Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-12 / 162. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. JÜLIUS 12., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM Kádár lános Dabasra látogatott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön a Pest megyei Dabasra, a Fehérakác Termelő- szövetkezetbe látogatott. Munkaprogramja során a párt főtitkára felkereste a tsz több üzemegységét; találkozott brigádok tagjaival, akik egész évi munkájuk fontos állomásához érkeztek: ezen a napon indultak meg a kombájnok a gazdaság földjein, hogy betakarítsák az idei gabonatermést. Kádár János kora délután érkezett Dabasra; elkísérte Petrovszki István, a KB osztályvezetője és Kovács Imre, a KB osztályvezető helyettese, A vendégeket Krasznai Lajos, a Pest Megyei Pártbizottság első titkára, Balogh László, a megyei tanács elnöke, Ádori Károly, a dabasi pártbizottság első titkára és Pétiké Jánosné, a nagyközség tanácselnöke. valamint a gazdaság vezetői fogadták. Dr. Pozsgay Imre szólt a népfront és a városvédők kapcsolatáról Fotó: Szőke Margit Városvédők találkozója Szarvason „A Föld, mely gyöngéd, kedves és mosolygó olyan lakót szül, ki hozzá hasonló" (Dante) Kadar János a termelőszövetkezet határában a büza aratását is megtekintette A dabasi pártbizottság székhazában kezdődött a program. Kádár János — miután megismerkedett a házigazdákkal — meghallgatta Kakucsi Gabriella elnök tájékoztatóját a Dabasi Fe- héraká'c Termelőszövetkezet munkájáról, terveiről, az ott dolgozók életéről. Ez a termelőszövetkezel a megyében a legnagyobb területen. 11 ezer hektáron gazdálkodik. ' Tagságának száma meghaladja a 3 ezret. s — a több száz nyugdíjas mellett — az aktív dolgozók átlagéletkora 35 év. A Fehérakác kollektívája megtalálja számítását a tsz- ben: így nem csábít munkahely-változtatásra a főváros közelsége. Kedvezőtlen termőhelyi adottságok — mostoha talaj- és éghajlati viszonyok — nehezítik a tsz munkáját. Ennek ellenére a termelési érték 1980 óta minden évben meghaladja az egymilliárd forintot. A- növénytermesztésen belül — az országos gabonaprogrammal összhangban — meghatározó jelentőségű a gabonafélék termelése; így a szántóterület 40 százalékán őszi kalászosokat termesztenek. A legjövedelmezőbb növények közé tartozik a napraforgó, jelentős tétel a kukorica és a silókukorica. A gazdálkodás viszonylag kedvezőtlen természeti körülményei arra késztették a tsz-t. hogy termelési fő profilja az állattenyésztés és a hozzá kapcsolódó feldolgozó tevékenység legyen. így került a gazdálkodásban első helyre a szarvasmarha-ágazat — emellett egyébként sertés- és juhtenyésztéssel is foglalkoznak —, s a jövedelmezőség fő forrása lett a tejtermékek készítése. Az állattenyésztés jövedelmezőségének javítása a legsürgetőbb napi teendők közé tartozik, erre sarkallják a tsz-t a növekvő takarmányárak, a közgazdasági szabályozók eseti szigorodásai is. Itt a megoldást — hangzott el a tájékoztatóban — nem siránkozással, a kedvezőtlenebb lehetőségek miatti sajnálkozással. ’hanem a jobb hatékonyságra, a termelés fejlesztésére, a jövedelmezőség ésszerű növelésére törekvéssel kívánják megtalálni. Jócskán javított az eredményességen, hogy a szarvasmarha-ágazat 1978-tól kezdett intenzív fejlesztése során előbb saját kivitelezésben egy növendéküsző-tele- pet. majd több mint hét és fél száz férőhelyes szakosított tehenészeti telepet létesítettek. A nagyüzemi termelés mellett a tsz-tagok a háztájiban és a kisegítő gazdálkodásban a közös aktív támogatásával az utóbbi tíz évben ötszörösére növelték a termelést. Az elnök tájékoztatott arról, hogy a gazdálkodáshoz szükséges anyagi bázis fon-, tos forrása a melléküzem- ágakban végzett ipari tevékenység is. Űjabban az ipari termékek exportja fog-r lalkoztatja a tsz-t; nemrégiben autóalkatrész-gyártó üzemet indítottak be. — Ügy érezzük — mondta tájékoztatója végén az elnökasz- szony —, hogy az új körülményekhez való rugalmas igazodással mi is hozzájárultunk a magyar mezőgazdaságnak azokhoz az eredményeihez. amelyeket a felszabadulás 40. évfordulója esztendejében a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa is elismert. A tájékoztató után üzem- látogatással folytatódott a program. A házigazdák először a termelőszövetkezet korszerű szarvasmarha-tenyésztő telepét mutatták meg. ahol természetes környezetben alkalmazzák az állatok nevelésének legújabb módszereit. Ezzel is csökkentették a termelési költségeket — mondta Králl Béla termelési főmérnök. Kádár János megnézte a gépesített fejőházat, majd betekintett az elletőistállóba is. A tejüzem volt a következő látnivaló. Itt Fogarasy Zsolt termelési elnökhelyettes szólt arról, hogy a Fehérakác számára a jövedelmezőség egyik fő forrása lett a tejtermékek — tejföl, túró. tejszín — készítése. A tejüzemnek, napi 50 ezer liter a teljesítménye. Katonás rendben gördülődübörgő kombájnok — ösz- szesen 18 ilyen betakarító gépóriás — látványa fogadta a látogatókat a termelőszövetkezet határában azon a búzatáblán, ahol csütörtök délelőtt kezdték meg az aratást. Mire a párt főtitkára ideérkezett, már 20 hektáron végeztek a napsütéses időben is embert és gépet egyaránt próbára tevő munkával. Hogyan haladnak? — kérdezte Inoka Pál kombáj- nost Kádár János. Minden erőnkkel igyekszünk, most jó az időjárás is, reméljük, jói fogunk haladni — hangzott a válasz. Jó legyen a termés, ez a lényeg — búcsúzott ettől a munkáskollektívától Kádár János. Ezután megtekintette a tsz fajtakísérleti tábláját, s itt is elismeréssel szólt a látottakról. Kötetlen baráti beszélgetéssel fejeződött be a látogatás. A párt főtitkára a tsz vezetőinek, a vendéglátóknak, a munkáskollektívák képviselőinek a körében szólt a látottakról. Mint mondotta, a közös gazdaságban szerzett tapasztalatok arról győzték meg. hogy ez a kollektíva szilárd alapokat rakott le az elmúlt .esztendőkben. és jól fejlődik. Annál is inkább elismerésre méltó ez, mivel gyenge minőségű földeken gazdálkodnak, így minden lehetséges tevékenységet, amely a tagság boldogulásához segíthet hozzá, meg kéllett honosítaniuk, s ezt meg is tették. A termelésben elért sikerek mellett a legnagyobb eredmény talán az — tette hozzá Kádár János —, hogy itt jó szellemű közösség jött létre. A jövőben is ez lehet erőfeszítéseik egyik legfőbb támasza, a másik pedig a mindennapok során végzett eredményes munka. A párt főtitkára ezután emlékeztetett arra, hogy az idén hazánkban kiemelkedően fontos eseménysorozat zajlott le: a párt XIII. kongresszusa. felszabadulásunk negyvenedik évfordulójának megünneplése, s a képviselő- és tanácstagválasztások. Hangsúlyozta, hogy a kongresszus egyik jelentős témája volt pártunk eredményes mezőgazdasági politikája, amelynek töretlen folytatására szavaztak a tanácskozás küldöttei. E politika alapján — mondotta — az elmúlt évtizedek a mezőgazdaság lendületes fejlődésének időszakává válT tak. Ennek az előrehaladásnak rengeteg munka, töprengés, parasztságunk áldozatos helytállása volt a motorja. A mezőgazdasági dolgozók erőfeszítései mögött viszont ott voltos ma is ott van munkásosztályunk segítő keze, az értelmiség munkája, dolgozóink összefogása. A fejlődés időközben újabb és újabb kérdéseket is felvetett — mutatott rá Kádár János. Eleinte a fő feladat az volt, hogy mind többet és többet termeljünk, itt és a gazdaság más területein egyaránt. Azután egyre inkább előtérbe került — ezen kell töprengeni ma is —, hogy mi mennyibe kerül. A mező- gazdaságban és másutt csak úgy boldogulhatunk, s csak úgy tudunk fejlődni, ha szem előtt tartjuk a gazdaságosság követelményeit, hatékonyabbá tesszük a munkánkat. Az üzemekre és a dolgozó emberre egyaránt értendő ez; ma úgy kell dolgoznunk, hogy minőségileg jobban végezzük el feladatainkat, amihez megfelelő éredekeltség is szükséges, ehhez a programhoz kértünk támogatást a XIII. kongresszuson is, s céljainkat — ahogyan a választásokon is kifejeződött — népünk egyetértéssel fogadta. Vendéglátóink is elmondották — folytatta a párt főtitkára —, hogy a támogatások csökkenése, a fokozódó közterhek, és egyéb problémák, köztük értékesítési gondok miatt a mezőgazda- sági termelés bizonyos ágazataiban nehezebbé vált a helyzet. Pártunk következetes, az agrárgazdaság termelési lehetőségeinek biztosítására törekvő politikát folytatott eddig is. s ezt teszi ezután is. Az a célunk — hangsúlyozta —, hogy megfelelő szabályozással a becsületes munka feltételei mindenütt meglegyenek. S azt kérjük minden dolgozótól, hogy a feladatot, amelyet csak ő, és most tud elvégezni, tisztességgel oldja meg. Ezen vagyunk a központi bizottságban, ez a dolga a kormánynak, a mező- gazdasági üzemeknek, köztük ennek a kollektívának is. Kádár János végül gratulált a Fehérakác Tsz nehéz körülmények között elért tisztes eredményeihez, sikeres aratást, további jó munkát kívánt a termelőszövetkezet dolgozóinak, az ország valamennyi közös gazdaságának. A legtöbb embernek ma már nem mindegy, bosszan- kodással, vagy gyönyörködéssel figyeli-e nap mint nap szűkebb környezetét, lakóhelyét. Nem véletlen, hogy az utóbbi években egyre több városszépítő és -védő egyesület alakult, s ezek a szervezetek mind gyakrabban hallatnak magukról. Negyedik alkalommal megrendezett országos találkozójuknak ezúttal Szarvas adott otthont. Tegnap délelőtt tíz órakor a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karán dr. Posgay Elemér, a Szarvasi Városszépítő Bizottság elnöke a kétnapos találkozó megnyitóján 48 városból 121 küldöttet üdvözölhetett. A vendégek között köszönthette dr. Pozsgay Imrét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárát, Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettest és Csatári Bélát, a megyei pártbizottság titkárát. A megnyitó beszédet Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke tartotta. Beszélt Békés megye terméTöbb mint négyezer vasutas részvételével vasutasnapi nagygyűlést tartottak teg- náp a MÁV Északi Járműjavító Üzem nagycsarnokában. Az ünnepségen ott volt Czi- nege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Urbán Lajos közlekedési miniszter és Koszorús Ferenc, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára is. A Himnusz hangjai után Bajusz Rezső, a MÁV vezérigazgatója nyitotta meg a nagygyűlést, majd Czinege Lajos mondott ünnepi beszédet. Elöljáróban tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, valamint a kormány üdvözletét a magyar vasút több mint 130 ezer dolgozójának. Az ország gazdasági helyzetét értékelve rámutatott: az . idei tervcélok elérése rendkívül fontos gazdasági stabilitásunk megőrzése, az életszínvonal-politikai célok teljesítése és a VII. ötéves terv megalapozása szempontjából egyaránt. Éppen ezért sajnálatos, hogy — bár a termelő egységeknél dicséretes és eredményes kezdeményezések történtek — még nem sikerült behozni az év eleji termeléskieséseket. Ezért az eddiginél is szervezettebb, fegyelmezettebb, minőségileg jobb és mennyiségében is több munkára van szükség. Czinege Lajos ezután arról a megkülönböztetett szerepről szólt, amelyet a vasút tölt be a népgazdaság életében. — Egyre növekednek a személyi és az áruszállítással szembeni igények, szeti adottságairól, múltjáról, gazdasági-kulturális jel-- lemzöi-ről, lakosságának ösz- szetételéről. Szólt a felszabadulás utáni fejlődésről, az életmódváltozásokról, a települések arculatáról. Ezután dr. Pozsgay Jmre bevezető előadását hallgathatták meg a találkozó résztvevői. — Először arról lenne érdemes beszélni, hogy a városok, községek életét, a közösségek létformáit milyen ország veszi körül. Elkerülhetetlen minden ilyei* mozgalmat az állampolgár helyzetéből megítélni, hisz minden mozgalom, amely nem az állampolgár belső késztetéséből, érdekeltségéből származik — kényszerűség. Olyan bürokratikus szervezet, amelyre a jövő magyar társadalmának egyre kevésbé van szüksége — mondotta a HNF Országos Tanácsának főtitkára, majd arról szólt, hogyan kapcsolódik a népfront a városvédelem, a városépítés. a településpolitika ügyéhez: (Folytatás a 3. oldalon) amit jól jellemez, hogy tavaly a vasúti, a közúti közlekedést, a folyami és a tengeri hajózást, valamint a légi közlekedést és a csővezetékes szállítást is magában foglaló magyar közlekedési rendszer több mint 750 millió tonna árut és 4 milliárd utast szállított a belföldi és a nemzetközi forgalomban. Mindez tiszteletre méltó és megfeszített munkát kívánt a közlekedési dolgozóktól. A miniszterelnök-helyettes a vasút technikai fejlődéséről szólva kiemelte: a 17 évvel ezelőtt elfogadott közlekedéspolitikai koncepció alapján megkezdődött a közlekedés átfogó korszerűsítése, amelynek nyomán a magyar vasút a korszerű technikát egyre szélesebb körben alkalmazó nagyüzemmé vált. — A gazdasági élet változásai a MÁV-ot sem kerülték el, a vasútnál is érezhetőek voltak az utóbbi években a kedvező és a kedvezőtlen hatások egyaránt. Jó dolog — húzta alá a miniszterelnök-helyettes —, hogy több olyan nagy jelentőségű új létesítményt adtak át, amelyek például a záhonyi, a kelenföldi, kőbánya-kispesti pályaudvarok fejlesztését szolgálták, javítva mind a fuvaroztatók, mind a vasutasok munkáját. Társadalmilag is számottevő és példamutató a Magyar Államvasutaknak az a sok eredményes kezdeményezése, amellyel ellensúlyozza a gazdasági nehézségeket. Korszerűsítették például az energia-felhasználás szerkezetét, (Folytatás a 3. oldalon) Vasutasnapi nagygyűlés Budapesten Czinege Lajos beszéde \
