Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-30 / 177. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. JÚLIUS 30., KEDD Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM XII MOCKBA 1985 A helsinki tanácskozás évfordulójának jegyében Antiimperialista szolidaritási nap a XII. VIT-en A nagygyűlés magyar szónoka az enyhülésről Európa békéje, az enyhülés, az együttműködés mellett tettek hitet a világifjúsági találkozónak azok a fiatal résztvevői, akik hétfőn délután jelen voltak a moszkvai olimpiai sportkombinát előtt megrendezett nagygyűlésen. A helsinki tanácskozás évfordulójának jegyében megtartott rendezvény résztvevői síkraszálltak a leszerelésért, az atomfegyvermentes övezetek létesítéséért és Európa megszabadításáért az atomfegyverektől. A nagygyűlés magyar szónoka, Bulla Miklós, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja felszólalásában Hangsúlyozta, hogy Európa napjainkban is sajátos szerepet játszik a világ- • politikában, a nemzetközi folyamatokban. A két világ- rendszer itt, a földrész közepén közvetlenül határos egymással. Egy európai fegyveres konfliktus elkerülhetetlenül világháborúvá szélesedne. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy az enyhülés is itt Európában bontakozott ki legteljesebben. A hetvenes évek enyhülésének legnagyobb hiányossága minden bizonnyal az volt, hogy nem sikerült kiterjeszteni katonai területre. A nemzetközi és európai fe1 szükségek legfontosabb okának az Egyesült Államok erőfölényre törekvő politikáját tartjuk, amely a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök nyugat-európai telepítésével kontinensünket közvetlenül is fenyegeti. A fegyverkezés hatalmas anyagi és szellemi erőforrásokat von el. Ezeket az ifjúság helyzetének .javítására lehetne fordítani. A jelenlegi helyzetben az egész világ fiataljainak legfontosabb feladata a béke megőrzése, az ehhez szükséges összefogást pedig a XII. világifjúsági és diáktalálkozó i$ hivatott szolgálni. A magyar ifjúság a jövőben is a cselekvő ösz- szefogás részese marad — hangsúlyozta a nagygyűlés magyar szónoka. A Nicaraguával vállalt szolidaritást és a nicaraguai forradalmat éltető, az Egyesült Államok közép-amerikai politikáját elítélő feliratokkal vonultak a fiatalok az antiimperialista szolidaritási nap központi rendezvényére, a Gorkij parkba. A nagygyűlés szónokai rámutattak, hogy az antiimperialista szolidaritás fontos eleme a fesztiválmozgalomnak. A VIT előkészítése során a fiatalok világszerte részt vettek az ilyen tartalmú rendezvényeken. Emlékeztettek, hogy különösen fontos a forradalmi Nicaraguával vállalt szolidaritás. Felszólalt a nagygyűlésen Viktor Misin, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára is, aki rámutatott: rágalom a nyugati sajtónak az az állítása, hogy a nicaraguai forradalom a Szovjetunió és Kuba felforgató te-, vékenységének eredménye. A Szovjetunió és a többi szocialista országok határozottan elutasítják a forradalom exportját. A Komszomol KB első titkára ugyanakkor hangsúlyozta: Nicaragua nincs egyedül harcában, vele van a Szovjetunió, az egész haladó emberiség. A VIT résztvevői hétfőn külön nagygyűlésen fejezték ki szolidaritásukat Ázsia népeinek az imperialista beavatkozás politikája ellen vívott harcával. Felemelték szavukat az újabb katonai szövetségek létrehozásával szemben és a már meglevők feloszlatásáért. Támogatásukról biztosították azt a harcot, amelyet Ázsia népei vívnak a reakciós erők és a neokolonializmus ellen, nemzeti felszabadulásukért, ön-j rendelkezésükért, szuverenitásukért. Az Afrika népeivel vállalt szolidaritás nagygyűlésének résztvevői elítélték a gyarmati rendszer maradványainak fenntartását a fekete kontinensen, s azokat a tőkés országokat, amelyek az újgyarmatosítás politikájával kívánják uralmuk alá hajtani Afrika országait. Tiltakoztak a dél-,afrikai rezsim faji megkülönböztető politikája ellen, síkraszálltak Namíbia és Dél-Afrika népének függetlenségéért. A Gorkij parkban annak a harcnak a támogatása mellett tettek hitet a fiatalok, amelyet Latin-Amerika és a karibi térség országai vívnak a népelnyomó rezsimek ellen. A közel-keleti szolidaritási nagygyűlés résztvevői köve-i telték az Izrael által megszállva tartott arab területek felszabadulását. Hangsúlyozták: maradéktalanul biztosítani kell a palesztin nép elidegeníthetetlen jogainak érvényesülését. Lapunk munkatársai jelentik Moszkvából — Divatok ellen — mondta Berecz János — nem védekezünk. Azok maguktól elmúlnak. Egy nyugati tánc vagy együttes ellen pedig nem fogunk harcot hirdetni. A káros nyugati hatás ellen védekezni elsősorban saját nemzeti kultúránk megbecsülésével lehet. Másodszor: a baráti országok kultúrájával, értékeikkel kell jobban megismerkedni. E téren még sok a tennivaló. Az elért eredményekkel, további kapcsolatokkal mindannyian csak gazdagodhatunk — fejezte be válaszát Berecz János. (Folytatás a 3. oldalon) — Magyarország a termelésének 50 százalékát külföldön kell hogy értékesítse. Ebből természetesen következik, hogy nemcsak gazdaságilag vagyunk nyitott ország. Hazánkban nincs olyan település, ahol a magyar tévé mellett legalább két külföldi adást ne lehetne fogni, Évente 12—16 millió külföldi fordul meg nálunk, és 4 és fél millió magyar látogat külföldre, ebből félmillió utazik nyugatra. Propagandánk csak akkor lehet eredményes, ha népünkkel sikerül megismertetni a marxizmus—leninizmus elveit, pártunk politikáját, célkitűzéseit, és megismertetni barátaink életét. Magyarországon egy szűk csoport ellenzéknek nevezi magát. Mögöttük nincs társadalmi háttér. Fesztiváli hangulat a Puerto Rico-iakkal nek arról, hogy hazánkban mennyien valjásosak — kezdte válaszát Berecz János —, hiszen nálunk semmilyen kérdőíven pem kell feltüntetni, hogy valaki hí- vő-e vagy sem. Elvünk az, hogy az állampolgár akár hívő, akár nem, vegyen részt a szocializmus építésében. Ezt az egyház elfogadta, támogatja. Kapcsolatunk az egyházzal jó. Volt, akj az iránt érdeklődött, a nyugati ideológia hatása nem veszélyezteti-e a fiatalok gondolkodásmódját. (A kérdező elsősorban a nyugati filmekre, együttesekre gondolt.) Fórum a magyar klubban _ Tegnap délután a magyar- klubban Berecz János politikai fórumot tartott. Az MSZMP KB titkára először röviden összegezte hazánk elmúlt 40 évét. Lényegre törő, önkritikus, közvetlen szavait a hallgatóság nagy figyelemmel kísérte. Berecz János ezután kérdésekre válaszolt. A megjelentek érdeklődése érintette a gazdasági reformintézkedéseinket, s a közelmúltban lezajlott választásokat. A legtöbben azonban a hazánkban folyó ideológiai munkáról kérdeztek. Berecz János elmondta: Egyetlen igazi veszély van: a nacionalizmus. A magyarság egyharmada határainkon túl, külföldön él. Mindenki érzékeny a határainkon túl élő magyarok helyzetére. Ám minden nacionalista túlkapás ellen fel kell lépnünk. Küzdelmünk alapja,. hogy tisztán kell látni történelmünket, jelenlegi önmagunkat és feladatainkat. Egy másik kérdés az egyházak helyzetével foglalkozott. — Pontos adataink nincseA Szovjetunió beszünteti az atomfegyver-kísérleteket Mihail Gorbacsov nyilatkozata Az alábbiakban teljes szövegben ismertetjük Mihail Gor- bacsovnak, az SZKP KB főtitkárának nyilatkozatát. — A folytatódó atomfegyverkezési hajsza óriási veszély az egész világ civilizációjának jövőjére nézve, fokozza a nemzetközi feszültséget, növeli a háborús veszélyt, s hatalmas szellemi és anyagi erőforrásoktól fosztja meg az alkotó munkát. A Szovjetunió az atomkorszak kezdetétől fogva következetesen és erélyesen harcol a nukleáris fegyverek felhalmozásának megszüntetéséért, a katonai vetélkedés megfékezéséért, valamint az államok közötti bizalom és békés együttműködés megerősítéséért. Ennek van alárendelve az a rendkívül kiterjedt tevékenység, amelyet a Szovjetunió az ENSZ-ben, a fegyverzetkorlátozás és -csökkentés kérdéseivel kapcsolatos több oldalú és kétoldalú tárgyalásokon fejt ki. A Szovjetunió nem törekszik katonai fölényre: amellett van, hogy minél alacsonyabb szinten és kölcsönösségi alapon fennmaradjon a katonai erőegyensúly. Meggyőződésünk szerint az összes atomfegyver-kísérlet beszüntetése jelentősen hozzájárulhatna a hadászati stabilitás és a világbéke megszilárdításához. Tudvalevő ugyanis, hogy e kísérletek során új, az eddiginél még veszedelmesebb tömegpusztító fegyverfajtákat és -típusokat dolgoznak ki és korszerűsítenek. A Szovjetunió annak érdekében, hogy létrejöjjenek a kedvező feltételek az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltásáról szóló nemzetközi szerződés megkötéséhez, több ízben javasolta az atomfegyverekkel rendelkező államoknak, hogy kölcsönösen egyeztetett időponttól kezdve hirdessenek moratóriumot minden atomfegyver-kísérletre. Sajnos, eddig még nem sikerült megtenni ezt a fontos lépést. Attól a törekvéstől vezérelve, hogy véget vessenek az atomfegyver-felhalmozás veszedelmes versenyének, és hogy példát mutasson, a Szovjetunió úgy döntött, hogy augusztus 6-tól egyoldalúan beszüntet minden atomfegyver-kísérletet. Felhívjuk az Egyesült Államok kormányát, hogy ugyanettől az időponttól, vagyis a hirosimai tragédia napjától számítva ugyancsak szüntesse be atomfegyver-kísérleteit. A szovjet moratórium 1986. január 1-ig szól, de továbbra is érvényben marad, ha az Egyesült Államok lemond az atomfegyver-kísérletek folytatásáról. Kétségtelen, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok az összes atomfegyver-kísérletre kiterjedő kölcsönös moratóriuma jó példát mutatna más atomhatalmak számára is. A Szovjetunió elvárja, hogy az Egyesült Államok pozitívan reagál, és beszünteti atomfegyver-kísérleteit. Ez megfelelne minden nép várakozásainak és reményeinek. Sajtótájékoztató a repülőtéren Várkonyi Péter Helsinkibe érkezett Hétfőn délután megérkezett Helsinkibe Várkonyi Péter külügyminiszter, hogy részt vegyen a helsinki záróokmány aláírásának tizedik évfordulójával kapcsolatos megemlékezésen. A finn főváros repülőterén Várkonyi Pétert finn kollégája, Paavo Vayrynen fogadta. Magyar részről jelen volt Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság helsinki nagykövete és a helsinki magyar kolónia számos tagja. Á repülőtéren megtartott rögtönzött sajtóértekezleten Várkonyi Péter kifejezésre juttatta a magyar kormánynak azt a reményét, hogy a helsinki találkozó, amelyen a záróokmány aláíró országai kivétel nélkül magas szinten képviseltetik magukat, új. lendületet ad majd az európai enyhülésnek. Rövid nyilatkozatában a magyar külügyminiszter mindenekelőtt köszönetét mondott Finnországnak és népének mindazért, amit az európai biztonsági folyamat érdekében tesz, s a kedden kezdődő találkozót fontos eseményként jellemezte Európa politikai életében. Rámutatott: a Magyar Nép- köztársaság kormánya és népe fenntartás nélkül támogatja ma is a helsinki európai biztonsági és együt- működési konferencia záróokmányában foglaltakat, s a maga részéről maradéktalanul betartja a záróokmány előírásait. Különösen fontosnak tartja a záróokmánynak a biztonság és a bizalom erődítésére vonatkozó előírásait, s azok betartását a mostani időszakban, amikor a nemzetközi helyzet egyáltalában nem mondható problémamentesnek. Finn újságíróknak az európai szocialista országok szerepére vonatkozó kérdéseire válaszolva a külügyminiszter rámutatott: nincs különbség a helsinki záróokmány aláírói között abban a tekintetben, hogy kivétel nélkül minden európai ország felelősséggel tartozik a feszültség enyhítéséért a kontinensen. Magyarország vállalta ezt a szerepet és felelősséget a kezdet kezdetétől: áz 1969- ben elfogadott budapesti felhívás az egész helsinki folyamat kiindulópontjává vált. Á Magyar Népköztársaság a jövőben is be kívánja tölteni az európai biztonsági folyamat megőrzésében és erősítésében ráháruló szerepet, s minden lehetőséget ki fog használni a nemzetközi légkör javítására. A magyar külügyminiszter végezetül rámutatott: nem osztja azok nézeteit, akiknek számára a helsinki folyamat éreztette a maga jótékony hatását a kontinensen, s mindenekelőtt a kétoldalú kapcsolatok szférájában realizálódott. A mostani helsinki találkozó hivatott arra, hogy új impulzust adjon a földrész országainak közeledését célzó politikai törekvésekhez. (Képes összeállításunk Helsinki 10 évéről a 2. oldalon.) Átadta megbízólevelét a Szovjetunió új magyarországi nagykövete Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn fogadta Borisz Ivanovics Sztukalint, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége magyarországi rendkívüli és meghatalmazott ■nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásán jelen volt Roska István külügyminiszter-helyettes.
