Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-12 / 162. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. JÜLIUS 12., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM Kádár lános Dabasra látogatott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön a Pest megyei Dabasra, a Fehérakác Termelő- szövetkezetbe látogatott. Munkaprogramja során a párt fő­titkára felkereste a tsz több üzemegységét; találkozott bri­gádok tagjaival, akik egész évi munkájuk fontos állomásához érkeztek: ezen a napon indultak meg a kombájnok a gaz­daság földjein, hogy betakarítsák az idei gabonatermést. Kádár János kora délután érkezett Dabasra; elkísérte Petrovszki István, a KB osztályvezetője és Kovács Imre, a KB osztályvezető helyettese, A vendégeket Krasznai La­jos, a Pest Megyei Pártbizottság első titkára, Balogh László, a megyei tanács elnöke, Ádori Károly, a dabasi pártbizott­ság első titkára és Pétiké Jánosné, a nagyközség tanácsel­nöke. valamint a gazdaság vezetői fogadták. Dr. Pozsgay Imre szólt a népfront és a városvédők kapcsola­táról Fotó: Szőke Margit Városvédők találkozója Szarvason „A Föld, mely gyöngéd, kedves és mosolygó olyan lakót szül, ki hozzá hasonló" (Dante) Kadar János a termelőszövetkezet határában a büza aratását is megtekintette A dabasi pártbizottság székhazában kezdődött a program. Kádár János — mi­után megismerkedett a házi­gazdákkal — meghallgatta Kakucsi Gabriella elnök tá­jékoztatóját a Dabasi Fe- héraká'c Termelőszövetkezet munkájáról, terveiről, az ott dolgozók életéről. Ez a termelőszövetkezel a megyében a legnagyobb te­rületen. 11 ezer hektáron gazdálkodik. ' Tagságának száma meghaladja a 3 ez­ret. s — a több száz nyugdí­jas mellett — az aktív dol­gozók átlagéletkora 35 év. A Fehérakác kollektívája megtalálja számítását a tsz- ben: így nem csábít munka­hely-változtatásra a főváros közelsége. Kedvezőtlen termőhelyi adottságok — mostoha talaj- és éghajlati viszonyok — ne­hezítik a tsz munkáját. En­nek ellenére a termelési ér­ték 1980 óta minden évben meghaladja az egymilliárd forintot. A- növénytermeszté­sen belül — az országos ga­bonaprogrammal összhang­ban — meghatározó jelentő­ségű a gabonafélék termelé­se; így a szántóterület 40 százalékán őszi kalászosokat termesztenek. A legjövedel­mezőbb növények közé tar­tozik a napraforgó, jelentős tétel a kukorica és a silóku­korica. A gazdálkodás viszonylag kedvezőtlen természeti kö­rülményei arra késztették a tsz-t. hogy termelési fő pro­filja az állattenyésztés és a hozzá kapcsolódó feldolgozó tevékenység legyen. így ke­rült a gazdálkodásban első helyre a szarvasmarha-ága­zat — emellett egyébként sertés- és juhtenyésztéssel is foglalkoznak —, s a jövedel­mezőség fő forrása lett a tejtermékek készítése. Az állattenyésztés jövedel­mezőségének javítása a leg­sürgetőbb napi teendők közé tartozik, erre sarkallják a tsz-t a növekvő takarmány­árak, a közgazdasági szabá­lyozók eseti szigorodásai is. Itt a megoldást — hangzott el a tájékoztatóban — nem siránkozással, a kedvezőtle­nebb lehetőségek miatti saj­nálkozással. ’hanem a jobb hatékonyságra, a termelés fejlesztésére, a jövedelmező­ség ésszerű növelésére tö­rekvéssel kívánják megtalál­ni. Jócskán javított az ered­ményességen, hogy a szarvas­marha-ágazat 1978-tól kez­dett intenzív fejlesztése so­rán előbb saját kivitelezés­ben egy növendéküsző-tele- pet. majd több mint hét és fél száz férőhelyes szakosí­tott tehenészeti telepet léte­sítettek. A nagyüzemi ter­melés mellett a tsz-tagok a háztájiban és a kisegítő gaz­dálkodásban a közös aktív támogatásával az utóbbi tíz évben ötszörösére növelték a termelést. Az elnök tájékoztatott ar­ról, hogy a gazdálkodáshoz szükséges anyagi bázis fon-, tos forrása a melléküzem- ágakban végzett ipari tevé­kenység is. Űjabban az ipa­ri termékek exportja fog-r lalkoztatja a tsz-t; nemrégi­ben autóalkatrész-gyártó üze­met indítottak be. — Ügy érezzük — mondta tájékoz­tatója végén az elnökasz- szony —, hogy az új körül­ményekhez való rugalmas igazodással mi is hozzájárul­tunk a magyar mezőgazda­ságnak azokhoz az eredmé­nyeihez. amelyeket a felsza­badulás 40. évfordulója esz­tendejében a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XIII. kongresszusa is elismert. A tájékoztató után üzem- látogatással folytatódott a program. A házigazdák először a termelőszövetkezet korszerű szarvasmarha-tenyésztő tele­pét mutatták meg. ahol ter­mészetes környezetben al­kalmazzák az állatok neve­lésének legújabb módszere­it. Ezzel is csökkentették a termelési költségeket — mondta Králl Béla termelé­si főmérnök. Kádár János megnézte a gépesített fejő­házat, majd betekintett az elletőistállóba is. A tejüzem volt a követ­kező látnivaló. Itt Fogarasy Zsolt termelési elnökhelyet­tes szólt arról, hogy a Fe­hérakác számára a jövedel­mezőség egyik fő forrása lett a tejtermékek — tejföl, túró. tejszín — készítése. A tejüzemnek, napi 50 ezer li­ter a teljesítménye. Katonás rendben gördülő­dübörgő kombájnok — ösz- szesen 18 ilyen betakarító gépóriás — látványa fogad­ta a látogatókat a termelő­szövetkezet határában azon a búzatáblán, ahol csütörtök délelőtt kezdték meg az aratást. Mire a párt főtitká­ra ideérkezett, már 20 hek­táron végeztek a napsütéses időben is embert és gépet egyaránt próbára tevő mun­kával. Hogyan haladnak? — kérdezte Inoka Pál kombáj- nost Kádár János. Minden erőnkkel igyekszünk, most jó az időjárás is, reméljük, jói fogunk haladni — hang­zott a válasz. Jó legyen a termés, ez a lényeg — bú­csúzott ettől a munkáskol­lektívától Kádár János. Ez­után megtekintette a tsz faj­takísérleti tábláját, s itt is elismeréssel szólt a látottak­ról. Kötetlen baráti beszélge­téssel fejeződött be a láto­gatás. A párt főtitkára a tsz vezetőinek, a vendéglátók­nak, a munkáskollektívák képviselőinek a körében szólt a látottakról. Mint mondotta, a közös gazdaság­ban szerzett tapasztalatok arról győzték meg. hogy ez a kollektíva szilárd alapokat rakott le az elmúlt .eszten­dőkben. és jól fejlődik. An­nál is inkább elismerésre méltó ez, mivel gyenge mi­nőségű földeken gazdálkod­nak, így minden lehetséges tevékenységet, amely a tag­ság boldogulásához segíthet hozzá, meg kéllett honosíta­niuk, s ezt meg is tették. A termelésben elért sikerek mellett a legnagyobb ered­mény talán az — tette hoz­zá Kádár János —, hogy itt jó szellemű közösség jött létre. A jövőben is ez lehet erőfeszítéseik egyik legfőbb támasza, a másik pedig a mindennapok során végzett eredményes munka. A párt főtitkára ezután emlékeztetett arra, hogy az idén hazánkban kiemelkedő­en fontos eseménysorozat zajlott le: a párt XIII. kongresszusa. felszabadulá­sunk negyvenedik évforduló­jának megünneplése, s a képviselő- és tanácstagvá­lasztások. Hangsúlyozta, hogy a kongresszus egyik je­lentős témája volt pártunk eredményes mezőgazdasági politikája, amelynek töret­len folytatására szavaztak a tanácskozás küldöttei. E politika alapján — mon­dotta — az elmúlt évtizedek a mezőgazdaság lendületes fejlődésének időszakává válT tak. Ennek az előrehaladás­nak rengeteg munka, töp­rengés, parasztságunk áldo­zatos helytállása volt a mo­torja. A mezőgazdasági dol­gozók erőfeszítései mögött viszont ott voltos ma is ott van munkásosztályunk segí­tő keze, az értelmiség mun­kája, dolgozóink összefogá­sa. A fejlődés időközben újabb és újabb kérdéseket is fel­vetett — mutatott rá Kádár János. Eleinte a fő feladat az volt, hogy mind többet és többet termeljünk, itt és a gazdaság más területein egy­aránt. Azután egyre inkább előtérbe került — ezen kell töprengeni ma is —, hogy mi mennyibe kerül. A mező- gazdaságban és másutt csak úgy boldogulhatunk, s csak úgy tudunk fejlődni, ha szem előtt tartjuk a gazdaságosság követelményeit, hatékonyab­bá tesszük a munkánkat. Az üzemekre és a dolgozó em­berre egyaránt értendő ez; ma úgy kell dolgoznunk, hogy minőségileg jobban végezzük el feladatainkat, amihez meg­felelő éredekeltség is szük­séges, ehhez a programhoz kértünk támogatást a XIII. kongresszuson is, s céljain­kat — ahogyan a választá­sokon is kifejeződött — né­pünk egyetértéssel fogadta. Vendéglátóink is elmondot­ták — folytatta a párt fő­titkára —, hogy a támoga­tások csökkenése, a fokozó­dó közterhek, és egyéb prob­lémák, köztük értékesítési gondok miatt a mezőgazda- sági termelés bizonyos ága­zataiban nehezebbé vált a helyzet. Pártunk következe­tes, az agrárgazdaság ter­melési lehetőségeinek bizto­sítására törekvő politikát folytatott eddig is. s ezt te­szi ezután is. Az a célunk — hangsúlyozta —, hogy megfelelő szabályozással a becsületes munka feltételei mindenütt meglegyenek. S azt kérjük minden dolgozó­tól, hogy a feladatot, ame­lyet csak ő, és most tud el­végezni, tisztességgel oldja meg. Ezen vagyunk a köz­ponti bizottságban, ez a dol­ga a kormánynak, a mező- gazdasági üzemeknek, köz­tük ennek a kollektívának is. Kádár János végül gratu­lált a Fehérakác Tsz nehéz körülmények között elért tisztes eredményeihez, sike­res aratást, további jó mun­kát kívánt a termelőszövet­kezet dolgozóinak, az ország valamennyi közös gazdasá­gának. A legtöbb embernek ma már nem mindegy, bosszan- kodással, vagy gyönyörkö­déssel figyeli-e nap mint nap szűkebb környezetét, lakóhe­lyét. Nem véletlen, hogy az utóbbi években egyre több városszépítő és -védő egye­sület alakult, s ezek a szer­vezetek mind gyakrabban hallatnak magukról. Negye­dik alkalommal megrende­zett országos találkozójuk­nak ezúttal Szarvas adott otthont. Tegnap délelőtt tíz órakor a Debreceni Agrártudomá­nyi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karán dr. Posgay Elemér, a Szarvasi Városszé­pítő Bizottság elnöke a két­napos találkozó megnyitóján 48 városból 121 küldöttet üd­vözölhetett. A vendégek kö­zött köszönthette dr. Pozsgay Imrét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kárát, Jantner Antal építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszterhelyettest és Csatári Bélát, a megyei pártbizott­ság titkárát. A megnyitó be­szédet Gyulavári Pál, a me­gyei tanács elnöke tartotta. Beszélt Békés megye termé­Több mint négyezer vas­utas részvételével vasutasna­pi nagygyűlést tartottak teg- náp a MÁV Északi Járműja­vító Üzem nagycsarnokában. Az ünnepségen ott volt Czi- nege Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Urbán Lajos közlekedési miniszter és Koszorús Ferenc, a Vas­utasok Szakszervezetének fő­titkára is. A Himnusz hangjai után Bajusz Rezső, a MÁV ve­zérigazgatója nyitotta meg a nagygyűlést, majd Czinege Lajos mondott ünnepi beszé­det. Elöljáróban tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, valamint a kor­mány üdvözletét a magyar vasút több mint 130 ezer dolgozójának. Az ország gazdasági hely­zetét értékelve rámutatott: az . idei tervcélok elérése rend­kívül fontos gazdasági stabi­litásunk megőrzése, az élet­színvonal-politikai célok tel­jesítése és a VII. ötéves terv megalapozása szempontjából egyaránt. Éppen ezért sajná­latos, hogy — bár a terme­lő egységeknél dicséretes és eredményes kezdeményezé­sek történtek — még nem si­került behozni az év eleji termeléskieséseket. Ezért az eddiginél is szervezettebb, fe­gyelmezettebb, minőségileg jobb és mennyiségében is több munkára van szükség. Czinege Lajos ezután arról a megkülönböztetett szerep­ről szólt, amelyet a vasút tölt be a népgazdaság éle­tében. — Egyre növekednek a személyi és az áruszállí­tással szembeni igények, szeti adottságairól, múltjá­ról, gazdasági-kulturális jel-- lemzöi-ről, lakosságának ösz- szetételéről. Szólt a felszaba­dulás utáni fejlődésről, az életmódváltozásokról, a tele­pülések arculatáról. Ezután dr. Pozsgay Jmre bevezető előadását hallgat­hatták meg a találkozó részt­vevői. — Először arról lenne ér­demes beszélni, hogy a vá­rosok, községek életét, a kö­zösségek létformáit milyen ország veszi körül. Elkerül­hetetlen minden ilyei* moz­galmat az állampolgár hely­zetéből megítélni, hisz min­den mozgalom, amely nem az állampolgár belső késztetésé­ből, érdekeltségéből szárma­zik — kényszerűség. Olyan bürokratikus szervezet, amelyre a jövő magyar tár­sadalmának egyre kevésbé van szüksége — mondotta a HNF Országos Tanácsának főtitkára, majd arról szólt, hogyan kapcsolódik a nép­front a városvédelem, a vá­rosépítés. a településpolitika ügyéhez: (Folytatás a 3. oldalon) amit jól jellemez, hogy ta­valy a vasúti, a közúti köz­lekedést, a folyami és a ten­geri hajózást, valamint a lé­gi közlekedést és a csőveze­tékes szállítást is magában foglaló magyar közlekedési rendszer több mint 750 mil­lió tonna árut és 4 milliárd utast szállított a belföldi és a nemzetközi forgalomban. Mindez tiszteletre méltó és megfeszített munkát kívánt a közlekedési dolgozóktól. A miniszterelnök-helyettes a vasút technikai fejlődésé­ről szólva kiemelte: a 17 év­vel ezelőtt elfogadott közle­kedéspolitikai koncepció alapján megkezdődött a köz­lekedés átfogó korszerűsíté­se, amelynek nyomán a ma­gyar vasút a korszerű tech­nikát egyre szélesebb körben alkalmazó nagyüzemmé vált. — A gazdasági élet válto­zásai a MÁV-ot sem kerül­ték el, a vasútnál is érezhe­tőek voltak az utóbbi évek­ben a kedvező és a kedve­zőtlen hatások egyaránt. Jó dolog — húzta alá a minisz­terelnök-helyettes —, hogy több olyan nagy jelentőségű új létesítményt adtak át, amelyek például a záhonyi, a kelenföldi, kőbánya-kispes­ti pályaudvarok fejlesztését szolgálták, javítva mind a fuvaroztatók, mind a vasuta­sok munkáját. Társadalmilag is számotte­vő és példamutató a Magyar Államvasutaknak az a sok eredményes kezdeményezése, amellyel ellensúlyozza a gaz­dasági nehézségeket. Korsze­rűsítették például az ener­gia-felhasználás szerkezetét, (Folytatás a 3. oldalon) Vasutasnapi nagygyűlés Budapesten Czinege Lajos beszéde \

Next

/
Thumbnails
Contents