Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-18 / 194. szám

©­1985. augusztus 18., vasárnap NÉPÚJSÁG SPORT SPORT SPORT Békéscsaba—Zalaegerszeg 3-2 (1-1) (Folytatás a 15. oldalról) A két gyors gól után mindenki azt várta, hogy ví­zilabdaszerű eredmény szü­letik a 90 perc alatt, azon­ban mindkét csapat „visz- szafogta” magát, s nem is tör­tént semmi ebben a játék­részben. A fordulás után fel­támadt a szellő — a mele­get enyhítve —, s a békés­csabai csapat is. A vezetés után az ellenfél mindinkább fölébredt, nem véletlen, hogy Galántait már csak hátulról érték el. A büntetőgól után úgy tűnt. a szurkolók bele­nyugodnak a 2—2-be, nem úgy a játékosok, s egy újabb büntetővel a „sírból hozták vissza” a másik pontot. (jávor) TOVÁBBI KREDMtNYEK: Haladás—Videoton 3—2 (2—0) MTK-VM—Rába ETO 2—2 (1 — 1) PMSC-U. Dózsa 2—2 (1—0) DMVSC—Csepel 2—1 (1 — 1) Siófok—Bp. Honvéd 0—1 (0—1) F'TC—Bp. Volán 3—1 (0—1) A Tatabánya—Vasas mérkőzést mn játsszák. AZ NB II-BEN TÖRTÉNT: Baja—Sopron 3—1 Diósgyőr—Veszprém 5—1 H. Szabó L. SE—Nagykanizsa 1—4 Dunaújváros—Szekszárd 0—i Salgótarján—Szeol-Délép 3—0 Ganz-Mávag— Vác 0—1 Komló—Kazincbarcika 4—2 D. Kinizsi—Eger 1—4 Keszthely—Sz. MÁV MTE 3—0 Ma játsszák a HMSE—NYVSSC mérkőzést. AZ NB I ÁLLASA: 1. MTK VM 3 2 7-3 5 2. FTC 3 2 1­8-5 5 3. Bp. Honvéd 3 2 1­4-2 5 4. Pécs 3 1 2­5-2 4 5. Vasas 2 1 1­4-2 3 6. Rába ETO 3 1 1 1 8-7 3 7. Videoton 3 1 1 1 4-3 3 8. Békéscsaba 3 1 1 1 5-5 3 9. Ü. Dózsa' 3 1 1 1 G-7 3 10. Haladás 3 1 1 1 5-li 3 11. Debrecen 3 1 1 1 2-4 3 12. Siófok 3 1­2 5-5 2 13. Tatabánya 2­2­0-0 2 14. ZTE 3­2 1 4-5 2 15. Bp. Volán 3­­3 3-8.­l(i. Csepel 3­­3 1-7 " AZ UTANFÓTLAS- BAJNOKSÁGÉRT: Békéscsabai Előre Spartacus— Zalaegerszegi TE 2—0 (1—0). Bé­késcsaba. 500 néző. V.: Tajti. Békéscsaba: petrás — Gyimesi. Kukely. Kocsor. Lipták — Csa- nálosi. Adorján. Szarvas (Ka­raira) — Vágó. Kvasznovszki (Marik). Kanál (Simák). Edző: Marosvölgyi Károly. G.: Ador­ján. Csanálosi. Jó: Petrás. Ko­csor. Lipták. jll. Huszár. Varga. Az első játékrész első félórája nem bővelkedett eseményekben, mígnem a 35. percben egy. a kapusról lecsorgó labdát közel­ről értékesítettek a hazaiak. A szünet után némiképp erősödön az iram. mindkét oldalon adód­tak lehetőségek, de csak a bé­késcsabaiak tudták ezt gólra váltani. (gyurkó) Vigil, aki gyakran előretört veszélyeztetve a zalaegerszegi kaput Fotó: Fazekas László Országos ifjúsági sakkbajnokság - Gyula Szalai Ildikó bravúros teljesítménye A lányok mezőnyében ki­magasló teljesítményt nyújt­va Szalai Ildikó (Péti MTE) egypontos előnnyel vezeti a tabellát az 1985. évi orszá-i gos ifjúsági sakkbajnokság ötödik fordulója után is. 2. Csőm Katalin, 3-4. Jakus Katalin, Szalay Szilvia (mindhárom H. Mereszjev SE). A fiúknál élesedik a küz­delem, zsúfolódik az élme­zőny annak következtében is, hogy Iván (Komló) nagy csatában legyőzte az addig élen álló Fodort (MTK-VM). öt forduló után hárman sze­reztek 4-4 pontot: Nógrádi (H. Mereszjev SE), Iván (Komló), Fogarasi (Volán). Némileg javult a Békés megyei fiatalok mérlege is. mert Bánki Brigitta (Oros­háza), Gábriel és Szaszák (mindkettő Bcs. Agyagipar) megszerezték a teljes pon­tot. A GYSE két versenyző­je, Anka és Fekete fél egyi séggel gyarapította pontjai­nak számát, s ezzel megerő­sítették helyüket a még esé­lyesek élbolyában. (HS) Tornászosztály A Békéscsabai Előre Spar­tacus tornaszakosztálya az utánpótlás biztosítására te­hetségkutató kiválasztást ' szervez Békés megye terü­letén lakó, az első osztályt szeptemberben kezdő, véi kony testalkatú kislányok részére. A felvételt nyert fia­talokat a Békéscsabai 2. sz. Általános Iskola úgyneve­zett tornaosztályába íratják be, továbbá a vidékieknek kollégiumi elhelyezést is biztosítanak. Érdeklődni le­het az Előre Spartacus Kór­ház utca 6. szám alatti tor­nacsarnokában, hétfőtől péntekig, mindennap 8—17 óra között. . Sportunk jelene és jövője Beszélgetés Buda István államtitkárral, az OTSH elnökével Idén áprilisban kormányszintű határozat született a test­nevelés és a sport fejlesztéséről. E minisztertanácsi határo­zathoz mellékelt rendkívül sokrétű munkaprogram szinte minden minisztert, valamennyi megyei tanácselnököt, vala­mint jó néhány országos hatáskörű szerv vezetőjét, személy szerint Buda István államtitkárt, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökét is felelőssé teszi a különféle feladatok végrehajtásáért. Buda Istvántól a teendőkről, lényegében a magyar sport jelenéről és jövőjéről kért interjút a Központi Sajtószolgálat képviseletében Aczél Gábor főszerkesztő-he­lyettes. • Az áprilisi kormány- határozatban, s annak mel­lékletében megfogalmazott feladatok végrehajtása nem nélkülözhetik a reális hely­zetértékelést. önnek mi a vé­leménye a magyar sport je­lenlegi helyzetéről? — A testnevelés és a sport mai helyzete szerintem jobb annál, mint amilyennek so­kan hiszik, de rosszabb, mint amilyen lehetne. Kétségtelen ugyanis, hogy az utóbbi öt­tíz évben az arra illetékesek nagy erőfeszítéssel, sokat tettek a sport iránti igény felkeltéséért és kielégítésé­ért, a rendszeres testedzés le­hetőségeinek megteremtésé­ért. Az iskolasport. a szabad­idő- és tömegsport, vala­mint a versenysport; mind­ezen belül a turisztika, az utánpótlás-nevelés, az él­sport. tehát a testnevelés és sportmozgalom minden terü­letén számottevő az előrelé­pés, s az ehhez szükséges feltételrendszer is fejlődött. Mind több jó szakember foglalkozik a fiatalokkal, mind több szakmailag' fel­készült ember szervezi a la­kosság sport foglalkoztatását, s egyre felkészültebben fog­lalkoznak az utánpótlás-ne­veléssel. a versenysporttal is. Emellett javultak a tárgyi feltételek: történelmünk so­rán talán soha nem épült annyi sportlétesítmény, mint az utóbbi években. Gondolok itt a kispályákra, a munka- csarnokokra. a tanuszodákra, s a legmagasabb követelmé­nyeket kielégítő versenycsar­nokokra, uszodákra. Ám e fejlődés ellenére tény, hogy nem használtuk ki kellően a társadalomban szunnyadó lehetőségeket, azaz nem op­timálisan hasznosítottuk a rendelkezésünkre álló anya­gi, szellemi erőforrásokat. Nem tudtuk elérni, hogy a lakosság, mindenekelőtt a fiatalság lényegesen na­gyobb számban igényelje a testmozgást, s a már megle­vő sportolási igényeket sem tudtuk-tudjuk teljes mér­tékben kielégíteni. Ennek szerintem csak részben oka a még mindig hiányos felté­telrendszer. hiszen amink van, azt nem használjuk ki teljesen. • Miért nem? — Ennek magyarázata el­sősorban az irányításban, ezen belül a testnevelési és sportmozgalom vezetésében meglevő hiányosságokban keresendő. 9 Konkrétabban? — Annak a szemléletnek kell megváltoznia minden szinten, amely a testnevelés és a sport fejlesztését első­sorban tehertételnek tekinti. • Hogyan indokolja a feladatok fontossági rangso­rát? — A tudomány robbanás- szerű fejlődése, az urbanizá­ció, és még sok hasonló fo­lyamat csökkenti a mozgás­szükségletet, és éppen ezért növeli a mozgás szükséges­ségét. Társadalmi érdek, hogy az ember ilyen körül­mények között is egészséges, edzett legyen, hiszen fizikai állapota továbbra is fontos Buda István tényező, ami mindenre. a mindennapi közhangulatra is kihat. Ebből önként adódik a testnevelés és a sport nö­vekvő jelentősége, s ez első­sorban a fiatalságra érvé­nyes, hiszen közérdek, hogy jól fejlett nemzedék növe­kedjen fel, amelynek a moz­gásigénye öregkoráig meg­marad. Ezért a legfontosabb feladat az iskolás korú fia­talok rendszeres testedzésé­nek. sportolásának fejlesz­tése, s mivel a fiatalok döntő hányada iskolás, mindenek­előtt az iskolai sportot kell fejleszteni . . . • Ehhez elégségesnek tartja a kötelező testnevelési órák bevezetését miden is­kolatípusban? — Szükségesnek, de ko­rántsem elégségesnek. Min­den iskolatípusban fontos­nak tartom, hogy kötelező óraszámban legyen testneve­lés, ám a diáksport valódi fejlesztését mégis a fiatalok szabad idejében végzett rendszeres sportolás jelen­tené. Ezt kell a gyerekek szá­mára vonzóvá tenni. azaz osztályok, iskolák közötti já­tékos versengéssel, verse­nyekkel kell velük a rend­szeres sportolást megked- veltetni. O Ha már a szabad idő­nél tartunk, a rangsorban a szabadidő-sport fejlesztése is a megkülönböztetett felada­tok közé tartozik. Miért, és tulajdonképpen mit jelent ez? — Azért megkülönbözte­tett feladat, mert ennek fej­lesztésével nemcsak a töme­gek mozgásigényének fel­keltését, s ez igény, mind na­gyobb mértékű kielégítését, tehát nemcsak egy egészsé­gesebb, teherbíróbb életmód kialakítását szolgáljuk, ha­nem a szabad idő ésszerű, kellemes eltöltéséhez is hoz­zájárulunk. Ebben az új fogalom: szabadidő-sport. Ennek fejlesztése lényegében nem jelent mást, mint pél­dául a természetjárás, a tu­risztika feltételeinek javítá­sát, a turizmus tömegméretű megkedveltetését, s hogy emellett minden sportolási, testedzési lehetőséget köze­lebb vigyünk a lakóhelyhez, az üzemekhez. • Hogyan illeszkedik mindehhez a versenysport, ezen belül az élsport? — A világ minden orszá­gában igazolódik az a tétel, ami szerint csak ott lehet kiemelkedő versenysport, ahol van tömegsport, s mi­nél kiemelkedőbb a ver­senysport. annál inkább hat a tömegekre. Légvárakat épít tehát, aki csak a pira­mis csúcsát akarja létre­hozni. És az is igaz, hogy él­sportolóink nemzetközi si­kerei visszahatnak az ifjú­ságnak a sporthoz való vi­szonyára. Hogy mást ne mondjak, a tenisz azóta vált még többek számára von­zóvá. amióta van nemzetközi sikert elérő Taróczy Balá­zsunk, Temesvári Andreánk. • Hogyan lehetne meg­határozni a versenysport f unkcióit? — A versenysportnak és élvonalának hármas funkció­ja van. A sportolási igények felkeltése, a Magyar Nép- köztársaság méltó képvisele­te, a lakosság színvonalas szórakoztatása. Sokak szá­mára talán furcsának hang­zik. de ez az utóbbi funkció sem elhanyagolható. A szó­rakoztatás e válfaja nem­csak a stadionok, a lelátók közönsége számára nélkü­lözhetetlen. hanem azok szá­mára is, akik a televízió jó­voltából otthonukban élvez­hetik a sporteseményeket . .. 9 Ne haragudjon a köz­bevetésért, de némely köz­keletű vélemény szerint, aki fotelből élvezi a sportot, an­nak nem feltétlenül nő a mozgásigénye . . . —- ... Ez a szembeállítás hamis. Miért éppen a sport­közvetítések vonnák el az embereket a sporttól? Mitrt nem mondják ugyanezt a krimire, az operaközvetítés­re vagy bármely más tévé­programra? Csak a szűklá- tókörűek teszik meg bűn­baknak a televíziós sport­adást. Merem állítani, hogy százezreknek, millióknak hiányozna ez, ha nem len­ne, s ezt a speciális tömeg­igényt a szórakoztatás sem­milyen más formájával nem lehetne kielégíteni .. . • Váltsunk témát! He­lyesen gondolom, hogy a sport decentralizálása is ré­sze az eddigi és a további fejlesztésnek? — Abban az értelemben jól gondolja, hogy a testne­velés és a sport területén, ha késve is, de beköszöntött egy egészségesebb struktúra kialakítására való törekvés. Ennek lényege a differen­ciált fejlesztés. Ez részint azt jelenti, hogy a szellemi és az anyagi erőforrásokat elsősorban az alapsportágak (atlétika, úszás, torna), va­lamint a tradicionálisan si­keres sportágak (birkózás, labdarúgás, vívás, öttusa, kajak-,kenu, sakk stb.) fej­lesztésére fordítjuk,. Emel­lett természetesen a más sportágakban felszínre ke­rülő tehetségek számára is megteremthetjük a képessé­geik kibontakoztatásához szükséges feltételeket (pél­dául műkorcsolyában). Ugyanez a differenciálási törekvés mutatkozik meg az egyesületek és a versenyzők támogatásában is. Erősödött, de még jobban erősíteni kí­vánjuk a teljesítményorien­tált anyagi-erkölcsi ösztön­zést, elismerést. És ez a dif­ferenciálási törekvés jel­lemzi a sportolási feltételek biztosítását országos szinten, hogy az egyes megyék sport­ja megfelelően fejlődhessen, differenciálunk tehát azért, hogy a fejlettségi szint ki­egyenlítettebb legyen. • Ezt úgy érti, hogy e tekintetben megszűnt, vagy hogy megszűnik a föváros- centrikusság? — Az ország történelmé­ben gyökerező okai vannak annak, hogy mint sok min­den másban, a sportban is sokáig a fővároscentrikusság érvényesült. Ez ma már nincs így. Szinte minden megyében magas színvonalú testnevelési és sportmozga­lom kialakulásának vagyunk tanúi, hozzáteszem, nem tét­len tanúi; mert főként az utóbbi évtizedben a sport­irányítás is fokozottabban törekszik az elmaradások felszámolására. Ezt célozzák egyebek között az országos sportnapok rendezvényei,, amelyek helyszíne mindig más megye, más város, ahol ez társadalmi esemény, s mind a szervezésben, mind a sport megszerettetésében fontos funkciója van. Nem a központi szervek állítják ezt, hanem azok, akik csinálják. Nem véletlen egyébként, hogy manapság a testneve­lés és sportmozgalom szá­mos újszerű kezdeményezé­se éppen vidéken születik. Ilyen például, amit Csong- rád megye sportvezetése, il­letőleg egy ottani sportsze­rető pedagóguscsoport meg­valósított: a megye minden általános iskolájában min­den egyes nap sportolnak a gyerekek. Állítólag ezt a módszert rövidesen a me­gye középiskoláiban is beve­zetik. De említhetem Zala megyét is. ahol egyebek kö­zött létrehoztak egy olyan kollégiumos sportiskolát, amelyben a megye labdarú­gó-tehetségei együtt laknak, együtt tanulnak, s persze együtt és sokat fociznak is. • A vidék előretörése a versenysportban is tapasz­talható. de a tehetséges, nem fővárosi sportoló fiatalok még mindig budapesti egye­sületekbe igyekeznek . .. — Pedig az utóbbi évti­zedben a versenysportban is nagy figyelmet fordítunk a vidéki sportegyesületek fej­lesztésére. Bizonyítja ezt; hogy tíz éve még csak öt vidéki sportegyesület szere­pelt a tizenhárom úgyneve­zett kiemelt egyesület kö­zött, s számuk mostanra to­vábbi héttel gyarapodott. Ma már a megyék kétharmadá­ban van központi irányítás alá vont egyesület, s ezek mind személyi, mind tárgyi feltételeiknek köszönhetően a színvonalas utánpótlás-ne­velés bázisaivá váltak, né­mely szakosztályokban pe­dig a nemzetközi szintű versenyeztetés feltételei is megvannak. Célunk egy korszerű struktúra kialakí­tása, hogy tehát legyen min-, den megyében legalább egy olyan egyesület, amely von­zó a megye fiataljai számá­ra, s amelynek tevékenysé­ge a megye többi egyesüle­tére is kihat. • Amiről eddig beszél­tünk, legalábbis érzékelteti a teendők sokrétűségét, ön szerint mi a legfontosabb feltétele a feladatok mara­déktalan végrehajtásának? — Mindenekelőtt tisztá­ban kell lennünk azzal, hogy nem lehet hirtelen, robbanásszerűen megváltoz­tatni mindent, hanem csak lépésről lépésre, folyamato­san, egymásra épülő intéz­kedések sorával. És ennek legfontosabb feltétele az összefogás. Az tehát, hogy a központi és a helyi állami szervek, az országos sport­ági szövetségek és az egye­sületek együttműködve, munkájuk összehangolásá­val, a társszervek, tehát a szakszervezet, a KISZ be­vonásával, a sok százezer társadalmi munkás ésszerű foglalkoztatásával, megbe­csülésével törekedjenek a feladatok végrehajtására. Tudva azt, hogy a felnövek­vő magyar nemzedék egész­ségéért, edzettségéért, ké­pességeik optimális kibonta­koztatásáért, hazánk dicső­ségéért végzik fontos mun­kájukat. • . Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Arpási Zoltán. Főszerkesztő-helyet- BEKES MEGYEI tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Kéziratokat, képeket |f megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: Z7-844. Felelős kiadó: Csata János. Tele­lni fcr ,'t' fon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési dlj:egy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszék! Pál. ISSN 0133—0055 nem őrzünk meg és nem küldünk viasza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents