Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-26 / 174. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. JÜLIUS 26., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Kádár János találkozott Hans-Jochen Vogellal A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására csütörtökön Budapestre érkezett Hans-Jochen Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökhelyettese, az SPD parlamenti csoportjának elnöke. Kíséretében van: dr. Erich Wolfram képviselő, Magdalene Hoff európai parlamenti képviselő és Eugen Selbmann, külpolitikai tanácsadó. Az SPD küldöttségét Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára fogadta a- Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Ernst-Friedrich Jung, az NSZK budapesti nagykövete is. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön délután, az MSZMP KB székházában találkozott Hans-Jochen Vogellal. A szívélyes, baráti légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdéséről. Állást foglaltak a fegyverkezési verseny megfékezése, és az enyhülési folyamat eredményeinek megőrzése mellett. Hangsúlyozták, hogy ennek érdekében szükség van a különböző társadalmi rendszerű államok, illetve a különböző, mindenekelőtt a kommunista és szociáldemokrata pártok közötti párbeszéd folytatására. -Megállapodtak abban, hogy az MSZMP és az SPD parlamenti csoportja közös munkacsoportot alakít a kelet—nyugati gazdasági együttműködés kérdéseinek tanulmányozására. A közös munka célja olyan javaslatok kidolgozása, amelyek a gazdasági együttműködést a béke és az enyhülés szolgálatába állítják. A találkozón részt vett Kótai Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a külügyi osztály vezetője, illetve Eugen Selbmann, az SPD parlamenti csoportjának külpolitikai tanácsadója. R Japán—Magyar Baráti Társaság elnökének látogatása Budapesten Horn Gyula külügyminisz- tériumi államtitkár meghívására július 20—25. között látogatást tett hazánkban Kono Johei, a japán Új Liberális Klub elnöke. A japán politikus megbeszéléseket folytatott vendéglátójával a magyar—japán kapcsolatokról és fejlesztésük lehetőségeiről, valamint időszerű nemzetközi kérdésekről. Találkozott Rátkaj Ferenc művelődési miniszter- helyettessel és Nádor Györggyel, a Nemzetközi Kulturális Intézet főigazgatójával. Kono Joheif fogadta Sarlós István, az országgyűlés elnöke, Berecz János, az MSZMP KB tikára és Marjai József miniszterelnökhelyettes. A 3000 személyes strand és a 80 (ős turistaszállás átadásával befejeződött a Velencei Ifjúsági Odülő- és Kirándulóközpont építése. Az Expressz Ifjúsági Utazási Iroda reggeltől estig kínál hasznos időtöltést a fiataloknak (MTI-fotó, Apostol Péter felvétele — KS) Koszorúk Schönherz Zoltánnak Születésének 80. évfordulója alkalmából csütörtökön a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában megkoszorúzták Schönherz Zoltánnak, a magyar és a nemzetközi kommunista- és ifjúsági mozgalom kiemelkedő személyiségének, a munkásmozgalom mártírjának emléktábláját. Schönherz Zoltán 1905-ben született Kassán. 1934-ben a Szlovákiai Ifjúmunkás Szövetség magyar csoportjának titkára lett, majd 1939 végén a Szovjetunióba ment, ahonnan 1940 elején tért vissza Budapestre, s végzett illegális pártmunkát. Tagja lett az akkor megalakított titkárságnak, majd az 1941- ben létrehozott Központi Bizottságnak. ö irányította az 1941 tavaszán megalakult, féllegálisan működő Függetlenségi Bizottságot is. Schönherz Zoltánt 1942 nyarán letartóztatták ; szeptemberben a vezérkari főnök különbírósága hazaárulás vádjával halálra ítélte'és kivégezték. A megemlékezés és a kegyelet virágait a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Benke Valéria, a Központi Bizottság tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke; a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága képviseletében Köpf Lászlóné, a Központi Bizottság titkára és Horváth Attila politikai munkatárs, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Garamvölgyi József országos titkár, valamint Juhász Róbert osztályvezető, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták képviseletében Úszta Gyula alelnök és Földes László, az országos bizottság tagja helyezte el Schönherz Zoltán emléktábláján. Vállalati tanács a Rábában Magyar—bolgár tervegyeztetés Lázár György fogadta Sztanis Bonevet Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke és Sztanis Bonev, a Bolgár Népköztársaság miniszterelnök-helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke július 24—25-én Budapesten tárgyalásokat folytatott az 1986—90. évekre szóló nép- gazdasági tervek egyeztetéséről. A következő. öt évre egyeztetett áruforgalom kőiéi 2,3 milliárd rubel értékű, ami több mint 20 százalékkal haladja meg a jelenlegi tervidőszakban várható forgalmat. A gépipari termékek kölcsönös szállítása az átlagosnál gyorsabb ütemben nő: a termékek aránya a forgalomnak több mint 60 százaléka lesz. Bővülnek a két ország közötti termelési kapcsolatok. A közúti járműiparban az együttműködés keretében csuklós autóbuszokat és trolibuszokat, valamint autóbuszmotorokat, futóműveket és egyéb főegységeket exportálunk, Bulgária pedig tehergépkocsikat és más közúti járműveket, továbbá autóbusz-felszerelési cikkeket, valamint különböző jármű- alkatrészeket és részegységeket szállít. A számítástechnika területén •*— munka- megosztás alapján — olyan gépeket és berendezéseket szállítunk egymásnak, amelyek mindkét fél számára lehetővé teszik a hazailag gyártott számítógéprendszerek kiegészítését. A munkával való ésszerű gazdálkodást szolgálja a Bulgáriában gyártott anyagmozgató gépek és berendezések növekvő importja, amely gépipari termékbehozatalunk egy- harmadát teszi ki. A két ország belkereskedelmi ellátását és választékának gazdagítását növekvő mértékű fogyasztásicikkcsere segíti elő. Megállapodtak, hogy fejlesztik a két ország közötti turizmust. A gazdasági kapcsolatokban az eddiginél nagyobb szerepe lesz a műszáki-tudományos együttműködésnek. A tárgyalások befejeztével Faluvégi Lajos és Sztanis Bonev az Országházban aláírta a záró jegyzőkönyvet. Az aláírásnál jelen volt Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese is. Ezt követően Lázár György, a Minisztertanács elnöke fogadta Sztanis Bonevet. A találkozón részt vett Faluvégi Lajos és Grigori Pan- gelöv követtanácsos, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Az esti órákban a bolgár miniszterelnök-helyettes és kísérete elutazott Budapestről. Megalakult a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vállalati tanácsa. A csütörtökön tartott alakuló ülésen részt vett és felszólalt Kapolyi László ipari miniszter, jelen voltak a Vasas Szakszervezet, a megyei és a városi pártbizottság, valamint a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vezető képviselői. Az alakuló ülésen az ötven tagú vállalati tanács elnökévé Mosolits Jánost, a vállalat kapuvári gyárának igazgatóját, elnökhelyettesévé Hamucska Józsefet, a győri törzsgyár öntödéjének művezetőjét választották. Ezt követően a vállalati tanács titkos szavazással megválasztotta a gyár vezér- igazgatóját. A következő öt évre a Rába vezérigazgatójává Horváth Edét választották, aki 1963 óta tölti be ezt a tisztséget. A vállalati tanácsa tagjai egyhangúlag a vezérigazgató megerősítésére szavaztak. Kapolyi László ipari miniszter felszólalásában méltatta a Rába-gyár dinamikus fejlődését, a hazai gépiparban és az egész népgazdaságban betöltött kiemelkedő szerepét. A több, mint 18 ezer főt foglalkoztató nagy- vállalat az elmúlt húsz évben nyolcszorosára növelte árbevételét, amely az idei év első felében meghaladta a tízmilliárd forintot, és döntő részben az exportból származott. Az alakuló ülés végén Horváth Ede vezérigazgató megköszönte a bizalmat. Hangsúlyozta, hogy nem formálisan működő . vállalati tanácsot akarnak, hanem olyan szervet, amely érdemi tevékenységével elősegíti, hogy a vállalat munkája még hatékonyabb legyen. m A Balaton partján üdülők örömmel fogadták a siófoki strand új létesítményét, az Albatrosz Gmk által készített óriás vízi csúszdát. A 10 méter magas csúszda tetejéről két pályán indulhatnak a vállalkozó vendégek, és 103 méter hosszú út után érkeznek a medencébe (MTI-fotó — Földi Imre — KS) Agrárbank? Az elmúlt hónapokban egyre több új bank cégtáblája jelent meg az utcákon. De ezek között hiába keresnénk egy, a mező- gazdaságra szakosodott pénzintézetet. Egyelőre még csak előzetes tervekben szerepel az új agrárbank gondolata. A TOT elképzelése szerint a több mint tíz éve működő Kölcsönös Támogatási Alapból alakulhatna ki az agrárbankok hálózata. Az alap tőkéjét korábban a kötelező tartalékalapokból, illetve a zárolt fejlesztési alapból nyerte. Ám mindkét forrás elapadt az idén, hiszen megszűnt a kötelező tartalékolás, és remélhetőleg a fejlesztési alapok elvonására sem kerül többet sor. Tehát a mintegy 3 milliárdos tőke növelésére más utat kell találni. Magyarán új szolgáltatásokkal, a korábbinál kedvezőbb feltételekkel lehet a termelőszövetkezetek pénzét a KTA számláira csábítani. De hogy mindez megvalósuljon, ahhoz bizonyos önállóságra lenne szükség, és nagyobb mozgástérre. Mindarra, amit ma nyújt a bankká történő átminősítés. Ezzel ugyanis nemcsak a cégtáblákat festenék át, hanem olyan új tevékenységeket végezhetne a KTA, mint a kötvény- kibocsátás lebonyolítása, amely nélkül ma már nehezen tudnánk elképzelni egy kereskedelmi bankot. És miután speciális ágazatról, a mezőgazdaságról van szó, az is elengedhetetlen, hogy ne csak egyetlenegy városban, hanem szerte az országban legyenek ilyen szervezetek. E követelményeknek szinte pontosan megfelel a területi elven felépülő támogatási alap. Jelenleg 20 területi szervezetből áll, és huszonegyedikként működik a központja, amely az összes tőke 20 százaléka fölött rendelkezik. Egy speciális feladatot is ellát a KTA; nemcsak az üzlet lehetőségét keresi, hanem segíti az átmenetileg bajba jutott termelőszövetkezeteket is. Ez szintén elférne egy agrárbank alapító oklevelében, sőt, néhányan már tovább tekintenek. Szeretnék kifejleszteni a leendő bankok tevékenységét a részjegy, illetve a célrészjegy kibocsátására is. Az ilyesfajta hozzájárulás már régóta ismert a termelő- szövetkezetek körében, ily módon adnak pénzt a tagok szövetkezetük beruházásaihoz. Ám, ha egy bank bocsátja ki, akkor a befektetők nagyobb biztonságban lesznek, mert a pénzintézet vállal garanciát a pénz' visszafizetésére. E nagyszabású elképzelések egyelőre még csak az agrárszakemberek terveiben szerepelnek. Persze kérdés, hogy a tervekből mikor és hogyan lesz valóság. A számítások szerint 1986 közepe előtt már semmiféleképpen nem. A bankok közti verseny további erősítése, a pénzügyi intézményrendszer átalakítása viszont mindenképpen az agrárbank minél gyorsabban történő létrehozását követelné meg. Lakatos Mária
