Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-17 / 166. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. JÚLIUS 17.. SZERDA Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM. 166. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Előzzük meg a tragédiákat Tanácskozás a veszélyes hulladékokról A Hazafias Népfront Országos Elnökségének környezetvédelmi munkabizottsága keddi ülésén áttekintette a veszélyes hulladékok elhelyezésének kérdését. A veszélyes hulladékok napjainkban ma már a környezeti szennyeződés fő forrásai. Az utóbbi időben jó néhány külföldi példa bizo-. nyitotta, hogy a veszélyes hulladékok nem megfelelő kezelése súlyos, olykor katasztrofális következményekkel járt. Jóllehet, hazánkban eddig nem történt az olaszországi, vagy az indiai esetekhez mérhető tragédia, a munkabizottság ülésén az Országos Közegészségügyi Intézet képviselője is aggasztónak ítélte a jelenlegi magyarországi helyzetet, s a szakemberek ezt számos adattal egészítették ki. Többek között megállapították. hogy hazánkban évente mintegy négy és fél, ötmillió tonna veszélyes hulladék keletkezik, amelynek további sorsáról égetés, vagy a tárolóhelyeken történő elhelyezés útján kellene gondoskodni. Ebből a mennyiségből 800 ezer tonnára tehető az, amelyik különösen veszélyes, és központi elhelyezést igényel. A környezetkímélő huladékkezelést nem technológiai jellegű akadályok nehezítik, hanem sokkal inkább pénzügyi és szemléleti okok. A vállalatok jó része például igyekszik eltitkolni a termelés során keletkezett veszélyes hulladékok valódi mennyiségét, és gyakran törvényellenes módon igyekszik megszabadulni azoktól. Igaz persze az is. — mint azt több hozzászóló hangsúlyozta —. hogy jelenleg a gazdasági "szabályzók egyes elemei sok vállalat számára majdhogynem le- hetétlenné teszik a környezetvédelmi beruházásokat. , A kormányzati elképzelések közölt szerepel, hogy a közeljövőben a veszélyes hulladékok elhelyezésére az egész országban, hálózatszerűén elhelyezett telepeket kell létesíteni. Több szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a telepek kijelölése rendkívül alapos előtanulmányokat igényel. Külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddig elvégzett hidrogeológiai vizsgálatok a talajvíz védelme szempontjából meghatározó jelentőségűek; a földalatti vizek nagy területekre hordhatják szét az emberi egészségre kái'os anyagokat. Többen is felhívták a figyelmet, arra, hogy azokban a körzetekben, ahol a telepek működnek majd. elengedhetetlen a lakosság ponlos és tényszerű informálása. A vitában felszólalók mindegyike állást foglalt egy olyan szakértői testület létrehozása mellett, amely környezeti kár esetén pontosan és megbízhatóján adna javaslatokat a tennivalókról. Egyelőre még hiányzik az az operatív szervezet is, amely gyorsan és szakszerűen közbeléphetne balesetek alkalmával. Eddig ugyan súlyosabb eset nem fordult elő, de országunk tranzitforgalmából is következően, ennek lehetősége sajnos, nem zárható ki. A vita tapasztalatait, és a javaslatokat a munkbizott- ság továbbítani fogja az illetékes állami szervezeteknek. Egy hónap múlva nyílik az OMÉK Egy hónap múlva, augusztus 17-én nyílik a 70. Országos Mezőgazdasági Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. Az augusztus 25-ig nyitva tartó kiállításra összesen 27 — közöttük 11 szocialista — ország jelentette be részvételi szándékát. Először vesz részt az OMÉK-on Afganisztán, Dél-Jemen és Vietnam. Összesen 1247 hazai és külföldi vállalat, cég mutatja be az agrártermelés új eredményeit, a legkorszerűbb termesztési technológiákat, rendszereket, és a kutatók, nemesítők munkáját. A vásárral egyidőben rendezik meg az Agromasexpót és a Nemzetközi Technológiai Vásárt, amelyeken élelmiszeripari gépek, műszerek, s a mezőgazdasági gépgyártás újdonságai láthatók majd, de helyet kapnak a vegyipari segédanyagok is. Szakmai konferenciákra is sor kerül. A MÁV 50 százalékos utazási kedvezménnyel járul hozzá a kiállítás sikeréhez. A Keleti és a Kelenföldi pályaudvarról naponta kü- lönvonatokat indítanak a kiállítás tőszomszédságába, Kőbánya-Felsőre. Ezekre a járatokra a vidékről érkezőknek nem kell külön jegyet váltaniok, egyébként ezekre a szerelvényekre két forintba kerül egy jegy. Táborozni csuda jé! Felavatták a megyei úttörőtábort nak ebből erejükhöz mérten, mégpedig fizikai munkával, hulladékgyűjtéssel. ♦ * * A medgyesegyházi Simó Krisztina élete első táborozásán vett most részt. Éppen ilyennek képzelté: nagy erdő Varga László adta át a tábor kulesát az úttörőknek Fotó: szőke Margit Történt egyszer, egy megyei úttörőparlamenten, egészen pontosan 1976. október 26-án, hogy egy úttörő — megilletődve, nagy komolyan — a mikrofonhoz lépett, és azzal kezdte, hogy ő most a szeghalmi járási úttörőparla-, ment javaslatát ismerteti. Eszerint épüljön megyénkben egy úttörővezető-képző tábor, amelyhez kérik az úttörővezetők megyei tanácsa és a megyei KISZ-bizottság támogatását. Természetesen, ők maguk is részt vállalnáközepén tágas tisztás, sátrak, meg minden. Ünneplősen. úttörő-egyenruhában fogadja a szanazugi táboravatóra érkező vendégeket két sarkadi pajtásával, a szénfekete ,szemű Debreceni Mónikával és a rengeteg haját fonatban viselő Molnár Rózsával együtt. — Tegnap érkeztünk, igazi sátrakban lakunk, este 10- kor volt takarodó, de az. az igazság, hogy még 11-kor is (Folytatás a 3. oldalon) Aratják a búzát Egy kicsit késve ugyan, de az idén is megérkezett az igazi, kalászt érlelő nyár, a búza meg'.veszerte aratásra vár, s a munka töretlen lendülettel folyik is a mező- gazdasági üzemekben. Az orosházi Béke Tsz-ben július 10-én kezdték a búza aratását, akárcsak a környező gazdaságokban. A gabona nedvességtartalma — ahogy az aratás kezdetekor Sülé Ferenc elnöktől hallottuk —. igen magas, 18—19 százalék körüli. Hideg levegővel nem lehet elvonni a nedvességet, a szárítóban fűteni kellett. Ottjártunkkor a szárító volt a szüli kapacitás, az határozta meg a kombájnok -— a három SZK. á két John Deere és a négy Claas ^ Dominator — teljesítményét. Azóta, a napos, meleg idő hatására minden bizonnyal olcsóbb a szárítás. (Folytatás az 5. oldalon) Ebéd a tarlón Tanszervásár ’85 Őszi gondokról — nyáron Dócs Tündiké ősszel iskolába megy. E ténynek feltűnő jelét immár magára is vette, hisz egy igazán mutatós táska feszít a hátán. Most még üres, de hamarosan megveszik a belevalót is, itt, a békéscsabai, Szabadság téri papírboltban, öccse némi irigy kedéssel figyeli a „nagylányt”, akit szülei mustrálgatnak. — Úgy nézem, jó lesz ez a táska. — jelenti ki az anyuka, majd az apuka kontráz: — Formatervezett! A szóban forgó táskán még ott virít az árcédula; 400 forint. — Hát bizony, nem olcsó mulatság manapság beiskolázni egy gyereket — jegyzi meg Tündi édesanyja. — Már beszereztük a köpenyt — Gyulán kaptunk, szép, világoskéket, 200 forint alatt —, s most jön a többi. Amit találunk, itt, helyben megvesszük. No nem a leértékelés miatt vásárolunk most. hanem, hogy túl legyünk rajta. Ugyanis nemsokára nyaralni indul a család, s jobb érzéssel utazunk el, ha nem halasztunk mindent az utolsó pillanatra. Károlyi Györgyné már kiválasztotta az egységcsomagokat elsőbe és harmadikba készülő fiainak. Jócskán megtelt a kosár, súlya is van az iskolaszereknek. — Ez csak egy része annak, amit vásárolok — sóhajt. — Nem is a cipekedés nehéz, inkább az anyagi kiadás aggaszt. Kész vagyon manapság két gyereket iskolába küldeni. Amit eddig vettem, körülbelül ezer forint. Szerencse, hogy még használható a nagyobbik fiam tavalyi táskája; az egy jó vétel volt, első óta bírja a strapát. Na de, mennyi minden hiányzik még!... Bár javában tombol a nyár, egyre több szülőnek jutnak eszébe őszi gondok. Az iskolai év kezdetére emlékeztetik őket megyeszerte azok a plakátok, amelyek a nyári kedvezményes tanszervásárt hirdetik. A papírboltok polcai meglepően zsúfoltak. Választékhiányra nem panaszkodhat Medo- varszki Gáborné, a békéscsabai papírbolt üzletvezetője. (Folytatás a 3. oldalon)
