Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-02 / 153. szám
1985. július 2., kedd o II döntések háttere A lehetséges keresetszabályozási formák közül ki, milyen variációt választott és miért? Ez ügyben vizsgálódtak nemrégiben a Gazdaságkutató Intézet munkatársai, összesen 33 iparvállalatnál és szövetkezetnél: 15 a keresetnövekmény, a többi pedig a szigorított központi keresetszabályozás mellett döntött. A vizsgálat végkövetkeztetéseinek lényege, hogy az iparvállalatok és a szövetkezetek többnyire kényszerhelyzetben választották azt a szabályozási formát, amit végül is választottak. Vagyis a vállalati választások indítékai nem az ösztönzési rendszer lehetséges korszerűsítésére, hanem a gazdálkodási körülményekből adódó kényszerűségre vezethetők vissza. A vállalati számítgatások vezérelve: a legkisebb adó mellett a lehető legnagyobb átlagkeresetnövelés, és persze: az ennek megfelelő szabályozási forma megválasztása. E megfontolásból kiindulva keresetszint helyett a növekményszabályozás mellett döntöttek a viszonylag kedvező piaci pozícióban lévő, termelésük és nyereségük növelését illetően nagy reményeket tápláló — ám súlyos hiteltörlesztési és vagyonadófizetési kötelezettségekkel bajlódó, s mindemiatt alaphiány- nyal, illetve adófizetési gondokkal küszködő — vállalatok is. A viszonylag mesz- szebbre látók pedig azért döntöttek a növekményszabályozás mellett, mert jó előre fölmérték, hogy a szintszabályozással együttjáró teljesítménykövetelményeket aligha stabilizálhatnák három évig, márpedig az esetleges visszaesés gyakorlatilag végveszélybe sodorná őket. A szigorított mellett döntő vállalatok piaci érvényesülésüket már az idén sem ítélik megnyugtatónak. Kalkuláltak — és felelősen — például azzal, hogy a szünet nélküli anyagáremelések miatt a nyereségük alig-alig növekedhet. És persze óvatoskodtak is, mondván, hogy átmenetileg — a szabályok értelmében egy évig — inkább ezt a formát választják. A Gazdaságkutató Intézet munkatársai végül is így összegzik vizsgálódásaik eredményeit: az új szabályozási rendszer nem csak láthatóvá tette, de ki is élezte a vállalati gazdálkodás problémáit, hiányosságait. A kedvezőtlen gazdasági, illetve pénzügyi helyzetben lévő vállalatok nem vállalták, mert nem vállalhatták a haladó szintszabályozási formát, az ezzel együttjáró kockázatot; annak ellenére, hogy ez — ösztönzési szempontból — jócskán bővítené a mozgásterüket. És a végkövetkeztetés: e vállalatok problémája „... tehát nem keresetszabályozási, hanem gazdálkodási kérdés, ezért helyzetük rendezése csak a hatékonysági és egyensúlyi követelményeket kikényszerítő irányítási, szabályozási rendszer egész eszköztárának komplex és következetes alkalmazásával lehetséges." Vértes Csaba Érettségizett szakmunkások A kender a textilipar egyetlen rostnövénye, amiből a hazai termelésből fedezzük szükségletünket. Rost- kendertermesztésünk az ország meleg tájaira összpontosul. Hazánkban a kender vetésterülete az utóbbi két évtizedben a világtendenciának megfelelően rohamosan csökkent. 1960-ban még közel 27 ezer hektáron termesztettük, 1974-ban pedig már csak 10 ezer hektáron. Jelenleg hat megye 35 gazdasága mintegy 7 ezer hektárnyi területen termel kendert. Valamennyi gazdaság tagja a Szegedi Kendertermelési Rendszernek. Nőhet a terület? Békés megyében 11 termelőszövetkezet 1636 hektáron foglalkozik ezzel az ipari növénnyel. A Szegedi Kendertermelési Rendszer tervei szerint ezt a területet 1986 és 1990 között 2 ezer 600 hektárra növelik. Ehhez azonban jóval több. a kendertermesztéshez szükséges speciális gép kellene. A tsz-ek számítanak az SZKR segítségére, ugyanis ezeket a gépeket csak a rendszeren keresztül lehet megvásárolni vagy bérbe venni. Megyénkben a vetést március végén, április elején ‘ kezdték. Három kitűnő vetőmagfajta van; a Kompol- ti, az Uniko B és a Kom- polti Hibrid Te. • Ez utóbbinak legjobb a terméshozama és a beltartalmi értéke. (Kendermagtermesztéssel a Nyírségben nyolc gazdaság foglalkozik.) A termelőszövetkezetek a vetőmagot a szegedi vállalaton keresztül ' rendelhetik meg, amihez egyelőre még ártámogatást is kapnak. Annak ellenére, hogy a kender hidegtűrő növény, az utóbbi hónapok hűvös, esős időjárása miatt igen egyenlőtlen a növény fejlődése. Növekedéséhez, fejlődéséhez fiiányzik a meleg, párás nyári idő. Az eddigi kilátások szerint — kaptuk a Te- szöv illetékesétől a tájékoztatást — a megyében közepes termés ígérkezik. A kender vágását augusztus elején kezdik, és mintegy másfél-két hónapig tart a betakarítás, ami nagy szállítókapacitást igényel. Egyes gazdaságokban olykor nehézkesen halad a szállítás, hisz a kender érésének, aratásának ideje egybeesik a cukorrépa szedésével. A rostnövény vágását és kévébe kötését a szovjet gyártmányú ZSSZK típusú gép egy menetben végzi. A másik betakarítási mód; a szintén szovjet ZSK gép a kendert rendre vágja. A PKV —1 típusú géppel a rendről felszedik és kévébe kötik. A kévéket a PKB—1 tömörítő géppel bálázzák, majd a 300—400 kilogrammos bálákat PF—05-ös homlokrakodóval szállítójárműre emelik. A Békés megyei gazdaságok egy-két kivétellel a ko- mádi kenderfeldolgozóba szállítják termésüket. Levél a MÉM-be A Szegedi Kendertermelési Rendszer 1975-ben alakult. Feladata, tevékenysége sokrétű. Segíti a kendertermesztés nagyüzemi megvalósítását, biztosítja a termelési feltételeket. Ezenkívül még biológiai kutatásokat és fajtakísérleteket is végez. Az SZKR csak ötéves szerződést köt a termelő üzemekkel. Ez többek között azt is jelenti, hogy a gazdaság öt évig köteles meghatározott területen kendert termeszteni. Az ötéves szerződéskötés elsősorban azokat a tsz-eket érinti hátrányosan, ahol még nincs hagyománya a kendertermesztésnek, és egyelőre csak kipróbálni szeretnék ennek az egyébként megfelelő hasznot adó ipari növénynek a termelését. A megyei kendertermesztő tsz-ek felkérésére a Te- szöv május 27-én levelet küldött többek között a MÉM illetékeséhez is az ügyben,- hogy a szegedi vállalat a jövőben is nyújtson ártámogatást a vetőmagvásárláshoz. ne csak a betakarítás után, hanem részletekben. az egyes szállítások után is fizessenek, hétvégeken is legyen átvétel a betakarítás folyamatossága érdekében, fizessék továbbra is a minőségi felárat. . . Mindezek teljesítését azért kérik a kendertermesztő üzemek, hogy fokozódjék, vagy legalábbis megmaradjon a termelési kedv. A sarkadi Lenin Tsz 180 hektáron termeszt kendert. A munkáról, feladatokról, gondokról egy szakállas fiatalember, Fodor Gábor, a tsz iparinö vény-ágazat vezetője beszélt. — 1982-ben megszűnt a méhkeréki tsz, és négy szak- szövetkezet alakult belőle. A mi tsz-ünk ekkor 120 hektárnyi területen, már lábon álló kendert kapott. Megvettünk hozzá két arató- és egy bálázógépet is. Egy évvel később 110 hektáron termeltünk kendert. Tavaly 84 hektáron vetettünk. Az aszály miatt ez az esztendő veszteséges lett. Kevés a gépünk a betakarításhoz — folytatja Fodor Gábor —, ezért is nem növekszik intenzíven a termő- terület. Ehhez a mostani 180 hektárhoz öt arató- és öt bálázógépre lenne szükségünk. A gépesítés hiánya miatt hat- van-hetven ember kétkezi munkájára van szükség a betakarítás idején, augusztustól októberig. Kézi erővel állítják kúpokba a levágott kendert, sőt kézzel is báláznak. A szegediek egyébként 18 ezer forintért adnak bérbe egy idényre vágó-, betakarítógépet, s ezt a pénzt a kender árából vonják le. Igen munkaigényes növény a kender, hektáronként 4 ezer forint a munkabérvonzata. Ezen is változtatni kellene, ezt is figyelembe vehetné az SZKG, mert hamás hasznos növényt kevesebb bértömeggel is tudunk termeszteni, akkor természetes, hogy a jövőben lemondunk a kendertermelésről. Jó kapcsolatunk van a sarkadi kendergyárral, mi ide szállítjuk a termést. Ha nekünk is Komádiba kellene hordani a rostnövényt, minden bizonnyal felhagynánk termesztésével. Ugyanis az aratása egybeesik a cukorrépa betakarításának idejével. Kényszerhelyzetben — Ha kevés a gépük . ..? — Ne is folytassa! — vág közbe a fiatalember —, tudom mit akar kérdezni. Azt, hogy ehhez a kevés géphez miért nem egy optimális nagyságú területen termesztjük a kendert? Nos, mint tudja, mi is tagjai vagyunk a Szegedi Kendertermelési Rendszernek, öt évre kötnek szerződést — teszi elém az okmányokat. — A termőterület nagyságát beleegyezésük nékül nem változtathatjuk meg, mert ellenkező esetben kötbért vetnek ki a tsz-re. Emiatt — tudtommal — másutt már voltak pereskedések is. Jövőre 400 hektár körüli üzemi méreteket ajánlanak. Ehhez az ígéretek szerint gépeket is kapunk. — Milyen előnyökkel jár az SZKR-hez való tartozásuk? — Előnyök?! Hát — bizonytalanodik el beszélgető- partnerem —, döntse el maga! Egy mázsa vetőmag 7 ezer 550 forintba kerül, nekünk csak 4 ezer 155 forintot kell fizetnünk. Egyébként a vetőmagtermelés is a rendszer kezében van. A gépeket mint említettem, a szegedieken keresztül lehet beszerezni. Az, hogy csak öt évre kötnek szerződést, annak a tsz-nek jó, amelyik már megfelelő gépparkkal és a ken- dertermeszlésben hagyományokkal bír. Többször panaszkodtunk, hogy alacsony a felvásárlási ár. öt éve változatlan. S közben a technológiai költségek állandóan növekednek. A szegedi vállalat körzeti felügyelője kéthetente jön felmérni a helyzetet és tanácsokat adni. Ezekért a szolgáltatásokért mi, a termelt kenderkóró ellenértékének 0,6 százalékát tagdíjként fizetjük a rendszernek, valamint a szerződés szerint 0,4 százalékkal kell hozzájárulnunk a közös alap képzéséhez. Ez forintra átszámítva mintegy 600 ezret tesz ki az idén. — Ügy hírlik, most folynak tárgyalások a felvásárlási ár emelésének ügyében. De azt is hallani, hogy a vetőmag-ártámogatást megszüntetik. — Míg az SZKR monopol-, addig a termelő kényszerhelyzetben van — fejezi be a beszélgetést Fodor Gábor. * * * Valami megmozdult a kenderfronton. Hiszen most járnak le az ötéves szerződések. Ha a termelési rendszer „nem lép előre”, bizonyosan lesz olyan gazdaság, amelyik lemond a kenderről. Kép, szöveg: Hornok Ernő Nemrég fejeződtek be a gyulai szakmunkásképző intézetben az érettségi szakmai, gyakorlati vizsgák. Az iskolában 5 éve mezőgazdasági' gépszerelő szakmából a 3 éves képzési forma mellett egy osztály 4 éves tanulmányi időszak után a szakmunkás-bizonyítvány mellé érettségi bizonyítványt is szerezhetett. A megye egyetlen ipari szakközépiskolája ez — mondja Ambrus Sándor igazgatóhelyettes — így, bár sokan nem tudnak a létezésről, nincsenek beiskolázási gondjaink. Sőt szeptembertől már két osztályt is indítunk. Ottjárttunkkor a szóbeli. vizsgák folytak, a bizottság elnöke Csordás Istvánná dr., a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának helyettes vezetője volt. — Véleményem szerint — mondja — nagyon komolyan felkészültek a fiúk. Különösen jó érzés volt a magyar feleleteket hallgatni, mert nemcsak a témát értelmezték helyesen, hanem önálló gondolatokat is fejtegettek. Ezért sok esetben jobb osztályzatokat is adhattunk az év végi eredményeknél. Hogy szakmai tárgyakból is hasonló színvonalon teljesítettek, három tanuló sikeres felvételije bizonyítja, a katonai és műszaki főiskolán. Egyiküket, Szilágyi Józsefet a kijevi katonai főiskolára is felvették. Mit terveznek azok, akik dolgozni mennek? — erről beszélgettünk a szóbelin már túlesettekkel. Eléggé univerzális szakma a mienk — állítják egybehangzóan. Akiket a gépek érdekeltek, keresve sem találhattak volna jobbat. A mezőgazdasági gépek kezelésén, szerelésén, javításán túl hegesztői, vasipari alapismereteket is szereztünk, az érettségi pedig ma már sok mindenhez kell. Ki hol-fog dolgozni? Az osztály fele talán a szakmában marad — mondják —, sokan találtak már munkát a környező tsz-eknél. Persze vannak rokonszakmák is, ahol elhelyezkedhetünk, és ezek sokszor vonzóbbak, jobban fizetettek ... A szakmunkásosztály éppen a műhelyekben, az udvaron mutatta be gyakorlati tudását. Mihez kell értenie egy mezőgazdasági gépszerelőnek? Ezt mutatják be képeink. Kép, szöveg: Szőke Margit Kérdőjelek a kender körül
