Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-23 / 197. szám
Megszokni vagy megszeretni 1985. augusztus 23., péntek A sétálóutca egy éve Nehogy valaki azt higgye, hogy Békéscsabán a sétálóutca mai találmány. Kavar- gott itt már a vihar jóval a háború előtt. Akkor» a korzó miatt. Az Andrássy út egy részéről bizonyos napokra ki akarták tiltani a szekereket, a lovas kocsikat meg a konflist, sőt a ,,villamost” is le akarták állítani, mivel csilingelt és több baleset okozója volt. Akik itt laktak, tapsoltak. Az István király tériek és a Ferenc József tériek (ma Szabadság tér) viszont mennydörögve tiltakoztak. Kulpin úr attól tartott, hogy Adler úr elcsalja a vevőit. Svarz úr viszont nevetett rajtuk, őt ugyanis nem érintette a korzó. Így kotkodácsolt erről a belhá- borúról Csaba egykori híres vagy inkább hírhedt élclap- ja, a Kotkodács. Van. aki akarja, van, aki nem akarja, van, aki fütyül rá. A csabaiakra mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy egy húron pendülnek. Azok a leghangosabbak, akik semmit sem akarnak elfogadni. Folyton tiltakoznak . . . Ka- jánsága ellenére is figyelemre méltó megjegyzés. nwwwwwv És ma? Vajon ki ért egyet a sétálóutcával? Megállítok egy középkorú asszonyt. — Én egyetértek vele. Bevált, nagyon is! Mert itt olyan forgalom volt, hogy az szörnyű. Le se lehetett lépni a járdáról. Csak a kerékpárosokat tiltsák ki. Megállítok egy kerékpárost. — Az a jó ebben a sétálóutcában, hogy lehet kerékpározni. Csak azt nem értem, miért szaladgálnak jtt összevissza a gyalogosok, miért nem mennek a járdán. Meg ez a sok parkoló gépkocsi. A színház közelében éppen leparkol egy Skoda. Megszólítom a vezetőjét. — Nagyszerű ötletnek tartom ezt a sétálóutcát. Végre itt, a város szívében is lehet parkolni. De ez a sok gyalogos, no meg a kerékpárosok, ez a sok összevisz- sza mászkálás, ez kérem, nem fér a fejembe. Megállítok egy idős embert. Alighogy szóba hozom a sétálóutcát, máris elönti a méreg. Szidja azokat, akik A tanácsok területileg, és egy területi szinten egyaránt tagolt szervezetek. Amikor „tanácsokról” beszélünk, bele kell értenünk a helyi — a községi, nagyközségi, városi, fővárosi, kerületi — és a területi — a fővárosi és megyei — tanácsokat. Éspedig a tanácstestületeket, a tanácsi bizottságokat, a végrehajtó bizotságokat, a tisztségviselőket, valamint a szakigazgatási szerveket is. Ha viszont csupán „tanácsot” említünk, kizárólag a tanácstestületre, vagy egy konkrét tanácsi szervezetre gondolunk. A tanácsokkal kapcsolatba kerülő, ügyes-bajos dolgaikat intéző állampolgárok szóhasználatában ezek a fogalmak természetesen nem mindig ilyen tartalommal jelennek meg, hanem a tanácshoz fordulnak kérelemmel, a tanácstól kérnek felvilágosíkitalálták. A piacra igyekszik. Éppen ez a legfőbb érve, hogy korábban itt a színház előtt felszállt a buszra, és pillanatok alatt kint volt a piacon vagy a vasútállomáson. Most meg nem tud eligazodni a járatokon. A város élclapja réges-ré- gen kimúlt. Békéscsaba ar- culata óriásit változott. Az egykori posztyenás településből dinamikusan fejlődő megyeszékhely lett. Több névcsere után az Andrássy út Tanácsköztársaság útjára módosult. Funkciója azonban még hosszú időn át megmaradt. Ez volt a város főtengelye, ide összpontosult a forgalom. Ezen az utcán lehetett eljutni leghamarabb a vasúíállomásra. 1984. június 3-án az István király tér és a Jókai utca közötti szakaszát sétálóutcává nyilvánította a tanács. Tehát több mint egy éve már. Egy dologban azonban nem változott a város. Ugyanúgy, ahogy hajdanán az egykori vicclapja megírta, a csabaiakra mindent lehet mondani, csak azt nem. hogy egy húron pendülnek. A sétálóutcán az ember kedve szerint gyűjtögetheti a véleményeket pro és kontra, ahogy pillanatnyi érdeke megkívánja. Lehet jócskán találkozni olyanokkal, akik áradoznak erről a megoldásról, s ugyanúgy, a másik véglettel is, akik ingerlékenyen kapják fel a fejüket, meg akiket nem érdekel a dolog. A megszokás azonban nagy úr. Az igenlők száma gyarapodik. Főleg a fiatalok körében. Ök azok, akik leghamarabb elfogadták. A közlekedés változása leghátrányosabban az idősebb korosztályt érintette. Leghangosabban még ma is a Luther utcaiak tiltakoznak. Érthető, hiszen a forgalom egy része erre az útszakaszra terelődött át. A Szabadság tériek közül is sokan vitatják. A lakótelepekről is lehet hallani ellenvéleményt jócskán. A tanácsot vádolják. Elsősorban amiatt, hogy nem kérte ki a lakosság véleményét, s ripsz-ropszra döntött. Fura dolog az igazság. Olykor szembekötősdit játszik. A sétálóutcáról már a '60-as években szó esett. Igaz, csak elvétve, mint utalás a jövőre. A jövő azono tást. Miután közvetlenül valamelyik tanácsi dolgozóval érintkeznek legtöbbször, nem is kutatják, hogy ügyeiket a tanácsi apparátus melyik szervezeti egysége, szakigazgatási szerve intézi. A köztudatban a „szakigazgatási szerv” kifejezés nem is igen honosodott meg, inkább az ezzel lényegében azonos tartalmú „osztály” megjelölés az ismertebb, de még inkább a gyámhatóság, építésügyi hatóság, a lakásügy, ügyfélszolgálat elnevezés használatos. Nézzük meg, valójában hogyan épül fel a magyar tanácsrendszer: mi a viszony az egyes tanácsszintek, és a különböző tanácsi szervek között. Elöljáróban felhívjuk a figyelmet arra, hogy különbség van a települések köz- igazgatási jogállása és a teban olyan távolinak tűnt, hogy nemigen foglalkoztatta a város lakosságát. A hetvenes években már többször és konkrétan került terítékre. A lakosság ekkor sem nagyon reagált. Pedig ezekben az esztendőkben már évről évre egyre zsúfoltabb lett a Tanácsköztársaság útján a forgalom. Nyilvánvalóvá vált, hogy tenni kell valamit. Mindenki, aki a városba érkezett, ebbe az utcába igyekezett. Egy merész megoldással az egyutcás városból több ut- cás várost kellett csinálni. Különben a közlekedés csődöt mond. 1977-ben már konkréttá vált az elképzelés, hogy a Tanácsköztársaság útjának egy részét a közlekedés alól mentesítsék, mégpedig a városközpont részletes rendezési tervének pályázata során. A pályázat alapján készült el — a városrendezési és építészeti bizottság előzetes véleményére támaszkodva — a városközpont részletes rendezési terve. Ez a terv bemutatásra került a Munkácsi Mihály Múzeumban, majd két hónapig a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda kirakatában volt elhelyezve azzal a céllal, hogy a tervvel kapcsolatban a lakosság kifejthesse a véleményét. A terv elképzeléseivel szemben ellenvélemény azonban nem érkezett. Ezt követően a végrehajtó bizottság határozattal jóváhagyta a koncepciót. A Tanácsköztársaság útjára vonatkozó forgalomszervezési terv kidolgozását ugyancsak a végrehajtó bizottság határozatban írta elő. Az elképzeléseket több lakossági és üzemi fórumon ismertették. Tehát ellenvélemény nem volt, vagy alig akadt. A tanácsi ülésen sem vetődött fej olyan nyomatékkai, amely arra késztette volna a város vezetőit, hogy a tervet megváltoztassák. Vajon miért? Okkal tűnik’ úgy„ hogy a város lakossága bizonyos közömbösséggel szemlélte ezt a kérdést. De talán nemcsak ezt. Az egész városrendezést. A sétálóutca életbe léptetésével viszont egyik pillanatról a másikra kiszabadult a palackból a szellem. Kiderült, hogy van ellenvélemény. Akik egyetértettek a megoldással, azok hallgattak. Az ellenvélemélepüléseken működő tanácsi szervezet jogi helyzete között. A településeknek három csoportja különböztethető meg. Vannak: községek, számuk 2955, a városok száma 108, és végül a főváros. A városok egyik alcsoportját képezi az öt megyei város: Győr, Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged. A városok számából következik a városi tanácsok nagyságrendje, azzal, hogy a 108 városi tanács közül 5 a városi tanácsokhoz képest többletjogosítványokkal rendelkező megyei városi tanács. A községi településeken 1377 községi tanács működik. A községi tanácsoknak a tanácstörvény értelmében több fajtája van: — önálló községi, vagy nagyközségi tanács, amikor a tanács egy települést fog át, számuk összesen 674; — a közös községi, vagy nagyközségi tanács, amikor a tanácshoz több település tartozik; ilyen tanácsból 703 van; — a választások után a közös községi tanácsok nem nyék viszont egyre hangosabbak lettek. A közlekedés rendszere 20 év alatt alakult ki. Nem beszélve arról, hogy emberemlékezet óta a tengelyben levő főutca a legfontosabb és legforgalmasabb útja volt a városnak. A lakosság egy jelentős része képtelen volt egyik napról a másikra elfogadni a változtatást. Ám a Volánnak sem olcsó mulatság az új közlekedés fenntartása. Szólni kel| arról is, hogy bevezetése után néhány hónap múlva jelentős belpolitikai események kezdődtek. Folytak a pártalapszerveze- tekné] a beszámoló taggyűlések, majd következett a városi és a megyei pártértekezlet. A következő időszak a XIII. kongresszusra való felkészülés jegyében telt el. Az a hangulat, amely a párttagság körében uralkodott, hatással volt a város lakosságára. A pezsgő közéleti demokratizmus magával hozta azt is, hogy a sétálóutca körül tovább erősödött a vita, amely végül a tanácstagi és országgyűlési képviselő választásokon csapódott le a maga sajátos módján, mégpedig célt tévesztve. Vitathatatlan, hogy ha a lakosság közömbössége hamarabb oldódik, s már akkor nagyobb érdeklődést mutat a város rendezési terve iránt, amikor az közszemlére lett téve, talán más mércével mérik a sétálóutcát. A vita hevében jegeseden volna ki a megvalósítása. Mennyiben lehet okolni a tanácsot. amikor 1977 óta napirenden tartotta a témát? Fogas kérdés. Miként az is, miért nem volt korábban elszékhely társközségeiben (1578 településen) pedig még elöljáróságok is működnek, mint a közös tanács, és az adott település szervei; — a 325 önálló nagyközségi és nagyközségi közös tanács között sajátos helyzetben van 34 városi jogú nagyközségi tanács, mert jogállásuk mindenben megegyezik a városokéval, csupán az a különbség, hogy az a település, ahol működnek, még nem város. Említést kell még tenni a tanácsok városkörnyéki beosztásáról. A járások 1984. január 1-i megszűnésével egyidejűleg a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa 139 települést jelölt ki városkörnyék székhelyeként. Ebből 105 városkörnyék központja város, harmincnégyé pedig olyan település, ahol városi jogú nagyközségi tanács dolgozik. E központi szerepkörű településekhez sorolták be a községi tanácsokat. amelyek együttesen alkotják a városkörnyéki rendszert. A városkörnyék székhelye és a hozzájuk tartozó községi tanácsok nem lenvélemény. A demokratikus közgondolkodásban az elmúlt időszakban olyan lépések történtek, hogy remélhető, a jövőben ilyen kérdéseket fej sem kell vetni. A sétálóutcával Békéscsaba egyszerre országos reflektorba került. A rádió ritkán jön le a megyeszékhelyre, de most lejött. Cikkeztek a központi lapok. Az egyik azt írta, hogy a sétálóutca egészen a MÁV-pá- lyaudvarig tart. Még szerencse, hogy bakizott. Kétségtelen, hogy bevezetésének időpontja sem volt a legszerencsésebben időzítve. Éppen akkor javították a jaminai hidat. Továbbá az is, hogy a sétálóutca parkírozónak indult. Véges-végig gépkocsik sorakoztak rajta. Holott sétálóutcáról volt szó. S a lakosság nagy része ezt várta. Aztán jöttek a módosítások. Büntették a középső szakaszon parkoló járművezetőket, anélkül, hogy türelmi időt hagytak volna. Nem csoda, hogy a tiltakozók tábora tovább gyarapodott. Az észrevételeket a végrehajtó bizottság folyamatosan értékelte. A jogos lakossági észrevételeket is figyelembe véve 1985. április 1-től módosította korábbi döntését, és a Med- nyánszky és az Irányi utcák közötti szakaszról mindennemű gépjárművet kitiltott. Ez a szakasz tehát valóban sétálóutca. A többi szakaszon fizetőparkolást vezettek be. A városi tanács az alapelképzelését véglegesnek tekinti. Szervező. koordináló munkával és jelentenek állami területbeosztási szintet. Csupán a községi tanácsok irányítása és a különböző szervezetek (például bíróságok, ügyészségek, rendőrség, OTP) illetékességi területének körülhatárolása szempontjából van szerepük. Minden tanácsnál, legyen az községi, kerületi vagy megyei, a szervezet élén a tanácstagokból álló testület: a tanács áll. A tanácstagokat — a megyei tanácstagok kivételével — az állampolgárok közvetlenül választják. A megyei tanácstagokat a községi és városi tanácstestületek, többségükben saját tagjaik közül választják és delegálják, tehát ők közvetett választással kerülnek a megyei tanácsba. A tanácstestület főszerepe abban jut kifejezésre, hogy alá van rendelve mindegyik tanácsi szerv. Döntései a legfontosabb kérdéseket érintik. így a testület határoz a terület- és településfejlesztés irányairól; létrehozza a lakosság ellátását szolgáló intézményeket (óvokonkrét anyagiak biztosításával azonban meg kívánja gyorsítani ezen az útszakaszon a tervezett beruházások megvalósítását. A sétálóutcán különböző rendezvények megtartására is sor kerül. Itt tartották többek között a könyvnapot is. Padokat és virágtálakat helyeztek el. A végleges kialakítása azonban egy hosszabb távú folyamat. Ezzel számol is a város vezetése. * VII. Egy év mérlegét levonni nem könnyű. Vannak, akik megszerették, vannak, akik megszokták, vannak, akik továbbra is ellenzik. Legutóbb, amikor a megyei tanács vezetői a szerkesztőségben telefonon válaszoltak olvasóinknak a megye VII. ötéves tervkoncepciójával kapcsolatos felvetéseire, többen éppen a sétálóutca miatt emelték fel a telefon- kagylót. Fokozatosan csökken azoknak a száma, akik teljesen elutasítják, inkább különböző javaslatokat tesznek. Biztosan még többen megszeretnék, ha tovább javulna a tömegközlekedés, s a sétálóutca kinőné a gyermekbetegségeit, és üzleteivel, szobrokkal díszített tereivel a majdan megnyíló Korzó cukrászdával mihamarabb méltóképpen képviselné a megyeszékhelyet. A szerkesztőségnek nem tiszte, hogy egy utca ügyében döntsön. Ám közvetíti a közvélemény észrevételeit. Ennek ismeretében célszerű lenne — most már tanácsülésen — ismételten áttekinteni a sorsát és a jövőjét. Serédi János Fotó: Fazekas László dát, iskolát, egészségügyi hálózatot) figyelemmel kíséri és koordinálja a területén működő nem tanácsi szervek beruházási, szolgáltató, a különböző lakossági igényeket kielégítő tevékenységét; szabályozza a helyi életviszonyokat. Rendeletéi illetékességi területén mindenkire kötelezőek. A különböző szintű tanácstestületek önállóak, nincsenek egymással alárendeltségi viszonyban. A községi tanácsnak nem felettese a városi tanács, mindkettőre érvényes viszont, hogy a megyét érintő tevékenységük fő irányát a megyei tanáés határozza meg. A tanácstesület tagjaiból választja meg a végrehajtó bizottságot. A végrehajtó bizottság feladata a jogszabályok. és az ágazati célkitűzések érvényesítése, az országos és helyi érdekek egybehangolása, a tanács üléseinek előkészítése, és rendelkezései végrehajtásának szervezése, a szakigazgatási szervezet irányítása, a tanácsi vállalatok felügyelete, az intézmények irányítása. Politikai intézményeink A tanácsok
