Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-14 / 190. szám
igHilUMfrfr 1985. augusztus 14., szerda Melyik a jobb: a kínai vagy a magyar? Méz, virágpor, propolisz, propur exportra n Lófultató Társaság kezdte... flz OMÉK-ek története A méhek a növények meg- porzásával nélkülözhetetlen hasznot hajtanak a népgazdaságnak. Ugyanakkor a méz és a méhészet egyéb készítményei külföldön rendkívül jól értékesíthető, versenyképes termékek. Milyen helyet foglal el Békés megye az országos méztermelésben ? Erről kérdeztem Fekete Bélánét, a Mészöv főmunkatársát és Erdei Lajos megyei méhész szaktitkárt. — A termelt mennyiséget tekintve az elsők között állunk. A megyében található 16 Áíész mindegyike foglal! kozik méhészettel, s a szövetkezetek körülbelül 950 méhésszel állnak kapcsolatban. — Mekkora volt az idei méztermés? Mennyit sikerült begyűjteni? — Július végéig 300 tonnát. Ennek körülbelül a fele akácméz. A 450 tonna tervezett mennyiségtől némileg elmaradtunk, de ennek oka az idei igen kemény tél okozta állománypusztulás volt, amely elérte a 30 százalékot. Az eredmény a vártnál jobb, ami a tavaszi jó időjárásnak és a méhészek fokozott gondoskodásának köszönhető. — A szezonnak már vége. Melyek a legfontosabb tennivalók? — A legfontosabb az etetés, hogy a fiasítás ne essen vissza, valamint az atka elleni füstölés. A méhetető cukrot és az 50 százalékos kedvezménnyel adott füstölőcsíkot az Áfészen keresztül kapják szakcsoportjaink a méhészeti vállalattól. Két éve nagy károkat okozott a méhatka, de a füstölés megtérült ahhoz, hogy az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Állami Fejlesztési Bank közös kisbankja, az Építőipari Innovációs Alap 700 millió forint alaptőkével Építőipari Innovációs Rt. néven részvénytársasággá alakuljon. E fejlesztési célú szafelelő védelmet nyújt. Rezisztencia eddig nem alakult ki, s az eljárás hatásosságát az is jelzi, hogy az NSZK is tőlünk vásárolja a védőeszközt. — Milyen feltételek között folyik a méhészkedés? — Jelentősen nehezíti munkánkat, hogy megyénkben nincsen akácerdő. Vándorolni kell, ami növeli a termelők költségeit. Ezen valamelyest enyhít az akácmézre adott kilónként 2 forint vándorlási kedvezmény. A támogatás másik formája az előlegadás, ezt a leszerződött termelők kapják. Sajnos, nincs teljes összhang a termeltető vállalat (Hunga- ronektár), a szövetkezet és a termelő között. A méhészek alacsonynak tartják a fel- vásárlási árat, ami körülbelül 40 forint kilogramm. A cukor árának növelése nem hozta magával a méz fel- vásárlási árának emelkedését. A szövetkezet pedig kevesli a 3 forint kilogrammos árrését, haszonkulcsát. Ha tudjuk azt, hogy az élelmiszerboltban forgalomba hozott akácméz kilogrammja már 90 forint körül mozog, talán érthető is az elégedetlenség. Ugyanakkor a termelő a kapott pénzért 2 kilogramm cukrot sem tud vásárolni. — Várható-e ezen a területen változás? — Az idén megjelent mint konkurens a TSZKER is és 1 forinttal magasabb árat kínált. . . — Milyen mézfajtákat exportálnak és mennyit? — Az NSZK-ba és Japánba akácmézet, valamint üveges és táblás csomagolásban kosított pénzintézet 24 részvényese közül az alapítókon kívül a Pénzügyminisztérium, a Kisiparosok Országos Szövetsége, a Központi Fizikai Kutató Intézet és a 31. Számú Állami Építőipari Vállalat a fő- részvényes. A részvénytársasági forma és a részvényesek vegyes összetétele lépesmézet szállítunk. Svédországban kedvelt a napraforgóméz ... — Van konkurense a magyar akácméznek nyugaton? — Van, hiszen a kínaiak is termelnek, és az ő mézük tisztább, világosabb, olcsóbb. ízben, zamatban mégis a miénk a legjobb. — Milyen egyéb méhészeti termékeket exportálnak még? — Virágport, propoliszt és propur készítményeket szintén eljuttatunk a tőkés piacra. A propolisz gyűjtési technológiája azonban még nem kellően kidolgozott, így nagyobb mennyiségről nem lehet beszélni. — Hogyan állnak a méh- méreg és a méhpempö gyűjtésével? — Az országban méhmér- get, amely reumatikus gyógyszeralapanyag, csak 5 család gyűjt, méhpempőt már többen, úgy ötvenen, azonban a megyében egyiket sem. Mindkettő nagy felkészültséget és szaktudást igénylő tevékenység, ezért csak kevesen vállalkoznak rá. — Milyen a növényvédelem és a méhészek kapcsolata? — A korábbi években sok gondot okozott a vegyszeres mérgezés, ami nagy állománypusztuláshoz vezetett, ma már nagyon jó az információcsere, gyors az értesítés. így a veszély nagyban csökkent. Az is hozzájárult ehhez, hogy az Állami Biztosító az esetleges kár 80, a kárt okozó gazdaság 20 százalékát fizeti a károsultnak, ami anyagilag is érdekeltté teszi a körültekintő munkát. Pekárovics Ákos lehetővé teszi, hogy a jövőben az építőiparon, az építőanyag-iparon és háttériparukon kívül más népgazdasági ágakból is jelentkezhessenek ügyfelek a kisbanknál fejlesztési kölcsönért vagy tőkejuttatásért. A részvénytársaság várhatóan néhány héten belül megtartja alakuló közgyűlését. Hazánkban a vásárok története évszázadokra nyúlik vissza, arra az időre, amikor az adás-vételt még „sokada- lomnak” nevezték. Ezt váltották fel idővel a kirakodó vásárok a vásártartási joggal rendelkező helységekben, elsősorban a szabad városokban. Az első mezőgazdasági jellegű állatkiállítást a gróf Széchenyi István által alapított Lófuttató Társaság rendezte, 1829-ben. A társaság később jókora ingatlant vásárolt a Károlyiaktól a mai Üllői út sarkán, és itt, a Köztelken rendezte még a mezőgazdasági kiállításokat és vásárokat. Idővel a társaság felvette az Országos Magyar Gazdasági Egyesület nevet, s ő lett a főrendezője a felszabadulásig többé-ke- vésbé rendszeresen megtartott. mezőgazdasági kiállítá- * soknak, vásároknak. Hercegek, grófok... Lapozgatva a vásárok krónikáját, megannyi „premierre'’ bukkanunk. Az első külföldi kiállítót — egy osztrák juhtenyésztőt — 1841 ben üdvözölhettük hazánkban. Az első Gazdasági, Termény-, Állat- és Gépkiállítást 1857 júliusában rendezték; ettől számítja hivatalosan a tárca a mezőgazdasági kiállítások történetét. Az első — mai értelemben vett — tenyészállatvásárt 1881 májusában tartották, a ferencvárosi Marhavásártéren. Első ízben itt tűztek ki pénzjutalmat a legjobb szarvasmarhák és juhok díjazására: 100, illetve 25 arany tízfrankost. Volt vásár tehát a Köztelken és a Marhavásártéren, a Városligetben és a Tatter- salban, mígnem végleges helyére, a Pongrác út és a Li- geltelki dűlő kereszteződéséhez került. A lázas gyorsasággal megkezdett építkezéseket azonban hosszú időre félbeszakította az első világháború. Csak 1921-ben sikerült itt megrendezni az első tenyészállat-kiállítást és -vásárt. Hanem, mai szemmel nézve, furcsa rendezvény lehetett! Volt jelmezes lovasjáték és nyeretlen lovak díjlovaglása, pólólovak bírálata — küllem, testalkat, gyorsaság és vágtamunka alapján —, kutyakiállítás és solymá- szati bemutató, jelen volt a teljes magyar nagybirtokosság és arisztokrácia, csak a mezőgazdasági dolgozó, a parasztember hiányzott. 1938. március 23—28.: díjazással egybekötött Országos Mezőgazdasági Kiállítás és XLVII. Tenyészállatvásár — hirdették a korabeli újságok. A vásár elnöke vitéz Teleky Béla gróf, szenzációja pedig a kotorék- és patkányfogó verseny volt. A díjazott tenyészállatok többnyire uradalmakból kerültek a kiállításra, nagy ritkán jutott egy-egy díj valamelyik vármegyei állattenyésztő egyesület kollektívájának. 1944-ben a rendezőknek már csak tenyészállatvásárra futotta az erejükből — mezőgazdasági kiállítás nélkül. A vásári katalógus első ízben tüntette fel az 1921— 1942 közötti vásárokon nagydíjat nyert állattenyésztők névsorát. A listán ilyen nevek szerepeltek: gróf Esterházy Ferenc, gróf Appo- nyi Károly, herceg Festetics György és: Tasziló. Gépek sokasága A felszabadulás persze e téren is gyökeres változásokat hozott. A vásárról eltűntek a nagybirtokosok és verseny istálló-tulajdonosok, a rendezvény azzá vált, aminek a nép állama szánta: a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek, a legjobban bevált termelési módszerek seregszemléjévé. Olyan bemutatóvá, amely egyszerre adott hű képet dolgozó parasztságunk változó életéről és a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásáról. Már az első kiállítások is megmutatták, hogyan szabadított fel a gép egyre több embert a nehéz testi munka nyűge alól. 1958-ban már mutatkoztak a forradalmi munkás-paraszt kormány politikájának eredményei. Á kiállításon minden addiginál nagyobb helyet kapott az állattenyésztés, a fejlődő élelmiszeripar és a zöldségtermesztés. A nemzetközi gépkiállításon a baráti országok 140-féle mezőgazdasági nagygépe érzékeltette parasztságunk előtt a nagyüzemi gazdálkodás járható útját. Később döntés született, hogy a kiállításokat ötévenként rendezik. Fél évtizedenként valóban volt miről számot adni, s megjelölni a további fejlődés irányát. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek évről évre erősödtek; 1970-ben hazánk élelmiszer-kivitele már 22— 2.3 százalékát adta az ország összes exportjának. A 68. OMÉK évében ünnepeltük hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját. Ezt az időszakot jellemzi az iparszerű termelési rendszerek széles körű elterjedése, s a magas színvonalú termelési szakosodás. Világcégek A vásáron egymást érték a szakember-találkozók és a komplex gépbemutatók. Gazdagodott a kulturális és sportprogram: az egyre több nézőt vonzó lovasjátékok ■ és fogatbemutatók mellett műsoros karneválokra, ifjúsági és szövetkezeti napokra, kertbarát-találkozókra várták az érdeklődőket. A látogatók száma nőttön nőtt, s 1970-ben túlhaladta az egymilliót, öt évvel később már egy és negyed millió látogató között sorsolták ki a látogatók nagydíját, a hízott disznót. A 68. OMÉK- on a hét európai szocialista országon kívül nyolc európai tőkés állam 42 kiállítója is elhozta termékeit. Aztán megjelentek,, és helyet kértek maguknak a világcégek: az NSZK-beli BASF vegyi gyár, a svájci Ciba-Geigy, a nyugatnémet Hoechst AG, a kanadai Hols- tein-Friesian Áss., az angol Shell és mások. Úgy találták: érdemes. Nyiri Éva Építőipari Innovációs Bank RT alakul A Minisztertanács hozzáGeneralimpex-vállalkozások szaka óta. és Szerafim Mi- hajlovics egy kissé nyugtalankodni kezdett. „Névtelen ember, titokban elvergődött hozzám, és erről senki sem tud — gondolt Sil- nyikovra. — Vajon ki fogja keresni? Kinek fog hiányozni?” Knyazev mégiscsak úgy ■ döntött, hogy elhagyja Ir- kutszkot. A tett színhelyétől valamennyi bűnöző igyekszik minél messzebbre elkerülni. A következőt határozta el: „Lakóhelyet változtatok és Fudzuki nem fog megtalálni. Ám de meddig lehet borotvaélen táncolni?” Szerafim Mihajlo- vics szerette az életet, és nem akart börtönbe jutni. Elment a városgazdálkodási bizottságra, a mozdonyjavító üzembe, hogy munkát találjon. Az olyan képesítésű mérnökre, mint ő, mindenütt szükség volt. A májusi ünnepségek előtt megérkezett felesége és kislánya.. Már az első este Knyazev házeladásról és Ir- kutszkból való elutazásról kezdett beszélni. Az asz- szony nagyon csodálkozott ezen a terven és hevesen tiltakozott. Szerette a házat, a jól felszerelt gazdaságot, és elégedett volt keresetével is. Szerafim Mihajlovics megpróbálta szépen meggyőzni feleségét, de amikor rájött, hogy ez lehetetlen, durván szidalmazta. Az ilyesmi ritkán fordult elő. A nőből kitört a sírás és bement a hálószobába. Reggel ismét az elköltözésről beszélgettek. — És hová gondoltad? — kérdezte az asszony. — Ulan Üdébe — válaszolta higgadtan Knyazev, hiszen ő már döntött ebben a kérdésben. Még azon a napon a férfi a városban kifüggesztett vagy másfél tucat gépén írt hirdetést a ház eladásáról. Bonyolultabb dolognak számított, otthagyni munkahelyét. Szerafim Mihajlovics elment a vonalfőnökhöz, akinek — a saját elmondása szerint — rimán- kodni kezdett. Végül az engedett, és aláírta a kérvényt. Kirill Matvejevicsnek a vonalfőnök azt mondta: „Emlékszem, Knyazev kitartóan követelte felmentését. Kijelentette, hogy ez a kérdés az életet vagy a halált jelenti részére. Áthatolhatatlan rejtély!” Hamarosan vevő is akadt az' ingatlanra. Knyazevék eladták a pompás kis villát, elutaztak Ulan Üdébe és beköltöztek egy bérházba . . . Knyazevet elővezették a következő kihallgatásra. A nyomozó tiszt a közömbösség maszkját öltötte fel. Sőt, arcán valamiféle mosoly is bujkálni kezdett. Knyazev nyugodt volt: mivel Silnyikov meggyilkolásáról szóló elbeszélését érdeklődéssel hallgatták végig, úgy gondolta, ez megnövelte tekintélyét a nyomozók szemében, s így bűnének súlyos volta talán csökkenhet. Kirill Matveje- vics jól megérezte, milyen hangulatban van Knyazev. — Nos, mi van, Szerafim Mihajlovics, folytathatjuk? — kérdezte a nyomozó, s tenyerét végigsimította a kihallgatási jegyzőkönyvön. — Igen, úgy tűnik, nincs már mit mondanom. — Van az, Knyazev. Például az összekötőkről. — Őszintén megbántam, amit tettem, nyomozó polgártárs. Mit is mondhatnék én, aki lerepült a lóról, és még a sörényében sem tud megkapaszkodni . . . — Ami igaz, az igaz. Nos, meséljen ... — Miről? — kiáltott fel Knyazev tettetett csodálkozással. — ön olyan, mint egy lusta diák, aki súgásra vár. Knyazev lehajtotta fejét, s arcáról eltűnt a mosoly. Ügy látszik, öröme korai volt, a nyomozó tudhat róla még valamit. — Nem értem, mit kíván még tőlem? — Én pedig bízni akartam őszinteségében. Nos, hát meg kell súgnom . .. Az eseményeket rendszerint kronológiai sorrendben szokás felidézni. Azonban mi a végéről kezdtük. Nem fogom felborítani ezt az egymás- utániságot. Beszéljen arról, hogyan fogadta a Japán Katonai Misszió összekötőjét harminckilencben, amikor átadta neki a várostérképet, amelyen megjelölte a -víz- és csatornahálózatot, meg azt a néhány üzemet. Fordította: Bukovinszky István (Folytatjuk) Megvásárolható növényritkaságok az OMÉK-on A hazai mezőgazdasági kiállítások történetének legrangosabb növénybemutatóját láthatják az érdeklődők az augusztus 17-én nyíló 70. OMÉK-on. Nemcsak a szakemberek, hanem a vásári vendégek számára is sok érdekességet tartogatnak a rendezők; a növényi ritkaságok, szaporítóanyagok egy részét a helyszínen árusítják. A kiállítás föbejáraíának közvetlen közelében a Vetőmagtermeltető Vállalat élő bemutatója kilenc különböző gyepfajtát népszerűsít. A számozott minták alapján a közelbeji meg lehet vásárolni a vetőmagkeverékeket, közöttük igazi ritkaságokat. A vállalat állandó ki- rendeltsége holland virághagy- ma-különlegességeket értékesít a kiskert-tulajdonosoknak. Árusítják ezen kívül az új paprika- _és uborkafajtákat, amelyek magas hozamukról ismertek; nem egy közöttük külföldön kiállítási díjakat nyert. A dán- szentmiklósi termelőszövetkezet egy hektáron szaporítja a Kínában őshonos, s újabban Nyu- gat-Európában igen elterjedt gyümölcsöt, a kivit. Magas C-vitamin, továbbá foszfor-, kálium- és vastartalmáról ismert ez a gyümölcs, amely, úgy látszik, jól alkalmazkodik a hazai éghajlathoz; a szaporítóanyag-telep átvészelte a mínusz 25—27 fokos fagyokat. A helyszínen árusítják majd a szaporítóanyagot. Vietnamból gumi- ' fát várnak a rendezők, és más — de nem megvásárolható — növényi ritkaságok is színesítik majd az OMÉK-bemutatók anyagát. A kiállítási árudákban a termesztésből időközben kiszorult burgonyafajtákat is árusítanak; tudonyinyos kutatók újították fel a gülbabát és a somogyi kiflit. A Generalimpex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével hazai termelők külföldi partnereikkel több olyan együttműködést, termelési kooperációt kezdtek meg a közelmúltban, amely számottevően hozzájárul az export növeléséhez. Nagy László, a vállalat igazgatója az MTI munkatársának elmondta, hogy a Generalimpex az utóbbi időben minden esztendőben jelentősen növelni tudta exportját a tőkés piacra. A múlt évben a kivitelt 20 százalékkal emelték, az idén az export további- 10 százalékos növekedésével számolnak. Az értékesítés bővítése számos nehézségbe ütközik, többem között a külpiacokon jelentkező erős konkurrencia miatt, és sok esetben a hazai termelők nem eléggé érdekeltek a kivitel növelésében. A Generalimpex azonban széles termékválasztékkal foglalkozik, s ez lehetővé teszi, hogy rugalmasan reagáljon a kedvezőtlen változásokra. Az idén kezdte meg tevékenységét a Home Aid, a Bútoripari Egyesülés vállalatai és a Generalimpex közös vállalata. Az együttműködés keretében eddig mintegy 400 ezer dollár értékű bútort exportáltak Nyugat-Európába. A Home Art még ebben az évben további 300—400 ezer dollár értékű bútor exportjával számol. Az év elején írták alá az angol Black and Decker cég és az ÉVIG képviselői azt az együttműködési megállapodást. amely alapján a külföldi partner által szállított alkatrészekből az EVIG-nél különböző kézi fúrógépek összeszerelését kezdik meg Magyarországon. Az együttműködés keretében mintegy 900 ezer dollár értékben érkezik az EVIG-hez Black and Decker fúróalkatrész. A külföldi partner cserébe különböző magyar, elsősorban EVIG- termékeket vásárol. Az egyik legújabb kooperációs megállapodást a közelmúltban írták alá a Generalimpex, a Lemezáru- gyár és a Márkiin cég képviselői. Ennek alapján Magyarországon játékvonat szerelését, illetve alkatrészek és építőelemek gyártását kezdték meg a Lemez- árugyár győri telepén. A gyártáshoz, a szereléshez a külföldi partner adja a gépeket, a szerszámokat és a rajzokat. Eddig közel negyedmillió márka értékben rendeltek Magyarországról különböző alkatrészeket, s az első szállítmánnyal a Márkiin cég elégedett vojt. A partnerek tervezik, hogy a későbbiekben megkezdik a termékek magyarországi értékesítését is. \
