Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-15 / 191. szám
o 1985. augusztus 15., csütörtök Elektromos láoos vitéz Popkisérlet a szegedi szabadtérin A strázsamestcr (Deák „Bili” Gyula) meglobogtatja a három színű magyar zászlót, mellette Iluska (Katona Klári) Fotó: Nagy László NÉPÚJSÁG HANGSZÓRÓ Nevettetni nehéz Akár eredeti, rádióra készült művel, akár irodalmi feldolgozással, mely utóbbinak reneszánszát éljük már évtizedek óta. A magyar és külföldi írások sorban erre a sorsra jutnak, ami egyáltalán nem baj, hiszen igen sokan így ismerkednek meg a klasszikusokkal, és a mai írók alkotásaival. De ezek nem pótolják a valódi rádiójátékokat, amelyek állandó hiánycikkek akár drámában, akár vígjátékban. Aziz Nesin török író a kiskamasz-korosztályt szeretné megnevettetni, regényéből — Azok a csodálatos mai gyerekek — készített rádiós feldolgozást S. Pataki Mária. Csakhogy nevettetni nagyon nehéz, még akkor is, ha céltáblának a felnőtteket állítjuk. Azaz a szavak és a tettek különbözőségét, mltfi ez a két török gyermek levelezéséből kiderül. Ahmet, az isztambuli kisfiú Ankarába küldi levelét, Zey- nep pedig onnan neki, mindketten a felnőttek fejtetőre állított világát vetik papírra, azt, ami zajlik körülöttük. ígty elevenedik meg Ahmetéknál egy ünnepnap, amikor apja főnökét látják vendégül, s azok a szülők, akik egyébként ezt az embert csak szidják, most azt sem tudják, mit csináljanak a kedvéért. A gyerek ügyetlenséget tettetve leönti kávéval a vendéget, ési más hasonló dolgot csinál, de az eredményt tekintve — a szülők kínos helyzetét —, nem hat mulatságosnak. Az sem, ami a válaszlevélben van, hogy ott a takarékosságot és igazmondást papoló szülők szerepelnek le. Aztán kiderül, hogy a tanító hülye, és így tovább. Ha szikrázó humorral lenne megírva, hogy ellenállhatatlan kacagást váltana ki, az egyik vagy másik, ezerszer megírt helyzet, még érthető lenne a kifigurázás, de így inkább csak szomorú, és bizony, unalmas. Zenés sportdélután Egész estébe nyúlóan tartott az igen jól megszerkesztett műsor, mely mindjárt ebéd után, a Kenguruval kezdődött, a gyermekműsorral, az MTK-VM kajak-kenu telepéről. S negyven perc alatt számtalan kedvcsináló dologról esett szó. Parti János római olimpiai aranyáról, aztán arról, hogy miként kezdte Wichmann Tamás csodálatos vízi táborozásokkal a pályafutását, s ezek a túrák mennyi-mennyi felejthetetlen élményt jelentenek a számára. A kajak-kenu sport történetének ismertetése is érdekes volt, akár a hajózás ókorba visszanyúló múltja. A telep kis sportolói is mikrofonvégre kerültek, elmondták, mikor kezdték, ki, hogyan került ide, miként haladnak, mióta versenyeznek, és mit jelent nekik a vízi élet? Majd a telep vezetője ismertette a munkájukat: ezt a nyarat is 250 gyerekkel kezdték, közülük csak kevesen lesznek kimondott sportolók,» az élmezőnybe még kevesebben jutnak, de az is nagy szó, hogy a többi megszereti a kajakozást, kenuzást, és valószínűleg híve marad. Velük is szívesen foglalkoznak. Aztán játék, verseny, tanácsok és tornagyakorlatok következtek. Olyan tornák, amelyek bár a sportághoz illenek, de igen ajánlatos, ha otthon, a rádió melletti gyerekek is csinálják, és nemcsak pont akkor. Rár is fér mindenkire akár ez a test- gyakorlás, akár az aktív sportolás, amit ez a nagyon kedvcsináló műsor is szeretne elérni. „Ilyen az ember, Egyedüli példány” E Kosztolányi-idézet volt a címe Végvári Tamás legkedvesebb verseiből való válogatásnak, s úgy igaz, ahogy mondta, ami a legkedvesebb, az egyben titkolt valami is, s ha felfedi az ember, olyan, mintha meztelnül mutatná meg magát. Balassi Bálinttal kezdte: Hogy Júliára talála ... S az egyszerű, nemes, ugyanakkor tüzes sorokból egy bibliai szépségű, szerelmes vers bomlott ki, méltóságos térdhajtás a kedves előtt. Arany János Pázmán lovagja is ritkán hallott vers, s a lüktető drámát, mely egy fintorral ér véget, lenyűgöző volt hallgatni a nagyszerű tolmácsolásban. Akár Babits, Ady és Radnóti egy-egy költeményét. De az igazán megrendítő Kosztolányi Dezső Halotti beszéde. Ez a vers nem túl ismert, nem pódiumi szám, nem tananyag, holott kevés olyan mű van, mely ennyire tökéletesen ragadja meg az ember, minden ember egyszeri és egye- dülvalóságát. Olyan ez, mintha minden egyes embert külön megkoronáznánának, mert léte a legegyszerűbbnek is maga a csoda. A titokzatos és diadalmas élet csodája, épp azért mert megismételhetetlen, és míg létezik sincs párja, mása. Pedig „Nem volt nagy és kiváló, / csak szív, a mi szívünkhöz közel álló. / De nincs már. / Akár a föld. / Jaj, összedőlt a kincstár”. Minden szó, minden mondat a szívünket, lelkünket járja át, ahogy Végvári nagyon értő szaván szólt hozzánk. Vass Márta A Szegedi Szabadtéri Játékok történetének legnépszerűbb és. legtöbbet játszott darabja Kacsák Pongrác daljátéka, a János vitéz. Először 1936-ban mutatták be, majd még a szabadtéri első korszakában előadták 37-ben is. A felújítás esztendejében, 1959-ben ismét színre került, azóta hat nyá-| ron játszották. A János vitéz születésének 50. évfordulóján, 1954-ben Pleltai Jenő a következőket nyilatkozta: „A János vitézt, Bakonyi Károly és Kacsóh Pongrác daljátékát, amelynek verseit én írtam, 1904. november 18-án mutatta be Budapest legifjabb zenés színháza, a Király Színház. Az adósságokban fuldokló színház életét ez a bemutató mentette meg. A darabnak szokatlanul nagy sikere volt. És annak, aki a János vitéz megszületésének és életének történetét el akarná mondani, tulajdonképpen el kellene mondja az elmúlt 50 év egész történetét: mindazt, ami a háborúkban és békékben, politikában, irodalomban és főként a színpadon történt.” Kukorica Jancsi és Iluska Petőfitől kölcsönzött históriája fantasztikus sikert ért el a szegedi deszkákon is, s ez elsősorban a címszereplő Sárdy jánosnak, Házi Erzsébetnek és a gonosz mostohát sokszor megformáló Gobbi Hildának köszönhető. Hogy mi élteti a János vi-, tézt? Mitől örökifjú ez a 80. születésnapjára készülő daljáték? Erre Karinthy Ferenc ad találó jelemzést: „Hogy mi viszi a János vitézt? Petőfi és Kacsóh Pongrác. Mindig ahhoz kell visszamenni. Én mindig arra gondolok, amit Kodály mondott. Nekem még Nádasdi Kálmán mesélte, aki Kodály tanítványa volt zeneszerzésben. A hallgatók közül valaki egyszer gúnyos megjegyzést tett Zerkovitzra, és akkor Kodály leintette: Várjunk egy pillanatra! A zeneirodalom útja mellett óriási döglött elefántok, bálnák, masztodonok hevernek — misék, szimfóniák, oratóriumok. Mind meg van dögölve. És akkor ezen az úton vígan sétál egy bacilus és azt énekli, hogy Hulló falevél suttogva beszél... — de él. A János vitéz él. És ez nagy dolog." A Koltay-csapat vérátömlesztésre vállalkozott Szegeden. A 80 éves daljátékot Viktor Máté poposította, át- hangszérelte úgy, hogy minden Kacsóh-dallam felismerhetően, dúdolhatóan, énekel- hetően jelen van. Csak elektMai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Ilyen ország? Pintér István jegyzete. 8.30: A Collegium Aureum kamarazenekar játszik. 9.34: Népzene Indiából. 9.44: Szólj, szólj sípom! Mon- mondőkák, gyermekjátékok Csengersimáról. 10.05: Szíriusz és a holdonnyiló bársonyrózsa — fantasztikus rádiójáték. 3. rész. 10.35: Labirintus. Zenei rejtvények fiataloknak. (Ism.) 10.50: Verbunkosok, nóták. 11.39: Védett férfiak. XXIVA4. rész. (Ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Nemzetközi sajtószemle. 12.59: Itzhak Perlman (hegedű) és Vladimir Askenazi (zongora) felvételeiből. 13.40: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót. 14.10: A magyar széppróza századai. (Ism.) 14.26: Tíz opera — tíz tenorhős. Puccini: Tosca. 14.54: Most jelent meg. Világ- irodalmi könyvszemle. 15.24: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban. romosán, korszerű szintetizátorokra hangszerelt módon, mai fülünkhöz igazítottan, olyan üdén, könnyedén, néha idézőjelesen, hogy szinte eredetinek tűnőén. Mintha maga Kacsóh támadt volna fel, s porolta volna le az eredeti kottafejeket. Mert a lényeg — ebben van az átdolgozó Viktor Máté legtöbb erénye —, hogy kibányászta, előkerítette Kacsóh eredeti elképzeléseit és azt öltöz, tette át mai zenei nyelvre. Üj akusztikát talált, a mai zenei ízlésvilághoz simuló ritmikát, feszesebb tempót alkalmazott, s ezáltal közvetlenebb, természetesebb, „hétköznapibb” megszólalást eredményezett. Csakhogy a János vitéz nem csupán egy — frissiben megjelent — lemez sterilen fölhangzó élménye, hanem színházi látványosság. és a Koltay-stáb itt futott zátonyra. Képtelenség nem összemérni a János a vitéz dóm előtti előadását az Isván, a király fergeteges tavalyi sikerével. Lehet, hogy önmagában, az előző élmény nélkül erőteljesebb és eredetibb lenne a hatás, dehát képtelenség egy folyamatot nem megtörténtté tenni. Mert a János a vitéz dómszínpadi bemutatójának legfőbb hiányosságai ebből az összehasonlításból adódnak. A látvány, a szcenikai arzenál meg sem közelíti az István, a király vizuális élményét. Szegényesre sikeredik a pirotechnika, félszegnek a tűzijáték, csenevésznek a fény-i effekt. Ráadásul a táncos betétek ismétlik nemcsak az István, a király táncait, de a március 15-i pesti ünnepség és az Itt élned, halnod kell... produkció betéteit is. Mintha kimerült volna Kol16.95: A Tenkes kapitánya. 2. rész. (Ism.) 16.43: Az Állami Orosz Énekkar orosz és szovjet szerzők müveiből énekel. 16.59: Wilhelm Furtwängler vezényli a berlini filharmonikus zenekart. 19.15: Közvetítés a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházból: Segítsd a királyt! Dráma 3 részben. 22.20: -Tíz perc külpolitika. 22.30: Énekek Éneke — IV. fejezet. (Ism.) 23.12: Pat Metheny együttese játszik. 23.30: Richard Strauss operáiból. 0.15: A Magyar Rádió éjszakai zenés műsora. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Muzeális felvételekből — Rózsa Béla nótákat énekel. 8.20: A Szabó-család. (Ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben — zenés délelőtt. 12.10: Németh Sándor operettdalokat énekel. 12.25: Útikalauz — üdülőknek. 12.30: Mezők, falvak éneke. 13.05: Nosztalgiahullám. 14.00: Néptáncfeldogozások. 14.15: Idősebbek hullámhosszán. (Ism.) 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek. (Ism.) 15.45: Törvénykönyv.’ (Ism.) tay Gábor, Eberwein Róbert, Andor Tamás, Kemenes Fanny és Szigeti Károly fantáziája, fakóbban lobognának a gyertyák és zászlók. A koreográfia nem eléggé eredeti, a látvány másodosztályú, a díszlet óriási makettfigurái nem töltik be igazi funkciójukat, s néhol a jelmezek is tisztázatlan keverékei a folk-v lórnak, a hippidivatnak és a butik-kínálatnak. Varga Miklós nagyszerű János vitéz hangjához nem tud vitézi külsőt kölcsönözni, Katona Klári tébláboló Iluska, Hernádi Judit Mostohája egy mai céda karikatúrája, Kővári Judit Francia királylánya operett-import. Személyiségük karakterével gazdagítja a palettát a két Bergendy-fivér, Szilágyi István, Deák „Bili” Gyula és Balogh Ferenc. A produkció kiemelkedő személyisége az operából ide rándult Gregor József, aki a Francia király szerepében 130 kilójával is fergeteges rock and roll-t járó figura, akinek megjelenése nyiltszí- ni tapsra ragadtatja a nézőket. Fesztelen alakítása, színes egyénisége, hangjának rendkívüli alkalmazkodó képessége, ötleteinek sorozata, idézőjelbe tett mozdulatai és mondatai a megálmodott mű igazi stílusát villantják föl. A másfél órás tiszta zenei részhez — ennyi fér rá ugyanis a nagylemez két oldalára — az alkotók szellemes, kabaréba illő keretjátékot találtak ki, pellengérre állítva a szegedi idegenforgalom megannyi visszásságát. Csakhogy ez meglehetősen idegen, mondhatnám, stílustalan keret a János a vitézhez. Tandi Lajos 16.00: Könnyűzenei stúdiónk fel- •vételeiből. 17.05: A Gonda—Pleszkán—Darvas együttes játszik. 17.30: Besegíthetünk? Az Ifjúsági Rádió műsora. 18.30: Slágerlista. 19.05: Operettkedvelőknek. 20.03: A Poptarisznya dalaiból. 21.05: Közkívánatra! 23.20: Magyar népzenei feldolgozások. 24.00: Michel Legrand zenekara játszik. 0.15: A Magyar Rádió éjszakai zenés műsora. III. MŰSOR 9.08: Magyarán szólva . . . (Ism.) 9.23: Monteverdi-madrigálok. 9.39: Glinka: Ruszlán és Ludmilla — ötfelvonásos opera. Közben: 11.06: Pillanatkép. 11.11: Az operaközvetítés folytatása. 13.05: Negyven éves az ENSZ. VII. rész. (Ism.) 13.35: Mahler: IV. szimónia. 14.30: Egy pálya vonzásában. 14.50: Pophullám. 16.00: Berlioz operáiból. 16.38: Isten veled, Lancelot! Ge- relyes Endre regénye rádióra alkalmazva. 17.30: Mi újság a zene világában? 18.10 r Romantikus kórusművek. 18.30: A Magyar Rádió román yelvű műsora Szolnokról. 19.05: Rádióhangversenyekről. 19.35: Nagy siker volt! Bezel György új könyvéről Szocializmus, nemzet, kultúra 1975 és 1985' között elhangzott előadásaiból, cikkeiből, a nemzetközi sajtónak adott interjúiból válogatta új kötete anyagát Aczél György. Négyszáz oldal, huszonhét cím — ha az Előszó helyett címmel közreadott interjúrészletet is külön anyagnak számítjuk. S mindjárt ez a pár lap- nyi bevezető ráirányítja figyelmünket a kötet egyik jellegzetes vonására. Nevezetesen arra, hogy — miként ebben a Francis Cohen által készített, s a Beszélgetések Magyarországról, szocializmusról című, 1982- es kötetből immár ismert nagy interjúban is — Aczél György szívesen vállalkozik beszélgetésre, interjúra —, álláspontja, nézetei, véleményei „élők”, az élő beszéd közvetlenségével és ol- dottságával (és alkalmankénti szenvedélyességével) történő kifejtésére. Aczél György tud vitatkozni, ezért élvezetesek ezek a nagy interjúk olvasmányként is. S.még egy kicsit az interjúknál maradva: azért is igen figyelemreméltó anyagok ezek, mert bennük nem csupán a kulturpolitikus Aczél György jelenik meg, hanem egy, a magyar gazdasági és politikai élet minden területén tájékozott, felkészült Homo Politicus, aki a maga szűkebb területét is átfogóan, a teljes társadalmi körképbe illesztve látja és láttatja. írószövetségi, nemzetiségi, oktatásügyi, képzőművészeti vagy •technikai-tudományos problémákról szólva egyaránt azt tapasztalhatjuk: itt egy szenvedélyesen a fejlődést, s a fejlődés felvetette új meg új kérdések felelősségteljes megoldását követelő vezető szólal meg. Nem fél szembenézni „rázós” kérdésekkel. Nem fél átértékelni megfogalmazásokat, ha az élet ezt teszi szükségessé. Nem habozik kiállni egy politika, annak eszmerendszere, s ezen eszmék gyakorlati érvényesítése mellett —, még akkor sem, ha ezzel esetleg újabb vitákat, eszmecseréket vált ki. Nem képzeli, hogy utasításokkal, rendeletekkel megtakarítható lenne a művelődéspolitikában a gondolkodó, felelős irányítók személyes felelőssége. Ellenkezőleg: számos felszólalása, cikke éppen azt hangsúlyozza, hogy a magyar művelődéspolitika egyik legfontosabb kérdése ennek a nagyobb önállóságnak' és nagyobb felelősségnek megvalósítása, minél szélesebb körben. T. I. 21.00: Rossinl-áriák. 21.27: Klemperer-ciklus. XVin/14. rész. A Philharmónia zenekar játszik. 22.38: Napjaink zenéje — új zenei irányzatok. SZOLNOKI STÚDIÓ csütörtök 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Körvonalak. Politikai magazin. Szellemi kapacitások kihasználatlanul. (A m.űsor telefonszáma: 18lll.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Idősebbek is elkezdhetik. (Ism.) 8.30: Szünidei matiné. 9.30: A négy páncélos és a kutya. VIII/6. rész: A híd. (Ism.) 10.25: Képújság. 16.30: Hírek. 16.35.: A rövidfilmstúdiók műhelyéből. 17.35: Cimbora. 18.25: Képújság. 18.30: Telesport. 18.55: Reklám. 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A felügyelő életéből. Szovjet film. 21.35: Hírháttér. 22.25: Népdalkórusok. 22.30: Tv-híradó 3. 22.40: Himnusz. II. MŰSOR 18.10: Kékfestő Magyarországon. 18.40: Képújság. 18.45: A chip forradalma, m/2. rész. 19.30: Jubilata musica. NDK film. (Ism.) 20.00: Számítógépes grafika. Angol dokumentumfilm. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Margaréta Sterian. Román rövidfilm. 21.30: Rövidzárlat. Dán tv-film. 22.35: Képújság. BUKAREST 20.0(j: Tv-híradó. 20.20 : Gazdasági figyelő. 20.35: Fiatalokról. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD. I. MŰSOR 17.30: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: A fehér cigánygyerek — sorozat gyermekeknek. 18.45: Idő, emberek, zene — szórakoztató adás. 19.15: Rjzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Színkép — politikai magazin. 21.05: Zenei levél Londonból. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Ifjúsági képernyő. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Némely jóakaratú emberek — filmsorozat. 20.55: Hírek. 21.00: Művészeti est. MOZI Békés Bástya*: 4-kor: Hófehér, 6 és 8-kor: Vadlovak. Békéscsaba Szabadság: Aranyeső Yuccában. Békéscsaba Terv: Meztelenek és bolondok. Békéscsaba Kert: Akit Bulldózernek hívtak. Gyula Erkel: fél 6-kor: UFO Arizonában, fél 8-kor: Missouri fejvadász. Gyula Petőfi: 4-kor: Éljen Dartagnan, 6 és 8-kor: Piszkos munka. Orosháza Béke: önbíráskodás. Orosháza Partizán: fél 6-kor: Ragtime I—II. Szarvas Táncsics: 6-kor: Kincs, ami nincs, 8-kor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? 22-kor: A karatézó Cobra.
