Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-09 / 159. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG ■ MEGYEI PARTBIZOnSŰG ES 1 MEGYEI IlHtCS L1PI0 1985. JÚLIUS 9., KEDD Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM Kádár János fogadta Ernst Breitet Magyar—szovjet gazdasági tárgyalások Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára hétfőn délután a Központi Bizottság székházában fogadta Ernst Breitet, a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) elnökét. A szívélyes légkörű találkozón jelen volt Gáspár Sándor, a SZOT elnöke. (Teiefotó) Várkonyi Péter Hollandiába utazik Várkonyi Péter külügyminiszter Hans van den Broek holland külügyminiszter meghívására ma, július 9-én, hivatalos látogatásra a Holland Királyságba utazik. Magyar—jugoszláv barátsági nap Tegnap, hétfőn Békéscsabára érkezett Petar Radako- vics, Jugoszlávia magyarországi nagykövetségének első titkára, a konzuli osztály vezetője. A Hazafias Népfront megyei bizottsága által rendezett barátsági nap első programjaként délelőtt 11 órakor a Közalkalmazottak Szakszervezete Békés Megyei Bizottságán fogadták a vendéget, ahol Mokran János megyei titkár tájékoztatta az itt folyó szakszervezeti tevékenységről. Petar Radakovics délután Füzesgyarmatra utazott; a községi tanácsnál Makai István tanácselnök fogadta. Ezután rétegtalálkozón vett részt, ezen a közalkalmazottak a jugoszláv—magyar gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről hallhattak előadást. A jugoszláv vendég végül a községgel ismerkedett meg. ' Moszkvában tegnap reggel plenáris üléssel megkezdődött a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság 33. ülésszaka. A bizottság munkájában részt vevő magyar küldöttséget Marjai József, a Minisztertanács .elnökhelyettese, a bizottság magyar tagozatának elnöke, a szovjet delegációt Nyikolaj Talizin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság szovjet tagozatának elnöke vezeti. Az ülésszakon értékelik a két ország kormányfőinek találkozóin elért megállapodások, a bizottság korábbi ülésszakain született határozatok megvalósításának helyzetét, az 1985. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyvből adódó kölcsönös szállítási kötelezettségek teljesítését. Tárgyalnak az 1985 utáni időszakra szóló műszaki-tudományos együttműködési, valamint gyártásszakosítási és kooperációs egyezmények aláírásáról és meghosszabbításáról. Háromszáz kombájn vevőre vár A kedvezményes kombájnvásárlási lehetőséget kihasználva az aratás indulása előtti napokban megélénkült a vásárlás, újabb mezőgazdasági üzemek határozták el a gépbeszerzést. A MÉM és a Pénzügyminisztérium, mint ismeretes, a kereskedelem javaslatára megállapodott, hogy a szerényebb anyagi helyzetben levő üzemeknek hitelkedvezménnyel segítik elő az új kombájn vásárlását. A vételár 20 százalékának befizetésekor már hozzájuthatnak az új géphez, s a további részleteket általában öt év alatt kell visszafizetniük. A Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságainak egyedi elbírálása alapján — esetenként — a 20 százalék befizetése alól is mentesülhetnek a termelőszövetkezetek. A július 1-től érvényes kedvezményekkel élve máris csaknem 40 kombájn talált gazdára. Az Agroker vállalatok raktáraiban további, több mint 300 korszerű arató-cséplőgép vár vevőre. Az általában kedvezőtlen adottságú, szűkös anyagi forrással rendelkező tsz-ek többsége gondos mérlegelés után döntött az új kombájn vásárlása mellett. A sok csapadék miatt a gépek várhatóan nagyobb igénybevételnek lesznek kitéve. s így a régi, elöregedett kombájnoknál fokozódik a jneghibásodás eshetősége, ami hátráltatja a folyamatos munkát. Az új gépek viszont üzembiztosak, nagyobb teljesítményűek, s így rövidebb idő alatt több gabonát takaríthatnak be velük. Az Agrotekhez és a megyei Agroker vállalatokhoz a hét végén újabb kombájn^ rendelések érkeztek. / Országos honismereti konferencia i———~ I A IV. országos honismereti konferencia tegnap kezdődött meg Sopronban, a honismereti mozgalomban tevékeny intézmények, tudományos egyesületek mintegy 250 képviselőjének részvételével. A tanácskozást Garamvöl- gyi József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyitotta meg, majd kitüntetéseket adott át a mozgalomban élenjáróknak. Öten Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesültek^ 20-an a Népfrontmunkáért kitüntető jelvényt, 25-cn pédig az Ortutay Gyula-emlék- plakettet kapták. A tanácskozás első napján egyebek között elhangzott: jelentős mérföldkőhöz érkezett a honismereti mozgalom, ugyanis ebben az évben ünnepli szervezetté válásának 25. évfordulóját. A negyedszázados múlt azt is jelzi, hogy képes volt a fennmaradásra, és az időnként szükséges megújulásra. Köszönhető mindez elsősorban annak a társadalmi aktívahálózatnak, amely öntevékenyen szolgálja a honismeret ügyét. A mozgalom — mint rámutattak — időközben beilleszkedett az egységes magyar közművelődésije. működési területe kibővült: a helytörténeti és néprajzi gyűjtés. kutatás mellé fokozatosan felzárkózott a krónikaírás, a munkásmozgalom és az ellenállási mozgalom kutatása, az üzem- és tsz-történet, a műemlékvédelem, az országjárás, a természet-, a környezetvédelem és a nemzetiségi honismeret. Kiemelték: a legutóbbi konferencia óta a mozgalom terebélyesedett, megőrizte önkéntességét, ugyanakkor az egyének és kisközösségek kezdeményezőkészsége hozzájárult ahhoz, hogy a honismereti tevékenység mindinkább közhasznúvá váljék, erősödjék tudományt és köz- művelődést segítő szerepe. A tudományok és a mozgalom együttes vállalkozásának eddigi legnagyobb teljesítménye az országos méretű földrajzinév-gyűjtés. Zala, Somogy, Tolna, Vas és Baranya megye földrajzi nevei már nyomtatásban is megjelentek, s megkezdődött ugyanez a munka Pest, Győr-Sopron és Nógrád megyében. A technikai fejlődés, termelési szerkezetváltás az ipari emlékvédelmi munkát is előtérbe helyezte. A régi technikai eszközök, berendezések felkutatását és mentését már valamennyi fő ipari ágazatban társadalmi aktívahálózat segíti. Hazánkban ma már csaknem 30 műszaki-ipartörténeti jellegű szakmúzeum létezik, amelyek a magyar ipari múlt és technika fejlődés- történetének forrásértékű gyűjteményei, a nemzeti műkincsállomány felbecsülhetetlen értékei. Jelentős számú lelkes lokálpatrióta, szocialista brigád vett részt a műemléki jelentőségű, illetve, értékű épületek felmérésében, és az ipari műemléki kataszter elkészítésében. A napjainkban működő tájmúzeumok alapjainak lerakásában js közreműködtek a társadalmi aktivisták. A tájmúzeumokhoz megannyi baráti kör szerveződött, tagjaik közreműködnek a gyűjtemények gazdagításában, megóvásában. A műemlékvédelem hasznára szépen gyarapodik a várbaráti körök, városszépítő egyesületek, múzeumba- fáti körök száma. A tanácskozáson elhangzott, hogy a honismeret művelését nagyban segítik a közgyűjtemények, a könyvtárak, a múzeumok, a levéltárak. A közgyűjtemények és a mozgalom egyik jelentős vállalkozása az országos és helyi pályázatok meghirdetése. Közöttük a legismertebb az országos néprajzi és nyelvjárásgyűjtő pályázat, amelyre 1981 és 1984 között csaknem 1300 pályamunka érkezett. A konferencián szó volt a honismereti szakkörökről is. Mint elmondták, jelenleg 850 ilyen kisközösség működik, nagyobb hányaduk az általános iskolákban, elenyésző viszont a számuk a felsőoktatási intézményekben. Ez arra figyelmeztet — hangoztatták a szakemberek —, hogy az alsófokú oktatási intézményekben megalapozott kutatómunkának nincs megfelelő folytatása. Noha több helyütt vannak már biztató kezdeményezések, mint a Győr-Sopron megyei egyetemisták, főiskolások évente ismétlődő nyári honismereti tábora, amely lehetőséget kínál a szakmai ismeret szerzésére, a múlt és a jelen összefüggéseinek feltárására. Megnyitó Békéscsabán, a nyomdaipari szakközépiskola aulájában Fetó: szőke Margit Megkezdődön az iskolai és munkahelyi felnőttnevelők békéscsabai akadémiája Mint arról lapunk szombati számában hírt adtunk, az iskolai és munkahelyi felnőttnevelők akadémiáját 1985. július 8-tól július 13-ig rendezik meg Békéscsabán. Az akadémiára több' mint 170-en jelentkeztek és érkeztek meg az iskolacentrumba, a tegnap délelőtti megnyitóra. A nyomdaipari szakközép- iskola aulájában Ráta Pál megyei felnőttoktatási vezető szakfelügyelő köszöntötte az akadémia részvevőit és a vendégeket, közöttük Knopp Andrást, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesét, Nagy Jenőt, a megyei pártbizottság titkárát, Szeljük Györgyöt, az SZMT titkárát, dr. Bakos Istvánnét, a Művelődési Minisztérium főosztályvezető-helyettesét, Csorna Gyulát, az OPI igazgatóját és Vámos Lászlót, a megyei tanács művelődési osztályának vezetőjét. Az akadémia programsorozatát ezután Szeljak György nyitotta meg. Beszélt a felnőttnevelés és -oktatás országos jelentőségéről, majd így folytatta: — Őszinte örömmel tapasztaltuk, hogy a rendező szervek várakozását meghaladó érdeklődés nyilvánult meg ebben az évben az akadémia iránt. Ez azt bizonyítja, hogy ma, amikor bizonyos fokú tartózkodás tapasztalható a felnőttoktatással szemben, az arra legilletékesebbek — mind az oktatásügyben, mind a munkahelyeken — fokozottabb felelősséget éreznek a felnőttoktatás elé tűzött feladatok folyamatos és állandóan fejlődő megoldásáért. A felnőttoktatás tömegeket átfogó intézményrendszerré fejlődött, szerves része a szocialista művelődésügynek, és nélkülözhetetlen funkciókat valósít meg társadalmunkban. * A megnyitó szavak után Knopp András tartott előadást A XIII. pártkongresz- szus ideológiai határozatai, különös tekintettel a közoktatásra és a közművelődésre címmel. Bevezetőben a kultúra ideológiai, tömegpolitikai -szerepét elemezte, majd arról beszélt, hogy a gazdasági és kulturális érdekek soha nem kerülhetnek ellentétbe, kiemelve, Hogy a felnőtt- oktatás a lakosság műveltséggyarapításában, a szakképzésben, a továbbképzésben változatlan jelentőséggel bír. Szünet után dr. Bakos Istvánná tartott előadást az oktatási törvényről, majd Csorna Gyula az iskolai és iskolán kívüli felnőttoktatás társadalmi szerepéről és művelődéspolitikai perspektíváiról fejtette ki gondolatait. Délután folytatódott a munka, este pedig az akadémia részvevői megtekintették' a Gyulai Várszínház előadását, Szabó György Kun László* szerelmei című történelmi drámáját. Ma a részvevők Mezőhegyesre utaznak, ahol a nevelési központban hallgatnak meg előadásokat, és megismerkednek az intézmény munkájával. (se) Nemzetközi szövetsejt-kémiai tanácskozás Debrecenben Több tudományos társaság megbízásából a Debreceni Orvostudományi Egyetem Anatómiai és Kórbonctani Intézete nemzetközi hisztokémiai (szövetsejt-kémiai) tudományos konferenciát rendez. A hétfői ünnepélyes megnyitón, az egyetem elméleti tömbjében, huszonegy országból több mint kétszáz kutató — kémikus és fizikus — vett részt. A háromnapos tanácskozás során hatvanhárom előadásban és hetvennégy poszter segítségévéi számolnak be a legújabb kutatási eredményekről. A konferencia tárgyát képező hisztokémia csupán néhány évtizedes múltra visz- szatekintő fiatal tudományág. A szövetek, sejtek és az azokat felépítő anyagok kimutatásával és mérésével foglalkozik. A hisztokémia színvonalas művelése csakis a biológusok, orvosok, kémikusok és fizikusok együttműködése révén lehetséges. A kémiai módszerek, valamint a vizsgáló- és mérőműszerek rohamos fejlődésének köszönhetően ma már egy-egy anyag milliomod grammját vagy annak tört részét is ki lehet mutatni a sejtekben.
