operaszerzők kamarazené­jéből. 9.45: Az Oscar Peterson—Dizzy Gillespie duó játszik. 10.05: Zenekari muzsika. 10.50: Zenés játékokból. 11.40: Kamaramuzsika. 13.05: Világhírlap. 13.20: Zenekari muzsika. 14.47: Hans Hotter dalfelvéte­leiből. 15.30: Labirintus. 15.45: Muzsika gyerekeknek. 16.00: A Belügyminisztérium Du­na Művészegyüttese népi zenekarának felvételeiből. 16.28: Törvényesség kontra igaz­ságosság? 16.48: A Collegium aureum ka­marazenekar játszik. 18.03: Sztravinszkij: A katona története. 18.30: A Magyar Rádió szerb- horvát nyelvű nemzetisé­gi műsora. 19.05: A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi mű­sora. 19.35: Beethoven-hangverseny. 20.45: David Bowie összes fel­vételei. 21.33: Verbunkosbetétek Kodály zenéjében. 22.00: Gregorián dallamok. 22.11: Matuz István hangverse­nyei. SZOLNOKI STÜDIO 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Domenico Modugno slá­gereiből. 17.25: Égi szekerek, (ism.) 17.45: A Kilián György Repülő­műszaki Főiskola fúvós­zenekara játszik. 18.00—18.30 : Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétorna, (ism.) 8.30: Szünidei matiné. 9.30: Szeleburdi család. Magyar film. (ism.) 10.45: Képújság. 17.00: Hírek. 17.10: Képmagnósok, figyelem! (ism.) 17.40: Három nap tévéműsora. 17.45: Sorstársak. 18.05: Képújság. 18.10: Reklám. 18.15: Sanzonpódium. 18.50: Reklám. 19.05: Mini Stúdió ’85. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradö. 20.00: Krimileckék. (Történetek ínyenceknek.) NSZK tévé­film. 21.05: Stúdió ’85. 22.05: Kockázat. 22.35: Tv-híradó 3. 22.45: Himnusz. II. MŰSOR 18.05: A fazék. Magyar népme­seelemekből. 18.25: Képújság. 18.30: Körzeti adások. 19.05: Természetbarát. 19.25: Csali. 19.35: MI. Szovjet rövidfilm. 20.00 : Beethoven-ciklus. NSZK filmsorozat. XI/9. 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Este Franciskával. NDK tévéfilm. 23.00: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági aktualitások. 20.35: Családi kör. 20.55: Operaest: ,.A sevillai bor­bély” — részletek. 21.35: Párbeszéd a kezdeménye­zésről, hatékonyságról. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.30: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Mit tudnak a gyerekek a szülőföldről? 18.45: A mediterrán országok rockkoncertje. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00 : Párbeszédek. 20.45: Lottóhúzás. 20.55: Az erőszak öröksége — francia játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: A lehetséges határán. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Népi muzsika. 20.50: Hírek. 20.55: Daki. 21.25: A könyv élete. MOZI Békési Bástya: 4 és 6-kor: Ka­tapult. 8-kor: Missouri fejva­dász. Békéscsabai Szabadság: de. 10-kor: XX. század kalózai, 4- kor: Éljen d’Artagnan, 6 és 8- kor: Piszkos munka. Békéscsa­bai Terv: fél 6-kor: Menekülés a győzelembe, fél 8-kor: Csen­destárs. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Seriff az égből, fél 8-kor: A nap lánya. Gyulai Petőfi: Arany- eső Yuccában. Orosházi Parti­zán: Redl ezredes, I—II. Szeg­halmi Ady: Higgyetek nekem.

Next

/
Thumbnails
Contents