Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-26 / 199. szám

1985. augusztus 26., hétfő Igények és lehetőségek Szarvason Hazánk egyik legrégebbi települése, Hatvan a hetszázötvene- dik születésnapját ünnepli az idén. A Zagyva-parti, 25 ezer lelket számláló település felszabadulásunk után elsőként ka­pott városi rangot. Azóta sokat fejlődött ipara, mezőgazda­sága és az egész város. A jeles évfordulóra új köntöst ka­pott a városi tanács épülete is (MTl-fató: szabó Sándor —KS) —LAPSZÉL----------­K öszönet­nyilvánítás Szívszorítóak a gyászke­retes hirdetések. Megint kevesebben vagyunk. A legközvetlenebb hozzátar­tozók illő módon köszönetét mondanak mindazoknak, akik a gyászszertartáson megjelentek. Néha azonban meghökkenck. Köszönetét mondanak az orvosnak, aki az elhunytat gyógyította. Van ebben valami morbi­ditás, baljós suttogással körítve. Valami molicre-i. íme az eredmény. Persze, a híres francia színpadi szerző örökösen perben állt az orvosokkal. Ám mégis, miért kell köszönetét mon­dani azért, ami nem sike­rült. Milyen sejtelmes titok lappang emögött? Vagy nincs mögötte semmi más, mint egy kificamodott megszokás, beidegződés? A demokratikus közgondol­kodástól idegen szerviliz- mus egyfajta megnyilvá­nulása? A gyógyítás munka. A munka célszerű emberi tevékenység. Olyan, amely­nek eredménye van. Még­pedig pozitív. A selejtet nem méltányolja, nem is méltányolhatja a társada­lom. Talán éppen ezért született a székelyeknél az a mondás, hogy az orvos sikereit dicsőség koronáz­za, kudarcait a fekete föld takarja el. Akárhogy vesz- szük, ez a helyes. A siker­telenségről jobb hallgatni. Hadd takarja el a fekete föld. Miért hát a köszönet? Vagy onnan származik, hogy az orvoslás útja rendkívül kacskaringós és kiszámíthatatlan? A siker­re nincs garancia. Méltá­nyolni kell a küzdelmet. Birkózást a lehetetlennel. Ez érthető. Tiszteletet ..ér­demel minden küzdelem. A kudarc hát nem egyenlő a sikertelenséggel. Igen, igen. Hiszen egy amerikai sebész éppen a kudarccal vonult be az orvostudomány hal­hatatlanjainak panteonjá­ba. Rábízták az Egyesült Államok egyik elnökének életét. Megoperálta. A vég­eredményt a következőkép­pen jelentette be az újság­íróknak: a műtét sikerült, de a beteg nem bírta ki. Mindig a beteggel van a baj. Ő az, aki nem bírja ki a gyógyítás buktatóit. Hol a szíve, hol a veséje mond­ja föl a szolgálatot. Mi len­ne, ha az építőipar is így aposztrofálná egy-egy ke­vésbé sikeres teljesítmé­nyét. Az építkezést siker­rel befejeztük, csak a fa­lak nem bírták ki az idő­járás viszontagságait. Emiatt a mennyezet át­ázik, hull a vakolat, az ab­lakokat nem lehet becsuk­ni, se kinyitni. És ezután következne a lakók köszö­netnyilvánítása. Természe­tesen az új lakóké, akik az előzőek helyébe költöztek, mivel azok a javítással járó tortúrát már nem bírták el­viselni. Legyen hát ez a tanul­ság? Dobjuk sutba a minő­séget? A munka minősé­gét? Mert fő a köszönet- nyilvánítás. Akkor a tu­dománynak is le kellene mondania arról, hogy a gyógyításban ne olyan ered­ményekre törekedjen, ame­lyekkel emberi életet lehet megmenteni. És ez már nem tréfa. Ellentmond a józan felfogásnak. Annak, hogy minden téren javul­jon a munka minősége. Eb­ben pedig a végeredmény is benne foglaltatik. Mégpe­dig pozitív értelemben. Serédi János Olykor eléggé reményvesz­tett vélemények is elhang­zottak azon a rendkívüli bi-, zottsági ülésen, amelyet nemrég a HNF székházában tartottak Szarvason. Pékár Pálné osztályvezetőnek a város VII. ötéves tervkon­cepciójára vonatkozó írásos előterjesztését, valamint dr. Pataki István tanácselnök szóbeli kiegészítését vitatták meg a résztvevők dr. Tóth Lajos HNF-elnök vezetésé­vel. Lássuk, miből adódtak a majdcsaknem pesszimista hangvételű észrevételek? Az egyik ilyen, kilátástalanság- ra késztető tényezőnek szá­mít: 1980-tól a lakosság 3 százalékos csökkenése, ami az elkövetkezendő öt évben is folytatódik. A demográ­fiai prognózis szerint a vá­ros népessége 650—700 em­berrel lesz kevesebb. Való­színű. a munkaképes korú­ak száma nem váUozik, míg az el- és beköltözőké igen, éspedig úgy, hogy többen távoznak el Szarvasról, mint ahányan letelepednek. Az okok között főként a kedve­zőtlen munka- és életkörül­mények szerepelnek. Példá­ul a 250—300 pályakezdő fiatallal szemben csak 160— 170-et tudnak munkahely­hez juttatni évente, s nem kvalifikált szakmákban fog­lalkoztatják többségüket. Egy feltételezés szerint a helyzet — az új bér- és jö­vedelemszabályozás beveze­tésével — tovább fog rom­lani, mivel a gazdasági egy­ségek rákényszerülnek a lét­számcsökkentés mellett a hatékonyabb termelésre. Ép­pen ezért az eddigieknél magasabb képzettséget igénylő munkahelyeket kell A szocialista országokban a politikai intézményrend­szer lényegében három elem­ből tevődik össze. Ezek: a társadalom életét irányító marxista—leninista párt, az államszervezet, valamint a társadalmi szervezetek és mozgalmak. Ez jellemzi a Magyar Népköztársaság poli­tikai intézményrendszerét is. A politikai rendszer irá­nyító ereje hazánkban a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt. E szerepét alkotmányunk is rögzíti. I. fejezetének 3. pa­ragrafusában kimondja, hogy: „A munkásosztály marxista—leninista pártja a társadalom vezető ereje”. A párt azonban nem a törvény kötelező erejére építi vezető szerepét. Irányvonalát a meggyőzés “eszközeivel igyek­szik elfogadtatni és érvény­re juttatni a politikai rend­szer egészében, a társadalmi élet mindennapjaiban. A párt a maga politikai törek­véseit határozatokban, ál­lásfoglalásokban, irányel­vekben rögzíti, ezek azonban közvetlenül csak a párt tag­jait kötelezik. Az állami szer­vekben, a tömegszervezetek­ben és -mozgalmakban e ha­tározatoknak a párt az ott tevékenykedő kommunisták létesíteni mintegy 600 em­ber részére. Ezt indokolja Szarvas város területi sze­repköre is, hiszen a békés- szentandrási szőnyegszövőt kivéve a vonzáskörzethez tartozó települések foglal­koztatottsági lehetőségei csu­pán mezőgazdasági jellegű­ek. A lakáskérdés megoldása sem lett teljes, ugyanis a VI. ötéves terv ide vonatko­zó célkitűzéseinek várhatóan 85—86 százalékát sikerül csak teljesíteni. A követke­ző ciklusra 60 állami, 370 OTP-s, 59 szövetkezeti la­kás, valamint 370 családi ház felépítését irányozták elő a szakemberek. Ugyanakkor 200 elavult lakást le kell bontani szanálás és terület­előkészítés miatt. Különbéi» a lakóépületek nagy része olyan állapotban van, hogy se korszerűsíteni, se közmű- vesíteni nem lehet. Noha a város építőipari szervezetei­ből alakult társulás révén szervezettebbé és összehan- goltabbá vált a tevékenység, de ez a közösség mégsem képes valamennyi ilyen jel­legű igényt kielégíteni. A környezet- és természet- védelem területén rosszab­bodott a helyzet az elmúlt időszakban. Ennek számos oka ismeretes. A fogyatékos­ságok kiküszöbölése végett mindenekelőtt meg kell aka­dályozni a Holt-Körös vi­zének további szennyezését, a veszélyes hulladékok szak­szerűtlen elhelyezését, a meglevő szeméttelepek „üze­meltetését” és így tovább. Szükségessé válik az ivóvíz-. és szennyvízhálózat bővíté­se, valamint a tisztítókapa­citás növelése. politikai kötelezettsége, hogy meggyőző érvekkel elfogad­tassák a párt céljait az adott helyen tevékenykedő párton- kívüliekkel. A párt tehát nem utasítja sem az állami, sem a társadalmi szerveket, sem általában a párton kí­vüli dolgozókat, hanem esz­meileg és politikailag, az en­nek megfelelő eszközökkel irányítja a társadalmi élet különféle területein folyó munkát. A Magyar Szocialista Mun­káspárt jelenleg mintegy 870 ezer tagot számlál. Tagja le­het minden 18. évét betöl­tött (illetve a tagfelvétel évében betöltő) magyar ál­lampolgár, aki elfogadja programját, szervezeti sza­bályzatát, a marxizmus—le- ninizmus eszméit, megfelel a párt politikai és erkölcsi elveinek, munkája, magatar­tása, társadalmi tevékenysé­ge alapján megbecsülést él­vez környezetében. Hogy a felvételre jelentkező sze­mély megfelel a követelmé­nyeknek, azt két párttag ajánlónak kell tanúsítania. (KISZ-tag esetében az egyik ajánló a KISZ-alapszervezet taggyűlése is lehet.) A be­lépés szándékának jelzése Az egészségügyi, szociális és kulturális ellátás javítá­sában szintén sok a tenni­való. A bizottság több tag­ja azt indítványozta, hogy a tervkoncepcióban szereplő feladatrendszer első változa­tát célszerű figyelembe ven­ni. Ám az is előfordulhat, hogy a második (esetleg egy, ma még nem létező harma­dik?) lesz használható az el­képzelések megvalósítása­kor. A tanácskozáson a hozzá­szólók nehezményezték, hogy jó néhány megoldásra váró kérdésről (például für­dő, szülőotthon, nőgyógyá­szat stb.) a íenntebb emlí­tett anyagban nem esett szó. Ezeket — amint később hal­lottuk — külön listán tart­ják számon a tanácson, s ha igény van rá, akkor megte­kinthetik az érdeklődők. Mindenesetre nem tehetet­lenségre, hanem az anyagi lehetőségek korlátozott vol­tára, a szükségletek és a reá-, lis feltételek összehangolásá­ra kell gondolni a célok meghatározásakor, a felada­tok számbavételekor. Bár nem új, de mégis jó mód­szernek bizonyult, e tenni­valók rangsorolása, amely nagy vonásokban a követke­zőképpen alakul: súlyponti, elsőbbséget élvező teendők közé tartozhat a lakásellátás és -gazdálkodás, a középfo­kú oktatás feltételeinek ja­vítása, valamint az ivóvíz- ellátás; míg kiemelten keze-, lendő feladatnak tűnik az öregek napközi otthonának fejlesztése, a csatornázás és szennyvíztisztítás előmozdí­tása, továbbá a tanácsi úthá­lózat bővítése és a hatéko­nyabb környezetvédelem. nem elegendő: az illetékes pártalapszervezet taggyűlése dönt arról, hogy a párt so­raiba fogadja-e a felvételét kérőt, s ezt a döntést az er­re felhatalmazott irányító pártbizottságnak is meg kell erősítenie. Ha bármely párt­tag súlyosan vét a párt poli­tikai, vagy morális elvei el­len, illetve nem teljesíti kö­telességeit, a párt megválik tőle: kizárja, vagy törli so­raiból. A párttag maga is kiléphet, önmaga vagy párt- szervezete kezdeményezésé­re. A párt szervezeti életének alapvető egysége az alap­szervezet. Minden termelési, intézményi vagy lakóterületi egységben, ahol legalább há­rom párttag található, ala­kítható alapszervezet. Az alapszervezet legfőbb szerve a taggyűlés, amely legalább kéthavonta összeül, s megvitatja a saját belső életével, vagy működési te­rületén folyó munkával kap­csolatos kérdéseket. A tag­gyűlés ötéves időtartamra vezetőséget és titkárt vá­laszt. Jelenleg 115 ezer ve­zetőségi tag tevékenykedik az MSZMP alapszervezetei­ben. t. Vasúti pályázat A Közlekedési Miniszté­rium és a Magyar Állam­vasutak országos nyilvános és titkos pályázatot hirdet a mellékvonali vasúti közle­kedés gazdaságos és komp­lex mintarendszereinek meg-, oldására. A jelenlegi gazda­sági feltételek között ugyan­is nagyobb a mellékvonali vasúti szállítások jelentősé­ge, és ezzel párhuzamosan szükséges a mellékvonali közlekedési rendszer ver­senyképességének fokozása. A pályázat célja olyan mellékvonali közlekedési rendszer kidolgozása, amely Az MSZMP, miként a töb­bi kommunista párt is, a de­mokratikus centralizmus el­vei alapján épül fel és mű­ködik. Ez egyebek között azt jelenti, hogy az alapszerve­zetek, az alsóbb szervek alá vannak rendelve a felsőbb irányító pártszerveknek, s kötelesek azok határozatait végrehajtani. E felsőbb szer­vek tagjait az alapszerveze­tek, az alsóbb szervek kül­döttei választják meg de­mokratikus úton, a többségi elv alapján, az e célból öt­évenként összehívott pártér­tekezleteken, illetve a kong­resszuson. A párt legfelsőbb szerve a kongresszus. A legutóbbi kongresszust, mely a párt életében immár a tizenhar­madik volt, ez év márciusá­ban tartották. A XIII. kongresszus teljesítette a párt szervezeti szabályzata által rá ruházott feladato­kat: meghallgatta és elbírál­ta a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizott­ság beszámolóját, meghatá­rozta a párt politikai irány­vonalát és a legfontosabb teendőket a következő öt év­re, módosította a párt szer­vezeti szabályzatát, döntött az eléje terjesztett pártfe­gyelmi fellebbezések ügyé­ben, és megválasztotta a párt vezető testületének tag­jait. Két kongresszus között a Központi Bizottság irányítja a párt munkáját. A Közpon­íigyelembe veszi a rendel­kezésre álló anyagi eszkö­zök és munkaerő korláto­zott mennyiségét, és a ver­senyképességet elsősorban a lebonyolítás rendjének egy­szerűsítésével biztosítja. A pályázati kiírást a MÁV vezérigazgatóságán (Buda-* pest VI., Népköztársaság út­ja 73—75. fszt. 14.) lehet át­venni munkanapokon 9—15 óra között. A pályázattal kapcsolatos kérdéseket augusztus 30-ig várja a bí­ráló bizottság. A pályaművek leadási ha­tárideje november 10. A leg­jobb pályázatok díjazására és megvételére 460 ezer fo­rintot fordítanak. ti Bizottságnak jelenleg 103 tagja van. Rendszeresen ülé­sezik: az előző kongresszu­son választott testület pél­dául öt év alatf 24 ülést tartott, ahol áttekintette a párt belső életének, a nem­zetközi helyzetnek, a gazda­ság, a kultúra, a társadalom fejlődésének időszerű kérdé­seit, és állást foglalt azok­ban. A politika megvalósí­tására irányuló folyamatos tevékenységet is — jelenleg 13 tagú — Politikai Bizott­ság, valamint a párt főtit­kárát, főtitkárhelyettesét és a Központi Bizottság titká­rait soraiba foglaló — je­lenleg 8 tagú — titkárság irányítja. E testületek tag­jait a Központi Bizottság választja meg, s ugyancsak ez a szerv nevezi ki a KB osztályainak, intézményei­nek, a párt központi lapjá­nak és két folyóiratának ve­zetőit. Az MSZMP a nemzetközi kommunista mozgalom szer­ves részének tekinti magát. Bár szervezeti kötelékek ma nem kapcsolják egybe a vi­lág kommunista pártjait, az MSZMP az internacionalis­ta szolidaritás jegyében mintegy 90 testvérpárttal tart rendszeres kapcsolatot, és folytat velük időről idő­re eszmecserét, vesz részt két- és többoldalú tanács­kozásokon. Következik: A Kommunista Ifjúsági Szövetség Gyencs László A Holt-Körös Szarvason Fazekas László Megyei és országos falusi színjátszó napok A két évvel korábban megrendezetthez hasonlóan a jövő év májusában újra megtartják a falusi amatőr színjátszók orszá­gos találkozóját. Az ismét a Győr-Sopron megyei Kimién sor­ra kerülő több napos fesztiválra azok a folyamatosan működő falusi csoportok kaphatnak meghívást, amelyek szeptember 15-ig a Békés Megyei Művelődési Központban (5601 Békés­csaba, Pf.: 137.) benyújtják pályázatukat és a nevezett pro­dukciót az Amatőr Színjátszók Országos Tanácsának (ASZI- OT) tagjaiból alakult zsűri az országos találkozón való bemutatásra javasolja. Az érdekelt csoportok vezetőinek, rendezőinek felkészíté­sére szeptember 27. és 29. között Jászfényszarun szakmai tá­bort is szerveznek. Erre a Népművelési Intézet címén (1251 Budapest, Pf.: 33.), az ASZIOT falusi bizottságánál lehet je­lentkezni — szeptember 5-ig. Bár a kimlei országos találkozó meghívásos rendszerű, ennek ellenére a Békés Megyei Művelődési Központ nem tit­koltan előválogatási szándékkal azt megelőzően rendezi meg a megyei színjátszó napokat. A november 30-án és december 1-én a gyulai művelődési központban sorra kerülő sereg­szemlére természetesen nemcsak a falusi színjátszó együtte­sek jelentkezését várják. A megyei fesztiválon sincs műfaji megkötöttség, a hagyományőrző dramatikus játékokkal épp­úgy lehet nevezni, mint a modern dramaturgiájú színpadi művek, szerkesztett műsorok, kamaradarabok előadásával. A jelentkezési lapokat szintén szeptember 15-ig kell eljuttatni az MMK csabai címére. (ni) Politikai intézményeink Q II Magyar Szocialista Munkáspárt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents