Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-31 / 178. szám
1985. július 31., szerda o l3H;iUfcfiTcl A Dobozi Petőfi Tsz silókukoricáját öntözik éjjel-nappal Turbómat 90 típusú berendezéssel Fotó: Fazekas László Lánc-lánc, hűtolánc A bevásárlószatyorból otthon rendszerint azonnal a hűtőszekrénybe kerül a tej, vaj, tejföl. A háztartásokat hűségesen szolgáló fridzsider tulajdonképpen az úgynevezett hűtőlánc utolsó szeme. Ha ez a lánc ép, jól kapcsolódnak egymásba a szemek,. — nos akkor nincs mérgelő- dés a megsavanyodott tej, a romlásnak induló tejföl, túró miatt. Most, amikor 30 fok körül, sőt a fölött mutat a hőmérő, különösen időszerű a kérdés, amelyet több tejüzemnek is feltettünk: tapasztalatuk szerint milyen ez a bizonyos hűtőlánc? A Hajdú Megyei Tejipari Vállalat gyopárhalmi tejüzemében Szűcs Lajos üzemvezetőt kérdezzük. Ez az üzem egyébként Orosházát, Nagyszénást. Gádorost és Kardoskutat látja el tejjel és tejtermékkel, miután ugyanebből a körzetből felvásárolta a tejet. — A tsz-ekben fél órán belül 4-6 fokra hűtik az árut, a beérkező kocsikban sem melegebb 10 foknál, ugyanis rövidek a távolságok. Az áruszállítást pedig termoszkocsival végezzük — sorolja az üzemvezető. — Számottevő tételben a jelenlegi nagy meleg ellenére sem érkezett vissza megsavanyodott áru. A gyenge pont egyébként ebben a hűtőláncban — ami szerintem jó közepes — a hajnali lerakodás és az üzletnyitás közötti idő. Hasonló a véleménye a Gyulai Tejporgyár igazgatójának, Höfler • Pálnak is. Napi 230—235 ezer liter tejet vásárolnak fel, ami a nagy meleg ellenére jó minőségben érkezik a gyárba- A hajnalban kiszállított romlékony áru azonban egy-két órát — attól függően, hogy mikor nyit a bolt — az üzlet előtt tölt, itt tehát megszakad a hűtőlánc. — Az utóbbi időben javult a kereskedelem hűtőkapacitása — így az igazgató —, az idén egyébként mi is ,adtunk, persze bizonyos feltételekkel, ,50 db hűtőládát különböző élelmiszerüzleteknek saját termékeink tárolására. Szeghalmon a Sárréti Tej Közös Vállalat igazgatója, Kutyik Mátyás szintén a hajnali áruszállítástól az üzletnyitásig eltelt időt említi, mint a hűtőlánc gyenge pontját. A tejipar pedig kénytelen már éjjel fél 1-kor megkezdeni a terítést, hiszen naponta 970 üzletbe viszik az árut. majd napközben a nagyobb városokban rríég egyszer szállítanak. Komolyabb panasz eddig nem fordult elő. A szeghalmiak is biztosítanak hűtőládákat, főképpen sütőipari boltoknak és a nagyobb Áfész-egységek- nek. Persze hiába a hűtő, ha nyomban nyitáskor nem ide teszik a kényes árut, hanem a ládákból azonnal árulják, és majd csak később ^maradék kerül a hidegre.'.*. A Nagybánhegyesi Zalka Tsz tejüzemében Tátrai László gyártástechnológus szerint napi 75 ezer liter tej érkezik a gazdaságokból. Az árut feldolgozás után termoszkocsi szállítja Mezőko- vácsházára, Tótkomlósrá, Medgyesegyházára, sőt tejet Orosházára is visznek. Megítélése szerint a kereskedelemben még mindig kicsi a hűtőkapacitás, főképpen a kisebb települések üzleteiben lenne szükség több hűtőre. Megsavanyodott tejet, tejterméket számottevő mennyiségben itt sem szállítottak vissza. Mindent egybevetve, tehát kedvező a kép. Reméljük, bármeddig tart is a kánikula, a hűtőlánc legalább eny- nyire erős marad. T. I. Zöldség-gyümölcsszárító társulás Mikercoop (mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi együttműködés) néven gazdasági társulást alakított a Zöldért Somogy megyei vállalata és a Bátai November 7. Termelőszövetkezet. A szerződés értelmében a termelőszövetkezet egyik, eddig kihasználatlanul álló gazdasági épületében zöldség-gyümölcsszárítót és aszalóüzemet szerelnek fel. Kaportól a legkülönbözőbb gyümölcsökig szinte mindent szárítanak, aszalnak, évente mintegy huszonöt—harminc miliő forint értékben. Az üzemet a környék gazdaságai és a bátai termelőszövetkezet látja el alapanyagokkal. Magas fehérjetartalmú takarmánynövény A magas színvonalú állat- tenyésztésben mind nagyobb szükség van a takarmány-fehérjére. Régebben viszonylag nagy területen foglalkoztak a lóbabbal, ezzel a fehérjében gazdag növénnyel, amely azonban fokozatosan kiszorult a nagyüzemekből, mivel hiányzott a kellő fajtaválaszték. A lóbab lassan a hozamokban is elmaradt a többi növény mögött. Termesztését az utóbbi időben viszont mindinkább fölkarolnák, ám továbbra is szűkös a fajtaválaszték, és így igazából a termelés egy helyben topog. A helyzeten sokat javíthat a kisvárdai kutatók — a Vetőmag Vállalat ottani állomása szakembereinek — új fajtája, a Kisvárdai 25- ös, amely szigorú ellenőrzések után kerülhetett köztermesztésbe. Ez az összehasonlító fajtákhoz képest előnyben van azzal, hogy a talaj és éghajlati szélsőségekre kevésbé érzékeny. Keresett lesz azért is, mivel a kis- magvú fajták csoportjához tartozik;'ebben az „osztályban” hazánkban alig kapható vetőmag, behozatalra ugyanis csak korlátozott mennyiségben van lehetőség. A termény fehérjetartalma igen magas, és így a takarmány egyik fontos alkotórésze lehet. Szaporítása megkezdődött: az elmúlt években 100 hektárra került e növény. Hektáronkénti nyers termése mintegy 3600 kilogramm volt, ez volt a szaporításban szereplő fajták között a legmagasabb érték. Globális egyensúly — feszültségekkel Pályakezdő fiatalok elhelyezkedési lehetőségei Békés megyében is minden esztendőben felméri a megyei tanács munkaügyi osztálya a különböző oktatási intézményekben végzők és a felkínált munkahelyek arányát. Az elhelyezkedési lehetőségekről Tóth Edit közgazdász készített elemzést, melynek fontosabb megállapításait gyűjtöttük ősze. Megyénk oktatási intézményéiben az 1984—85-ös tanévben több mint 10 ezren fejezték be tanulmányaikat. Ez a szám az előző évit jelentősen meghaladja, minden iskolatípusban több a végzős. (A legnagyobb részarányt az altalános iskolát befejezők képviselik, ők 5 ezer 500-an vannak. Közülük csupán 180-an szeretnének azonnal munkába állni.) A megnövekedett létszámú pályakezdőnek a munkaügyi osztályra beérkezett adatok alapján az előző esztendeihez hasonló mennyiségű munkahelyet tudnak felajánlani. Együttesen a munkahelykínálat meghaladja az elhelyezkedni szándékozók számát, azonban ez nem jelenti azt, hogy a munkába állás zökkenőmentes lesz, egyes képzettségi csoportokban komoly gondok várhatók. o A szakképzetlenek elhelyezkedési lehetősége némileg csökkent, míg például 1984-ben 407 segédmunkást kerestek, 1985-ben csupán 187-et. Igen jelentős azonban a kereslet az olyan segéd-, illetve betanított munkások iránt, akik általános iskolát végeztek, összesen, a középiskolából lemorzsolódottak- kal együtt, 650—700 ezek száma, részükre mintegy ezer munkahelyet ajánlottak fel. A legtöbb állást a MÁV kínált, sok pályamunkást, váltókezelőt, kocsirendezőt stb. keresnek, igen magas keresetekkel, 3 ezer és 6 ezer 500 forint között. A Szegedi Postaigazgatóság szintén a megye egész területén keres kézbesítőket, 2700—3500 forint közötti fizetéssel. Az Orosházj Kő- olajkutató Vállalat betanított munkásokat, segédmunkásokat vár, a kedvezőtlen munkakörülmények miatt 5-6 ezer forintos átlagfizetéssel. Az építőipari vállalatok szakképzetlen munkaerőigénye jelentősen csökkent. A lányoknak főként textilipari üzemek kínálnak munkahelyeket, mindössze 2000—3500 forintos fizetéssel. A gyógypedagógiai intézményekben végzőknek várhatóan elhelyezkedési nehézségeik lesznek. Az eddig igen gyakran, csupán szociális okokból történő foglalkoztatás a szabályozók módosulása miatt egyre csökken. A gimnáziumot végzettek iránti igény sajnos minden évben igen alacsony. Az idén mintegy 80 nem fizikai munkakört ajánlanak, ezek zöme inkább közgazdasági végzettséget feltételez. Például a Magyar Nemzeti Bank keres számlakezelőket, az OTP betétszámfejtőket, 2600—3000 forintos fizetéssel. Fizikai munkakörökben a konzervgyárnak van jelentős igénye, mintegy 40 pályakezdőt venne fel 2800 forintos fizetéssel, akiket később szakmunkásokká képeznek. o A szakképzettek elhelyezkedése általában egyszerűbb, mint az előbbi csoportoké, azonban néhány szakon a túlképzés jelei mutatkoznak. A szakközépiskolákban vég- zeiteKnen munKatielyet kínálnak az idén a gazdálkodó egységek. A végzősök számához viszonyítva a legtöbb munkahely a postaforgalmi szakosok számára van. A fizetés 3000—3700 forint között mozog. Nem lesz gondja az egészségügyi szak- középiskolában tanulóknak sem. Itt inkább az jelent veszélyt, hogy sokan nem vállalják a három műszakos, ágy melletti munkát és a fizetés is elég alacsony, 2300—2700 forint. A közgazdasági és kereskedelm; szakon végzetteknek mindegyike talál képzettségének megfelelő munkát, átlagosan 2600 és 3200 forint fizetés mellett. Minimális igény érkezett be viszont növényvédő szakosok iránt. A felajánlott keresetek ugyan kedvezőek, 3300—4000 forint, de a munkahely kevés. A szakmunkás képzési célú szakközépiskolákban tanulóknak 64 munkahelyet ajánlottak. Itt a zöldségtermelő és a nyomdaipari szakmákat kelj kiemelni, mert mindkét területen előreláthatóan pályamódosításra kényszerülnek a fiatalok, a megyében végzettségüknek megfelelő munkahelyet nemigen találnak. Ez már évek óta jellemző gond. A szakmunkásképzőkben mintegy 2100 tanuló fejezte be tanulmányait, számukra 2271 állást ajánlottak fel. Az elhelyezkedés minden esztendőben e fiatalok között a legzökkenőmentesebb, hiszen ők már a tanulás ideje alatt, a gyakorlatuk során közvetlen kapcsolatba kerültek a leendő munkahelyükkel, amit nem egyszer tanulmányi szerződés is „szentesít”. Az élelmiszergazdasági szakmákban jelentős a munkaerőhiány. az állattenyésztő és növénytermesztő szakmákban pedig a kedvezőtlen munkakörülmények miatt magasak, 4 ezer forint körüliek a fizetések. Más területeken is tapasztalható nagyfokú munkaerőhiány. Például a 9 végzős hegesztő 70, egy marós 13 munkahely, 68 villanyszerelő 105, a lányoknál pedig a 205 nőiruha-készítő 309 munkahely között válogathat. Egyes szakmákban a munkaerő- igény alatta marad a kínálatnak, ilyen például az autószerelő, a rádió-tv-műsze- rész, az elektronikai műszerész, a bútorasztalos szakma. Meg kell jegyeznünk azoiiOrtn, iiogy az eiemzes a munkáltatóktól beérkező adatokra épül, amennyiben ezek pontatlanok, hiányosak, úgy a levont következtetés sem megbízható, összességében véve viszont a tendenciák megfelelnek a valóságnak. Jelenleg nem megoldott 22 frissen végzett fodrásztanuló elhelyezkedése. A szolgáltató szövetkezet, mely a KIOSZ- on kívül az egyetlen felvevő, nem jelzett igényt. Ezek a fiatalok vagy pályaelhagyáse ra kényszerülnek, vagy kisebb településekre ingázva vállalnak munkát. Az ipari szakmacsoportban a keresetek többnyire 2500 és 3800 forint között alakulnak. Az utóbbi időszakban az építőiparban létsizámcsökke- nés figyelhető meg, ám a szakmunkások iránti igény nam mérséklődött. Különösen nagy a munkaerőszükséglet az ács-állványozó, a kőműves és a bádogos szakmákban. o A felsőfokú végzettségűek iránt évek óta nagy és kielégítetlen a kereslet. Megyénkben csupán két felsőoktatási intézmény van, mindkettő Szarvason. Az óvónőképzőben és a DATE Öntözési és Meliorációs Főiskolai Karán évente mintegy 200-an végeznek. Közülük átlagosan 50-en maradnak a megyében. Békés megye állandó népességéből évről évre körülbelül 400-an szereznek diplomát, a felsőfokú végzetség iránti igény ennél lényegesen nagyobb, több mint 500 a felkínált álláshely. Kiemelkedően nagy a pedagógusok iránti kereslet, összesen 237 munkahely várja őket, ezen belül 20 óvónő, 63 tanító, 105 általános; iskolai, és 42 középiskolai tanárnak tudnának munkát adni. A kezdő fizetés általában 3500—4500 forint. Műszaki munkakörökbe 82 diplomást keresnek, gyártmányfejlesztőknek, technológusoknak, művezetőknek várják őket, 3500 és 5000 forintos kereseti lehetőséggel. A gazdasági végzettségűeknél többnyire elemző közgazdászt, üzemgazdászt és szervezőt keresnek, 3800—4500 forint közötti fizetéssel. Továbbra is sok, mintegy 85 pályakezdő agrárszakember számára kínálnak munkát, leggyakrabban növény- termesztő, illetve állattenyésztő ágazatvezetői munkakörbe, de sok növényvédő mérnököt is keresnek. A felajánlott keresetek itt a legmagasabbak, az alsó határ 4 ezer forint, az átlag megközelíti az 5 ezret, és; több termelőszövetkezet lakással várja a fiatal szakembert. Az egészségügyi végzettségűek közül az idén jelentős a gyógyszerészek iránti igény, ők egységesen 3 ezer 900 forintos fizetéssel kezdenek. A kórházi orvosok kezdőbére is e körül mozog. Szatmári Ilona Szabályos lucernahengereket „pottyant”* szabályos időközönként a körbálázógép a Sarkadi Lenin Tsz lucernásában Fotó: Fazekas László
