Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-03 / 181. szám
KNiUMTd 1985, augusztus 3., szombat .Anvanvelvemben őrizlek...' fl magyar líra fesztivállá Gyulán Tyll Attila verset mond B pártbizottságok mérlegén A közérdekű bejelentések, javaslatok, panaszok Intézése Minden állampolgárnak alkotmányban rögzített joga, hogy részt vegyen a közügyek intézésében, s javaslatot, közérdekű bejelentést tegyen. Ez a jelentős állampolgári jog társadalmi rendszerünk lényegéből fakad. Az 1977. évi I. törvény a társadalmi fejlődés igényének és követelményének megfelelően továbbfejlesztette a közügyek intézését, ás egységesen szabályozta az állampolgárok közérdekű bejelentéseinek, javaslatainak, panaszainak előterjesztését, vizsgálatát cs érdemi intézését. Mindez egyben jól szolgálta a szocialista demokrácia további szélesítését. Misszió, kultúraközvetítés, versek randevúja, irodalmi ismeretterjesztés, előadóest, adósságtörlesztés? Talán valamennyi együtt és egyszerre a gyulai vár majd fél évezredes falai között. Ezen a történelmi helyszínen immár negyedszer szólalnak meg magyar nyelven írott versek. A Gyulai Várszínház és a Magyar Televízió szegedi stúdiója az első években a határainkon túli magyar költészet estjét rendezte meg, s ez mostanra a kortárs magyar líra fesztiválja lett, olyan tégely, melyben együtt szól az anyaország hangja (Ilyés Gyula, Csoóri Sándor, Nagy László? Juhász Ferenc, Baka István) a környező országokban kisebbségben élő magyarság költőivel (többek között a romániai Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Szilágyi Domokos, Farkas Árpád, Szöcs ’ Géza, a jugoszláviai Fehér Ferenc, Domonkos István, Brasnyó István, a szovjetunióbeli Füzesi Magda, Dubka György, Vári Fábián László, a csehszlovákiai Cselényi László és Gál Sándor), valamint a diaszpóra poétáival (közöttük az USA-ban élő Tűz Tamás, Sándor András és Horváth Elemér, az arfgliai Gömöri György, a Kanadában élő Vitéz György, a Franciaországban letelepült Nyéki Lajos, a Svédországban élő Thincz Géza, az Olaszországot választó Bruck Edit, a svájci Major Zala Lajos). Egyszóval szinte teljes volt a keresztmetszet pénteken este a gyulai várszínházi programok zárórendezvényén. De nemcsak a szerzők névsora jogán. Annak okán is, hogy bébi zonydsodott: a magyar költészet legprogresszívebb törekvéseinek van mai utánpótlása: azért, mert a magyar nyelven megszólaló költő érzi ennek a nemzet, szülőföld, örökség és felelőssége iránti elkötelezettségnek súlyát is, szárnyát is. Azért, mert ebben a költészetben sosem volt elég a játékos rím, a táncoló ritmus — a vers zászló volt, fegyver és érv, tett volt és élet. S erről a kivívott státuszáról, megküzdött rangjáról nem mondhat le. Még akkor sem, ha megsebzik, ha ki pányvázzák, ha betömik a száját. Ezért kaphatott hangot a költeményekben a szülőföld, mely néma tanúként őrzi az 'egymást váltó népek drámai stafétajáratát: mely történelmünk vállalható és örökké vállalható terepe, mely otthon és messzi távol, mely megszül, fölnevel, megtart vagy kiröpít, de sohasem engedi magát megtagadni. A szülőföld és az anyanyelv — a nemzet megtartója és a magyarság kötőanyaga egyszerre szólal meg a versekben a hűség hangján, az öröklött kötelesség felelősségével, a fönnmaradás esélyével és a jövő reményeivel. Az anyanyelv „ oxigénpalack a hátamon", írta a Svájcban élő Major Zala Lajos, s legyen ózondús közeg vagy légszomjat okozó ritkulás, ez a fönnmaradás egyetlen lehetősége és felelőssége. A ‘lírafesztivál háromrészes műsorában elhangzott néhány nagy vers, néhány torokszorító költői üzenet. Mert megállt a levegő Ilyés Gyula Kárpátvölgyi tél-elő, Kányádi Sándor Könyvjelzője, Markó Béla A téboly dicsérete, Baka István Liszt Ferenc éjszakája a Hal téri házban, vagy Bakutz József Kosztolányihoz című versének hallatán. Ám a lírafesztivál nemcsak a versek, de a versmondók seregszemléje is. Jól érzékelhettük, hogy aki pénteken este Gyulán a várszínpadra lépett, belső indíttatásból, emberi és művészi alázatból tette, tudván, ügyet, jó ügyet szolgál. Talán az eddigieknél is pontosabb volt az értelmezés, az üzenetközvetítés biztonsága, alig akadt fals hang, félreértett hangsúly, döccenő ritmus. Generációk, a magyar előadóművészét nemzedékei bemutatták, hogy lehet és kell különböző egyéniségeknek. más-más korú művészeknek egységes produkciót kovácsolni. A teljesség igénye nélkül hadd említsem az idősebb generációból Bánffy György, Keres Emil és Tyll Attila nevét, akik példát adtak nemcsak szép beszédből, de versértelmezésből, átélésből is. A középnemzedékek föllépő tagjai közül feltétlenül kiemelésre érdemes az est legnagyszerűbb élményével megajándékozó Csurka László, a belső indulatokból építkező Nagy Zoltán, az ironikus-szatirikus hangvétellel meglepő Borbáth Ottilia, az elegáns és pontos Mécs Károly. A fiatalabbak közül örömmel láttuk, hogy milyen odaadással vesz részt ebben a munkában Rabold Ödön és Kubik Anna. A súlyos szavakat zenei és dalbetétek oldották. Az anyagot Ilia Mihály irodalomtörténész válogatta, az est főszerkesztője Regős Sándor, szerkesztője Király Zoltán, rendezője Sik Ferenc volt. A műsort a televízió későbbi időpontban sugározza, megsokszorozva az élményt: a költő hazája anyanyelve. Szerencsés ötletként a vár tövében könyvsátrat állítottak a külföldi magyar nyelvű kiadók termékeinek — Kriterion, Fórum, Madách — és a hazai nemzetiségek nyelvén megjelent kötetek bemutatására és árusítására ezzel a mottóval: „A határainkon kívül virágzó és a határainkon belüli nemzetiségi irodalom hazánk kultúráját gazdagítja.’’ Tandi Lajos Nem véletlen, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága 1982-ben behatóan foglalkozott ezzel a kérdéssel. November 23-i határozatában a napi politikai munka fontos feladataként v jelölte meg a közérdekű bejelentésekkel, javaslatokkal, egyéni kérelmekkel és panaszokkal való foglalkozást. A helyes munkastílus kialakítása. az érdemi ügyintézés és a tapasztalatok jobb hasznosítása érdekében szabályozta az ügyek intézésének párton belül, rendjét és gyakorlatát. Irányítás magasabb fokon Nem mai keletű az a gyakorlat, hogy az állampolgárok — párttagok és párton kívüliek egyaránt — gyakran fordulnak a pártszervekhez közérdekű észrevételekkel, vagy egyéni sérelmekkel. A párt mindig fontos feladatnak tekintette, hogy a lakosság felvetéseivel foglalkozzon, s az egyéni gondokat orvosolja. 1982 januárjától azonban a megyei és a megye által irányított pártbizottságoknál az MSZMP Politikai Bizottsága határozatának megfelelően egységes rend alakult ki a párthoz fordulók ügyeivel való foglalkozásban. A munka irányítása magasabb fokon. mégpedig első titkári, illetve titkári szinten történik, ami még jobban aláhúzza a tevékenység politikai jelentőségét. Közérdekű bejelentések, javaslatok, panaszok, kérelmek vizsgálatát a téma jellegétől függően a pártbizottságok osztályai, illetve munkatársai, valamint az állami, gazdasági, társadalmi szervek végzik. így biztosítják a szakszerűséget. Az „Magaslesen” (MTI-fotó: Szabó Sándor) ügyek döntő többségének elintézése határidőn belül- történik. Saját vizsgálat esetén 30. más szervekhez továbbított ügyeknél 38 nap alatt. A dolog természeténél fogva a más szervekhez áttett ügyeknél előfordul határidőcsúszás. Az elhúzódásról természetesen értesítik a panaszost. Az elmúlt két évben a megyei és a városi pártbizottságokhoz 681-en fordultak közérdekű bejelentéssel, kérelemmel vagy panasszal. Többségük pártonkívüli. zömmel munkás és nyugdíjas volt. Közülük 347-en szóban terjesztették elő kérelmüket, 334-en pedig levélben fordultak a pártbizottságokhoz. Az ügyeknek több mint 50 százaléka panasz, 33 százaléka kérelem, s mintegy «7 százaléka közérdekű bejelentés volt. A kérelmek, a panaszok közel 90 százaléka intézkedéssel, a többi pedig tanácsadással zárult. Figyelemre méltó adat A kérelmezők, a panaszosok és a javaslattevők a párt Objektív megítélésében bízva fordulnak a pártbizottságokhoz tanácsért, vagy akkor, ha sérelmük hivatalos úton nem nyert orvoslást. Sok esetben méltányosság gyakorlásához kérik a párt támogatását. Jelentős az állami, gazdasági szervek ügyintézését kifogásoló. a jogi kérdésekben való járatlanságot, tanácstalanságot tükröző panaszok száma. A bejelentést tevők és a kérelmezők, valamint a panaszosok aránya változó, de hosszabb időszakot figyelembe véve, számuk folyamatosan emelkedik. Tükrözi ez egyrészt a párt iránti bizalmat, másrészt a társadalmi, gazdasági életben bekövetkezett változásokat. de „A koromra már nem is nagyon emlékszem. Valamikor a múlt században építettek, ide, Szarvas központjába, — most Szabadság út 30. — s évekig lakott bennem a Mitrovszky-kastély intézője. Büszke, fiatal épület voltam akkor. Aztán megviselt az idő, megöregedtem. Lábazatom köszvé- nyessé tette a földből felszivárgó nedvesség, tetőszerkezetem is elavult. Hatalmas ablakokat vágtak rajtam, azokon keresztül szemlélhettem értetlenül az előttem száguldozó masinákat. Homlokomra óriási táblákat ragasztottak, Ofotért, Női fodrász-kozmetika, Ajándékbolt felirattal. Ajtóimon ki-bejártak az emberek, falaim már zúgtak a nagy zajtól. Hátam mögött felépült egy panel sorház, amely gunyorosan, bosszankodva néz rám: állítólag nem hagyom érvényesülni, elveszem előle még a levegőt is ... Hiába, ezek a mai fiatalok nem tisztelik a kort. A múltkor is úgy bokán rúgott az egyik hosszúhajú kölyök, hogy potyogni kezdett a vakolatom, s azt kiabálta: mikor bontják már le ezt az azt is, hogy a lakosság érzékenysége a különböző jelenségekkel szemben megerősödött. Nagyon is figyelemre méltó adat, hogy az összes ügy több mint -53 százaléka jogosnak bizonyul. Mindez arra utal. hogy az alsóbb szintű állami, intézményi munkának vannak foghíjai. A munkahelyek sem járnak el sok esetben kellő körültekintéssel. Holott ezeket a szerveket is kötelezi a törvény, hogy megfelelően foglalkozzanak a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal. A tapasztalatok egyértelműen arra utalnak, hogy hatékonyabbá kell tenni a vállalati . jogsegélyszolgálatot. Körültekintő intézkedéssel arra kell törekedni, hogy az ügyeket ott oldják meg, ahöl felmerülnek, s a panaszosoknak ne kelljen az igazukat máshol keresni. Jogos közérdekű bejelentések és panaszok esetén nem mprad el a felelősség- revonás sem. Az elmúlt évben több olyan panaszügy volt. amely súlyos felelős- ségrevonást vont maga után. Olyan ügyek is jócskán előfordultak, melyekről a vizsgálat kiderítette, hogy alaptalanok voltak. Többségük jogi tájékozatlanságra utalt, ám nem egy esetben az egyéni érdeknek minden más érdek elé való helyezésére volt visszavezethető. A közérdekű bejelentések a lakosság közhangulatát befolyásoló tényezőkre hívták fei a figyelmet. így elsősorban az áruellátás hiányosságaira, a szolgáltatások foghíjaira, a közlekedés, a környezetvédelem területén tapasztalható gondokra. A pártszervek a jogos közérdekű bejelentéseket megfelelően hasznosítják. Szükség esetén vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményeznek. II munkahelyi légkör A legtöbb panaszos munkaügyi kérdéssel -fordult a pártbizottságokhoz. Felvetéseik elsősorban az elhelyezkedéssel, a fegyelmi felelősségre vonással, a munkadíjazással és munkaügyi vitákkal álltak összefüggésben. Feltűnő, hogy az elmúlt két évben emelkedett a munkahelyi vezetők és beosztottak kapcsolatát, egyes vezetők magatartását, valamint a kedvezőtlen munkahely, íégkört kifogásoló paócska kócerájt? Mások szerint sincs már semmi hasznom; az üzletek kiköltöztek belőlem, most végre minden szobámban csend honol. Fél füllel hallottam valamiféle városfejlesztési tervről, amely szerint le kellene bontani. Állítólag évek óta így tervezik, igaz, nem is költöttek rám vagy 15 éve. Sajnálják az öregtől azt a 3-4 milliócskát... Már igen-igen elkeseredtem, de hát olyan az élet, hogy mindig felvillant valamiféle reménysugarat. Hallottam, hogy megalakult a szarvasi városszépítők egyesülete. Ök aztán gondjaikba is vettek. Azt mondták, kár lenne veszni hagyni egy, a városra jellemző építményt. Ám az ellentábor így érvelt: sem műemlék, sem műemlék jellegű nem vagyok, miért siránkoznak hát miattam? A felújítási költségeimen teljesen új épületet kaphatna a város. Mert a tetőcsere a szigetelés a nyílászárók eredeti formában történő helyreállítása bizony nem kerül kevésbe. S aztán is mi hasznot hajthatnék? Használhatnának kereskedelmi célokra? Kiadhatnánaszok száma. Előfordult nem egy esetben olyan jogtalan igény, amely a végzett munka fontosságának és minőségének felértékeléséből fakadt. A pártbizottságok által vizsgált ügyek a munkahelyi légkör további javítására, a demokratizmus fejlesztésére, a vezetőkkel szemben támasztott követelmények fokozottabb érvényesítésére. a munkahelyi problémák körültekintőbb megoldására hívták fel a figyelmet. Feszítő társadalmi probléma a lakáskérdés. A pártbizottságokhoz fordulóknak mintegy 13 százaléka ebben kért segítséget. Ä kérelmek többsége jogos, de csak hosz- szabb távon teljesíthető.- Az ügyek jelentős hányadát a szociális és a gyámügyek alkotják. A kérelmező rászorultságra hivatkozva ^szociá- lis támogatást igényelt. A tanácsok és a munkahelyek indokoltság esetén segítséget nyújtottak. Előfordultak gyermekláthatással vagy' állami gondozás megszüntetésével kapcsolatos panaszok is. Sok bejelentés érintette az államigazgatási munkát. Az ügyelt- egy részében az állampolgárok nem vitatták a rájuk vonatkozó sérelmes rendelkezéseket. A méltányosság megoldásához kértek segítséget. Az ügyek másik részében a tanácsok határozatával, vagy valamilyen más intézkedéssel nem értettek egyet. A vizsgálatok azt igazolják, hogy a szakigazgatási szervek munkája javult. A döntések, a határozatok megalapozottak, Helyenként azonban előfordultak olyan döntések, amelyek a jogszabályok merev értelmezését tükrözték. Néha pedig a lélektelen ügyintézést. Az orvosi ügyeleti rendszer bevezetésével, az egészségügyi integrációval kapcsolatos panaszok arra utaltak, hogy az intézkedés lényege a lakosság körében nem volt eléggé. ismert. A nem megfelelő előkészítés az egyébként helyes intézkedéseket is sok esetben megkérdőjelezheti. ahogy ez a felvetésekből is kitűnt. *################< Az MSZMP Politikai Bizottság határozata végrehajtásának eddigi tapasztalatai kedvezőek. Az elmúlt két évben megyénkben a pártbizottságok a korábbinál színvonalasabban foglalkoztak a párthoz fordulók ügyeivel. Több figyelemmel kísérték az illetékességből más szervekhez továbbított ügyek kivizsgálását és lezárását. Az új nyilvántartási rendszer az ügyekből levonható politikai tapasztalatok összegzését is jól szolgálta. Seredi János nak mondjuk a maszekoknak? Brr! Már a gondolattól is irtózom, hogy ismét hangoskodás, jövés-menés verje fel a csendet. Ráadásul nem tudom, mennyire óvnák meg az állagomat. Akkor már inkább a lassú enyészet... Persze, engem nem kérdeznek. Csak járkálnak körülöttem, méricskélnek, vitatkoznak, vagy elmenőben egy röpke szitkot szórnak rám. Hogy én mit szeretnék, az népi számít. Így aztán igyekszem meghúzni magam. Csendes nyári éjszakákon pedig arról álmodom, hogy falaim között festményeket, szobrokat dédelgetek, melyeket nappal csendes léptekkel járnak körül a művészetek barátai. Még azt is el tudnám képzelni, hogy átalakítanak valamiféle hangversenyteremmé, vagy mini színházzá. De hát ez nem más, csupán egy öreg ház álma. Sorsom még nem dőlt el. Reszketve várom az alapos szakértői vizsgálatot, a tételes árkalkulációt. Közben rémálmaimban megjelennek a könyörtelen dózerek és a markológépek .« (gubuez) Egy öreg ház monológja
