Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-08 / 158. szám
o 1985. július 8., hétfő \ Számítógépes adatfeldolgozás a megye ipari szövetkezeteiben __ Lapszél —:-----H atáreset Deres már a határ — legalábbis a nóta szerint, amiben e pillanatban lehet ugyan némi költői, sőt népköltői túlzás, de ha így haladunk, a végén még a nótának lesz igaza. Jó, elismerem, volt már ennél jobb nyarunk is, de azt ki merem jelenteni, hogy nem deres a határ! Ki merem jelenteni, mert nálunk a szókimondásért már rég nem jár deres. Ráadásul a határ tényleg nem deres, hanem gazdag. Egyrészt amiatt, mert a határőrök meg a vámőrök a határon halmozzák föl az elkobzott javakat. Másrészt a határ most aranyló búzamezőktől pompázik. Ekkora gazdagság láttán csak azt nem tudom fölfogni, hogy az Elmaradottság miért tartja ennyire tiszteletben a megyehatárokat? Talán félreértelmezte a sok év után most újra felhangzó Szózatot, miszerint „itt élned, halnod kell", és nem érti, hogy rá az utóbbi vonatkozik. Pedig ezt illetékes helyen ki is mondták rá. Persze az illetékesek jól tudják, hogy ebben a kérdésben meddig lehet elmenni, azaz, hogy hány lépés a határ, nehogy a végén ránksüssék: követelőd- zésünk határtalan. (Holott még el sem mentünk a végső határokig.) Nem szabad elfelejtenünk, hogy mindennek van határa, csak a zene nem ismer határokat, így azután nem csoda, hogy van olyan határ — a látóhatáron —, ahol legszívesebben még a magyar nótát is fü- löncsípnék, megmotoznák, pőrére vetkőztetnék, és vissza küldenék oda, ahonnan jött. Magyarázhatna szegény magyar nóta, hogy őt éppen ebben akarják megakadályozni. Ezzel csak olajat öntene a tűzre. Na persze ez határeset, mert, hogy egy népdalt hol énekeltek el legelőször, azt ugyanolyan nehéz lenne bizonyítani, mint azt, hogy a magyarság hétfő reggeltől — péntek reggelig építi a szocializmust, s aztán péntek reggeltől — vasárnap estig a határban piheni ki a társadalomépítés fáradalmait, avagy megfordítva van-e? Tévedés ne essék, ezt nem én kérdezem, hanem egy örök elégedetlen ismerősöm, aki mindig azon a határon van már, hogy fölrobban. Legutóbb a szombati piacon találtam ilyen állapotban, azt mondta, egy uborkaárusra mutatva: az előbb még 25- ért adta, most már 30-ért méri, úgy látszik, itt a határ a csillagos ég. Megpróbáltam megmagyarázni neki, hogy a zöldség meg a gyümölcs szabadáras, nem tiltott tehát a korábbi határ átlépése, de ha sokallja, vegyen egy kertet, és legyen zöldséggyümölcsből önellátó. Nekem rontott, azzal kezdte, hogy van kertje, azóta nincs nyugalma, ezért határkő az életében a kertvásárlás. Elmondott mindennek a kertszomszédjával együtt, akivel többéves perbe bonyolódott határkérdésekben. A vége az lett, hogy útlevél nélkül küldtük el egymást hetedhét határon túlra. Nagy szerencsémre, mert így nem késtem le a határidőt ' e cikkemnek a leadásával. Kőváry E. Péter A számítástechnika évről évre rohamosan fejlődik, ami megmutatkozik a technikai színvonal állandó emelkedésében, valamint a felhasználási kultúra, a számítástechnikai ismeretek fokozatos bővülésében. Lényeges szempont, hogy az egyes számítógéptípusok árai most már elérhető közelségbe kerültek, nemcsak a nagyvál-, lalatok, hanem a közép- nagyságú gazdálkodók, a szövetkezetek számára is. Bérbevett gépekkel A számítástechnika tárgyi feltételeinek a fejlődésével és a felhasználási le-, hetőségek fokozatos megismerésével párhuzamosan egyre több Békés megyei szövetkezetnél jelent meg a magasabb szintű számítás- technika alkalmazásának az igénye az adatfeldolgozás, valamint az egyes gazdálkodási részfolyamatok rendszei rezése terén. A megye ipari szövetkezeteiben a számítógépek elterjedése 1984-ben indult el nagyobb lendülettel. Számottevő fejlődést tett lehetővé a Novotrade RT gyakorlata, az, hogy megoldotta a számítógépek bérleti üzemeltetését. Az ilyen formán bérbe adott berendezések három év után a felhasználó tulajdonába mennek át és a bérleti díj nem terheli a fejlesztési alapot. Ez a megoldás ugyan nem olcsó, viszont íg'y több szövetkezet juthat hozzá a berendezésekhez. A bérbeadó a bérle-, ti idő alatt teljes garanciát vállal a berendezésekre. Ebben a konstrukcióban jelenleg 11 szövetkezetnél és a Kiszövnél üzemel Commodore 64 típusú személyi számítógép. „Házi" programokkal A szövetkezetek zöménél gyakorlatilag a berendezések megjelenésével párhuzamosan, illetve azt követően indult meg a gépkezelők képzése. Néhány szövetkezet rendelkezett csupán programozó szakemberekkel korábban, így többségüknél a megfelelő készséget mutató dolgozók tanfolyami képzésével teremtették meg a gépkezelés alapját. A kezelői tanfolyamok részben szövetkezeti szervezésben, részben Kiszöv-szervezésben zajlottak. A tanfolyamokon részt vevők 40 óra alatt szert tehettek az alapfokú számítástechnikai ismeretekre, illetve gyakorlatot szerezhettek a számítógépegységek kezeléséből. A számítógépek üzembe helyezését és a képzést követően szövetkezetenként differenciáltan indult meg a számítógépek gyakorlati alkalmazása. Indulásként a szövetkezetek kész program- csomagokat vásároltak, hogy azok közvetlen felhasználásával mielőbb látványos eredményt érhessenek el. Ez a megoldás — mint utólag kiderült — általában nem hozott kellő sikert, több okból. A programok vásárlásának az időpontjában — a számítógépek átvételekor — szerény felhasználási ismeretei voltak a szövetkezetek-- nek, így sok esetben nem szolgálták kellőképpen az adott helyi feladatok megoldását a megvásárolt programok. Ugyanakkor ezek a programok csak ritka kivétellel alkalmazhatók közvetlenül a felhasználóknál, azoknak a helyi feltételeket figyelembe vevő módosítása, adaptálása szükséges. Mindezek a tények arra ösztönözték a szövetkezeteket, hogy egyedi megbízások alapján egy-iegy konkrét feladat megoldására adjanak megbízást külső programkészítő szakembereknek. Emellett egyre nagyobb számban találhatók a saját dolgozók körében is programkészítésre vállalkozók. Az eddig eltelt időszak igazolta, hogy e két utóbbi megoldás hatékonyabb, mint a kész program- vásárlás, ugyanis a szövetkezetek szakemberei közvet-, lenül együttműködve a számítástechnikai szakemberekkel, jobb eredményeket érhetnek el. A számítógépek gyakorlati alkalmazása nagy ütemben, célratörően indult el a Szarvasi Vas-, Fémipari, az Orosházi Unior, a szarvasi Szirén és a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezetben. A többi, számítógépet vásárolt szövetkezetben is jelentősek a részeredmények, azonban összességében még nem sikerült a mindennapi, rendszeres használat. A számítógépek fő alkalmazási területei egyébként a termelésirányítás, anyaggazdálkodás, számlakészítés, elő- és utókalkuláció-készítés. adószámítás stb. Továbblépés előtt Az Orosházi Unior Szövetkezet a számítástechnikai szolgáltatást is elindította megyénkben. A szövetkezet vállalja a speciális és egyedi feladatok programjainak elkészítését, gyakorlati bevezetését, a programkezelők betanítását. Vállalkoznak csoportos tanfolyamok szervezésére is. Hosszabb távon tervezik a különböző számítógépegységek javítását, karbantartását. Ez irányú tevékenységükkel elsősorban a megye ipari szövetkezeteit kívánják segíteni. A számítástechnika alkalmazásának eddigi szakasza tehát az ipari szövetkezeteknél elsősorban a megismerést, a felhasználás lehetőséi geinek feltárását szolgálta. A kezdeti lépéseket az adat- feldolgozás, a .gazdasági folyamatok adatainak utólagos regisztrálása jelentette. A továbblépés — mint az már több szövetkezetnél is látható —, a bonyolultabb adatfeldolgozó rendszerek bevezetése. Ahhoz viszont, hogy ezt kialakíthassák, határozott, előre kidolgozott koncepciókra van szükség. A Kiszöv — segítve a szövetkezetek ez irányú előrelépését — rendszeresen alkalmat teremt a számítógépes szakemberek találkozására. a hasznos tapasztalatok átadására, a szakirányú továbbképzésre. * * ★ összességében megállapíthatjuk. hogy az ipari sző-, vetkezetek körében kellő intenzitással indult be a számítógépes rendszerek alkalmazása. A kezdeti, érthetően nagyobb lendület ugyan kissé mérséklődött, viszont a felhasználás iránya eltolódott az értékesebb, nagyobb figyelmet igénylő folyamatok rendszerezése felé. A számítástechnika következetes alkalmazása az ipari szövetkezetekben is gazdasági előnyökkel jár. Nővé Zoltán, a Kiszöv osztály vezet ő-helyettese szerint volt. aki több jogot vásárolt magánaké — Igen, a vonatkozó előírások erre lehetőséget adnak. A gyulai üdülőszövetkezetnél egy szövetkezeti tag maximum öt jogot vásárol-1 hat meg magának. — Mi abban az üzlet, ha valaki több üdülési jogra tesz szert? — Maga az üdülési jog ára valószínűleg évről évre emelkedni fog. Felfoghatjuk tehát úgy is, hogy valaki nem az OTP-be helyezi el a pénzét, hanem valamelyik üdülőszövetkezetben vásárol több üdülési jogot. Ezenkívül, ha nem veszi igénybe a vásárolt jogát, akkor azt az idegenforgalmi szerveken keresztül hasznosíthatja (ezt ■ a szövetkezetünk szervezi). * * * A gyulai üdülőszövetkezetet eredetileg 1984. december végén kellett volna átadni. Erre azonban nem került sor. Napjainkban még csak a műszaki átadás megkezdésénél tartunk. Egyszerűen nem találtak generál kivitelezőt. Az építkezés teljes lebonyolítását — 14 kivitelezővel — a szövetkezetnek kellett megszervezni. Az üdülőszövetkezethez kapcsolódó beruházások is elkészültek. A városi i tanács a Tiborc utca felől ’ászfaltutat. és közlekedési hidat épített. Ugyancsak elkészült a Part utca felőli gyaloghíd. A tervek szerint az első vendégeket szeptember 6-án fogadják. Az üdülőszövetkezet építésének második ütemét még a nyáron elkezdik. Napjainkban szervezik a tagságot, és készülnek az alapozási munkákra. A második ütemet 1987 szeptemberében tervezik átadni. * * * Ha a bevezetőben említett üdülőszövetkezetek elkészülnek, akkor egy országos láncolat alakul ki. Elképzelhető, hogy valamelyik üdülőszövetkezeti tag egyik évben Gyulán, a másikban például Zalakaroson vagy Hajdúszoboszlón nyaralhat. Az elgondolás tehát minden valószínűség szerint beváltja a hozzá fűzött reményeket. Legalábbis akkor, ha a ma még elfogadható „beugrók” összege nem emelkedik az egekig, az átlagos pénzű embereknek változatlanul elérhető lesz az üdülőszövetkezeti tagság. Lovász Sándor A gyulai üdülőszövetkezet az első vendégeket tervek szerint szeptember 6-án fogadja „Navigare necesse est” — azaz hajózni szükséges. Azt hiszem, nyugodt szívvel ráhúzhatjuk a latin mondást a nyaralásra is. Szabadon tehát: nyaralni, üdülni, pihenni, kikapcsolódni, lazítani stb. kell. Különben a nagy hajszában elkezdjük rontani a halálozási statisztikát. Persze leggyakrabban nem is az a kérdés, hogy kell, avagy nem kell nyaralni, hanem az: hogyan, miből és hol. Erre a választ kinek-kinek pénztárcája vastagsága adja meg. Amióta mi is utazó-nyaraló nép kezdünk lenni, egyre többet hallunk a nyaralások mind praktikusabb megszervezéséről. Jó néhány észszerű megoldás csak a közelmúltban honosodott meg hazánkban. Ezek egyike az üdülőszövetkezeti forma. A hetvenes évek közepén a Szövosz kezdeményezte az üdülőszövetkezetek — mint viszonylag olcsó, de kulturált üdülési forma — létrehozását. A cél az volt, hogy a kis pénzű embereknek is elérhető közelségbe kerüljön a nyaralás. Az üdülőszövetkezet lényegét a következőképpen lehet röviden összefoglalni: egy bizonyos ösz- szeg befizetésével üdülési jogot vásárolhatunk magunknak évente meghatározott időtartalomra. (Általában ez négy hét, amit legtöbb üdülőszövetkezetben két részletben — fő- és utószezonban — lehet igénybe venni.) Az egyszer befektetett pénzen vett jog egy életre szól. Elidegeníthető, örökölhető vagy átruházható. Az első magyarországi üdülőszövetkezet 1981-ben kezdte meg működését Bükfürdőn. Üdülőszövetkezet üzemel Hévízen, napjainkban pedig üdülőszövetkezet épül Zalakaroson és Gyulán. Üdülőszövetkezetet szerveznek Szegeden és Hajdúszoboszlón. A gyulai üdülőszövetkezet első lépéseiről Serb József, a lakás- és üdülőszövetkezet elnöke mondja a következőiket: — Az országos kezdeményezés alapján a Mészöv és a Gyulai Városi Tanács vezetői elhatározták, hogy igény esetén támogatják egy üdülőszövetkezet létrehozását. A szervező bizottság 1980-ban alakult meg. Az úgynevezett szőlőskertekben találtak megfelelő telkeket. Megrendelték az épületek tanulmánytervét. Az előkészít letek előrehaladtával 1981 áprilisában, az akkori Ifjúsági Lakásszövetkezet tevékenységét kibővítették az üdülőszövetkezet építésével, illetve annak megszervezésével. Létrejött a lakás- és üdülőszövetkezet. Ekkor választottak meg engem a szövetkezet elnökévé. A szervező bizottság majdnem az egész ország területén folytatott felmérést az igények pontosítására. Sok Fotó: Béla Ottó volt a jelentkező, egyértelművé vált, hogy érdemes elkezdeni a tagszervezést. Az építés tervdokumentációja ’82 márciusában készült el. Ekkor már tudták, hogy 276 üdülőegység épül fel Gyulán három ütemben, ami három épületcsoportot jelent. Az alakuló ülést 280 taggal tartották, de 1983 decemberében már 887 tagúk volt. Elkezdődhetett az építkezés. Az első ütem beruházási költsége 61.7 millió forint. Ebből 92 üdülőegység épül fel. Az egyszobásak 59 ezer 700 forintba, a másfél szobásak 79 ezer 700 _ forintba kerülnek egy tagra számítva. A számításból kiderül, hogy egy üdülőegység tíz szövetkezeti tag befizetéséből épülhet fel. — Kilencszázhúsz üdülőszövetkezeti tag helyett nyolcszáznyolcvanhét fizethette be az induláshoz szükséges 25—30 ezer forint előleget, illetve két részletben a fentmaradó összeget. Ezek
