Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-18 / 194. szám

1985. augusztus 18., vasárnap o NÉPÚJSÁG flz Európai Kulturális Fórum tiszteletére Filmfotók és plakátok Békéscsabán Október 15. és november 25. között Budapesten ren­dezik meg a helsinki záró­okmányt aláíró országok po­litikai, tudományos. műve­lődési és művészeti találko­zóját. az európai kulturális fórumot. A Békés Megyei Moziüzemi Vállalat a ha­gyományosan augusztusban megtartott békéscsabai film- fotó- és plakátkiállítását most ennek a nagy jelentő­ségű találkozónak a tisztele­tére rendezte meg. amelyet tegnap délelőtt nyitottak meg a Szabadság mozi melletti téren. Az érdeklődőket Szeljak György, a Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsának titkára köszöntötte, s mon­dott megnyitó beszédet. Elő­ször az európai béke- és biz­tonsági értekezlet óta eltelt egy évtized történetét ele­mezte, majd szólt a konti­nensünk államainak együtt­működésében a kultúrának, ezen belül is a filmművé­szetnek szerepéről, felada­tairól. A tizennyolc tablón harminckét olyan európai film plakátja és fotói kap­tak helyet, amelyek az elmúlt öt esztendőben készültek, s legjobban reprezentálják a gyártó ország filmművésze­tét. Valamennyi alkotás fesz­tiválok nyertese. Egy részü­ket az elmúlt hónapokban, a többit pedig a következő időszakban mutatják be a magyar mozik. Az európai kulturális fórum ideje alatt, október 21-én, nemzetközi filmnapok kezdődnek a fő­városban. s ekkor is vászon­ra kerülnek ezek a filmek. A békéscsabai kiállítást az ér­deklődők egy héten át te­kinthetik meg. (N. L.) Fotó: Fazekas László Békéscsabán, a Vasutasok Szakszervezete Művelődési Há­zának dolgozói az elmúlt év nyarán vállalkoztak először ar­ra, hogy a nyári szünet ideje alatt a vasutas dolgozók gyer­mekeinek megőrzéséről gondoskodnak. A kezdeményezés nagy sikert aratott, ezért az idén ismét helyet adtak napköz­ben az ifjú látogatóknak. Június 24-től augusztus 17-ig át­lagosan 50 kisebb-nagyobb gyerek töltötte itt hétköznapjait. Ez idő alatt mintegy 90 vasutascsalád gondját oldották meg a gyermekek megőrzésével. Nem volt utalmas az itt töltött idő, hiszen hol múzeumba, kirándulni vitték őket, hol fil­met vetítettek. A könyvtárban nemcsak az olvasásra, ha­nem a lemezhallgatásra is alkalmuk nyílt. Az itt készült ügyes munkákból — rajzokból, gyöngyfűzésekből... — pén­teken kiállítást nyitottak a gyerekek, s szüleik örömére. Ké­pünkön a kiállítás egy részlete Fotó: Fazekas László Egy ügyfél Termetes középkorú férfi lép be a hi­vatalba. Köszön, Hangja dörgedelmes. Az asztalnál vékony dongájú fiatal­ember néz fel rá. — Vidékről jövök, állandó Az anyósom lesz a szállásadóm lentőlapot. A fiatalember ránéz és menten észreveszi, róla a szállásadó aláírása. lakhelyet akarok változtatni. - mondja és nyújtja át a je­hogy hiányzik — Erre is szükség van — mutat a hiányzó aláírás helyére. — Azt meg honnan tudhattam volna? — kérdezi vészjós­lóan az ügyfél. A hivatalnok kissé megretten, majd olyan hangon, hogy inkább szelídítse, mint vadítsa őt, válaszol: — A túloldalon van a tájékoztató. Nem tetszett olvasni? — Nem. — Kár. — Engem az nem érdekel, hogy mi van a túloldalon, és az sem, hogy mit akarnak velem aláíratni, vagy mit nem. De az biztos, hogy én nem megyek az anyósom után. Mit képzelnek maguk? Egyébként hányszor jöjjek ide? Fenyegetően lép előre, majd meggondolja a dolgot, és sértett magyar állampolgárnak képzelve magát, rettentő ká­romkodások közepette kivonul a szobából. Bevágja maga mö­gött az ajtót, és trágár szavakkal fűszerezve még a folyosón is szidja az ügyintézőt, aki falfehéren ül az asztalnál, és pil­lanatnyilag csak az az egyetlen kívánsága, hogy vissza ne forduljon a dúvad. De még ki sem heveri az izgalmakat, ami­kor az betoppan, mosolygósán, és mintha előbb semmi sem történt volna, átnyújtja neki az anyósa aláírásával ellátott jelentőlapot. Valóban az anyósa irta alá? Ki tudja? Az ügyintéző ál­talában nem írásszakértő. De akár az, akár nem, néha jó, ha ép bőrrel sikerül megúsznia egy-egy ügy intézését. Mert vannak ilyen és hasonló dúvadak, akiknek a szellemi képes­sége alacsonyabb annál, semhogy megértsék: az udvariasság kölcsönösen kötelező, hiszen az ügyintéző éppen olyan állam­polgár, mint az ügyfél. Sem több, sem kevesebb. Népművészek, népművelők kitüntetése A népművészet hagyomá­nyainak ápolásában és fej­lesztésében, valamint a köz­művelődés érdekében vég­zett eredményes munkájuk elismeréseként heten kap­ták meg az idén a Népmű­vészet Mestere, huszonket- ten a Kiváló Népművelő ki­tüntetést. öt közművelődési szakember tevékenységét Bessenyei György-emlék- éremmel, négyét Móra Fe- renc-emlékéremmel és nyol­cét Szabó Ervin-emlékérem- mel jutalmazták. A kitünte­téseket szombaton a Népraj­zi Múzeumban, az alkot­mány napja alkalmából ren­dezett ünnepségen Köpeczi Béla művelődési miniszter nyújtotta át. Köpeczi Béla ezután a kultúra jeles alkotóinak és terjesztőinek további sikere­ket kívánva átadta az elis­meréseket, közöttük az idén először a Bessenyei György­emlékérmet, amelyet a köz- művelődésben kitűnt szak­emberek tevékenységének el­ismerésére alapítottak. A művelődési miniszter augusztus 20-a alkalmából a népművészet fejlesztése ér­dekében kifejtett munkássá-, ga elismeréseként a Népmű­vészet Mestere kitüntető cí­met adományozta Farkas Andrásné nagybánhegyesi mesemondónak: kitűnő és eredményes népművelő mun­kája elismeréseként a Ki­váló Népművelő kitüntető címet kapta Jávorcsik Bé­la, a nagyszénási művelődési ház igazgatója; a Népművé­szet Ifjú Mestere címmel a gyulai Békés Banda népze­neegyüttest tüntették ki. Az ünnepségen nyújtotta át Nyitrai István, a KISZ KB titkára a Népművészet Ifjú Mestere címet 23 fiatal népművésznek: alkotónak, táncosnak és zenésznek. Befejeződött a nyári vásár Tegnap az utolsó napjá­hoz érkezett az idei nyári vásár. Megyénkben az idén a tavalyihoz hasonló mennyi­ségű árut kínáltak 30—40 szá­zalékos engedménnyel az áruházak és- az üzletek. Az első napok nagy terhet róttak az eladókra. A nyári vásárban érdekelt kereske­delmi vállalatok igyekeztek minden munkaerő-tartalé­kaikat mozgósítani, sok he­lyütt nyugdíjas dolgozókat is foglalkoztattak, s így sike­rült állniuk a harcot a vá­sárlók megújuló áradatával. A legnagyobb készletei a Békés megyei Univerzál Kis­kereskedelmi Vállalat vonta be a nyári vásárba. A 24 millió forint értékű enged­ményes árunak 80 százaléka elkelt. A csabai áruház 6,2 millió forint értékű árut kí­nált. Legkeresettebbek a mé­teráruk, a szandálok, a rö­vid ujjú ingek és pólók vol­tak. Kevésbé ment a női és a bakfis nyári ruha és a női pólók. A békéscsabai Centrum Áruház 4 millió forintos en­gedményes készletének 70 százaléka talált gazdára. A pamut- és a selyemjersey méteráru, a férfi rövid ujjú ing. a női fürdőruha, és a női táska voltak a legkeresetteb­bek, de itt is. kelendőek vol­tak a szandálok. A Centrum Áruházban a megmaradt, le­értékelt nyári áruk továbbra is engedményes áron vásá­rolhatók. Orosházán, a Csillag Áru­házban 70 százalékát adták el a 2 millió 760 ezer forint értékír készletnek. Itt a női ruhák, a férfi és a női cipők és szandálok fogytak a leg­jobban. Mezőberényben, a Berény Áruházban az utolsó napon is nagy volt a forgalom. A másfél millió forintos készlet kétharmada kelt el, legkere­settebbek a fürdőruhák, a szandálok voltak, s a méter­áruk közül főleg a pamut- alapanyagúak iránt volt nagy kereslet. A készruhák közül az egészséges és diva­tos. pamutalapanyagúakat vették leginkább. A mezőkovácsházi Mozaik Áruház 700 ezer forintnyi készletet vont be a nyári vá­sárba. Legkedveltebbek a női szandálok, a férfi vá­szoncipők és a fürdőruhák voltak. Kicsi volt viszont a választék a gyermekruházati cikkekből, de ezzel egész nyáron gond volt. Itt az ár- engedményes termékek 60 százaléka talált gazdára. A közölt számadatok per­sze, még nem teljesen pon­tosak, ám azt már eddig is megállapíthatták a kereske­delmi vállalatok, hogy a nyá­ri vásár az idén is elérte cél­ját- U. T. ,.... az alföldi tárlat tart­ja rangját, még ma is jelen­tős eseménynek számít kiál­lítási életünkben. Vitathatat­lan, hogy szerepe, jelentősé­ge elsősorban az idekötődő területi szervezetek alkotó szempontjából változatlan, de ez is vitathatatlan, hogy a közönség szempontjából vonzereje nőtt. A kiállítá­son dokumentálódik. hogy történelmi hagyományokkal hitelesített módon van von­zása ennek a tájnak, az itt élő embereknek, az itt élők munkájának’’ — olvashatók Bereczky Lórándnak, a Ma­gyar Nemzeti Galéria fő­igazgatójának sorai a hu­szonnegyedik alkalommal a békéscsabai Munkácsy Mi­hály Múzeumban megren­dezett alföldi tárlat kataló­gusa előszavában. A mai magyar képzőmű­vészet szinte valamennyi műfaját. stílusirányzatát reprezentálni képes, nagysza­bású kiállítást tegnap dél­előtt Rideg' Gábor művé­szettörténész. a Művészet cí­mű szakfolyóirat főszer­kesztője nyitotta meg. szép számú érdeklődő jelenlété­ben. Rövid beszédében ér­dekes és tanulságos elem­zést adott elsősorban a ven­déglátó Békés megye mű­vészeti életéről is. A szeptember 22-ig nyitva tartó tárlaton az érdeklődők mintegy kétszáz alkotással ismerkedhetnek meg. (ni) Fotó: Fazekas László Hatvan éve történt Pártkongresszus illegalitásban A kongresszus igen szerény körülmények között egy bécsi munkáskerület könyvtárának keveset látogatott ol­vasószobájában ülésezett. Huszonkét magyar kommunis­ta, 21 férfi és egy asszony jött össze, hogy megtárgyalja az illegalitásban dolgozó kommunista mozgalom helyze­tét és feladatait. Már öt esztendő telt el a Tanácsköztár­saság megdöntése óta, már öt esztendő küzdelmei, sú­lyos veszteségekben fogant tapasztalatok állottak a KMP mögött. Ideje volt tapasztalataikat összegezni, véleményt cserélni, egymással szót érteni ... Az összejövetelt, amelyre 1925. augusztus 18—21. kö­zött került sor, jelentős gyakorlati és elméleti tevékeny­ség előzte meg. S maga a kongresszus arra törekedett, hogy záróakkordja legyen az eddig végzett munkának, és egyúttal kiindulópontja az immár stabilizálódott ellen- forradalmi rendszer elleni küzdelemnek. Jelentések ké­szültek a hazai pártépítés eredményeiről, téziseket ter­jesztettek be, amelyek elemezték a nemzetközi és hazai politikai viszonyokat, előadások hangzottak el a felada­tokról, és minden napirendi pont körül élénk vita ala­kult ki. A kongresszusi küldöttek mintegy harmada 1919 au­gusztusa óta emigrációban élt. Kun Béla, a Tanácsköz­társaság kimagasló vezetője ebben az időben kimeríthe- tetlennek tűnő energiáját megosztotta a hazai és a nem­zetközi forradalmi munkásmozgalom között. Részt vett a Kommunista Internacionálé munkájában, és fáradha­tatlanul harcolt az illegális KMP megerősítéséért. Alpári Gyula, aki Lenin régi harcostársai sorába tartozott, ek­kor a nemzetközi kommunista sajtóorgánum, az Inpre- korr felelős szerkesztője volt, ismert és elismert marxis­ta. Rákosi Mátyás a Tanácsköztársaság és a Kommunis­ta Internacionálé tisztségviselője, Landler Jenő az emig­ráció és a hazai munkásmozgalom szeretett „óregje”, a magyarországi munkásmozgalom élő gyakorlatának leg­jobb ismerője, Hirossik János a tízes évek baloldali szo­ciáldemokratája. a KMP egyik alapítója vett részt a vi­tában. És a fiatalabbak: Révai József, az éles szemű, jó tollú publicista, Vas Zoltán, a Horthy börtöneit már megjárt bátor pártépítő, Szántó Zoltán, a magyar Vörös Hadsereg volt politikai biztosa ezekben az években párt­munkás, osztozott a többiekkel a kongresszus munkájá­ban. Az egybegyűltek tehát elméletből és gyakorlatból egy­aránt ismerték a feladatokat. Ezért a kongresszus lénye­gében reálisan értékelte az illegális párt helyzetét és a politikai erőviszonyokat, a sejtrendszer szervezési ne­hézségeit, a kommunisták társadalmi kapcsolatait és tö­megbefolyását. Felfigyeltek az illegális munka nehézsé­geire, és az illegalitásból következő elzárkózottság veszé­lyeire is. Nagy reményeket fűztek a Magyarországi Szo­cialista Munkáspárt munkájához, de vitatták a legális és illegális pártmunka összekapcsolásának módszerét, és ele­mezték a mozgalom egészére ható előnyét, illetve az esetleges hátrányokat, veszélyeket, amelyeket az illegá­lis párt számára jelenthet. Reálisan és sok összefüggésben nézték a nemzetközi eseményeket is. A kérdés előadója Alpári Gyula, jól is­merte nemcsak a nyugat-európai, de a kelet-európai fejlődés tendenciáit is. A kongresszus valamennyi, a nemzetközi munkásmozgalomban közvetlen tapaszta­latokat szerzett résztvevője saját tapasztalataiból is meg­értette, hogy a kapitalizmus elleni harc az elkövetkező években hosszan tartó és elhúzódó folyamattá válik, gyors változásra, forradalmi fellendülésre nincsenek biz­tató kilátások. A kapitalizmus válságjelenségeit azonban súlyosabbnak, megújulási lehetőségeit jelentéktelenebb­nek ítélték a valóságosnál. A magyarországi társadalmi és gazdasági kérdésekről szólva Kun, illetve Landler előadása tükrözte a Horthy- rendszer a maga összetett, de az adott időszakban vi­szonylag konszolidált viszonyait. S bár a kongresszus nem szakított, és az adott időszakban nem is szakítha­tott a forradalom, a proletárforradalom koncepciójával, az egybegyűltek azt is látták, hogy a forradalmi fellen­dülés útjában Magyarországon is akadályok tornyosul­nak. S a proletariátust,'de más dolgozó és kispolgári ré­tegeket is csak a napi politikai és gazdasági kérdések pontos megfogalmazásával lehet megnyerni. A mindennapi gazdasági feladatok középpontba állítá­sa előtérbe helyezte a magyarországi agrárviszonyok be­ható tanulmányozásának igényét, a munkás—paraszt szövetség tartalmának vizsgálatát, valamint a szakszer­vezeti munkft érdemi elemzését is. A kongresszus által meghatározott feladatok összessé­ge adta a kommunisták által folytatandó taktika gerin­cét. A kommunisták által folytatandó taktikai vonal ki­dolgozásában viszont benne rejlett a lehetősége olyan fontos elméleti-politikai kérdések megvizsgálásának, mint a demokrácia és szocializmus egymáshoz való vi­szonya, a polgári demokrácia helye, szerepe és lehető­sége Magyarországon. A KMP kongresszusa, pártunk történetében az első kongresszus, történelmi esemény volt. Lezárta a párt fejlődésének egy szakaszát, meghatározta a párt politi­kai feladatait, taktikáját, elfogadta a párt szervezeti sza­bályzatát és választott testületet állított a párt élére. Az új Központi Bizottság azonnal munkához látott. Tagjai sorából megválasztotta a magyarországi titkár­ságot: Mitterer Józsefet, Öry Károlyt, Rákosi Mátyást. A külföldi bizottság tagjai maradtak Kun Béla, Landler Jenő és Alpári Gyula. A kongresszus hazai küldötteinek többsége a határt ismét illegálisan átlépve visszatért Magyarországra. Va­lamennyien azon voltak, hogy végrehajtsák a kongresz- szuson hozott határozatokat. Ezt a célt azonban nem si­került hiánytalanul megvalósítani. A kongresszus után nem egészen egy hónappal súlyos letartóztatási hullám kezdődött, melynek — árulás miatt — áldozatul esett az egész hazai pártvezetőség. A kongresszus közvetlen ha­tásától várt lendület egy időre megtört. A kongresszuson elfogadott irányelvek azonban a ma­gyarországi kommunista mozgalomban tovább éltek, s napjaink történetének is elválaszthatatlan részei. Szabó Agnes történész

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents