Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-10 / 160. szám

1985. július 10., szerda

o

Félévi mérleg az iparban

Az Ipari Minisztériumban elkészítetek az ipari ágazatok első félévi gyorsmérlegét. Az előzetes becslések szerint az ipari termelés 1985. I—VI. hónapban a tervezettnél jóval szerényebb mértékben, csak 0.1—0.2 százalékkal növekedett. Az éves tervelképzelések időarányos részét a bányászat teljesítette. elsősoroban a kőolaj- és földgázkitermelés növekedett, más bányászati ágak termelése azonban valamelyest visszaesett. Félévi eredményét illetően jól áll a vil- lamosenergia-ipar is, ugyanakkor a kohászat — ezen belül különösen a vaskohászat —. a gépipar, a vegyipar és a könnyűipar — főleg a papír- és cipőipar —, a tervezetthez és a múlt év

azonos időszakához képest is alacsonyabb termelési szintet ért el.

Az ipar exportteljesítményeit vizsgálva megállapítható, hogy az egyes alágaza- tok szocialista exportja általában növekedett, mind a múlt év első feléhez, mind a tervezetthez képest. Számottevően bővítették szocialista piacra irányuló kivitelüket a gépipari, a vegyipari és a könnyűipari vállalatok, a kohászat exportja azonban elmaradt. Kedvezőtlenül alakult az ipar konvertibilis elszámolású kivitele. A kohászat és a könnyűipar tőkés exportja jelentősen elmaradt a várakozástól, a gépiparé pedig valamelyest bővült.

A gyorsmérleg adatai alapján az év második felében az egész iparnak jelentős erőfeszítéseket kell tennie mind a termelés bővítéséért, mind az exportlehetőségek kihasználásáért.

Az ipar első féléves teljesítményét nagymértékben befolyásolta, rontotta a rendkívül kemény téli időjárás és az amiatt bevezetett energiakorlátozás, aminek hatása sok helyütt még ma is érezhető. Az alapanyaggyártók termeléskiesése csak a rákövetkező hónapokban mutatkozott meg az egész feldolgozó iparban. Sok válla- lanál igyekeztek és igyekeznek most is behozni a lemaradásokat. a kezdeményezések egy része máris sikerrel járt.

Bővült az étkezési babfajták választéka

A többi növényhez képest viszonylag kevés étkezési babféle van a köztermesz- tésben. Ez időnként a piaci, üzleti kínálaton is meglátszik. Amellett az árak is kedvezőtlenül alakulnak, jelezve: nincsen minden

időszakban megfelelő és jó termőképességő fajta a mezőgazdasági nagyüzemek illetve a kistermelők „kezében".

A szárazbabfajta választéka eddig három fehér és öt színes bokorbabfajtából

állt. Egyetlen minősített karós babfajta van az országban, ez a sárgahüvelyű Juliska, amely igen népszerű a házikertekben. Ez a fajtaválaszték semmiképpen sem elégítette ki az igényeket, ezért a hazai ne- mesítők több éves munkával gazdagították a termelők lehetőségét. Abból indullak ki, hogy amíg az 1960-as évek első felében 12 ezer hektáron termesztették ezt a növényt, azóta a termőterület egyharmadára esett vissza, -ám az igények

lényegében változatlanok. Ily módon a kutatómunka már eleve jó fogadtatással biztatott a gyakorlatban.

A fogyasztói igény az elmúlt két évtizedben a színes babfajták felé tolódott el. Továbbra is keresik azonban a fehér, nagy magvú úgynevezett saláta- babot is, időnként ez is eleltűnik a piacokról.

Az újonnan minősített fajták közül a bólyi tarka a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát nemesítőinek a terméke. E színes bab jó termőképességű, és minőségét is magasra értékelték a szakemberek. Növényenkén- ti magszáma is nagyobb, mint az eddigi fajtáké. Főzéstechnikai tulajdonságai jók, magja tetszetős, és az ízbírálaton is felhívta magára a figyelmet. A betegségekkel szemben ellenál- lóbb, mint az eddigi termesztésben lévő fajták. Előnye továbbá, hogy a házikertekben és a nagyüzemekben egyaránt alkalmas a termesztésre. Gyors elszaporításához elegendő vetőmag áll rendelkezésre, ezért nagyban hozzájárulhat a tarkababellátás javításához. Értékesítését már meg is kezdték. Egy másik fajta az I regszemcséi Takarmány termesztési Kutatóintézetből került ki; a neve: iregi fehér fürtös. Üj típusú, igen tetszetős, hosszú hüvelyű, karós babról van szó. Házikerti termesztésre kiváltképpen alkalmas. A piaci ellátást is javíthatják vele. hiszen szemre is tetszetős, úgyhogy várhatóan kedvezően fogadják majd a vásárlók. Ugyancsak az ireg- szemcsei kutatóintézetben állították elő az iregi fehér salátababot, amely a betegségekre kevésbé fogékony karós babok közé tartozik. Igen nagy magja van. ezért főleg kifejtő babként jön számításba. Száraz állapotban babsaláta készítésére alkalmas. Az új fajták már feltűntek a piacokon. Várható, hogy a következő években a termesztők bizalmat szavaznak nekik.

Béköt-varroda a Battonyai Petőfi Tsz-ben

A Battonyai Petőfi Tsz vezetőinek kezdet óta nagy gondot okozott, hogy helyben találjanak munkaalkalmat e nőknek. A baromfinevelés és a tésztagyártás megszervezése után 1980-ban — a Békéscsabai Kötöttáru- gyárral együttműködve — megépült a varroda, ahol 70 asszony és leány varrja a bébiholmikat, illetve USA- exportra a szabadidő-ruházati cikkeket.

— Az indulás bizony nem

volt zökkenőmentes — mondja erről Jócsák István, a szövetkezet elnöke. — A mezőgazdaságban és a háztartásban dolgozó nők nem váltak máról holnapra szervezett munkássá. Meg kellett szokniuk: ha esik, ha fúj,

pontosan kell megjelenni a munkahelyen, folyamatosan — ráadásul jól kell dolgozni —, hogy a megrendelő a minőséggel, a határidő megtartásával elégedett legyen. A Békéscsabai Kötöttárugyár mindenben segítségükre sietett. Asszonyainkat megtanították a varrás fortélyaira, a munka szeretetére. Folyamatosan biztosítják az alapanyagot, jó a kereseti lehetőség, s így mindannyian elégedettek vagyunk. A varroda évente több millió forint bevételt hoz.

A futószalagos, tágas varrodában Oláh Sándorné, var- rodavezető-helyettes kalauzol :

— A kelmét leszabva kapjuk a Béköttől. A mi dolgunk a varrás, az agyusztá- lás, a szállításra kész csomagok elkészítése. Tudjuk, hogy a megrendelők nagyon igényesek, ennek megfelelően szigorúak a meósaink. Az exportterméket és a hazai kereskedelembe szánt bébiholmikat egyaránt alaposan

megnézik. Nem is igen kapunk visszadobott árut. A csarnokban USA-exporti'a készülnek a szabadidőruhák, 20 asszony bedolgozóként készíti a Belkernek a bébiholmikat. Ezek kismamák, vagy beteg szülőket gondoznak, nem tudnának nyolc órára elszakadni az otthonuktól.

A beszélgetésből kiderül: a Béköl vezetőivel nagyon jó a kapcsolat. Jó munkájukért becsülik a szövetkezet nődolgozóit, akikre mindig számíthatnak. Az USA-megren- delő azonnal kpri az árut, a kamion már az udvarban áll, amikor dolgoznak még a kelmén. Ilyenkor nem számít, mennyit mutat az óra, addig maradnak, amíg munkájukra szükség van.

— Nem szalaszthatjuk el a jó alkalmat — vélekedik Ármán Mihályné és Púja Emil- né meós. — Az alapanyagot az USA-ból hozzák, a jó minőségű kelmével öröm dolgozni. Nincs- is panaszunk sem a csarnokban dolgozókra, sem a bedolgozókra. Derekasan állják a sarat. Most • is kaptunk egy gyors megrendelést, hogy ezer leszabott pólót azonnal varrjunk meg, készítsük elő szállításra. Meglesz, mert amit mi elvállalunk, azt megcsináljuk.

A kézügyesség persze sokat számít ebben a szakmában. A legügyesebbek között tartják számon Sztanojev Máriát:

— Varrónő vagyok, Szegeden tanultam. Ott dolgoztam a ruhagyárban. De hazajöttem, szülőfalumba. Nem bántam meg. Állítom, hogy a munkalehetőség és a kereset vetekszik a városival. Ha folyamatos az alapanyag-ellátás és szeretünk dolgozni,

havonta — én legalábbis — megkeresem a 4500—5000 forintot. Ráadásul a háztájiban besegíthetek. A szövetkezet- i tői naponta friss, meleg ételt ! kapunk, kiadósat, ízletesei, \ heti 91 forintért. Mit mond- ; jak még? Örülök, hogy meg- •! épült ez a varroda, amely biztos kenyérkeresetet ad nekünk.

Hasonlóan vélekedik Fábián Istvánná is, aki egyedül neveli kisfiát, az egy műszakos foglalkoztatást valóságos főnyereménynek tartja. így I bőven marad ideje törődni a I gyermekkel, a háztájival.

A varroda továbbfejlesztő- I se soha nem kerül le a na- I pirendről. Május végén négy I körkötőgépet helyeztek I

üzembe. Az asszonyokra | újabb feladatok vártak, né- j hányán bejártak Békéscsabára, a kötöttárugyárba tanulni a mesterséget. A terv: I 12 saját körkötőgéppel dől- I gozni a későbbi időkben. Elhatározták, hogy maguk kö- I tik a kelmét, néhányan meg- I tanulnak szabni, így a fonálból készterméket adhat- I nak a megrendelőnek.

Jócsák István elnök azt j vallja: a battonyai lányok és I asszonyok munkájára lehet j építeni. Bebizonyosodott: j nem csak a földeken, a kis- j kertben, a jószágnevelésben j és a háztartásban állják a j sarat, megszerették, meg- I szokták az ipari tevékenysé- I get. Nagyon szépen, határ- I időre dolgoznak, a szövetke- I zet vezetői méltán büszkék I rájuk. A Béköt vezetőivel I még szorosabbra fűzték a | ■ kapcsolatot, s a battonyai I asszonyok jó munkája nem- ! csak a Petőfi Tsz, hanem a I Békéscsabai Kötöttárugyár I hírnevét is tovább öregbíti.

. Ary Róza j

Borsószüret — kisebb veszteséggel

A betakarítási veszteséget úgy tekintjük, mint szükséges rosszat, amivel nem tudunk, mit kezdeni. Csökkenteni némelyest lehet, de lényeges eredményekre alig van példa. Vagy mégis? Erre találtak ki jó módszert az Orosházi Állami Gazdaság szakemberei. Amit tavaly még megengedhetőnek tartottak, arról ma már azt mondják, elviselhetetlen. Gyakorlati módszerekkel — a tavalyi 18—20 százaléknyi elhullott szem helyett — elérték, hogy ebben az esztendőben 8 százaléknyi a betakarítási veszteség. Ez a megtakarítás korántsem nevezhető kis mennyiségnek, hiszen 6-7 tonna a hektáronkénti borsótermés.

— Az anyagiak ugyan szűkösek, de a szellemiek nem. Ennek egyik „terméke” az ösztönző bérezés. így történhetett meg az, hogy a csaknem egy éve főágazati rendszerben dolgozó növénytermesztők új, az eddigiektől merőben . eltérő „elismerő” bérezést dolgoztak ki — kezdte dr. Násztor Sándor, az Orosházi Állami Gazdaság igazgatója. De beszéljenek erről azok, akiket érint. A 600 hektáros zöldborsóvetésterület csaknem felét takarították be, s látható, bevált az új módszer.

— Most nem másoktól függ a keresetem, hanem attól, hogy miként vágom a

rendet. Vághatnám oda és vissza, de visszajövetben a rend nem lesz igazán jó, könnyen felszedhető. Ezért mindig csak oda vágom, hogy a rend egyenletes, könnyen felszedhető legyen, így naponta 200 forinttal ugrik a bérem — magyarázza Faragó György kombájnos az új módszert.

Odébb Sztvorecz János traktoros könnyedén dolgozik, s a fejtőgép mögött kevés az elmaradt szem.

— Tavaly háromszor eny- nyit hagytunk el, mert a mennyiségre ösztönzött a bérezés; egy mázsa 2 forintot ért. Akkor kerestünk, ha hajtottunk, de több volt az elmaradt szem. Most az a lényeg: minél kevesebb borsó maradjon el a földön, kifejletlen cső a szalmában. Akkor megvan a 200 forint napi többletkereset — világítja meg saját szemszögéből a traktoros.

A gépkocsivezető üríti a fejtő tartalmát, s indul Szegedre vagy Debrecenbe, mert az időre teljesített út száz, a plusz fuvar újabb száz forintot ér. A mosó abban érdekelt, hogy mindig teli tartállyal járja a borsómezőket, a fejtőkocsik mosásához szükséges vízzel. .Tehát az elsőtől az utolsó munkafázisig minden dolgozót bevontak az elismerő bérezésbe.

— Tartottunk attól — fejti ki Felföldi László főágazat- vezető —, hogy jelentősen csökken a napi teljesítmény. Nem ez történt. Növekedett az aktív munkaidő, lassabban haladnak, de a teljesítmény nem kevesebb, ellenben kevesebbet állnak a gépek. Egyrészt azért, mert nincsenek túlterhelve, másrészt az a dolgozó érdeke, hogy ne legyen hiba, mert akkor szór a gép, s egy figyelmeztetésre száz forint, a másodikra kétszáz a levonás. A reggel megkapott többletpénzre mindenkinek érdeke vigyázni. A jó munka a gazdaságnak 80—100 ezer forint többletbérkiadás, ezzel szemben másfél-két millió forint értékű a többlettermék.

S a borsó értékes növény: az első osztályú szem kilónként 10,90-et ér. Fontos tehát megvalósítani azt az elvet : egységnyi területről

mind nagyobb hozamot betakarítani. S még tovább mentek a szakemberek. Felföldi László ötlete alapján konstruáltak egy olyan szerkezetet, amellyel összegyűjthető a szalma, melynek hektáronkénti értéke 3—3 és fél ezer forint.

— Szemben az 54 ezer forint hektáronkénti szemértékkel. Éppen ezért — mondja az ötletgazda — úgy kellett ezt a szerkezetet kitalálni, hogy ne veszélyeztesse a szembetakarítást. Olyan, mint egy utánfutó, lekapcsolható, s így jól alkalmazható, mert nem veszélyezteti a borsófejtő munkáját. A teljes területről betakarítható szalmamennyiséggel

mintegy 80—100 hektár siló- kukorica vetésterülete szabadítható fel évente, ahol értékesebb ipari növény termeszthető.

A módszer nem ördöngösség, az általános iskolai oktatásban találtam rá analógiát. Reggel magatartáskártyát kap minden első osztályos csemete, s aki egész nap megőrzi, annál gyarapodik az elismerés alapja, a piros csillag. S a folyamatos fegyelmezettség rendet szül a fejekben, majd így válik a magatartás alapkövévé. Itt sincs szó másról, mint a fegyelmezett, pontos munkáról. Csak néhány példát még: az új módszerrel, amely nem a mennyiségből indul ki, de végső soron a mennyiség ösztönzésére született, egy folyóméteren 8 százaléknyi szem maradhat. Mértek már 2 százalék körülit is. Ugyanitt 11 hüvely maradhat el, gyakran számolnak hármat. S úgy vélik a szakemberek, megfelelő adaptációval alkalmazható az „elismerő bérezés” a búza és a kukorica betakarításánál is.

Kép, szöveg: Számadó Julianna

Német Imre ágazat vezető szemünk láttára dönti el, hogy jár-e a mai napra a 200 forint többletbér