Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-13 / 163. szám

1985. július 13., szombat NÉPÚJSÁG EGÉSZSÉG — HIGIÉHID Strandolás, napozás — Nyaralás a nagymamánál A kiskamaszok általában nagyon szívesen nyaralnak a vidéken élő nagymamánál, de még akkor is szívesen töl­tenek a már nyugdíjas nagyszülőknél néhány hetet, ha városban — akár velük egy helyen — élnek, hiszen a nagyszülő ezernyi programot eszel ki a gyerek részére. A kiskamasznak külön öröm, ha falun olyan dolgok­kal foglalkozhat, amikre városi otthonukban nincs lehe­tősége. Ott vannak a háziállatok, a kutya, a macska, a tyúkok, a kiscsibék, avagy esetleg még egy borjú is az istállóban. És ott a szabad tér, ahol naphosszat játszhat vidéki pajtásaival veszélyek nélkül. A nagyobb kamasznál azonban már gyakrabban ta­pasztalja a szülő — néha meg is döbben és nem érti —, hogy a gyerek már nem utazik olyan szívesen falura, mint évekkel ezelőtt. Pedig a szülő tudja, hogy jót ten­ne a gyereknek a falusi levegő, és tudja, hogy a nagy­szülők mennyire várják az unokát. Szándékosan írok egyes számban unokát, mert ahol már két testvér utazik, ott ritkább a nemszeretemség. Az egyedüli gyerek az, aki már nagyobb kamasz korában nem utazik annyira szívesen falura. Pedig ennek is van orvossága. Kérjük meg a nagyszü­lőket, hogy fogadják szívesen néhány hétre nemcsak sa­ját unokájukat, hanem annak legkedvesebb barátját, barátnőjét is. Ha ehhez megkaptuk a hozzájárulást, ak­kor már csak a pajtás szüleit kell meggyőzni arról, hogy nyugodtan engedhetik gyereküket. (A gyerekeket nem kell rábeszélni, ők boldogan utaznak együtt.) Nemcsak érdekesebb kettesben, de mindent meg lehet mutatni, amit a kis házigazda már ismer. Külön öröm a legkedvesebb barátot beavatni a gyermekkor falusi is­mereteibe, kis titkaiba. És a nagyszülőknek is legfeljebb csak annyi a plusz teher, hogy még egy szájra kell főzni, de ezt okosan, ta­pintatosan pótolhatják a szülök. Amíg a vidéken élő nagyszülők egészséggel (és idegek­kel) bírják, várják az unokát, nem szabad elmulasztani a lehetőséget. Haszna, öröme van belőle mindenkinek. S. M. Nadrágból — szoknya Farmernadrágból könnyen ala­kíthatunk át egy szoknyát a következő módon: a nadrág kül­ső és belső szélén a zsebmagas­ságig fölfejtjük a varrást. A nadrág szárát térd alatt levág­juk. A levágott alsó darabok­ból 2X3, azaz 6 darab — a rajzon látható — háromszöget szabunk ki. Ezeket beillesztjük az ugyanekkorára kivágott ré­szekbe, ráférceljük, majd próba után nagyobb léptékű tűzőöl­téssel begépeljük a szoknya al­jába. Ilyenformán, ezzel a tol­dással újszerű, alul bővülő far­merszoknyát varrtunk ma­gunknak. B. K. Bőrünk egyénenként vál­tozóan több, kevesebb fes­tékanyagot tartalmaz. A bőr fénnyel szembeni ellenállá­sa testtájanként is változó. A napozás megkezdésének időszakában a fény a vékony szaru- és hámrétegen a ke­vés pigmentet tartalmazó bőrben mélyre terjed, így a bőr felszíni sejtjeit, az irha ereit, sejtjeit károsítja. Meg­felelő erősségű és idejű nap­fény hatásától azonnali bar- nulás jelentkezik. Más, rövi- debb hullámhosszú sugár ha­tására egy—három óra múl­va bőrpír alakul ki, majd új pigmentképződés következté­ben a bámulás fokozódik. Amennyiben erősebb fény éri bőrünket, vagy hosszabb időre tesszük ki magunkat a napfény hatásának, kezdet­ben az irhában levő erek, majd a pigmentréteg sejtjei nek károsodása és egyéb bio­kémiai változások következ­nek be. Mesterséges fényforrások (kvarc, glicerinlámpa) ezeket a káros hatásokat hamarabb, erősebben fejtik ki. Helyes és ésszerű napozás­nál azonnali mérsékelt bar- nulás, majd fokozatos, bősé­ges pigmentképződés indul meg. A szaruréteg is meg­vastagodik, így bőrünk el­lenállóvá válik a napfény hatásának. Ilyenkor már tar-, tós és erősebb napfény ha­tására sem alakul ki helyi bőrtünet: bőrkárosodás, hó­lyagok jelentkezése, hámlás, rossz közérzet, gyengeség, láz, hasi panaszok, fejfájás, fénykerülés, kötőhártya­gyulladás. Alkatilag kevés pigment­termelő sejtet tartalmazó, fe­hér bőrű egyéneknél nehe­zebben alakul ki védelem a napfénnyel szemben. Ök a mindenáron bámulni akarás következtében ismételten ki­pirulnak, bőrük lehámlik, a napnak erősebben kitett fe-; Ihleteken szeplőszerű, rozs­dabarna foltok jelentkeznek. Ezek eltávolítása nehéz vagy lehetetlen, egész életen át megmaradhatnak. A túlzott napfürdőzés még barnább bőrűeknél is káros lehet. Ezt bizonyítja a tartó­san erős napfény hatásának kitett emberek foltos, elvé­konyodott, rovátkolt bőre. Gyakori idős korban a bő­rön elszórtan jelentkező sejt­szaporulat is, ennek követ­keztében. Módosíthatják, sú­lyosbíthatják a napfény ha-, tását a különböző vegyi anyagok, amelyek véletlenül a bőrre kerülve (kátrány­származékok, növényi ned­vek) vagy szándékosan ma­gunkra kenve (illatszerek, napolajak) tartós pigmenté-, ciót hagynak hátra, amely sokszor nem egyenletes, ha­nem az érintkezés alakjának megfelelő. Egyes gyógyszerek is fo­kozzák a bőr fényérzékeny­ségét. így a tartósan gyógy-, szert szedők nyaralás előtt kérjék kb kezelőorvosuk ta­nácsát. Tanácsos a napozás óvatos megkezdésekor a bőrtípus­nak megfelelő bőrvédő vagy hidratáló krém haszná­lata. Célszerű kezdetben fényvédő kenőcsöt alkalmaz­ni, majd rövid napozás után ismételten naptejet. Vízben, vízparton a visszavert fény fokozza a napfény hatását. Erre különös gonddal ügyel­jünk. A víz a bőrt felpuhít­ja, a fényvédő krémet le­oldja, tehát a napfény ha­tása erőteljesebb. Súlyos égési sérülést okozhat a tű­ző napon elaludni. A gyakori zuhanyozás üdítően hat. A kezdeti nap­fényhatástól kialakuló bőr­pír elmúlása után, amint a bámulás megindult, óvato-» san elkezdhetjük használni a barnító krémeket, olajokat. Ilyenkor sem ajánlatos azon­ban nagy töménységű ké­szítmények tartós használa. Hasznos viszont a szárazzá, vízszegénnyé lett bőr bőrtí­pusnak megfelelő hidratáló krémmel történő ismételt be-i kenése. Zsíros, pattanásos bőrnél szárító, hámlasztó ha­tása következtében kifejezet­ten jót tesz a megfelelő mér­tékű napozás. A gyulladásos arcbőrt napozás előtt szak-, emberrel kezeltetni kell az egyenetlen bámulás, szeplő- södés megelőzése végett. Dr. Pflanzner Tibor Hz előszoba berendezése BQRKflCSOLÓS Milyen fogast válasszunk? Olyat és akkorát, amilyet és amekkorát a hely enged! Ettől az elsődleges szemponttól nem tekinthetünk el, hiszen hiába szeretnénk szép, barna, lábon álló, fára emlékeztető Thonet- fogast, ha nem fér el az előszo­bánkban. A mai lakások előszo­báinak apró tere szinte kény­szerít a falra szerelt, beépített fogasok elhelyezésére. Ezeknek legegyszerűbb változata a falra vagy egy rácsozatra tiplizett fo­gasok sora. A legfontosabb feladatunk a fogasok egymás közötti távolsá­gára ügyelni. A simán felakasz­tott kabátokból több elfér egy­más mellett, de a ruhának is jót tesz, ha ruhafogasra akasztjuk. Ezért a fogasok távolságánál a ruhafogasok szélességét vegyük figyelembe, s úgy mérjük ki he­lyüket. Ha gyerek is van a la­kásban — s legalább vendég­ként minden lakásban megfor­dul -- helyezzünk el lejjebb is egy-két fogast, a felnőtt magas­ság derékvonalánál. Ha az elő­szobafal fordul, s ott már nincs egy kabátnyí hely sem, ne hagy­juk kihasználatlanul, az itteni kis fogasra kerülhet a lakás­kulcs — ha állandó helye van, nem kell keresni — az össze­csukott ernyő vagy a táska. Körbejárható fogast csak tá­gas térben helyezzünk el: ha ugyanis csak az egyik oldala hozzáférhető, arra hajlamosak vendégeink, hogy csak ide akasszák kabátjaikat. Az ilyen féloldalasán zsúfolt állófogas viszont hamar eldől. Mi kerüljön még az előszobá­ba? Tükör — ami nemcsak dísz, hanem ellenőrző pont is, rend­ben vagyunk-e, lerakópolc, ame­lyen helyet kapnak a hazahozott csomagok, holmik, amíg végle­ges helyükre nem kerülnek. Az előszoba méreteitől függ, hogy mi kerülhet még ide. A „konfekcionált”, készen kapható előszoba-berendezések közé tar­tozik még egy kis fiókos szek­rény, amelybe a legszüksége­sebb, elindulás előtt használatos tárgyaink kerülhetnek: kala­pok, ruhakefék, táskák, szaty­rok, kesztyűk. Ha még mindig marad helyünk, helyezzünk el cipőtartót az előszobában, hi­szen legalább a háziak már itt levethetik cipőjüket, papucsba bújhatnak. A magas előszoba helyet adhat kisebb-nagyobb tá­rolóhelyeknek: az előszoba fel­ső terében tárolhatjuk a bőrön­döket, s a más évszak ruhane­műjét, télen a nyárit, nyáron a télit. Milyen színeket, anyagokat használjunk az előszobában? Az előszoba egy kicsit mindig a la­kás bevezetője, „előhang” az otthonhoz. Igyekezzünk ugyan­olyan hangot megütni, mint amilyen a nappaliban, az étke­zőben fogadja majd a belépőt. Az előszobafal fája, a fal festé­se vagy tapétája, a szőnyeg le­gyen ugyanolyan vagy hason­lítson a szoba falához, a bútor fájához. Torday Aliz Egy szépen berendezett előszoba részlete Nyári ételmérgezések és megelőzésük Statisztikák tanúsítják: a nyári hónapokban megnö­vekszik a fagylalt- és étel- mérgezések száma. Azt hi­hetnénk: ez természetes, hi­szen fagylaltot általában nyáron fogyasztunk. Megnö­vekszik azonban az egyéb ételmérgezések száma is; ezek a hasmenéssel, néha há­nyással járó gyomor- és bél- fertőzések — bár egész év­ben előfordulnak — ugyan­csak sokkal gyakoribbak a meleg idő beköszöntése után. Az ételmérgezést általában szalmonellák okozzák, de nem sokkal különbözik tőle — tüneteiben — a vérhas­nak nevezett dizentéria sem, bár a kórokozó merőben más, sőt a terjedésben is le­het jelentős eltérés. Közös viszont, hogy mindez a tisz­taság, a higiéné elemi sza­bályainak a megszegéséből fakad. A szalmonella okozta étel- mérgezés fertőzött állati ter­mékek (hús, tej, tojás) fo­gyasztásának a következmé­nye. Különösen veszélyesek a töltelékáruk (hurkg, kol­bász, disznósajt), mert ezek­ben a szalmonellák jó táp­talajra találnak és gyorsan szaporodnak. Egyetlen haté­kony védekezés a kórokozók hővel történő elpusztítása: a megfelelő ideig tartó főzés. A sütés nem elég megbízha­tó. Egyrészt rövid ideig szo­kott tartani, másrészt ilyen­kor — a háziasszonyok ta­pasztalatból tudják — az élelmiszer belsejében sok­szor nem emelkedik a hő­mérséklet kellő magasra. A lázas, hasmenéses meg­betegedések másik gyakori fajtája a vérhas (dizentéria). Ezt nemcsak étel-ital ter­jesztheti, hanem például a strandfürdő vize is. Bár a strandok vizét rendszeresen ellenőrzik, a fertőzés mégis előfordulhat, ha előzetes zu­hanyozás nélkül mennek az emberek a medencébe. Saját egészségünk védelme érde­kében a medence elhagyása után is zuhanyozzunk! A megelőzés legfontosabb szabályáról, az élelmiszerek hőkezeléséről már szóltunk. Célszerű ezt nyáron alapo­sabban, a szokottnál hosz- szabb ideig végezni. Lénye­ges, hogy a megmaradt ételt hűtőszekrényben tároljuk, de még így se tovább egy nap­nál. Elfogyasztása előtt ala­posan főzzük-süssük újra át, ne elégedjünk meg az egy­szerű felmelegítéssel. Gondoljunk arra is, hogy az egyébként kedvező élet­tani hatású gyümölcs túlzott mértékű fogyasztása átmene­tileg oly mértékben felhígít­hatja a gyomor sósavtartal­mát, hogy az ugyancsak megbetegedést idézhet elő. Fokozott ez a veszély, ha a gyümölcs előzetesen nem volt megmosva, vagy legyek fertőzték. Hasmenés esetén különö­sen gyerekek közt lehet sú­lyos következménye a túl­zott folyadékveszteségnek a szervezet kiszáradása (ex- szikkózisa). Amíg orvoshoz nem jutunk, itassunk vele langyosra hűtött, de előzete­sen jól átforralt vízből ké­szült teát. Ezt — kanalan­ként — még hányás esetén is el szokta fogadni. Nem árt tudni, hogy a szalmonella lappangási ide­je étel-(íagylalt) fertőzés esetén 2—24 óra. Ha más úton (például fertőzött sze­mélytől) kapja meg valaki, akkor a lappangási idő hosz- szabb, 2—7 nap. Enyhébb esetekben kisebb láz, fejfá­jás, levertség a tünet, súlyo­sabb esetekben a hányást, a hasmenést erősebb fejfájás, láz és görcsök kísérik. A baktériumos eredetű di­zentéria lappangási ideje 1— 4 nap. Enyhébb esetben gya­kori hasmenés, súlyosabb esetben láz, fejfájás, hasfá­jás a tünet; a székelések száma akár napi 10-re is megnő. A kezdeti kiadós székletürítést később csak kínzó székelési inger követi, amikor is kevés nyálkás, jellegzetesen bűzös széklet ürül; ez az esetek mintegy felében vért is tartalmaz. A betegségekből való tö­kéletes kigyógyulást csak la­boratóriumi vizsgálat bizo­nyítja. Dr. Soproni László AUTÓ — MOTOR Előfordul, hogy hosszabb út során, benzinkúttól távol kiürül a kocsi üzemanyag- tartálya. Előrelátó autóst ak­kor sem érhet meglepetés, mert van nála tartalékben­zin. Az viszont megeshet, hogy a benzint nem tudjuk betölteni, mert vagy a ben­zineskanna, vagy az üzem^ anyagtank nyílásának ki­képzése előnytelen, s több benzin megy a földre, mint amennyi a tartályba folyik. Ha nincs nálunk tölcsér, az első képen látható módon vágjuk ki egy műanyag fla­kon palástját, s az így nyert tölcsérrel már veszteség nél­kül, könnyen tankolhatunk. Egy jól sikerült kirándu-| lás örömét nagyon elront­flulósötletek hatja egy váratlan defekt. A hibás kerék lemelése gyor­san megy, ám annál tovább tart az új kerék beemelése. Könnyebb lesz ez a művelet, ha a kerék helyremeléséhez koracélból egyszerű emelőt készítünk, mint azt második képünkön láthatják. B. K. fíflmm-es könacd

Next

/
Thumbnails
Contents