Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-03 / 181. szám
1985. augusztus 3„ szombat Helsinki mérlege N em az emlékezés, nem ünnepélyes aktusok, hanem a jövőbe tekintés, az enyhülési folyamat továbbvitéli esélyeinek felmérése jellemezte a mostani hét vitán felül legfontosabb, világpolitikai jelentőségű eseményét, a 35 külügyminiszter részvételével rendezett helsinki tanácskozást. Igazán a finn fővárosban tartott „diplomáciai nagyhétre” egy évforduló adott alkalmat, s ennyiből akár protokollárisra is sikeredhetett volna az eszmecsere: épp tíz esztendeje, hogy 1975. augusztus 1-én az európai biztonsági és együttműködési konferencián részt vevő 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada vezetői aláírták az enyhülési korszak csúcspontjának tekinthető záródokumentumot. Ám az eltelt tíz év igencsak lehűtötte az egykori reményeket, megváltoztak a feltételek, megnehezült a párbeszéd, számos kérdésben kiéleződtek az ellentétek — mindenekelőtt a két nagyhatalom ellentétei —, tárgyalási fórumok szakadtak meg vagy lassultak le — így érthetően világszerte feszült várakozás előzte meg, milyen eredménnyel jár a mostani helsinki diplomáciai „szupertalálkozó”. Nos, az összegzés korántsem könnyű, a helsinki mérleget szinté minden megfigyelő más-más szemszögből vonja meg. Amiben mégis minden szakértő egyetérthet: már az sem lebecsülhető siker, hogy (az előzetes viták és bizonytalanság ellenére) mégis létrejött a külügyminiszteri találkozó. Senki nem várta — reálisan gondolkozva nem is várhatta —, hogy a helsinki szószékre fellépő hozzászólók, a mögöttük álló évtized fejléményeit áttekintő, s a záróokmány megvalósulását vizsgáló diplomaták mindenben egyet fognak érteni. De az értekezlet ténye és magas szintje jelezte azért, hogy az egykori aláíró országok napjainkban is messzemenő figyelmet szentelnek a helsinki alapokmánynak. A mérleg egyik serpenyőjébe helyezhető tehát a felismerés, hogy a párbeszéd fenntartása kontinensünk minden országának közös érdeke. E nézeteket igazolta az az általános szándék, hogy a néhány napot kihasználva a megjelent külügyminiszterek minél több kétoldalú eszmecserét folytassanak, áttekintve a bilaterális kapcsolatok fejlesztésének lehetséges módozatait, a világhelyzet megítélésének azonos vagy éppen eltérő aspektusait. Nehéz lenne pontosan kiszámítani, hány ilyen kapcsolatfelvételre került sor a finn fővárosban, de mindenképp több százas nagyságrendről van szó, s ennyiben a mostani helsinki • összejövetel mégis egyedülálló alkalmat teremtett a minél szélesebb körű kontaktusteremtésre és -ápolásra. Hazánk képviseletében Várkonyi Péter nem kevesebb, mint 15 külföldi kollégájával folytatott megbeszéléseket, s fogadta őt a házigazda Finnország miniszterelnöke is. A magyar külügyminiszter a csütörtöki zárónapon elmondott felszólalásában egyébként kiemelte: Magyarország külpolitikájában megkülönböztetett helyet foglalnak el az európai béke, biztonság és együttműködés kérdései. Rámutatott annak fontosságára, hogy a feszültség enyhítését ki kell terjeszteni katonai területre is, &>t — mondotta — az így, a leszerelési, fegyverzetkorlátozási döntésekkel kiegészülve válhat csak teljessé. A legnagyobb érdeklődés természetesen a szovjet és az amerikai külügyminiszter találkozóját kísérte. Több okból is: egyrészt ez volt az első. alkalom személyes tárgyalásukra, másrészt a két politikus meglehetősen ellentétes hangvételű Finlandia palotabeli felszólalása után nem kevés kétely merült fel a tekintetben, hogy mennyire sikerül áthidalniuk a felmerült nézeteltéréseket. Nem maradhatott ugyanis észrevétlen az az eltérés, ami a két diplomata beszédét jellemezte. Sevardnadze felszólalását a megfigyelők egybehangzóan higgadtnak, előremutatónak és mértéktartónak értékelték, míg Shultz beszéde inkább hasonlított egyfajta „számonkéréshez”. Igaz, tették hozzá sokan, Shultz felszólalásának érezhetően amerikai belpolitikai .használatra szolgáló kitételei is voltak, összességében azonban tükrözte azt a washingtoni irányvonalat, amely az egész helsinki folyamatot bizonyos fokú gyanakvással, sőt elutasítással kíséri. A két tárgyaló delegáció szerdai háromórás találkozóján szerencsére már nem ez az éles szembenállás dominált. Szó sincs persze arról, hogy eltűntek volna azok a mély ellentétek, amelyek a Szovjetunió és az Egyesült Államok álláspontjában (elsősorban a fegyverkezés, katonai és biztonsági kérdések kapcsán) jelentkeztek, de a jelek szerint előtérbe került a Reagan—Gorbacsov csúcsot előkészítő hatékony munka, összességében tehát nem eltúlzott talán az optimizmus, ha a helsinki nagyhéttanácskozás légkörét oldottabb- nak, enyhébbnek nevezzük, mint az 1975 óta tartott jó néhány úgynevezett „utókonferencia” bármelyikéét. Hiszen emt ékezetes, hogy az elmúlt esztendőkben sorra került belgrádi, nadridi, majd stockholmi tanácskozássorozatot nemegyszer a terméketlen vita, a kiélezett konfrontáció jellemezte. Túl rózsásra azért persze hiba lenne, festeni a képet. Hiszen az is tény, hogy a találkozó végül is közös közlemény kiadása, vagy más együttesen elfogadott dokumentum aláírása nélkül ért véget — s ez kétségtelenül a teljes konszenzus kialakulásának hiányára utal. Kiábrándító, volt az a gyorsaság is, amellyel az amerikai fél (többek között épp a Helsinkiben jelenlevő Shultz külügyminiszter) visszautasította azt a hét elején nyilvánosságra hozott szovjet indítványt, hogy a nukleáris hatalmak szüntessék be teljesen atomfegyver-kísérleteiket. A Moszkva által javasolt moratórium így egyelőre a jó szándékot bizonyító és a nemzetközi légkör javítását szolgáló egyoldalú gesztus maradt, bár a világvisszhang arra utal, hogy számos ország, még Washington jó néhány szövetségese is azt várja, hogy nem a most elhangzott „nem” lesz az utolsó szó a Reagan-adminisztráció részéről. ■átható tehát, hogy pozitív és negatív tények, kedvező I és elcsüggesztő fejlemények egyaránt jellemezték a ■■helsinki találkozót, összességében a mérleg mutatója mégis talán inkább az óvatos bizakodás felé leng ki, s remélhetőleg a mostani tanácskozás ellentmondásaival együtt is új impulzust, új lökést képes adni az európai együttműködés gyakorlatának, segítve, hogy az enyhülés irányvonala újból erőre kapjon. Jóleső érzés, hogy ebben a folyamatban hazánk is fontos szerepet játszik: a következő nagy esemény színhelye ugyanis épp a magyar főváros lesz, ahol ősszel rendezik meg a nagy érdeklődéssel várt európai kulturális fórumot. Szegő Gábor NÉPÚJSÁG üz SZVSZ felhívása A Szakszervezeti Világszövetség (SZVSZ) pénteken nyilatkozatban üdvözölte Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának azt a bejelentését, hogy a Szovjetunió egyoldalúan felfüggeszti a kísérleti atomrob- bantásökat. A prágai székhelyű szervezet rámutatott, hogy az újabb szovjet kezdeményezés a korábbi konstruktív szovjet javaslatokra épül, amelyek az atomfegyverkezési hajsza megfékezését ési azután a nukleáris fegyverek felszámolását célozzák. Ha az Egyesült Államok és az atomfegyverrel rendelkező más országok csatlakoznának ehhez a javaslathoz és a Szovjetunióhoz hasonlóan lemondanának az atomfegyver elsőként való alkalmazásáról, ez a nukleáris leszerelés felé tett első lépést jelentené — állapította meg az SZVSZ nyilatkozata. Sajnálatos viszont, hogy az- Egyesült Államok kormányzata nem reagált pozitívan a szovjet javaslatra, hanem ehelyett kitart a fegyverkezési verseny fokozására és annak a világűrre történő kiterjesztésére irányuló tervei mellett, akadályozva ily módon bármilyen előrelépést a genfi szovjet— amerikai tárgyalásokon. A Szakszervezeti Világszövetség elítélte ezt az amerikai álláspontot és felszólította a világ dolgozóit és szakszervezeteit, hogy követeljék: valamennyi nagyhatalom haladéktalanul jelentsen be moratóriumot a nukleáris robbantásokra. A nyilatkozatban felhívással fordult a világ szakszervezeteihez, hogy a hirosimai és a naga- szaki atomtámadás negyvenedik évfordulójának napjaiban, valamint szeptember 1-én, a szakszervezetek béke- és leszerelési nemzetközi akciónapján fokozzák harcukat a háború veszélye ellen. Osztrák külügyminiszter az enyhülésről Ausztria folytatja a szilárd béke szavatolására irányuló eddigi politikáját — hangsúlyozta Leopold Gratz osztrák külügyminiszter Bécs- ben közzétett nyilatkozatában. Hozzáfűzte, hogy a nemzetközi kapcsolatokban mutatkozó feszültség ellenére a különböző társadalmi rendszerű országok közötti együttműködés kiszélesítésére kell törekedni. A helsinki záróokmány aláírásának tizedik évfordulója alkalmából tartott külügyminiszter; szintű megemlékezésről szólva Gratz úgy vélekedett, hogy az elősegítette a kelet—nyugati kapcsolatok felélénkülését. fl hét eseményei képekben A helsinki záróokmány aláírásának 10. évfordulója alkalmából 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada külügyminiszterének részvételével ünnepi találkozó színhelye volt a finn főváros . (F®tó: FIN — MTI — KS) A helsinki jubileumi találkozó számos két- és többoldalú tárgyalásra is lehetőséget nyújtott. A képen: folynak a szovjet— amerikai külügyminiszteri megbeszélések A dél-afrikai Durbanban az Egyesült Államok konzulátusa előtt tüntetnek a fajüldöző kormány politikája és az ehhez nyújtott amerikai támogatás ellen (Fetók: AP — MTI — KS) HÍREK HÍREK HÍREK Vonalban vagyunk 0 telefonnál dr. Kovács István, a munkaerő-szolgálati iroda megbízott igazgatója Miként azt a különböző szervekhez érkezett bejelentések, panaszok is igazolják, sok közöttük a munkajogi szabályokkal, valamint az elhelyezkedéssel, a munkaügyi döntőbizottságok működésével kapcsolatos fel-i vetés. Sok olyan fiatal van, aki most végezte el a középiskolát és el szeretne helyezkedni. Hasonló gondok vetődnek fel a nyugdíjasoknál. Milyen feltételek mellett foglalkoztathatók? A vállalatok ésszerű munkaerő-gazdálkodásra törekszenek. Mindez fölveti a munkaerő-átcsoportosítás kérdését. Hétfőn délután szerkesztőségünkben 14 órától 19 óráig telefonügyeletet tartunk. A különböző munkaügyi kérdésekre dr. Molnár Margit, a megyei tanács vb. munkaügyi osztályának vezetője és dr. Kovács István, a megyei tanács vb. munkaerő-szolgálati irodájának megbízott vezetője válaszol. Várjuk olvasóink kérdéseit! Telefonszámunk a megszokott: 27-844. MA: HERMINA NAPJA A Nap kél 5.24 — nyugszik 20.16 órakor A Hold kél 21.53 — nyugszik 7.51 órakor HOLNAP: DOMONKOS NAPJA A Nap kél 5.25 — nyugszik 20.14 órakor A Hold kél 22.10 — nyugszik 9.02 órakor ÉVFORDULÓ Száztizenöt évvel ezelőtt, 1870. augusztus 3-án született Csehországban, és 74 éves korában, 1944. augusztus 25- én Budapesten hunyt el, Ho- rusitzky Henrik geológus, az első magyar talajtérkép elkészítője. * * * Kilencvenöt évvel ezelőtt, 1890. augusztus 4-én született Kunszentmiklóson, és 65 éves korában, 1955-ben halt meg Budapesten Fehér Géza régész. * — LÁZÁR GYÖRGY, a Minisztertanács elnöke megkezdte évi rendes szabadságát. —' ALAKULÖÜLÉST TARTOTT az Alkotmányjogi Tanács. Pénteken az Országházban dr. Korom Mihály elnökletével ülést tartott az újonnan választott Alkotmányjogi Tanács. Az országgyűlés 1985. június 28-i alakulóülésén megválasztott testület tájékoztatást kapott a tanács eddigi tevékenységéről, és megvitatta az Alkotmányjogi Tanács működésére vonatkozó ügyrendi javaslatokat. — SPORT REPÜLŐGÉP-SZERENCSÉTLENSÉG. Pénteken az Angyal György 35 éves és Kirsch- ner István 33 éves budapesti lakosok által vezetett MHSZ-sport- repülőgép Kiskunfélegyházán közvetlenül a felszállás után lezuhant. A baleset következtében mindkét pilóta életét vesztette. A baleset okainak megállapítására az illetékes szervek közreműködésével a vizsgálat megkezdődött. Hírügy életünk „ telefonszáma: fc/"MOU Napos idő Előrejelzés az ország területére ma estig: nyugat felől felszakadozik a felhőzet és túlnyomóan napos időre lehet számítani. Az északi, északnyugati szél időnként megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet i2 és 16, a legmagasabb nappali hőmérséklet 23—28 fok között alakul. * — BORBOTRÁNY. Az osztrák hatóságok már 28 termelőt és kereskedőt tartóztattak le azért, mert az életre veszélyes etilénglikollal kevert bort hoztak forgalomba. Először pezsgőben bukkantak a mérgező szerre,, melyet a kisgyermekek által is fogyasztott szőlőlében szintén fölfedeztek. — MA DÉLUTÁN NYÍLIK Békésen az országos jubileumi alkotótábor, melynek munkájában 25-en vesznek részt, többek között három Arad megyei művész is. A Békés—Arad megyei csere- kapcsolatok jegyében Varga Géza szobrászművészt hívták meg egy romániai alkotótáborba. — GYULÁN VASÁRNAP nyílik a 15. országos fotóstábor, melynek munkájában az idén nyolcvanan vesznek részt. Az egy hétig tartó program során a város, a környező táj szépségeit örökítik meg a fotósok, akik nemcsak hazánkból, de Jugoszláviából, az NDK-ból és Franciaországból jöttek ide. LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó' Igazgatóság közlése szerint a Balatonaligán pénteken megtartott 31. heti lottósorsoláson a következő nyerőszámokat húzták ki: 20, 32, 69, 75, 78. — KÖRÖZÉS. A Békéscsabai Rendőr- főkapitányság eltűnés miatt körözi Gajdács György 52 éves, targoncavezető, Szabadkígyós, Iskola u. 5. sz. alatti lakost, aki június 8-án lakásáról eltávozott és ismeretlen helyen tartózkodik. Személyleírása: 175 centiméter magas, erős testalkatú, haja őszülő, felfelé kétoldalt kopaszodó. Ruházata: sötétszürke nadrág, zöld rövidujjú ingpulöver, sötétbarna színű kardigán. Aki hollétéről bármit tud, kérjük értsítse a Békéscsabai Rendőrfőkapitányságot a 23-833-as telefonon, vagy bármelyik rendőrt. — KÖZLEKEDÉSI BALESETEK. Július 30-án délután Mezőmegyer lakott területén Nagy Lajos 39 éves mezőmegyeri lakos Ittasan vezete segédmotorkerékpárját. Előzés közben nem jól választotta meg az oldaltávolságet a segédmotorkerékpárján közlekedő Petrovszky Pál 42 éves mezőmegyeri lakostól és beleakadt annak könyökébe. Nagy Lajos ezt követően segédmotorkerékpárjával felborult és könnyű sérüléseket szenvedett. Július 31-én az esti órákban Telekgerendás külterületén Varga Mihály 49 éves békéscsabai lakos személygépkocsiját nem a látási és forgalmi viszonyoknak megfeleld sebességgel vezette és ennek következtében elütötte az úttest jobb oldalán, de nem az út szélén kerékpárját ittas állapotban toló Bellcza János 60 éves telekgerendás! lakost. A baleset következtében a gyalogos könnyű sérülést szenvedett.
