Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-15 / 164. szám
1985. július 15., hétfő Tamás, Zita, András és a többi Puck Megint Gyopároson „bandáznak” Ha nyár, akkor tábor, Korosztályok szerint, érdeklődés szerint, idegenforgalom szerint, önmagáért a táborért, a nyaralásért, vagy valami fontos ügyért, célért, valamilyen ok miatt. Például az olvasótábor. Hogy mi jut erről az eszünkbe? Ugyan már. hiszen ez egyszerű! Ha olvasótábor, akkor ott olvasnak. Igen, a fiatalok. Ök érnek rá. Meg: nekik kell. Vagy nem így van? Nem! n — Az igazi közösséget kialakítani. az őszinte emberi kapcsolatokat megteremteni és ápolni: ezt szeretnénk — mondja Varga Zoltán, az orosházi könyvtár igazgatója, a gyopárosi körzeti úttörő olvasótábor vezetője. — Egyszer egy jelentésben így fogalmazódott meg: az olvasótábor egy demokratikus művelődési forma. A híres-neves tótól néhány kőhajításnyira álló napközis tábor néhány faházát foglalja el az olvasótáborozó, harminc felső tagozatos orosházi és környékbeli lány. s fiú. Jubileumi az-idei kéthetes táborozás: először 1976 nyarán szervezte meg a könyvtár, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának támogatásával, anyagi segítségével. — Ügy hiszem, van értelme ennek a formának. Bizonyítsam be? Nos. amikor július 8-án. hétfőn megérkeztünk. hamar elterjedt a táborunk híre. Mellettünk laknak a Székesfehérvárról ott környezetvédő tábor fiaaljai. Egyikük meg is kere- ;tt. Kiderült, hogy ö az a ufi. aki sok évvel ezelőtt elem együtt itt olvasótábo- izott. Kérdezte, szabad ide- ében átlátogathat-e egy-egy >glalkozásra? Alig ismer- ,em meg a srácot. hiszen annyi év telt el azóta. A táborlakók fele tavaly is itt volt. Bálint Gizella tanítónő ma a három csoport egyikének vezetője, 1976-ban még az egyik csoport úttörő- tagja volt. — Ma. a tábor harmadik napján, reggel azt kérdezték tőlem a gyerekek, hogy jövőre is jöhetnek Gyopáros- ra? n Demokratikus művelődési forma, a demokratikus gondolkodásmód iskolája — lehet tehát megfogalmazni a tábor lényegét. De hát mivel töltik itt idejüket ezek a zömében hatodikos-hetedikes gyerekek? Ezen a borongós szerdai napon a délelőtti foglalkozás témája a család volt. Egy másik napé a barátság, a szerelem lesz. Aztán szót váltanak az illemről, tanulnak vitatkozni. Tanulnak a diákok számára a szabadságot, a gondtalanságot jelentő szünidő napjaiban is? Megközelítés kérdése az egész, hogy igennel, vagy nemmel felelünk. Azt azonban leszögezhetjük: olyan dolgokkal, összefüggésekkel ismerkednek meg. amire vagy mód, vagy idő. vagy egyszerűen alkalom nincs az iskolában. S aminek ismerete nélkül nehezebb lenne. S ezt nem a felnőttek, ezt ők mondják. A 11—13 évesek. n A fiúk faházában találjuk a Puck-csoportot. A kedves kis manó nevét választotta a kilenc diák. Saját maguk elevenítik fel azokat a helyzeteket. amelyekről aztán szó esik. Szituációs játéknak nevezik ezt a formát. Az asztalnál a „családfő", az apa ül, mellette két lánya. Az anya vacsorához terít. Ilyenkor találkozik a család, s mindenki elmondja napját. Kérdések hangzanak el, aztán feleletek. Valahogy nincs meg az összefüggés a kettő között. Mindenki beszél, de nem beszélget. Sóder-parti, ahogyan ők nevezik. Kitűnőek az alakítások. Az előadók és a nézők egyaránt élvezik, s ez a jelenetet követő beszélgetésből is kiderül. Zita szerint mind jobban jellemző, hogy nem figyelünk a másikra. Tamás — aki különben az apát játszotta még az imént — hozzáteszi : ez a helyzet bizony náluk, otthon is előfordul. András — ő a tábor „filozófusa" — érveket sorol, a jelenség kárát bizonyítva. Szerinte a fegyelem hiánya a családot is tönkreteszi. Üjabb szituáció: rossz jegyet (jegyeket) hoz haza a gyerek. Az egyik esetben a szülők elnézőbbek, és így a bedacizott fiú mindent „megmagyaráz”, a másikban . pedig szigorúak á szülők, s a srác akaratgyengén fogadja ezt. A bemutató után Csányiné Kádár Tünde csoportvezető kezdi az újabb beszélgetést a látottakról. Mind a kilencen elmondják a véleményüket. Nyíltan és őszintén. Sokszor felnőttet elgondolkoztatóan őszintén. 8 Egy táborban játszani is kell. A játékért, önmagáért. Az időjárás eddig még nem kedvezett: hűvös és nyirkos a levegő. — Ma délután Békéscsabára látogatunk. Az új megyei könyvtárat, a múzeumot nézzük meg, este pedig a Szent- ivánéji álom című Shakes- peare-vígjáték lesz a program. Még ezen a héten rangadóra is sor kerül: kihívtuk egy nagy-nagy focimeccsre a napközis tábor fiúit. Gyulára, a várfürdőbe is elmegyünk, legalább ott strandolhassanak a gyerekek, ha már a gyopárosi tó vize ilyen hideg ... És esténként nagyokat.. bandázunk”. Hogy az micsoda? Még a faluközösségek idején volt divat a legények között. Egy-egy háznál összejöttek, csipkelődve kibeszélték egymást, másokat, a faluban megesett dolgokat. Mi is valahogy ezt csináljuk: szabadon, ha úgy tetszik, felszabadultan. a másikat jobban megismerve. jókat kacagva, a mindig és mindenkinél „kéznél levő" szórakoztató eszközt, a beszédet felhasználva fejezzük be a napot. Viszontlátásra, jövő nyáron ! Nemesi László Az «Ivasótáborozók egyharmada: a Puck-csoport A szerző felvétele Változóban a közgondolkodás Városvédelemről Ráday Mihállyal Szövetkezetpolitikai találkozó Pannónia '85 elnevezéssel az idén is megrendezik a szövetkezeti szakemberek országos találkozóját Harkányban. Augusztus 20. és szeptember 2. között immár a tizenhatodik alkalommal tanácskoznak egymással a három nagy szövetkezeti ágazat — a mezőgazdaságig az ipari és a fogyasztási szövetkezetek — vezető szakemberei a mozgalom időszerű kérdéseiről. Hazánkban ez a legjelentősebb szövetkezetpolitikai fórum, amelyet az országos szövetkezeti tanács támogatásával évről évre megrendez a TIT Baranya ’gyei szervezete, z idei találkozó központi got, data: a szövetkezeti mozg 'om feladatai a XIII. pártko. esszus határozatai nyomán. vhhez kapcsolódva előadásoki, konzultációkat. kerekaszta. - beszélgetéseket tartanak a VII. ötéves terv népgazdasági koncepciójáról. A munkaprogramban feldolgoznak több más fontos témát is, közöttük vannak például a közgazdasági és jogi szabályozás időszerű kérdései, az új bankrendszer szövetkezeti vonatkozásai, a gazdasági társulások és kisvállalkozások helye, szerepe a szövetkezeti szektorban. Az előadók: a szakminisztériumok -és szövetkezeti mozgalom vezetői, tudományos kutatók és egyetemi oktatók. A tíznapos programban tanulmányutak is szerepelnek, így megtekinthetik az országos mezőgazdasági és élelmi- szeripari kiállítást, s eszmecserét folytatnak az ott látottakról. tapasztaltakról. A napokban rendezték meg Szarvason a városszépítő és -védő egyesületek IV. országos találkozóját. Ebből az alkalomból beszélgettünk Ráday Mihály városvédővel. — Hány városvédő dolgozik ma településeink szépítéséért, értékeink védelmében? — Alapvető probléma, hogy ezt nem lehet tudni, mert a koordinálás borzasztó gyenge. Ezekre az országos találkozókra még a címeket, a tisztségviselők nevét ösz- szeszedni sem könnyű. Ezért is nagy öröm Pozsgay Imrének a Hazafias Népfront nevében tett ajánlata. miszerint a népfront részt venne egy koordináló tevékenységben. Hisz valamilyen módon tájékoztatnunk kell egymást; nemcsak a nevekről és a címekről, hanem a munkamódszerekről is. — Mi az egyesületek legnagyobb gondja? — Nehéz a beleszólás jogát gyakorolni. Kevés helyen sikerült a város fejlesztésébe, vagy az érdekek védelmébe ténylegesen beleszólnia a városát szerető közösséget képviselő egyesületnek. Igaz, az is előfordul, hogy csak névleges a testület. Gyakoribb azonban, hogy sokat dolgoznak. sőt. új dolgokkal kísérleteznek: például városvédő építőtáborokat hoznak létre, így próbálják a fiatalokat hozzákötni az épített történelemhez. Hisz csak akkor fogják tisztelni azt, amit mi létrehoztunk, ha megmutatjuk: mi is becsüljük elődeink munkáját. — Hány egyesületről beszélhetünk - most Magyarországon? — Itt. Szarvason 48 jelent meg. Az egy évvel ezelőtti találkozóra 38 egyesület jött el. Ezeknek bárki tagja lehet, aki állampolgári jogokkal rendelkezik. Az összlétszám nagyon változó. Ván olyan kisváros, ahol közel annyi az egyesületi tag. mint Buda- pesten. De hát végül is a kisebb településeken általában erősebb a lokálpatriotizmus. — Mire ad lehetőséget egy ilyen találkozó? — Olyan fórum ez. amely elősegíti, hogy a nyílt város- politika — amely egyelőre inkább cak elv — megvalósítható legyen. Felszínre hozza a beleszólás jogának, a koordinálásnak a kérdéseit. A közvélemény, amit egy egyesület hordozhat.*gyakran jobban befolyásolja az adott település üzemeinek, vállalatainak szándékát, mint a tanács. Lehet, hogy időnként ellentmondanak a tanácsoknak. de a tanácsok gyakran segítséget is kapnak az egyesületektől. :— Az ön tévéműsora nyomán változott-e valamit a közvélemény a városvédelemmel kapcsolatban? — Nagyon nehéz erre válaszolni. öt és fél éves ez a műsor, összesen évi hat adással. Olyan „szerelem" ez számomra, amit minden pillanatban átélek,. sikereivel, kudarcaival együtt. Rengeteg levelet, telefont kapok. Amit legnagyobb sikernek érzek: változás van a köz- gondolkodásban! Ma már nem az új, a modern áll a középpontban, de az emberek kalkulálnak az épített történelemmel, az épített emberi környezettel. Nem mindegy. hogy lepucolunk-e egy házat, vagy megőrizzük díszeit. Van miért abban a városban élni. azon az utcán végigsétálni, abba a házba bemenni, ha tartalmaz olyan külső elemeket, amelyek mir att érdemes kötődni hozzá. — Mit tud Békés megyéről? — Nem sokat. Gyulán jártam nemrég, voltak jó és rossz tapasztalataim. Borzasztóan zavar például, ahogyan a várat tatarozták. Lapostetőt építeni egy középkori várra, az hiba. Hiba a belvárosban a földszintes házak elé „ostornyeleket" elhelyezni. Szarvasnak egy problémáját ismerem: a Szabadság utca 30. számú ház kérdését, miszerint maradjon. ne maradjon, örültem, hogy nyílt fórumot rendeztek ennek megvitatására, bár a kérdés még nem dőlt el. Szakértőkkel megnéztük a házat, meggyőződésünk, hogy meg kell hagyni. .Rendkívül arányosan megépített épületről van szó, amely egy kastély kicsinyített mása. Tökéletesen illeszkedik abba az épületrendbe, amely ezt a várost jellemzi, annak ellenére, hogy a városközpontba benyomult egy csomó jellegtelen panelház. Ennek a háznak az elvesztése — véleményem szerint — nagyon rossz lenne Szarvasnak, mert egyfajta megmaradt építészeti kultúrát, hagyományt képvisel. Vigyázni kelllne rá! • — Köszönöm a beszélgetést. Gubucz Katalin Megkezdődött a gabona átvétele Kihasználták a vasárnapi jó aratói is (Folytatás az 1. oldalról) — A legfontosabb a felkészülés — kezdi a gabonaforgalmi igazgatóhelyettese —, vállalatunk érdeke, hogy az átvétel zökkenőmentesen bonyolódjon. Ennek sikeres végrehajtása eldönti a kÖ7. vetkező gazdasági évben a rendelkezésre álló árualap minőségének megőrzését és a felesleges árumozgás elkerülését. Felkészülési tervünk áprilisban elkészült, a párt- és társadalmi szervezetek megvitatták és elfogadták. A végrehajtott programot ellenőriztük. — Milyen intézkedések történtek, s van-e megfelelő számú átvevőhely? — Felmértük a még meglevő, 1984-es készleteket, s ezek átcsoportosításával lehetővé tettük a raktárak felszabadítását. A terményátvevő raktárosokat, meósokat. ügyintézőket ismeretfelújító oktatásban részesítettük,' megteremtettük a bázisminősítő helyeken a műszeres átvétel feltételeit. Gondoskodtunk a tárolás, felvásárlás egyéb feltételeiről (zsák, fólia, technikai eszközök). Július 2-től 5-ig vállalatunk vezetése szemlét tartott. A napokban pedig 25 helységben, 80 átvevőhelyen, 122 vonalon kezdtük meg a gabona átvételét. Egy-egy gazdaság 2—3 vonalon üríti a betakarított termést, így nem kell egymásra várniuk. Az üzemek igénye szerint éjjel is nyitva tartjuk az átvevőhelyeket. A szakemberek véleménye szerint a tavalyi jó hozamú termésnél 10 százalékkal kevesebb várható az idén. Ennek oka az időjárás miatti, kényszerű késedelem. és a gombabetegséidöt az orosházi Béke Tsz gek szaporodása. A felvásá- rolási tervben előirányzott gabona mennyiségét szerződéssel lekötöttük, de ezen felül is elfogadunk megvételre felajánlott terményt. • A mezőgazdasági üzemek bizalommal fordulnak hozzánk. Ez több éves. közös munkánk eredménye, melyre a jövőben is törekszünk. — Milyen szempontok alapján, és hogyan történik a minősítés? — Az átvételnél 20 vago- nos tételenként minősítünk. Erre a célra kilenc jól felszerelt gabonavizsgáló áll rendelkezésünkre. Itt vizsgáljuk a sütőipari értéket, s ennek alapján a búzát étkezési. illetve takarmányfel- használási áron vesszük át. Esetleges vita esetén a tsz- szövetség megbízottja újra elvégzi a vizsgálatot. Ha ezt követően még mindig különböznek a vélemények, akkor a kereskedelmi kamara döntése a kötelező mindkét félre nézve. Szerencsére ilyen esetek ritkán fordulnak elő. legutóbb 1983-ban volt erre példa. Tárolóterünk elegendő lesz az idén. A tárolás i'észben saját raktárakban és kooperációban történik, de a tsz-ek is tárolnak, saját fel- használásra. Ezt jelentős részben takarmányozásra fordítják. Az általunk tárolt gabonából a legkiválóbb minőségű egv része a környező szocialista országokban talál piacra, és ebből kerül ki a hazai étkezésre szánt meny- nyiség is, míg a többi takarmányozási célokat szolgál. Az őrölni való rövidesen a malmokba kerül, s hamarosan megízlelhetjük majd az új kenyeret. Végh Gyula A vczcrlöterembon nyomon követhető a beérkezett búza útja Fotó: Fazekas László Növényvédelem — vegyszerellátás A csapadékos időjárás következtében az átlagosnál nagyobb a növényi kártevők veszélye; főként a gombabetegségek és a rovarok elszaporodása okoz gondot a szántóföldeken, gyümölcsöskertekben. Az üzemek igyekeznek vegyszerezéssel megelőzni a kártételt, sok helyen a szőlőkben már a nyolc-tize- di permetezést végzik. A vegyszerek iránt megnövekedett igény a forgalmon is lemérhető. Az első félévben az AGROTEK-től 3,3 milliárd forint értékben rendeltek az állami gazda- sgok, tsz-ek, kistermelők növényvédő kemikáliákat, ami tízszázalékos többletet jelent a tavalyihoz képest. Mivel az elmúlt két évben kevés csapadék hullott, így a kártevők veszélye is mérsékelt volt, a a tavalyról megmaradt készletek — kiegészítve az idei beszerzésekkel — elegendők a mostani nagyobb igények kielégítésére. A megyei AGROKER-vál- lalatok csaknem 200 boltjában ezekben a napokban élénk a forgalom, s a nagyüzemeken kívül a kiskerttulajdonosok is szerzik be a vegyszerek nagy részét.
