Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-03 / 154. szám

1685. július 3., szerda Tudunk róla, de nem ismerjük n sokarcú nevelési tanácsadó NÉPÚJSÁG Téka Moldvay Győző: Eroica A Békéscsabai Nevelé­si Tanácsadó — mint a gyulai, békési, szarvasi és orosházi — azért van. hogy a 3-tól 18 éves ko­rú fiatalok pszichés jel­legű problémáinak le­küzdésében segítsen. Hi­vatalos megfogalmazás­ban ez így hangzik: „A nevelési tanácsadó a gyermekvédelemnek az oktatást, a nevelést, a gyermekek egészséges személyiségfejlesztését — döntően pszichológiai eszközökkel — segítő in­tézménye". A Békéscsabai Nevelést Tanácsadó a 2-es számú ál­talános iskola Luther utcai, régi épületében működik igen szűkös körülmények között. A két kis helyiség, amit birtokolnak, egyben vizsgáló, iroda, fogadószoba, szóval minden. Az évről év­re szaporodó munkát négy pedagógus, két gyógypedagó­gus,' két pszichológus és egy gyermekszakorvos látja el úgynevezett félállásban, il­letve részfoglalkozásban. Ta­lán ezért is nem örülnek a „reklámnak". A tanácsadó vezetője, Gregoritsné Tábori Anna és egyik pszichológu­sa, aki egyben a gyulai ne­velési tanácsadó vezetője, Rozsnyai Katalin próbál szerteágazó munkájukról ké­pet adni. — Kezdjük munkájuk leg­ismertebb részével, az isko­laérettségi vizsgálatokkal. — Talán ez az egyetlen tevékenységünk, amit az in­tézmények pontosan ismer­nek — mondja Rozsnyai Ka­talin. — Ott vagyunk min­den óvodában, de csak tájé­koztató jellegű feladatokat tudunk felvállalni. Gyulán, mivel csak 13 óvoda vari. ott az iskolaérettségi szűrő­vizsgálatot el tudjuk végezni. De Békéscsabán, ahol 24 ta­nácsi és 5 üzemi óvoda van, ott a megelőző, prevenciós tevékenység helyett csak tűzoltásra vállalkozhatunk. Pedig az igazság az, hogy már a középső csoportban Jxi kellene szűrnünk a pszichés zavarral vagy értelmi téren lassan fejlődő gyereket. Mert akkor még speciális fejlesz­téssel iskolaéretté lehetne tenni. — Békéscsabán — veszi át a szót Gregoritsné Tábori Anna —• évente 120—130 jel­lemzés érkezik hozzánk az óvodáktól. E jellemzések — az egységesség érdekében — kidolgozott szempontok alap­ján történnek! Ezek segítsé­gével szűrjük ki a testi fej­letlenség, az értelmi lemara­dás vagy a szociális éretlen­ség miatt iskolaéretlen gye­rekeket. Megvizsgáljuk, hogy csák lemaradásról vagy fo­gyatékosságról van-e szó. Mindezek után behívjuk a szülőt a gyerekkel. E talál­kozás először feszültségoldó beszélgetéssel kezdődik. — Végigkérdezzük a gye­rek fejlődését, neveltetését, életkörülményeit egészen a terhességtől az óvodás kő­iig — sorolja Rozsnyai Ka­talin a vizsgálat állomásait. — Ezután jönnek a csopor­tos vizsgalatok, majd az egyéni vizsgálat, amely két­személyes helyzetben törté­nik, s ahol elsősorban ér­telmi képességre utaló fel­adatokat oldanak meg a gye­rekek. Természetesen. köz­ben az orvosi vizsgálatra is sor kerül. Aztán összeülünk, és közösen megbeszéljük a. ta­pasztalatokat. Mi lenne a gyerek számára a legjobb, s hogy viszonyul a család a gyermek problémájához, be­iskolázásához. Az eredményt megbeszéljük a szülővel. Ilyenkor az a gondunk — tárja szét a kezét a tanács­adó vezetője —, hogy kevés liely van a korrekciós osztá­lyokban. Mindig töprengünk, újra és újra ki kell hagy­junk valakit, mert csak a leginkább rászorulók juthat­nak be. — Gyulán mindössze egy korrekciós osztály van, amelynek legnagyobb létszá­ma 15 lehet! — veti közbe Rozsnyai Katalin. — A szülők kicsit ódzkod­nak a korrekciós osztályok­tól. Sokan összekeverik a kisegítő iskolával. Ügy ér­zem, most jó alkalom lenne a kettő közötti különbséget tisztázni . .. — A kisegítő iskolába kü­lönböző fokon értelmi fogya­tékos gyerekek járnak. A korrekciós osztályokba vi­szont olyanok, akik valami­lyen területen — értelmi vagy szociális téren, kisebb vagy nagyobb fokban — le vannak maradva, vagy na­gyon szórt a teljesítmény­szintjük. Ezekben az osztályokban ugyanaz a tananyag.'mint a normálban, csak kisebb kö­zösségben, nagyobb gondos­kodás mellett tanulnak. To­vábbi gond viszont, hogy* ezek a lemaradások általában egy tanítási év alatt nem hozhatók be. — Iskolaérettségi ügyben a nevelési tanácsadónak, úgy tudom, csak javaslattevő jo­ga van. — Sajnos igen, s ezért gyakran a szülő nem fogadja meg a tanácsunkat, a gye­reket a normál osztályba erőlteti, s ezzel súlyosan árt a fejlődésének. Hiszen olyan követelmények elé állítja a gyereket, amit az képtelen tejesíteni. így aztán, már súlyosabb zavarokkal, né­hány hónap múlva eljut hozzánk a gyerek. Szeret­nék utalni rá, hogy a fogya­tékos gyerekek beiskolázásá­val a Békés Megyei Állandó _ Áthelyező Bizottság foglal­kozik, s nem mi. ahogy so­kan tévesen hiszik. — Holott még ez a tevé­kenységük a legismertebb. S mi van ezen túl? —• Még nem esett szó róla, hogy nemcsak iskolai beuta­lóval, de közvetlenül is for­dulhat hozzánk a szülő — mondja Gregoritsné. — Mi­lyen problémákkal? Hű, azt felsorolni is hoss'zú lenne. Például, ha tanulási nehéz­séget tapasztalnak, vagy nem tud koncentrálni, figyelni a gyerek, vagy az akarati élet zavarai jelenkeznek: szófo­gadatlanság rendetlenség, passzivitás, túlzott lustaság. Foglalkozunk még a vegeta­tív funkciók zavaraival is: ha bepisil a gyerek, gyak­ran hány, alvászavarral, fej­fájással küszködik. — Olvastam egy írásukról, amelyben igen komoly gond­ra hívják fel a figyelmet, a dyslexiára, s a fel nem is­meréséből származó követ­kezményekre. — Valóban azt tapasztal­juk. hogy egyre több a sú­lyos olvasászavarral küszkö­dő gyerek — kap a szón Rozsnyai Katalin. — Rajtuk csak speciálisan felkészült szakemberek tudnak segíte­ni, rendszeres és hosszantar­tó foglalkozással. Azért, mert számuk szaporodik, ége­tő szükség lenne a nevelési tanácsadókban legalább egy főállású logopédus-gyógype­dagógus szakemberre. Találkozásunkkor sok min­denről beszélgettünk még. Történeteket meséltek sike­res vizsgálatokról, amelynek középpontjában mindig a gyerek áll. de a gyermek személyiségzavarai mögött többnyire ott találják a hely­telen szülői magatartást, a családi konfliktusokat. A ne­velési tanácsadóban dolgozó szakemberek munkája, hiva­tása, éppen ezért, különösen nehéz. Mert szaktudásuk csak akkor kamatoztatható, ha a hozzájuk forduló szülők és gyermekek bizalmát meg­nyerték, ha gondjaikkal azo­nosulni tudnak. Eredménye­ikhez idő kell. valamint se­gítőtársak: a szülők, a kör­nyezet, az iskola megértő együttműködése. És azt sem hallgathatjuk el, hogy a je­lenleginél jobb tárgyi és sze­mélyi feltételek. Mert egyre nagyobb szükség van mun­kájukra. A Békéscsabai Városi Ta­nács igyekszik ezeken a fel­tételeken javítani. Reméljük, a forrásokat is megtalálják hozzá. Mert azt tudjuk, ta­pasztaljuk. hogy egyre több a gondoskodásukra, szakér­telmükre szoruló kis és nagy gyermek. B. Sajti Emese (Kotlán György életútja) Moldvay Győző kismo­nográfiájában elgondolkoz- tatóan reális képet bont ki előttünk Kohán György em­beri-művészi életút járói. Nem csak tényeket állapít, meg és értelmez, de ameny- nyire ez lehetséges, együtt halad személyiségvonásokkal és művészi adottságaiban is gyarapodó Kohán életútjá- val. Azzal a művésszel, aki­nek magyarságot és európai horizontot egybeolvasztó mű­vészetében az egykori Vi­harsarok mindennapi igaz­sága alapkőként van jelen. E kismonográfia annál is inkább figyelemreméltó ese­ménye a koháni életanyag feldolgozásának, mert az egyre gyarapodó Kohán-iro- dalom, az eddig megjelent tanulmányok felszabadulás előtti tevékenységével alig foglalkoznak. A szerző tol­lát ezúttal a Kohán György társaságában megélt esemé­nyek. továbbá egykori bará­tainak, sorstársainak visz- szaemlékezései táplálták. A festő barát életútja földkö­zeli. méginkább emberközeli történet: Kohán művészetét létéből és gondolkodásmód­jából fakadó „szükségszerű­ség" határozta meg. A te­hetsége. Képi tudósításain keresztül meggyőzően tudta érzékeltetni a lélek mélyén feszülő drámai erőket, me­lyek a külső világgal, a min­dennapi élettel való össze- ütköztetés pillanatában sommásodtak tudatosan le­egyszerűsített. de mindig egyensúlyban tartott képi igazsággá. Kohán György művészete nem megközelíthetetlen. Bár életében kiállításainak sike­re kiszámíthatatlan. Szak­mai ármánykodás, hivatalos meg nem értettség, „sikerin­zultus" nehezíti abban, hogy művészetének teljes hori­zontját (hozzáillőbben arcát írhatnánk inkább) megmu­tassa az áhított nagyközön­ségnek. Akik képeit szerették, még életében kimondták: „Min­den képe olyan, mint egy- egy levont konzekvencia." Engem a düh tart életben! nyilatkozta egy alkalommal a művész. Hozzátehetjük: sohasem önmagáért hábor­gott. Az emberi lét lehetőségei körülhatároltak. Kohán éle­tét az alkotó munka iránti feltétlen elkötelezettség ha­tározta meg. Moldvay Győ­ző a barát és tanú szerepé­nek' is megfelelt, mikor az elvitathatatlan valósággal azonosulva Kohán ifjúságá­tól a gyász bekövetkeztéig, haj fejezetben mély humá­numtól áthatott emberség­gel összefoglalta egy nagy művész pályaívét. A könyvet olvasva tágabb időhatárban a Gyulavári és Párizs közti utat is megjár­hatjuk. Ugyanis Picasso „a. forró szívű torreádor", s az „álomszövő" Chagall Pári­zsa 1931-ben újabb fiatal művészvándorral gyarapo­dott.. Kohán Györgynek a párizsi művészvilágban való megmártózása üres zsebbel, támaszt nyújtó barátok nél­kül kezdődött. Pedig a ko­rabeli Párizs az izmusok vi­lágában összefogódzó évtize­dek művészetet kínálta az éhező festőnek. A művészi látás örömét végül is konok kitartás kínjával-örömével és új barátok pártfogó se­gítségével sikerült alkotói élmén-nyé érlelnie. A szűkebb értelemben vett pályaív Gyula—Hódme­zővásárhely—Budapest kö­zött húzatott meg. A szerző által tiszteletreméltó igény­nyel megrajzolt koháni élet­kép valóban hiányt pótol. Annak ellenére, hogy Mold­vay Győző nem az életút teljes összefogására töreke­dett. Maga írja egy helyütt: e monográfiával a szakma adósságára figyelmeztet. Kohán szülőhely és Vá­sárhely közti „vándorlásá­nak" útjában fekvő Oroshá­za is jó néhány felderítésre érdemes kapcsolat emlékét őrzi. Talán a monográfia személyességét erősítette volna, ha a szerző a publi­kált anyagok közül Koszorús Oszkár értő gonddal váloga­tott összeállítását is kiak­názza. (Üj Aurora, 1979. 3. sz.) Annál is inkább, mivel az említett összeállítás az orosházi kapcsolatokra . való utalásokon túl. Kohánnak Bártfay Ibolyával hét éven keresztül (1940—1947) foly­tatott levelezéséből ad íze­lítőt. A több mint másfél- száz levél nem csak hű tü­körképe Kohán mindennap­jainak, de mai olvasásban egyre inkább irányadó do­kumentummá válik. Ezzel az /észrevétellel együtt örömmel vehetjük kézbe a kötetet, mert az ol­vasás élményén túl valami mást is kaphatunk belőle. .A megismerés örömét. Az elis­merés csúcsán sírba szállt művész születésének 75. év­fordulója táján megjelent kötet amennyiben lezárta, annyiban meg is nyitotta egy életműről szóló meditá­ció lehetőségét, (Megjelent a Hevesi Szemle gondozásában 1985.) Verasztó Antal Vizsgálat közben Gregoritsné Tábori Anna Fotó: Gál Edit Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 4.30—7.59: Jó reggelt! 8.20: És nálunk? (ism.) 8.50: Kis magyar néprajz. 8.55: Magyar művészek ope­rettfelvételeiből. .9.49: Muzsika — gyerekeknek. 10.05: Amerikai párbaj. J. Ald­ridge regénye. 11.05: Mi ez a gyönyörű? (ism.) 11.21: Népi zene. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv. 13.04: Wilhelm Furtwängler ve­zényel. 14.10: A magyar széppróza szá­zadai. 76. (ism.) 14.25: Operaslágerek. 15.00: Népzenei Hangos Üjság melléklete. 16.05: MR 10—14. 17.00: A Rádiószínház bemuta­tója: Feszített tükör. 17.44: Üj nótafelvételeinkből. 18.01: Kritikusok fóruma. 19.15: Párhuzamos életrajzok. 20.15: Schubert: VI. szimfónia. 20.49: A magyar opera nyomá­ban. XVIII/7. 21.30: Változatok. Társadalomtu­dományi figyelő. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Gerard Souzay énekel. 22.58: Merre tart a rákkutatás? 23.13: Évszázadok mesterművei. 0.10: Delibes: A király mulat — balettzene. PETŐFI RÁDIÓ 4.30—7.59: A Petőfi Rádió reg­geli zenés műsora. 8.05: Idősebbek hullámhosszán. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00: Napközben. 12.10: Indulók. táncok fúvósze­nekarra. 12.25: Útikalauz — üdülőknek. 12.30: Nóták. 13.10: A tegnap slágereiből. 14.00: BetütengePó 15.05: ..Istállón" kívül. Farkas- házy Tivadarral beszélget Szilágyi János. 15.45: Szórakoztató antikvárium. 17.05: A Fiatalok Popzenei Mű­helyének felvételeiből. 17.20: Diákfoci. 17.30: ötödik sebesség. 18.30: Lenn a folyónál. Részle­tek Young: Eper és vér című film zenéjéből. 18.40: A debreceni Délibáb együttes összes felvétele. 19.05: Böngészde a zenei antik­váriumban. 20.05: A Big Country felvételei­ből. 20.50: Mire jó a mesterséges be­széd? 21.00: Nemzedékek — szülő­anyák. szülőapák 22.10: Válogatott felvételek. 23.00: A mai dzsessz, 24.00—4.30: Éjféltől 1 ajnalig. III. MŰSOR 9.08: Világtörténelem a hang- versenyteremben. 9.38: Haydn: Esz-dúr (Ustdob- pergés) szimfónia. 10.10: Massenet: Werther. Há­romfelvonásos opera. 12.22: Kamarazene. 13.05: Szonda. Tudományos ma­gazin. (ism.) 13.35: Zenés játékokból. 14.20 : Magnósok, figyelem ! 15.00: Barokk zene. 17.02: Nagy siker volt! 18.30: A Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műso­ra Miskolcról. 19.05: Zenekari muzsika. 20.15: Külföldi tudósoké a szó. 20.30: Népzene — sztereóban. 20.57: A kamarazene kedvelői­nek. 22.00: Kilátó. A Rádió világiro­dalmi folyóirata, (ism.) 22.45: Zenekari operarészletek. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Grafikon. Gazdaságpoliti­kai riportmüsor. 18.0Ö—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétorna, (ism.) 8.30: Szünidei matiné. 9.35: Építészet. V/2. (ism.) 9.55: Delta, (ism.) 10.20: Visszavágás. Amerikai té­véfilm. (ism.) 11.15: Amerikai burleszkparádé. (ism.) 11.30: Képújság. 16.25: Hírek. 16.30: Mihail Solohov-sorozat. A hazáért harcoltak. Szov­jet film, Il/l. 17.40: Képújság. 17.45: Hol a mama? Kínai rö­vidfilm. 18.05: A nyelv világa. 18.50: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Rendőrnő. Amerikai tévé­film. 21.35: Unokáink is látni fog­ják . . . 22.15: Tv-híradó 3. 22.25: Himnusz. II. MŰSOR 17.40: Ütravaló. (ism.) 18.10: Képújság. 18.15: Sorstársak, (ism.) 18.35: Európai biztonsági és együttműködési értekezlet. 19.10: A pécsi körzeti stúdió szerbhorvát nyelvű nemze­tiségi műsora. 19.30: A Kilimandzsáró lábánál. Angol rövidfilm. (ism.) 20.00: Utazás Japánba. Ausztrál rövidfilm. 20.30: Tamássy Zdenkó: Olasz vendéglő. Popopera, (ism.) 21.00 : Tv-híradó 2. 21.20: A Shadows együttes mű­sora. (ism.) 21.45: Mi ketten. VI/2. 22.10: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: A leszerelésért és a bé­kéért. 20.45: A nagy hősök emlékére. 21.00: A boldogság keresése — filmbemutató. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: A világ legendái — soro­zat gyermekeknek. 18.45: Zenebarátok. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: ötvenöt nap Pekingben — amerikai játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 16.45: Kézilabda. 19.00: Nemzetközi atlétikai ta­lálkozó. 20.30: Indulatos történetek — doku mentu msorozat. 21.15: Split ’85. A felkelés és a tenger — közvetítés. 22.15: Hírek. MOZI Békés Bástya: 4-kor: Csizmás kandúr, 6 és 8-kor: Eszterlánc. Békés Kert: Kína szindróma. Békéscsaba Szabadság: de. 10. 4. és 6-kor: Sandokan. 8-kor: Milka. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: UFO Arizonában, fél 8-kor: Ezermil- liárd dollár. Gyula Erkel: A cá­pa. Gyula Petőfi: 4-kor: Dunai hajós, 6 és negyed 9-kor: A cá­pa. Orosháza Partizán: A veréb is madár. Szeghalom Ady: Jazz- bolondok. Szarvas Táncsics: Aranygyapjú.

Next

/
Thumbnails
Contents