Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-15 / 191. szám

o 1985. augusztus 15., csütörtök Elektromos láoos vitéz Popkisérlet a szegedi szabadtérin A strázsamestcr (Deák „Bili” Gyula) meglobogtatja a há­rom színű magyar zászlót, mellette Iluska (Katona Klári) Fotó: Nagy László NÉPÚJSÁG HANGSZÓRÓ Nevettetni nehéz Akár eredeti, rádióra készült művel, akár irodalmi feldol­gozással, mely utóbbinak reneszánszát éljük már évtizedek óta. A magyar és külföldi írások sorban erre a sorsra jutnak, ami egyáltalán nem baj, hiszen igen sokan így ismerkednek meg a klasszikusokkal, és a mai írók alkotásaival. De ezek nem pótolják a valódi rádiójátékokat, amelyek állandó hi­ánycikkek akár drámában, akár vígjátékban. Aziz Nesin tö­rök író a kiskamasz-korosztályt szeretné megnevettetni, re­gényéből — Azok a csodálatos mai gyerekek — készített rá­diós feldolgozást S. Pataki Mária. Csakhogy nevettetni na­gyon nehéz, még akkor is, ha céltáblának a felnőtteket ál­lítjuk. Azaz a szavak és a tettek különbözőségét, mltfi ez a két török gyermek levelezéséből kiderül. Ahmet, az isztambuli kisfiú Ankarába küldi levelét, Zey- nep pedig onnan neki, mindketten a felnőttek fejtetőre állí­tott világát vetik papírra, azt, ami zajlik körülöttük. ígty elevenedik meg Ahmetéknál egy ünnepnap, amikor apja fő­nökét látják vendégül, s azok a szülők, akik egyébként ezt az embert csak szidják, most azt sem tudják, mit csinálja­nak a kedvéért. A gyerek ügyetlenséget tettetve leönti ká­véval a vendéget, ési más hasonló dolgot csinál, de az ered­ményt tekintve — a szülők kínos helyzetét —, nem hat mu­latságosnak. Az sem, ami a válaszlevélben van, hogy ott a takarékosságot és igazmondást papoló szülők szerepelnek le. Aztán kiderül, hogy a tanító hülye, és így tovább. Ha szikrázó humorral lenne megírva, hogy ellenállhatatlan kacagást vál­tana ki, az egyik vagy másik, ezerszer megírt helyzet, még érthető lenne a kifigurázás, de így inkább csak szomorú, és bizony, unalmas. Zenés sportdélután Egész estébe nyúlóan tartott az igen jól megszerkesztett műsor, mely mindjárt ebéd után, a Kenguruval kezdődött, a gyermekműsorral, az MTK-VM kajak-kenu telepéről. S negy­ven perc alatt számtalan kedvcsináló dologról esett szó. Parti János római olimpiai aranyáról, aztán arról, hogy mi­ként kezdte Wichmann Tamás csodálatos vízi táborozások­kal a pályafutását, s ezek a túrák mennyi-mennyi felejthetet­len élményt jelentenek a számára. A kajak-kenu sport tör­ténetének ismertetése is érdekes volt, akár a hajózás ókor­ba visszanyúló múltja. A telep kis sportolói is mikrofonvég­re kerültek, elmondták, mikor kezdték, ki, hogyan került ide, miként haladnak, mióta versenyeznek, és mit jelent ne­kik a vízi élet? Majd a telep vezetője ismertette a munkáju­kat: ezt a nyarat is 250 gyerekkel kezdték, közülük csak ke­vesen lesznek kimondott sportolók,» az élmezőnybe még ke­vesebben jutnak, de az is nagy szó, hogy a többi megszereti a kajakozást, kenuzást, és valószínűleg híve marad. Velük is szívesen foglalkoznak. Aztán játék, verseny, tanácsok és tornagyakorlatok következtek. Olyan tornák, amelyek bár a sportághoz illenek, de igen ajánlatos, ha otthon, a rádió melletti gyerekek is csinálják, és nemcsak pont akkor. Rár is fér mindenkire akár ez a test- gyakorlás, akár az aktív sportolás, amit ez a nagyon kedv­csináló műsor is szeretne elérni. „Ilyen az ember, Egyedüli példány” E Kosztolányi-idézet volt a címe Végvári Tamás legkedve­sebb verseiből való válogatásnak, s úgy igaz, ahogy mond­ta, ami a legkedvesebb, az egyben titkolt valami is, s ha fel­fedi az ember, olyan, mintha meztelnül mutatná meg ma­gát. Balassi Bálinttal kezdte: Hogy Júliára talála ... S az egyszerű, nemes, ugyanakkor tüzes sorokból egy bibliai szépségű, szerelmes vers bomlott ki, méltóságos térdhajtás a kedves előtt. Arany János Pázmán lovagja is ritkán hallott vers, s a lüktető drámát, mely egy fintorral ér véget, lenyű­göző volt hallgatni a nagyszerű tolmácsolásban. Akár Ba­bits, Ady és Radnóti egy-egy költeményét. De az igazán megrendítő Kosztolányi Dezső Halotti be­széde. Ez a vers nem túl ismert, nem pódiumi szám, nem tananyag, holott kevés olyan mű van, mely ennyire tökélete­sen ragadja meg az ember, minden ember egyszeri és egye- dülvalóságát. Olyan ez, mintha minden egyes embert külön megkoronáznánának, mert léte a legegyszerűbbnek is maga a csoda. A titokzatos és diadalmas élet csodája, épp azért mert megismételhetetlen, és míg létezik sincs párja, mása. Pedig „Nem volt nagy és kiváló, / csak szív, a mi szívünk­höz közel álló. / De nincs már. / Akár a föld. / Jaj, összedőlt a kincstár”. Minden szó, minden mondat a szívünket, lel­künket járja át, ahogy Végvári nagyon értő szaván szólt hozzánk. Vass Márta A Szegedi Szabadtéri Já­tékok történetének legnép­szerűbb és. legtöbbet játszott darabja Kacsák Pongrác daljátéka, a János vitéz. Először 1936-ban mutatták be, majd még a szabadtéri első korszakában előadták 37-ben is. A felújítás eszten­dejében, 1959-ben ismét színre került, azóta hat nyá-| ron játszották. A János vi­téz születésének 50. évfordu­lóján, 1954-ben Pleltai Jenő a következőket nyilatkozta: „A János vitézt, Bakonyi Károly és Kacsóh Pongrác daljátékát, amelynek verse­it én írtam, 1904. november 18-án mutatta be Budapest legifjabb zenés színháza, a Király Színház. Az adóssá­gokban fuldokló színház éle­tét ez a bemutató mentette meg. A darabnak szokatla­nul nagy sikere volt. És an­nak, aki a János vitéz meg­születésének és életének tör­ténetét el akarná mondani, tulajdonképpen el kellene mondja az elmúlt 50 év egész történetét: mindazt, ami a háborúkban és bé­kékben, politikában, iroda­lomban és főként a színpa­don történt.” Kukorica Jancsi és Iluska Petőfitől kölcsönzött históri­ája fantasztikus sikert ért el a szegedi deszkákon is, s ez elsősorban a címszereplő Sárdy jánosnak, Házi Erzsé­betnek és a gonosz mostohát sokszor megformáló Gobbi Hildának köszönhető. Hogy mi élteti a János vi-, tézt? Mitől örökifjú ez a 80. születésnapjára készülő dal­játék? Erre Karinthy Ferenc ad találó jelemzést: „Hogy mi viszi a János vitézt? Pe­tőfi és Kacsóh Pongrác. Min­dig ahhoz kell visszamenni. Én mindig arra gondolok, amit Kodály mondott. Nekem még Nádasdi Kálmán mesélte, aki Kodály tanítványa volt ze­neszerzésben. A hallgatók közül valaki egyszer gúnyos megjegyzést tett Zerkovitzra, és akkor Kodály leintette: Várjunk egy pillanatra! A zeneirodalom útja mellett óriási döglött elefántok, bál­nák, masztodonok hevernek — misék, szimfóniák, orató­riumok. Mind meg van dö­gölve. És akkor ezen az úton vígan sétál egy bacilus és azt énekli, hogy Hulló fale­vél suttogva beszél... — de él. A János vitéz él. És ez nagy dolog." A Koltay-csapat vérátöm­lesztésre vállalkozott Szege­den. A 80 éves daljátékot Viktor Máté poposította, át- hangszérelte úgy, hogy min­den Kacsóh-dallam felismer­hetően, dúdolhatóan, énekel- hetően jelen van. Csak elekt­Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Ilyen ország? Pintér Ist­ván jegyzete. 8.30: A Collegium Aureum ka­marazenekar játszik. 9.34: Népzene Indiából. 9.44: Szólj, szólj sípom! Mon- mondőkák, gyermekjátékok Csengersimáról. 10.05: Szíriusz és a holdonnyiló bársonyrózsa — fantaszti­kus rádiójáték. 3. rész. 10.35: Labirintus. Zenei rejtvé­nyek fiataloknak. (Ism.) 10.50: Verbunkosok, nóták. 11.39: Védett férfiak. XXIVA4. rész. (Ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Nemzetközi sajtószemle. 12.59: Itzhak Perlman (hegedű) és Vladimir Askenazi (zon­gora) felvételeiből. 13.40: Kapcsoljuk a pécsi körze­ti stúdiót. 14.10: A magyar széppróza szá­zadai. (Ism.) 14.26: Tíz opera — tíz tenorhős. Puccini: Tosca. 14.54: Most jelent meg. Világ- irodalmi könyvszemle. 15.24: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban. romosán, korszerű szintetizá­torokra hangszerelt módon, mai fülünkhöz igazítottan, olyan üdén, könnyedén, néha idézőjelesen, hogy szinte eredetinek tűnőén. Mintha maga Kacsóh támadt volna fel, s porolta volna le az eredeti kottafejeket. Mert a lényeg — ebben van az át­dolgozó Viktor Máté legtöbb erénye —, hogy kibányászta, előkerítette Kacsóh eredeti elképzeléseit és azt öltöz, tette át mai zenei nyelvre. Üj akusztikát talált, a mai zenei ízlésvilághoz simuló ritmikát, feszesebb tempót alkalmazott, s ezáltal köz­vetlenebb, természetesebb, „hétköznapibb” megszólalást eredményezett. Csakhogy a János vitéz nem csupán egy — frissiben megjelent — le­mez sterilen fölhangzó élmé­nye, hanem színházi látvá­nyosság. és a Koltay-stáb itt futott zátonyra. Képtelenség nem össze­mérni a János a vitéz dóm előtti előadását az Isván, a király fergeteges tavalyi si­kerével. Lehet, hogy önma­gában, az előző élmény nél­kül erőteljesebb és eredetibb lenne a hatás, dehát képte­lenség egy folyamatot nem megtörténtté tenni. Mert a János a vitéz dómszínpadi bemutatójának legfőbb hiá­nyosságai ebből az összeha­sonlításból adódnak. A lát­vány, a szcenikai arzenál meg sem közelíti az István, a király vizuális élményét. Szegényesre sikeredik a pi­rotechnika, félszegnek a tű­zijáték, csenevésznek a fény-i effekt. Ráadásul a táncos betétek ismétlik nemcsak az István, a király táncait, de a március 15-i pesti ünnep­ség és az Itt élned, halnod kell... produkció betéteit is. Mintha kimerült volna Kol­16.95: A Tenkes kapitánya. 2. rész. (Ism.) 16.43: Az Állami Orosz Énekkar orosz és szovjet szerzők müveiből énekel. 16.59: Wilhelm Furtwängler ve­zényli a berlini filharmo­nikus zenekart. 19.15: Közvetítés a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Szín­házból: Segítsd a királyt! Dráma 3 részben. 22.20: -Tíz perc külpolitika. 22.30: Énekek Éneke — IV. fe­jezet. (Ism.) 23.12: Pat Metheny együttese ját­szik. 23.30: Richard Strauss operáiból. 0.15: A Magyar Rádió éjszakai zenés műsora. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Muzeális felvételekből — Rózsa Béla nótákat énekel. 8.20: A Szabó-család. (Ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben — zenés dél­előtt. 12.10: Németh Sándor operettda­lokat énekel. 12.25: Útikalauz — üdülőknek. 12.30: Mezők, falvak éneke. 13.05: Nosztalgiahullám. 14.00: Néptáncfeldogozások. 14.15: Idősebbek hullámhosszán. (Ism.) 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek. (Ism.) 15.45: Törvénykönyv.’ (Ism.) tay Gábor, Eberwein Róbert, Andor Tamás, Kemenes Fan­ny és Szigeti Károly fantá­ziája, fakóbban lobognának a gyertyák és zászlók. A ko­reográfia nem eléggé eredeti, a látvány másodosztályú, a díszlet óriási makettfigurái nem töltik be igazi funkció­jukat, s néhol a jelmezek is tisztázatlan keverékei a folk-v lórnak, a hippidivatnak és a butik-kínálatnak. Varga Miklós nagyszerű János vitéz hangjához nem tud vitézi külsőt kölcsönöz­ni, Katona Klári tébláboló Iluska, Hernádi Judit Mos­tohája egy mai céda karika­túrája, Kővári Judit Fran­cia királylánya operett-im­port. Személyiségük karak­terével gazdagítja a palettát a két Bergendy-fivér, Szilá­gyi István, Deák „Bili” Gyu­la és Balogh Ferenc. A produkció kiemelkedő sze­mélyisége az operából ide rándult Gregor József, aki a Francia király szerepében 130 kilójával is fergeteges rock and roll-t járó figura, akinek megjelenése nyiltszí- ni tapsra ragadtatja a né­zőket. Fesztelen alakítása, színes egyénisége, hangjának rendkívüli alkalmazkodó ké­pessége, ötleteinek sorozata, idézőjelbe tett mozdulatai és mondatai a megálmodott mű igazi stílusát villantják föl. A másfél órás tiszta zenei részhez — ennyi fér rá ugyanis a nagylemez két ol­dalára — az alkotók szelle­mes, kabaréba illő keretjá­tékot találtak ki, pellengérre állítva a szegedi idegenfor­galom megannyi visszássá­gát. Csakhogy ez meglehe­tősen idegen, mondhatnám, stílustalan keret a János a vitézhez. Tandi Lajos 16.00: Könnyűzenei stúdiónk fel- •vételeiből. 17.05: A Gonda—Pleszkán—Dar­vas együttes játszik. 17.30: Besegíthetünk? Az Ifjúsági Rádió műsora. 18.30: Slágerlista. 19.05: Operettkedvelőknek. 20.03: A Poptarisznya dalaiból. 21.05: Közkívánatra! 23.20: Magyar népzenei feldolgo­zások. 24.00: Michel Legrand zenekara játszik. 0.15: A Magyar Rádió éjszakai zenés műsora. III. MŰSOR 9.08: Magyarán szólva . . . (Ism.) 9.23: Monteverdi-madrigálok. 9.39: Glinka: Ruszlán és Lud­milla — ötfelvonásos opera. Közben: 11.06: Pillanatkép. 11.11: Az operaközvetítés folyta­tása. 13.05: Negyven éves az ENSZ. VII. rész. (Ism.) 13.35: Mahler: IV. szimónia. 14.30: Egy pálya vonzásában. 14.50: Pophullám. 16.00: Berlioz operáiból. 16.38: Isten veled, Lancelot! Ge- relyes Endre regénye rá­dióra alkalmazva. 17.30: Mi újság a zene világában? 18.10 r Romantikus kórusművek. 18.30: A Magyar Rádió román yelvű műsora Szolnokról. 19.05: Rádióhangversenyekről. 19.35: Nagy siker volt! Bezel György új könyvéről Szocializmus, nemzet, kultúra 1975 és 1985' között el­hangzott előadásaiból, cik­keiből, a nemzetközi sajtó­nak adott interjúiból válo­gatta új kötete anyagát Aczél György. Négyszáz ol­dal, huszonhét cím — ha az Előszó helyett címmel köz­readott interjúrészletet is külön anyagnak számítjuk. S mindjárt ez a pár lap- nyi bevezető ráirányítja fi­gyelmünket a kötet egyik jellegzetes vonására. Neve­zetesen arra, hogy — mi­ként ebben a Francis Cohen által készített, s a Beszél­getések Magyarországról, szocializmusról című, 1982- es kötetből immár ismert nagy interjúban is — Aczél György szívesen vállalko­zik beszélgetésre, interjúra —, álláspontja, nézetei, vé­leményei „élők”, az élő be­széd közvetlenségével és ol- dottságával (és alkalman­kénti szenvedélyességével) történő kifejtésére. Aczél György tud vitatkozni, ezért élvezetesek ezek a nagy in­terjúk olvasmányként is. S.még egy kicsit az inter­júknál maradva: azért is igen figyelemreméltó anya­gok ezek, mert bennük nem csupán a kulturpolitikus Aczél György jelenik meg, hanem egy, a magyar gaz­dasági és politikai élet min­den területén tájékozott, fel­készült Homo Politicus, aki a maga szűkebb területét is átfogóan, a teljes társadal­mi körképbe illesztve látja és láttatja. írószövetségi, nemzetiségi, oktatásügyi, képzőművészeti vagy •technikai-tudományos problémákról szólva egy­aránt azt tapasztalhatjuk: itt egy szenvedélyesen a fejlődést, s a fejlődés felve­tette új meg új kérdések felelősségteljes megoldását követelő vezető szólal meg. Nem fél szembenézni „rá­zós” kérdésekkel. Nem fél átértékelni megfogalmazáso­kat, ha az élet ezt teszi szükségessé. Nem habozik kiállni egy politika, annak eszmerendszere, s ezen esz­mék gyakorlati érvényesíté­se mellett —, még akkor sem, ha ezzel esetleg újabb vitákat, eszmecseréket vált ki. Nem képzeli, hogy uta­sításokkal, rendeletekkel megtakarítható lenne a mű­velődéspolitikában a gon­dolkodó, felelős irányítók személyes felelőssége. El­lenkezőleg: számos felszó­lalása, cikke éppen azt hangsúlyozza, hogy a ma­gyar művelődéspolitika egyik legfontosabb kérdése ennek a nagyobb önálló­ságnak' és nagyobb felelős­ségnek megvalósítása, minél szélesebb körben. T. I. 21.00: Rossinl-áriák. 21.27: Klemperer-ciklus. XVin/14. rész. A Philharmónia ze­nekar játszik. 22.38: Napjaink zenéje — új ze­nei irányzatok. SZOLNOKI STÚDIÓ csütörtök 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Körvonalak. Politikai ma­gazin. Szellemi kapacitá­sok kihasználatlanul. (A m.űsor telefonszáma: 18­lll.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők elő­adásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Idősebbek is elkezdhetik. (Ism.) 8.30: Szünidei matiné. 9.30: A négy páncélos és a ku­tya. VIII/6. rész: A híd. (Ism.) 10.25: Képújság. 16.30: Hírek. 16.35.: A rövidfilmstúdiók műhe­lyéből. 17.35: Cimbora. 18.25: Képújság. 18.30: Telesport. 18.55: Reklám. 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A felügyelő életéből. Szov­jet film. 21.35: Hírháttér. 22.25: Népdalkórusok. 22.30: Tv-híradó 3. 22.40: Himnusz. II. MŰSOR 18.10: Kékfestő Magyarországon. 18.40: Képújság. 18.45: A chip forradalma, m/2. rész. 19.30: Jubilata musica. NDK film. (Ism.) 20.00: Számítógépes grafika. An­gol dokumentumfilm. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Margaréta Sterian. Román rövidfilm. 21.30: Rövidzárlat. Dán tv-film. 22.35: Képújság. BUKAREST 20.0(j: Tv-híradó. 20.20 : Gazdasági figyelő. 20.35: Fiatalokról. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD. I. MŰSOR 17.30: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: A fehér cigánygyerek — sorozat gyermekeknek. 18.45: Idő, emberek, zene — szó­rakoztató adás. 19.15: Rjzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Színkép — politikai ma­gazin. 21.05: Zenei levél Londonból. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Ifjúsági képernyő. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Némely jóakaratú emberek — filmsorozat. 20.55: Hírek. 21.00: Művészeti est. MOZI Békés Bástya*: 4-kor: Hófehér, 6 és 8-kor: Vadlovak. Békés­csaba Szabadság: Aranyeső Yuccában. Békéscsaba Terv: Meztelenek és bolondok. Békés­csaba Kert: Akit Bulldózernek hívtak. Gyula Erkel: fél 6-kor: UFO Arizonában, fél 8-kor: Missouri fejvadász. Gyula Pető­fi: 4-kor: Éljen Dartagnan, 6 és 8-kor: Piszkos munka. Oroshá­za Béke: önbíráskodás. Oros­háza Partizán: fél 6-kor: Rag­time I—II. Szarvas Táncsics: 6-kor: Kincs, ami nincs, 8-kor: Ki öli meg Európa nagy kony­hafőnökeit? 22-kor: A karatézó Cobra.

Next

/
Thumbnails
Contents