Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-02 / 153. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG n MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LOPJA 1985. JÚLIUS 2., KEDD Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM „Együttműködést és ne szembenállást!” Befejeződött az orvoskongresszus Semmelweis­emlékünnepség Budapesten Hétfőn Budapesten befejezte munkáját a nukleáris háború megelőzéséért küzdő orvosok nemzetközi mozgalmának ötödik kongresszusa. A Hilton Szállóban rende­zett záróülésen — amelynek elnökségében helyet foglalt Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Medve László egészségügyi miniszter is — a különböző nemzetek tudósainak az űrkutatásban foly­tatott együttműködéséről, az atomfegyve­rek elterjedésének kérdéseiről, illetve nuk­leáris fegyverkísérletekről hangzottak el referátumok. A plenáris ülésen ezután dr. Kari Bon- hoeffer, a kölni egyetem professzora tol­mácsolta nemzeti csoportja meghívását a kongresszus résztvevőihez: a nukleáris há­ború megelőzéséért küzdő nemzetközi or­vosmozgalom következő kongresszusát 1986-ban tartsák a Német Szövetségi Köz­társaságban, Kölnben. Ezt követően ismertették a nemzetközi orvosmozgalomnak a fegyverkezési ver­seny beszüntetésére vonatkozó felhívását, s beszámoltak arról, hogy eddig 52 ország orvosai látták el kézjegyükkel. A záró plenáris ülésen a kongresszus résztvevői doku­mentumokat fogadtak el. A Mihail Gorbacsovhoz, az SZKP KB főtitkárához és Ronald Reaganhez, az Egye­sült Államok elnökéhez in­tézett felhívás rámutat, hogy létrejött egy új, nemzetközi közmegegyezés, amely sze­rint a nukleáris háború ve­szélyére egyetlen ésszerű vá­lasz van: a háború megelő­zése. E közmegegyezést tük­rözi az Egyesült Államok és a Szovjetunió nyilatkozata, amely célul tűzte a nukleá­ris fegyverek csökkentését, sőt megszüntetését. A dokumentum így folyta­tódik: „Meg vagyunk győ­ződve arról, hogy a nukleá­ris fenyegetés megszünteté­sére javasolt programunk egyezik a világ népeinek kí­vánságával. A program sür­geti a nukleáris fegyverek gyártását, kipróbálásának, s telepítésének ellenőrizhető befagyasztását. Ezt kiegyen­súlyozott fegyverzetcsökken­tés, majd a fegyverzetek végső megsemmisítése követ­heti. A program olyan védel­mi politika elfogadását szor­galmazza, amely kizárja a nukleáris fegyverek haszná­latát fegyveres összecsapás esetén.” A felhívás első lépésként azt javasolja, hogy rendeljék el mindenfajta nukleáris robbantás tilalmát. A moz­galom arra is kéri a két nagyhatalom vezetőjét, hogy erősítsék meg a nukleáris fegyverkezési hajsza csök­kentését célzó, már meglevő egyezményeket, beleértve a nukleáris fegyverekre vonat­kozó atomsorompót. A dokumentum ezután em­lékeztet arra, hogy a nem­zetközi orvosmozgalom az „Együttműködést és ne szem­benállást!” jelszó szellemé­ben tanácskozott Budapes­ten. A kongresszus jó példa arra, hogy a keleti és nyu­gati kollégák között lehetsé­ges a párbeszéd és az együttműködés. A dokumentum javasolja a szovjet és az amerikai veze­tésnek : dolgozzanak ki hosz- szú távú programokat a vi­lág gyermekeinek, egészség- ügyi ellátására, hiszen éven­te 4 millió gyermek hal meg olyan fertőző betegségekben, amelyeket immunizálással könnyen meg lehetne előzni. (Folytatás a 2. oldalon) Magyar—finn barátsági hét Békéscsabai delegáció, utazott Mikkelibe Semmelweis Ignácra, az anyák megmentőjére ünnep­ségen emlékeztek hétfőn, születésének 167. évfordulója alkalmából a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri épületében. , Dr. Pesta László, az ország- gyűlés szociális és egészség- ügyi bizottságának elnöke köszöntötte az elnökség tag­jait: dr. Pál Lénárdot, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tit­kárát, dr. Csehák Juditot, a Minisztertanács elnökhelyet­tesét, a társadalmi, a tudo­mányos élet más képviselőit, valamint az ünnepségen részt vevő egészségügyi dolgozó­kat. Megnyitójában hangsú­lyozta: Semmelweis Ignác, az életmentő, a humanista tudós születésének évfordu­lója immár minden eszten­dőben a magyar egészségügy ünnepe, társadalmunk e na­pon fejezi ki tiszteletét, el­ismerését az egészségügyi dolgozók iránt. Dr. Medve László egész­ségügyi miniszter ünnepi megemlékezésében méltatta az egyetemes tudomány egyik legnagyobb egyénisé­gének érdemeit. Ezután átadta azokat a ki­tüntetéseket. amelyeket egészségügyi dolgozóknak ki­váló munkájuk elismerése­ként adományozott. Kiváló Orvos kitüntetést 37-en — köztük dr. Pintér Miklós, a Békés Megyei Kórház-Ren­delőintézet osztályvezető fő­orvosa —, Kiváló Gyógy- ! szerész kitüntetést nyolcán vehettek át. Kiváló Munká­ért kitüntetésben ötven egészségügyi dolgozót része­sítettek. ... Isten, áldd meg a magyart... Négyszáz dalos énekelte vasárnap este Tarhoson, a zenepavilon előtt a Himnuszt. A kórusverseny díszhangversenyén kilenc kórus vett részt, és teremtettek fellépésükkel felejthetetlen zenei élményt. A felemelő zárópillanatok után is együtt maradtak még Tarhos vendégei: dalosok és a közönség. A park bokoló fái az egykori énekiskola hangulatát idézték, és a jövőt is mely Tarhos élőtt áll. A IX. békés-tarhosi zenei napokon július 6-án zárul a karvezető-továbbképző tanfolyam és mesterkurzus, melynek foglalkozásait a tarhosi pavilonban és a békési zeneiskolá­ban rendezik. A budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium leánykara nyerte el Békés város nagydiját, karnagya Csik Miklós. Képünk a vasárnap esti díszhangversenyen készült Fotó: Kovács Erzsébet Hétfőn megkezdődtek a magyar—finn barátsági hét eseményei. Budapestre 260- an érkeztek az északi or­szágból, s ugyanennyi ma­gyar utazott Helsinkibe, hogy részt vegyen a három éven­ként megrendezésre kerülő barátsági héten. A mostani barátsági hét előkészítése — mindkét or­szágban — széles társadal­mi alapokon zajlott. Először 1967-ben rendezték meg a két nép barátságát demonst­ráló eseménysorozatot, s az addigi találkozók hasznos­nak bizonyultak. A két nép történelmi rokonsága, a mé­lyen gyökerező kölcsönös tisztelet és barátság, vala­mint Magyarország és Finn­ország szerepe az európai bé­ke és biztonság elmélyítésé­ben a barátsági hetek fon­tos elemei. A testvérvárosok száma napjainkban már el­érte a 18-at. A hagyományoknak meg­felelően ezúttal is gazdag kulturális programot állítot­tak össze a szervezők. Alka­lom kínálkozik a közvetlen személyes kapcsolatok ki­alakítására is. Az idei barát­sági hét során megemlékez­nek arról, hogy 160 eszten­deje jelent meg a finn nem­zeti eposz, a Kalevala. Az eddigi gyakorlatot foly­tatva a népes küldöttségek­ben politikai delegáció is he­lyet kapott. A hétfőn Buda­pestre érkezett finn tárgyaló delegációt Mikko Pesälä, a parlament második alelnöke, a Helsinkibe utazott magyar küldöttséget Veress Péter külkereskedelmi miniszter vezeti. A finn vendégek Budapes­ten kívül ellátogatnak Esz­tergomba, Szentendrére, Vi- segrádra, valamint Kecske­métre. A hét első felét mind a finnek, mind a magyarok testvérvárosukban töltik, majd a hét • végére ismét a fővárosban találkoznak a küldöttek. A rendezvénysorozat két fővédnöke, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Mauno Koivisto finn államfő üdvözletét küldött a barát­sági hét résztvevőinek. Losonczi Pál üdvözletében hangoztatja: — A Magyar Népköztársaság a helsinki záróokmány szellemében azon munkálkodik, hogy nemzetközi kapcsolatai ala­kításával hozzájáruljon a né­pek közötti bizalom és ba­rátság erősítéséhez, s ezzel a béke és biztonság megszilár­dításához. Ez irányú eltö­kéltségünkben megerősít bennünket az a tíz esztendő, amely a helsinki konferen­cia sikeres befejezése óta el­telt, amely bebizonyította, hogy az enyhülés — a sok­rétű, békés együttműködés — útján lehet és kell is ha­ladnunk. A Budapestre érkezett finn politikai delegáció a nap fo­lyamán megkezdte tárgyalá­sait. Elsőként a barátsági he­tek magyar szervezési köz­pontjába, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának székházába látogattak el. A finn küldöttség tagja Arto Mansala, a Finn Köztársa­ság budapesti nagykövete is. A vendégeket Kállai Gyula, a HNF OT elnöke üdvözölte, s többek között szólt a két ország közötti szívélyes és jó kapcsolatokról, hangsúlyoz­va, hogy az állami kontak­tusokon kívül ebben nagy szerepe van a „népi diplo­máciának”, a testvérvárosi hálózatnak, és a közvetlen, emberek közötti érintkezés­nek. Meggyőződését fejezte ki, hogy a mostani barátsági hét továbbfejleszti az eddigi vívmányokat, s méginkább elmélyíti a magyar—finn ba­rátságot. A megbeszélésen Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára tájékoztatót adott a nép­frontmozgalomról, és orszá­gunk helyzetéről, különös fi­gyelmet fordítva a közel­múlt fontos belpolitikai ese­ményeire : hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulójára, az MSZMP XIII. kongresz- szusára, valamint az ország- gyűlési képviselő- és ta­nácstagválasztásokra. A magyar—finn barátsági hét alkalmából az országban több helyen is testvérvárosi találkozókon fogadták az eseményre hazánkba érkező ^vendégeket. * * * A finn—magyar barát­sági hét keretében július 1- én, tegnap reggel 11 tagú bé­késcsabai delegáció utazott megyénkből Finnországba, IVÍíkkeli városába. A delegá­ció vezetője dr. Gally Mi­hály, a Békéscsabai Városi Tanács vb-titkára. A kül­döttség július 7-ig tartózko­dik Mikkelibcn, Békéscsaba testvérvárosában. KGST-ülésszak után A rugalmas gyártórendszerek kidolgozá­sában, szakosított és kooperációs gyártá­sának megszervezésében való sokoldalú együttműködésről és széles körű népgaz­dasági elterjesztéséről írtak alá keret­egyezményt a KGST negyvenedik üléssza­kán Varsóban. A szocialista országok együttműködését elősegítő újabb megálla­podás jelzi azt, hogy az érdekelt államok milyen arányban és milyen ütemben kí­vánnak a következő években haladni. Az egyik fő téma olyan új gépipari ter­mékek kifejlesztése, amelyek segítségével az energia- és nyersanyag-megtakarítások­ban gyökeres változásokat érhetnek el. Tény és való, hogy jelenleg még a saját erőforrásokból, valamint a kölcsönös együttműködés erősítésével kielégíthetik a KGST-tagországok nyersanyag-, fűtőanyag- és energiaszükségleteket. A szakemberek azonban hangoztatják: bármilyen hatal­mas készletekkel is rendelkezünk, ha nem csökken az anyag- és energiafelhasználás, akkor veszélybe kerül a tagországok igé­nyeinek kielégítése. Nagy lehetőség nyílik a szocialista or­szágok között az együttműködésre, hiszen az a takarékosság területén még gyerek­cipőben jár. A hetvenes évek végétől az egyes államok sokrétű intézkedéseket dol­goztak ki, amelyek nagy része megvaló­sult. Csakhogy valamennyi program min­denekelőtt a könnyen kialakítható, keve­sebb beruházást igénylő tartalékok feltá­rását szorgalmazza. Ez akkor helyes volt, de a ’80-as évek közepére bebizonyosodott, szükség van arra is, hogy az átmeneti ja­vulást ígérő programok mellett, helyett készüljenek racionális változást biztosító tervek is. Az ilyen tervek kidolgozása idő- és pénzigényes. Viszont főleg beruházási eszközből egyetlen ország sem rendelkezik felesleges forrásokkal. Éppen ezért célsze­rűnek tűnik, hogy a meglevő szűkösebb anyagi lehetőségeket ésszerűbben használ­ják fel. A varsói megállapodás arra is jó például szolgál, hogy a KGST-országok a követ­kező időszakban milyen műszaki-fejlesz­tési politikát folytathatnak. Ennek fontos­sága abban rejlik, hogy a szocialista or­szágok gazdasági fejlesztésük új szakasza előtt állnak. Ezekben a hónapokban dol­gozzák ki az ipar szerkezetátalakításához iránytűként szolgáló tudományos-műszaki együttműködési programot, amely 2000-ig' szól. Az előkészítő munka során a szak­emberek már kijelölték azt az öt kulcs- fontosságú területet, amely a KGST-or­szágok növekedésében döntő szerepet játsz­hat az évezred végéig. Ezek: az atomener­getika, a biotechnika, a népgazdaságok elektronizációja, új anyagok és műszaki megoldások kidolgozása, valamint a rugal­mas gyártórendszerek kifejlesztése. A ta­nácskozáson ezzel kapcsolatban arra is rá­mutattak: az új csúcstechnológiák kifej­lesztésének és bevezetésének előfeltétele, hogy mielőbb megteremtsék a kölcsönös érdekeket és érdekeltséget. Figyelemre méltó politikai nyilatkozattal is szolgált a varsói ülésszak. A tagorszá­gok megerősítették, hogy Helsinki szelle­mében normális, egyenjogú kapcsolatok kialakítását óhajtják a tőkés országokkal, és azok gazdasági csoportosulásaival, pél- I dául a Közös Piaccal. Az EGK és a KGST közötti együttműködés megfelelne mindkét országcsoport kölcsönös érdekeinek. Az európai, valamint a világhelyzet javulá­sára is kiható kontaktusfelvételnek nincs semmilyen formai akadálya, pusztán po­litikai akaratra van szükség. A szocialista országokban megvan ez az akarat, hogy mind politikai, mind gazdasági téren az enyhülés váljék uralkodóvá. A moszkvai Pravda értékelése szerint a 40. ülésszak eredményei azt bizonyítják, hogy a szocialista közösség sikereinek leg­főbb biztosítéka a tagállamok egységének és összeforrottságának erősítése. Faragó András

Next

/
Thumbnails
Contents