Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-17 / 166. szám
1985, július 17., szerda Javuló takarmánygazdálkodás a nagyüzemekben A mezőgazdasági nagyüzemekben kevesebb takarmányt használnak fel a sertéshús előállításához, és a tejtermeléshez szükséges abrakadagok is csökkentek az elmúlt években. A gazdaságok egész sor szakmai intézkedést tettek az eleség- gel kapcsolatos kiadások mérséklésére, és ezek többnyire beváltották a hozzájuk lüzödő reményeket. A MÉM adatai szerint hat év alatt olyan mértékben sikerült például a nagyüzemekben hizlalt sertések takarmányadagjait csökkenteni, hogy évente 800 ezer tonnás megtakarítás mutatkozik. A kistermelők háza táján már korántsem sikerült ilyen mértékben javítani az ‘eredményeken. sőt. esetenként az abrakfelhasználás még romlott is. A mezőgazdasági nagyüzemektől a sertést a korábbinál szigorúbb feltételek szerint veszik át; a hízott állatok úgynevezett minőségi átvétele megkövetelte a takarmányozási fegyelem szigorítását. Ennek nyomán ugyan némileg drágább alapanyagokat is felhasználtak az állati e'eség összeállításánál. mindent egybevetve azonban a takarmánymérleg a nagyüzemi sertéstelepeken kedvezőbben alakult. Hozzávetőleg (i év alatt mintegy 20 dekával csökkent az egy kiló sertéshús előállítására fordított abrak mennyisége, amely tavaly — nagyüzemi átlagban — 4.2 kilót tett ki. A kistermelők ennél jóval nagyobb adagokkal dolgoznak, nem egészen pontos adatok szerint több mint 5 kiló abrakot használnak fel. Ez az érték — bár olcsóbb takarmányról van szó — túlságosan nagynak számít; gazdaságosabbá lehetne lenni a hizlalást a kistermelői, háztáji portákon is. A nagyüzemekben sikerült visszafogni az egy liter tejre eső abrakértéket, 51-ről 27 dekára. Ez az érték a nemzetközi összehasonlítást is állja, hiszen Svájcban csak alig 2 dekával kevesebb, ösz- szesen 25 dekányi abrakkal segítik az állomány tejtermelését . Az elemzés arra figyelmeztet, hogy javítani kell a kistermelők szakmai tájékoztatását és igényeikhez még jobban igazodó takarmányokat kell biztosítani számukra. Technológiaváltás az Athenaeum Nyomdában Szeptember közepétől új köntöst kap két országos napilapunk, a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap. Az Athenaeum Nyomdában ugyanis ekkorra fejeződik be az a rekonstrukció, amelynek eredményeként a mostani korszerűtlen, régi gépek helyére magas nyomású, rotációs eljárással működő berendezéseket telepítenek. Az NSZK-beli fotopolimer-el járással dolgozó MAN gépsoron műanyag nyomóformát alkalmaznak, és így lehetőség nyílik a fény szedés fogadására is. A technológiaváltás eredményeként mintegy 15 évre megoldódott a két országos napilap biztonságos előállítása. Az új gépeken készített újságok minősége vetekszik az ofszeteljárással készült sajtótermékekével. Ugyanakkor nemcsak a beruházás lényegesen olcsóbb, hanem a folyamatos költségek is mintegy 20 százalékkal kisebbek az ofszeteljárásénál. A fotopolimer-technológia további előnye a gyorsaság. Jelenleg a régi gépeken óránként nyolcezer példányt képesek előállítani a nyomdászok. A technológiaváltás után óránként 35 ezer példány előállítására nyílik lehetőség. Ez egyben azt jelenti, hogy a Magyar Hírlap nyomásával másfél, a Magyar Nemzet nyomásával pedig három óra alatt végeznek a nyomda dolgozói. (Folytatás az 1. oldalról) — Nehéz az aratás az idén — jegyzi meg az elnök. — Van, ahol megdőlt a kalász, itt — mutat az előttünk elterülő, megkezdett táblára — szerencsére nincs. ilyen gond. Kalászok sűrűje várja a kombájnokat, melyek szépen, rendben vágják a gabonát. A dűlőúton a tarlófelelőssel. Szilágyi Antallal váltunk néhány szót. — Ma reggel — mondja — később kezdtünk. Nagy köd volt, csak reggel fele oszlott fel. A nedvesség, a pára hátráltatta a munkát. Az aratók hajnalban kezdenek. Először a szárítóból viszik el a búzát a malomba, utána indulnak a kombájnok. és késő estig dolgoznak. A 4000 hektáron gazdálkodó orosházi Béke Tsz 1200 hektárján terem őszi búza, 250 hektáron pedig vetőmagbúzát termeltek. Ezt. ha az időjárás különösebben nem akadályozza, általában két hét alatt takarítják be. A termés egy részét — 400 vagonra szerződtek — eladják, a többit a tsz használja fel, illetve takarmányboltjaiban értékesíti.1 — Sokat ígért a búza — mondja Sülé Ferenc, miközben a kombájnok felénk közelednek —. de aztán a fu- zárium. a gombafertőzés szertefoszlatta reményeinket. A sok eső, a nedves idő nagyon kedvezett a fertőzésnek, némelyik táblán 20 százalékos a kiesés emiatt. Tavasz- szal még azt gondoltuk, túllépünk a tavalyi, 62 mázsa hektáros hozamon, ezek az „álmok” szertefoszlottak . . . Ezzel a gonddal, sajnos, nincsenek egyedül. szinte mindenhol jelentősen csökkentette a hozamokat a fu- zárium. Az előttünk fekvő tábla jobbára megmenekült ettől. Rendszeres időnként váltva egymást, hat kombáj- nos dolgozik benne. André- kó Sándor. Györgyi 'Mihály. Hódi András, Kodolák Antal. Nagy János és Ravasz Zoltán. Ö ér ki leghamarabb az út mellé. légkondicionált, mindennel felszerelt gépével, a legújabb Claas Dominátorral. Fiatalember. 1077 óta dolgozik a szövetkezetben, mely a vezetőség tagjai közé is bevájasztotta. Télen a műhelyben dolgozik, ha pedig eljön az ideje, gépre száll, traktorra, -kombájnra, mikor mire van szükség. Közben, ahogy megérkezik az ebéd. egyre másra érnek ide a gépek, szállítójárművek. Vezetőik fogják az ételhordókat, és a tűző napon guggolva fogyasztják el ebédjüket. Jólesne utána az üdítő ital, de csak víz van. A 14 esztendős Birkás Imi hozza a kannát, Ö is kint van a nyári szünetben a szántóföldön. reggeltől estig. De sokkal könnyebb a dolga, mint. az egykori vízhordóknak. A kúthoz nem gyalog kell mennie. Azért így is fárasztó a nap. Az emberek ebéd után — és a szérű közepén ez kicsit szokatlan — kávéznak. Ekkor ér ki a Volga, ami a fizetést hozza. Érte menni a központba, aratás idején, nem lehet. Itt veszik hát sorra át a borítékot, és jobb kedvvel szállnak vissza a poros. meleg gépekre, folytatni a munkát. Figyelmük nem lankadhat. Nemcsak a műszereket kell szemmel tartani. hanem a kalászok tövében esetlegesen megbújó élőlényeket. kisfácánokat. nyu- lakat, netán özeket is. Lemegy a nap. mire befejezik a munkát és hazatérhetnek. A vacsorára bizony, elég későn kerül sor. De el nem maradhat. hiszen akkor másnap nem bírnák az iramot. Nem kétséges, az aratás ma már sokkal könnyebb, mint valaha. De még mindig nehéz, felelősségteljes munka. Ugyanakkor szép is. Befejező aktusa egy hosszú, sok-sok munkanapot kitöltő folyamatnak. Hogy mi minden függ tőle, nem kell részletezni . . . — szatmári — Diákok a konzervgyárban Az üzemcsarnok Fotó: Fazekas pásztó Frizsnyicz Jánosné a Békéscsabai .Konzervgyár csoportvezetője. Most a diákok munkáját szervezi, irányítja és ellenőrzi. Tizenhatan tartoznak hozzá, akik közül — ahogy látom — kilencen kartondobozokat készítenek elő és csomagolnak, heten pedig leszedik a szalagról a teli dobozokat és az emelővillás targoncával való szállításhoz rákászokat képeznek. Az előbbiek lányok, az utóbbiak fiúk. Az asszony figyelme mindenre kiterjed, hogy haladjon és legyen biztonságos a munka. — Mennyi a norma? — kérdezem. — Hat óra alatt 70 raklapot kell előkészíteniük. Ennyi a követelmény a felnőttektől is. — Teljesítik? — Második hete dolgozom velük és azóta mindennap 140 százalékos a teljesítményük. Kilenc leány A lányok a gyöngyösi Ne-, mecz József Mezőgazdasági Szakközépiskola második osztályos tanulói. A brigád vezetője Csikós Franciska, aki a kartondobozok lapjait bontogatja nagy buzgalom. mai. Nehezen szánja rá magát a beszélgetésre, mert — mint mondja — verseny van. Tavaly is itt dolgoztak és megkapták a Kiváló Brigád címet, s az idén sem akarják alább adni. — Milyen alapon bírálják el? — A teljesítmény a mérvadó és persze a balesetmentesség is. — Jutalom jár a címmel? — Igen. — Mit csináltok a keresetetekkel? — Nem is annyira a pénz érdekel minket — bár az sem „árt" —, mint inkább a győzelem. Igaz, azért a pénz a mérőeszköz, annak alapján tudunk egymás között összehasonlítást tenni. — Mennyi pénzre számítasz? — 1500 forintra. Frizsnyicz Jánosné kiegészíti : — A százalékok alapján talán még több is lesz. Pláne, ha a Kiváló Brigád címet megkapják, mert azzal együtt jutalom is jár. Bende Ágnes is nagyon szorgalmasan dolgozik. — Hajt minket a norma — mondja mosolyogva. — És pályáztok a Kiváló Brigád címre. Igaz? — Mi is, más is. Vetélkedünk. De csak a legjobb brigád lesz kiváló. — Annak bizonyára híre kel majd Gyöngyösön. — Legalábbis az iskolában. Igazgatói dicséret is jár érte. — Hogy érzed magad Békéscsabán ? — Jó a környezet, jó a hangulat. Van időnk szórakozásra is, nem unatkozunk. A programunkban mozi. tánc, diszkó, vetélkedő szerepel. Min! Linda Toldy Melinda rostos gyümölcslével töltött üvegeket rak kartondobozokba. Tempósan dolgozik. Előtte a polcon egy üveg vizet látok, amin kissé meglepődöm. — Csak nem vizet iszol? — kérdezem. —. Nem, nem, azt csak ragasztásra használjuk. A rostos gyümölcsléből annyit ihatunk, amennyi jólesik. Én különösen az almát és a körtét szeretem. — Gyöngyösön is szoktál inni ? — Igen, de ott már pénzért és csak ritkán. Egy diáknak nem olcsó ez a finom ital. — Nem fárasztó a munkád ? — Nem. Sportolok, kara- tézok. — Mint Linda? Elmosolyodik. Csikós Franciska — Mi akarsz lenni felnőtt korodban ? — Érettségi után rendőr- tiszti főiskolára szeretnék kerülni. — Most legalább megismered. hogy mi a fizikai munka. — Igen. És ez még jobban arra ösztökél, hogy tanuljak. Nem szeretném életpályámnak a dobozragasztá*t. Persze lehet, hogy néhány év múlva már ez is az automata gépsorok feladata lesz. És a bikavér Buhala Sándorné meós figyeli a lányok munkáját. Nem sok dolga akad. Kijelenti : — Eddig egy esetben sem volt minőségi kifogás. Tarsoly Mária műszaki vezetőtől is csak jót hallok. — Ezeknek a Heves megyei diákoknak a munkája és magatartása példamutató. A teljesítményük átlagosan 120 százalékos. Megismerik az üzemi munkát és remélhetőleg, úgy folytatják majd az életben, ahogy itt elkezdték. Bende Ágnes Mlinkó Erzsébet tanárnő, a táborvezetőség tagja. Amikor megtudom, hogy Egerből jött. mindjárt meg is kérdezem tőle: — Mit iszik szívesebben: egri bikavért vagy rostos gyümölcslét? Őszintén bevallja, hogy inkább az előbbit, de azért az utóbbit sem veti meg. Mi tagadás, ebben egyet is értünk. A szülők aggódnak a gyermekükért és éppségben várják haza. Nem kis felelősség terheli tehát azokat az üzemeket. amelyek nyáron diákokat foglalkoztatnak. Ezért is tart most ellenőrzést a Békéscsabai Konzervgyárban Vágréti László munkavédelmi felügyelő, aki végül is megállapítja: — Csak a padozat takarítására kell jobban ügyel-, ni. Ha eltörik egy üveg, a szilánkokat azonnal- fel kell seperni. Egyébként mindent rendben talál. Van védősapka, védőkesztyű, védőköpeny, a szá 11 í tószalag szabó 1 vosan működik és ami a legfontosabb; tisztaság, rend, fegyelem van. Pásztor Béla Toldy Melinda
