Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-27 / 200. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. AUGUSZTUS 27., KEDD Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM Tanévkezdés a stabilitás jegyében Megkezdődtek a pedagógiai napok Békés megyében A tanácskozáson előadást tartott Kővári Tibor A Békés Megyei Tanács művelődési osztálya, a Bé­kés Megyei Pedagógiai In­tézet, a Magyar Pedagógiai Társaság Békés megyei ta­gozata és a Szarvasi Óvó­nőképző Intézet közös ren­dezésében tegnap került sor a hagyományos megyei pe­dagógiai napok első rendez­vényére a békéscsabai ifjú­sági és úttörőházban. A három héten át tartó rendezvénysorozat- tegnap délelőtt a megyei tanács művelődési osztályának szakmai napjával kezdődött, amelyet Vámos László, a megyei tanács művelődési osztályvezetője nyitott meg. Többek között hangsúlyozta: „A nagy reformokra épülő változtatások időszak^, le­járt. Az új tanévben — mint az elmúlt tanévben is — a stabilitásra, ugyanak­kor az iskola kialakult élet- és munkarendjének folya­matos fejlesztésére — az eredményes formák megőr­zésére, hagyományoztatásá- ra és újak beépítésére — tö­rekszünk úgy, hogy mun­kánk minőségének színvona­la emelkedjék. Az ország, a megye szem­pontjából sorskérdés, hogy képesek legyünk a megúju­lásra a gazdaság, a kultúra, a társadalmi élet különböző szféráiban.” A továbbiakban Vámos László ismertette azokat az országos és megyei intézke­déseket, amelyek az okta­Nemzetközi konferencia az ELTE jogi karán A gazdálkodó szervezetek jogi szabályozásáról kezdő­dött nemzetközi konferencia hétfőn az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Az egyetem alapításának 350. évfordulója alkalmából meg­rendezett ötnapos tanácsko­záson mintegy negyven ha­zai elméleti és gyakorlati szakember mellett ugyan­annyi külföldi jogász vesz részt az európai szocialista országokon kívül egyebek között az Amerikai Egyesült Államokból, Angliából, Fran­ciaországból, az NSZK-ból és Olaszországból. A konferenciát Fülöp Jó­zsef akadémikus, az ELTE rektora nyitotta meg, a meg­nyitó ünnepségen jelen vol­tak a konferenciát támogató szervek, így az Igazságügyi Minisztérium, a Legfelsőbb Bíróság, a Magyar Jogász Szövetség, a Magyar Tudo­mányos Akadémia és a Jo­gi Továbbképző Intézet ve­zető képviselői. A tanácsko­záson elhangzó mintegy hat­van előadás — amelyek rö­vidített ismertető változatai kötetben is megjelennek — elsősorban a vállalati for­mák sajátosságait, belső szer­vezeti és irányítási rendjü­ket elemzik, valamint a vál­lalat és az állam viszonyát, illetve a vállalatnak a kül­gazdaságban betöltött szere­pét vizsgálják. A témakörben ez az első nemzetközi konferencia, a tervek szerint hasonló ta­nácskozásokra a jövőben kétévenként kerül majd sor. tásügy fejlesztése, korszerű­sítése érdekében születtek. Végezetül ismertette a szak­mai programot, amely — a pedagógiai napok keretén belül — a magasabb szak­mai követelmények teljesí­téséhez kíván segítséget nyújtani. A plenáris ülés első előadója, Kővári Tibor, az MSZMP KB alosztályvezető-, je művelődéspolitikánk idő­szerű kérdéseiről szólt a XIII. pártkongresszus szel­lemében, s elsősorban a mű­velődéspolitika elvi kérdése­it boncolgatta. Felhívta a figyelmet arra, hogy hagyo­mányos kultúrafelfogásunk ma már — a gazdasági kor­szakváltás idején — nem A KISZ Békés Megyei Bi­zottságának szervezésében augusztus 19-én Szarvason útjára indított agrárifjúsági napok rendezvénysorozat au­gusztus 24-én, szombaton a fogyasztási szövetkezetekben dolgozó fiatalok napjával folytatódott Mezőkovácshá- zán. Igazán szép, színvona­las szakmai, politikai és sportvetélkedő részesei vol­tak a megye áfészeiből ide­érkező szakácsok, cukrászok, felszolgálók, és rajtuk kívül még csaknem száz sportoló, akik tíz csapatban mérték össze felkészültségüket. — A Mezőkovácsháza és állja meg a helyét. Túl kell lépnünk a humán kultúra misztifikálásán, hiszen a kultúra fogalmába beletar­toznak immár a mikro- és makrokozmoszra vonatkozó ismeretek is. A jövő nemze­dékébe tehát ezt a szemléle­tet kell átplántálni, hiszen a társadalmi, gazdasági fejlő­dés is ezt követeli meg. A humán környezet minőségé­nek fejlesztése — amely egyben befogadója is a tech­nikai környezetnek —, na­gyon fontos — állapította meg. A kultúra nem dísze, éke életmódunknak — hang­súlyozta —, hanem társa­dalmunk működőképességé­nek elengedhetetlen része. (Folytatás a 3. oldalon) Vidéke Áfész jó házigazdá­nak minősült — mondotta Bakos Sándor, a KISZ Bé­kés Megyei Bizottságának titkára, a program felelőse. — Csáti János áfész-elnök és munkatársai odaadóan se­gítették a fiatalokat szak­mai és politikai képességeik bemutatásában. Részt vettek a versenyzők teljesítményét értékelő zsűri munkájában. Ezen a napon a legízletesebb ételt főzött a versenyző hét szakács közül az Orosháza és Vidéke Áfész képviseletében Bacsa Sándor. A cukrászok versenyét Agócs Gusztávné, a Mezőkovácsháza és Vidé­Szürös Mátyás látogatása Komárom megyében Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára hétfőn Komárom me­gyébe látogatott. Tatabányán, a megyei pártbizottság szék­házában Antalóczy Albert első titkár és Varga Gyula, a megyei tanács elnöke fo­gadta. Szűrös Mátyás tájé­koztatót hallgatott meg a megye politikai, gazdasági és kulturális életéről, fejlődé­séről, majd vendéglátói tár­saságában felkereste a Bá­bolnai Mezőgazdasági Kom­binátot. A program befejezéseként Szűrös Mátyás Tatabányán, a megyei pártbizottság szék­házában aktívaülésen tartott tájékoztatót időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Hazaérkezett Romániából a megyei pártküldöttség A román nemzeti ünnep, augusztus 23-a alkalmából háromtagú megyei pártkül­döttség tartózkodott a romá­niai Arad megyében. A kül­döttség — melyet Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára vezetett — részt vett a testvérmegyében rendezett ünnepségeken. Fogadta a küldöttséget Pavel Aron, az Arad megyei pártbizottság első titkára. A küldöttség a koszorúzásokon kívül üzem- látogatásokon is részt vett. ke Áfész fiatalja nyerte. A legszebben terített asztal Do­mokos József nevéhez fűző­dik. ö az Orosháza és Vidé­ke Áfész Alföld Vendéglátó Kombinátjában dolgozik. Bakos Sándor sikeresnek értékelte az áfész-fiatalok ta­lálkozóra hívását az agrár­ifjúsági napok keretében. A KISZ Békés Megyei Bizott­ságának ez volt* az első kez­deményezése, a fogyasztási szövetkezetekben dolgozó fiatalok szakmai, politikai és sportteljesítményének meg­mérésére. D. K. Domokos József versenyasztalában a szigorú bírák sem találtak kivetni valót flgrárifjúsági napok Mezökovácsházán A gyulai Körösi Vízgaz­dálkodási Társulat több funkciójú csatornát épít: a tervek szerint az idén az új- kígyósi kövesútig jutnak el, majd a következő ötéves tervidőszak alatt építik meg Elekig. Az érintett gazdasá­gok — a gyulai Munkácsy, a Köröstáj Tsz, a Békéscsabai Állami Gazdaság gyulai ke­rülete, az Eleki Lenin Tsz — öntözésre, belvízelvezetésre hasznosítják az új létesít­ményt, amelynek megépíté­se 10 és fél millió forintba kerül. A költségek 55 száza­lékát a MÉM, 27,5 százalé­kát az OVH, 17,5 százalékát saját erőből, a tagok érde­keltségi hozzájárulásából biz­tosítják. Elek határától a Fényes alatti új ki gy ősi fő­csatornáig húzódó csatorna másodpercenként két és fél köbméter vizet szállít majd, s jelentősen hozzájárul a mély fekvésű területek talaj­víz-mentesítéséhez. Képün­kön a Munkácsy Tsz terüle­tén szombaton, a társulat erő­gépes brigádja a 8-as számú vízkormányzó zsilipet fektet­te le. Kép, szöveg: Szőke Margit Sajttkonferencia a magyar—szovjet kereskedelmi kapcsolatok 40 évéről Sajtókonferenciát tartottak hétfőn Budapesten, a felsza­badulás utáni első magyar— szovjet kereskedelmi meg­állapodás aláírásának 40. évfordulója alkalmából. A sajtókonferencián Viktor Ocseretin, a Szovjetunió ma­gyarországi kereskedelmi képviselője méltatta a két or­szág közötti gazdasági kap­csolatok alakulását. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt négy évtized során az együttműködés és az áru­csere-forgalom mértéke je­lentősen megnövekedett: a Szovjetunió immár hosszú évek óta Magyarország leg­fontosabb külkereskedelmi partnere, míg Magyarország az ötödik helyet foglalja el a Szovjetunió külkereskedel­mében. A kapcsolatok bő­vülését jól tükrözi, hogy 1946-ban még csak 19 millió rubel, 1965-ben már egymil- liárd, tíz évvel később pedig már 3,3 milliárd rubel volt a két ország közötti árucsere­forgalom értéke. A forgalom növekedése azóta is töret­len, és az idén várhatóan már a 9 milliárd rubeles ér­téket is meghaladja. A kétoldalú kereskedelem dinamikus fejlődése mindkét ország számára jelentős elő­nyöket nyújt — hangsúlyoz­ta. A Szovjetunió az alap­vető nyersanyagok és ener­giahordozók szállításával, valamint a magyar termékek széles körének, vásárlásával nagymértékben hozzájárul a magyar gazdaság eredmé­nyeihez. A magyar ónszük­séglet 90 százalékát, a réz-, nyersfoszfát- és gyapotigény háromnegyedét, a vásárolt fűrészáruk 60 százalékát, a vasércimport mintegy 90 szá­zalékát a szovjet partnerek szállításai fedezik. Ugyan­csak a Szovjetunióból vá­sárolják a magyar kőolaj- szükséglet több mint há­romnegyedét, innen fedezik az ország földgázimportjá­nak 40 százalékát, és elektro- mosenergia-igényének több mint negyedét. A magyar ipar és mező- gazdaság termékeinek' leg­nagyobb vásárlója a Szov­jetunió: a magyar gépi be­rendezések exportjának mintegy 45 százalékát, az élelmiszeripari termékek 40 százalékát, és a közhaszná­latú cikkek csaknem egyhar­madát a Szovjetunióba szál­lítják. Viktor Ocseretin rámuta­tott, hogy ezek a kapcsolatok a Szovjetunió számára is rendkívül fontosak: az utób­bi években például az im­portált autóbuszoknak több mint 90 százalékát, a folya­mi hajóknak és az úszóda­ruknak mintegy 90 százalé­kát, az alma- és zöldségkon­zerveknek több mint felét, a gyógyszereknek pedig egyne­gyedét Magyarországról szer­zik be. Jelentős együttműködés alakult ki az új ipari létesít­mények építésében is. így például a Szovjetunió mű­szaki és gazdasági segítségé­vel épült fel több mint száz jelentős ipari objektum Ma­gyarországon, közülük is ki­emelkedő jelentőségű az első magyar atomerőmű Pakson. A közelmúltban jött létre megállapodás a likinói au­tóbuszgyár magyar részvé­telű felújításáról, s magyar szakemberek részvételét ter­vezik több szovjet mezőgaz­dasági objektum építésénél, illetve rekonstrukciójánál is. Magyarország ezen túlmenő­en aktívan részt vesz a KGST-tagállamok hosszú tá­vú együttműködési célprog­ramjainak megvalósításában, így például a kőolaj- és gáz­vezetékek, a magasfeszültsé­gű elektromos vezetékek épí­tésében is. A magyar—szovjet keres­kedelmi kapcsolatok jövőbe­ni fejlődéséről szólva Viktor Ocseretin elmondta: már most biztosra vehető, hogy a jelenlegi ötéves tervben a tervezettet mintegy 16 szá­zalékkal meghaladó — ösz- szesen 40 milliárd rubel ér­tékű — lesz a két ország kö­zötti árucsere-forgalom. Eközben már zajlanak az 1986—90. évre vonatkozó két­oldalú állami tervegyeztetési munkák, s az új ötéves terv­ben a kölcsönös árucsere vár­hatóan több mint 20 száza­lékkal fog növekedni. Külö­nösen jelentős lesz a gép­ipari és gépjármű-árucsere bővülése. A kapcsolatok to­vábbi elmélyítését, haté­konyságának növelését szol­gálja a Moszkvában idén ta­vasszal aláírt, 2000-ig szóló kétoldalú hosszú távú gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési prog­ram.

Next

/
Thumbnails
Contents