Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-15 / 191. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. AUGUSZTUS 15., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM Magyar agrárszakemberek találkozója Napirenden az első félévi gazdálkodás és a tiizelöellátás Afész-elnökök értekezlete Mezökovácsházán A Fogyasztási Szövetkezetek Békés Megyei Szövetsége tegnap, augusztus 14-én Mezőkovácsházára hívta az áfé- szek elnökeit, a KPVDSZ megyei bizottságával közösen az ágazatban működő szakszervezetek vezetőit, hogy a mozgalmat és az áfész tagságát érdeklő kérdésekről tanácskozzanak, feladatokat határozzanak meg. Ezek közül első helyre kívánkozik az áfészek 1985. I. félévre szóló forgalmi és pénzügyi tervének teljesülése, melyhez Pataki Tibor, a megyei szövetség vezető munkatársa fűzött kritikai megjegyzéseket. Elmondta többek között, hogy az első félévre esedékes tervek teljesítésétől a megye általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetei elmaradtak. Az elmaradás összefüggésben áll a lakossági pénzbevételek csökkenésével, a kisáruter- melés megtorpanása miatt jelentős jövedelmektől esett el az áfész tagsága. A fogyasztási igények tovább rendeződtek, melyeket a legtöbb áfész már rugalmasan követett ugyan, de az eddigi intézkedések kevésnek bizonyultak. Mindezek ellenére a szövetkezetek többségében — főként az érdekeltség növelésével — javult a forgalomhoz képest a gazdálkodás színvonala. Az év második felében a korábbinál nagyobb erőfeszítések szükségesek a forgalmi tervek teljesítéséhez, mivel ezekkel áll összefüggésben egy sor bér- és szociálpolitikai már megvalósult intézkedés gyakorlati hatása a szövetkezeteknél képezhető nyereségre. Elhangzott: az 1985. évi gazdálkodási tervek feszítettek, de valamennyi áfész- nál vannak még forgalmi tartalékok, melyek feltárásával a tervezett célok az év második felében elérhetők. Nagy érdeklődés kísérte Tanai Ferenc meszöv-elnök tájékoztatóját, melyben központi helyet kapott az áfész- tagság téli tüzelőellátásának biztosítására tett megyei és országos erőfeszítés. A megye vezetőinek ezzel összefüggő jelzéseire a Belkereskedelmi Minisztériumban felfigyeltek. Ezt követően módosították Békés megye 1985. évi tüzelőkontingensét mennyiségben és minőségi összetételben. Kereken 30 ezer tonnával megemelték a megyébe várható szénkészleteket, így a tüzép-telepi forgalom 402 ezer 500 tonna szénre szervezhető. Ennek majdnem fele, összesen 200 ezer tonna az áfész-fenntartású Tüzép- telepekre kerül. Ezzel az áfészek a tavalyinál 14,2 százalékkal nagyobb szénkészletre számíthatnak, minőségben a tavalyinál lényegesen kedvezőbb összetételben. A szénszállítások jó ütemben folynak, amit az is tanúsít, hogy áfész tüzép-te- lepekre eddig 162 ezer tonna szénre érkezett diszpbzí- ció. Időközben elgördítették a bérpolitikai akadályt — az erdészetek javára — a tűzifaellátás folyamatos biztosítása útjából is. Hankó György, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára a mozgalmon belül működő szakszervezeti vezetőségek választási előkészületeiről tájékoztatta az áfészek elnökeit. Az elnöki értekezleten jelen volt Krizsán Miklós, a Békés Megyei Tanács kereskedelmi osztály- vezetője és dr. Kovács Ár- pádné, a párt Békés megyei bizottságának munkatársa? D. K. Külföldön élő, és hazai magyar agrárszakemberek tudományos találkozót tartanak Budapesten, augusztus 21. és 23. között. A tanácskozást először rendezi meg a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Agrártudományi Egyesület, és az MTA agrár- tudományi osztálya. Képviselőik tegnap sajtótájékoztatón ismertették a részletes programot. A tanácskozáson — amely időben egybeesik az Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárral — szekciókban vitatják meg a növénytermesztés és -feldolgozás, a talajtan, agrokémia és növényvédelem, az állategészségügy, az állattenyésztés, valamint a kertészeti termesztés és feldolgozás hazai és külföldi tapasztalatait. Számos előadás foglalkozilk a különleges viszonyok között jelentkező mezőgazdasági problémákkal. így szó lesz a rendkívül mostoha körülmények között megvalósítandó afrikai termelésnövelés sajátosságairól, Mexikó mezőgazdaságának jellemzőiről, továbbá a fejlett és fejlődő országok agrárfejlődésének fő tendenciáiról. Külön téma a magyar agrárexport eddigi alakulása, és jövőbeni lehetőségeinek kérdése. Átképzési támogatás — szélesebb körben Nemzetközi meliorációs tanácskozás Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a munkaerő hatékony foglalkoztatásának elősegítése érdekében módosította az átképzési támogatásról szóló korábbi rendelkezését. Eszerint az új szakma elsajátításának idejére az eddiginél szélesebb körben igényelhető az átképzési támogatás, amelyet a jövőben a pályakezdők és a bedolgozók számára is kérhetnek a munkáltatók. Az átképzési támogatást a vállalatok továbbra is arra használhatják fel, hogy ellensúlyozzák dolgozóiknak azt a keresetkiesését, ameny- nyive] kevesebb bért kapnak korábbi fizetésüknél az új szakma elsajátításának ideje alatt. A támogatás változatlanul 12 hónapig folyósítható a betanítás esetében, illetve 30 hónapig a szakképzésben résztvevők számára. A munkáltatók ezután is igényelhetik az átképzési támogatást azoknak a dolgozóknak, akiknek a munkaviszonya, illetve munkaköre azért szűnik meg, mert a tevékenységet, amelyben eddig foglalkoztatták őket, felszámolták a vállalatnál. Így a vállalaton belüli munkaerő-átcsoportosításhoz ezután is kérhető a támogatás, sőt, az eddigiektől eltérően nem korlátozzák ezt a létszámot. De csak akkor lehet a munkaerő belső átcsoportosításához támogatást kérni, ha az átképzés a termékszerkezet változtatását vagy az elektronizáció bevezetését, illetve kiterjesztését segíti elő. A vállalatok közötti munkaerő-átcsoportosítás esetében is ugyanúgy, mint eddig, létszámkorlátozás nélkül igényelhetik a munkáltatók az átképzési, támogatást. A rendelkezés új eleme az is, hogy azok a pályakezdők, akik a munkaközvetítő szervek igazolása alapján három hónapon belül nem tudnak elhelyezkedni tanult szakmájukban, de van olyan munkáltató, amely más szakmában alkalmazni tudná őket, az ehhez szükséges átképzés időtartamára támogatásban részesülhetnek. A jövőben a saját elhatározásukból munkahelyet változtatók, valamint a szakképzettséggel nem rendelkező pályakezdők számára is igényelhetnek a munkáltatók átképzési támogatást, amennyiben az érintettek valamilyen hiányszakma vagy az elektronizációhoz kapcsolódó szakismeret elsajátítására vállalkoznak. A rendelkezés új vonása az is, hogy az ÁBMH elnöke és a pénzügyminiszter együttes engedélye alapján az átképzés egyéb költségeinek egy része is átvállalható nyereségadó-kedvezmény formájában, ha ahhoz jelentős foglalkoztatási érdek kapcsolódik. , Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének új rendelkezése a Magyar Közlöny 30. számában jelent meg, s augusztus elsejével hatályba lépett. Az új rendelkezések a már folyamatban lev« átképzéseknél is alkalmazhatók. A Magyar Agrártudományi Egyesület, a Nemzetközi öntözési és Vízrendezési Szövetség és a Magyar Hidrológiai Társaság rendezésében tegnap a Kertészeti Egyetemen háromnapos nem, zetközi tudományos tanácskozás kezdődött a meliorációnak a mezőgazdasági termelés fejlesztésében betöltött szerepéről. A tudományos ülést Soós Gábor, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnöke nyitotta meg, majd Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott előadást, a meliorációs munkák hazai tapasztalatairól. Elmondotta, hogy a talaj javítására, termőképességének fokozására, a vízrendezésre és minden más műveletre, amely a melioráció keretében történik, hazánkban nagy szükség van, mivel a termőterület kétharmada valamilyen szempontból kedvezőtlen adottságúnak tekinthető. Hol a talajt „koptató” víz (erózió), hol pedig a túlságosan laza talaj szemcséit magával ragadó szél (defláció) okoz gondot. A gazdálkodóknak rendszeresen meggyűlik a bajuk a belvízzel, és a termést rontja a talaj kémiai összetételének kedvezőtlen változása is. Ha ezeket a kedvezőtlen hatásokat sikerülne kiküszöbölni, évente 6 millió tonnával növelhető lenne — az úgynevezett gabonaegységben számolva — a termés. Ezért a hatodik ötéves terv időszakában az ország tizenkilenc térségében nagyszabású terT mőföld-védelmi beavatkozások voltak. Hozzávetőleg 10 —11 milliárd forintos költséggel 700 ezer hektárnál nagyobb területen végezték el a meliorációs munkákat. Nagy területeken komplex rendezést hajtottak végre. Ez azt jelenti, hogy egyidő- ben több kedvezőtlen tényezőt is felszámolnak, s ezzel nagyot javítanak a termelési adottságokon. E területeken hektáronként átlagosan egy tonnával növekedett a gabonatermés, de vannak olyan vidékek is, ahol majdnem háromtonnás többlet mutatkozik. Továbi előny, hogy a rendbe hozott földeken a műtrágya jobb hatást fejt ki, és a gépi munkák energia- költsége is kedvezőbben alakul. A hetedik ötéves terv időszakában a jelenlegi térségi munkák közül tizenkettő befejeződik. Három térségben, például a Balaton vízgyűjtőjében tovább dolgoznak, s a tervek szerint újabb 14 kijelölt területen látnak hozzá a meliorációhoz. A tudományos tanácskozáson hazai és külföldi szakemberek ismertetik a meliorációs munkák módszereit és eredményeit. Az előadók töb- sége arra figyelmeztetett; a rendbe hozott földeken a továbbiakban is nagy gonddal kell dolgozni, az esetleges szakmai hiányosságok ugyanis a talaj újbóli leromlását idézhetik elő. A Hídépítő Vállalat Békéscsabai Főépítés-vezetőségének dolgozói 300 milliméter átmérőjű szennyvízelvezető csövet építenek Békéscsabán, az erzsébethelyi vasúti felüljáró híd oldalán. Az eredeti átadási idő helyett, amely egyébként szeptember lenne, augusztus végére fejezik be a munkát Fotó: Fazekas László A Mezöliegyesi Mezőgazdasági Kombinát az OMÉK-on Augusztus 17-én nyitja meg kapuit a 70. Országos Mezőgazdasági, Élelmiszer- ipari Kiállítás és Vásár. A kilenc napig tartó kiállításon az érdeklődők az F2-es pavilon II. hajójában találják meg a Mezőhegye- si Mezőgazdasági Kombinátot bemutató anyagokat. Ebben az évben 270 négyzet- méteres területet Vett bérbe a kombinát, ahol látható lesz Mezőhegyes 200 éves történetéből összeállított kiállítás is. A szakmai bemutatkozásra szánt részen szerepel vetőmagüzemünk több mint 20-féle vetőmaggal, a takarmánykeverő ágazat 20- féle táppal és koncentrá- tummal. Húsüzemünk nemcsak a vásárlók által már ismert és közkedvelt termékeivel mutatkozik be, hanem új termékkel is jelentkezik, a főtt, fűszerezett sertésvérrel. Várható, hogy a finom, házias ízesítésű, olcsó, új termék épp oly keresett lesz, mint eddig forgalmazott termékeink. Ugyancsak újdonság lesz a kiállításon az Electrofeed MK—5 típusú nedves sertésetető berendezés, melyet angol szabadalom alapján, sikeres tárgyalások és a megfelelő kereslet esetén, 1986-tól kooperációban gyárt kombinátunk. Az állategészségügyi kutatásaink eredményei közül a legjelentősebbeket ismerheti meg a vásárlátogató. A Mezőhegyesi Iparszerű Sertéshús-termelési Rendszer bemutatja állatfüljelzőit, valamint a „László-féle” védőlemezes, szárazdarás sertés- önetetőt, mely 7—10%-os takarmánymegtakarítást eredményez. Nem maradhat e' a kiállításról a cukorgyár sem, termékeik ugyan nem számítanak újdonságnak, de kombinátunk termelésében jelentős helyet foglalnak el. A kiállítás területén a növénytermesztési és állattenyésztési főágazat eredményeit elsősorban fotókon és tablókon szemlélhetik a látogatók. Kiváló eredményeikkel azonban így sem szorulnak hátérbe, csupán a zárt pavilonban történő bemutatkozás nem tesz lehetővé élőbb bemutatót. Ugyanakkor azonban 4 növénnyel (búza, kukorica, cukorrépa és lucerna), valamint a szarvasmarha és ló állatfajokkal (28 állat) a teljesítménybemutatókon veszünk részt. Ha a vásár megtekintése során a látogatók pavilonunkban kívánnak megpihenni, erre is kiváló lehetőségük lesz. Videoterem áll rendelkezésükre, ahol Mezőhegyesről készült filmeket tekinthetnek meg, gyönyörködve községünk avagy, lóállományunk szépségében. Reméljük, hogy ismertetőnket végigolvasva kedvet kapnak a vásár megtekintésére, s ott felkeresik a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát pavilonját. Tátrainé Gaál Aranka * * * Már benn állnak az istállókban az augusztus 17-én nyíló OMÉK-on szereplő lovak. Erre a kiállításra a vásárváros területéhez csatolták a szomszédos lóversenypályát is, és így nincs akadálya annak, hogy igazi lovasparádét láthassanak a vendégek. Nagy versenyek színhelye lesz a galopp-pálya, s emellett látványos bemutatók teszik változatossá a programot. A kiállíás állandó műsorában minden délelőtt fölvezetik a tenyészállatokat, és ezután tartják a lovasrendezvényeket. A műsort a bábolnai lovas harsonások nyitják meg, majd úgynevezett lovas képeket láthat a közönség; a színpompás öltözékekben fölvonuló lovasok történelmi jeleneteket mutatnak be. Bizonyára sikerük lesz az ördöglovasoknak, majd a műsorban őket követő pusztai ötösnek és tízesnek. Hétféle fogatot láthatnak a vásári vendégek. A hortobágyi csikósok is eljönnek, akárcsak a korábbi mezőgazdasági kiállításokra. A lóversenypályán az Alkotmány-díj versenyre kerül sor, meghívásos díjugrató versenyeket rendeznek, és két nemzetközi futam is lesz; az egyik díjugratásban, a másik pedig galoppban. A szocialista országok nagydíjáért augusztus 25-én futnak a lovak, ez lesz a lovasparádé csúcspontja.
