Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-03 / 128. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. JÜNIUS 3., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM Befejeződött az újságíró-szövetség közgyűlése szágos vetélkedőre négy héttel ezelőtt a magyar fiatalokat. A VIT-vágta névre hallgató játék utolsó fordulója volt tegnap, melyen a megyei és területi döntőkön továbbjutott legjobb négy csapat. Békés, Heves, Pest és Zala válogatottja küzdött aiz ország nyilvánossága előtt az első helyért. fl bronzérem is szépen csillog Hazánk több mint 5 ezer újságírójának képviseletében csaknem 400 küldött részvételével szombaton, a Budapest Kongresz- szusi Központban megkezdődött a Magyar Üjságírók Országos Szövetségének közgyűlése. Az elnökségben helyet foglalt Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, Lakatos Ernő, az MSZMP KB agi- tációs és propagandaosztályának vezetője és Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. A kétnapos tanácskozást Pálfy József, a MUOSZ elnöke nyitotta meg. Megválasztották a közgyűlés tisztségviselőit, majd egyperces néma felállással emlékeztek meg arról a 230 újságíróról, akik a legutóbbi közgyűlés óta eltelt öt évben távoztak az élők sorából. Pethő Tibor nyugalmazott főszerkesztő emlékbeszédében a felszabadulás jubileumáról és a MUOSZ megalakulásának 40. évfordulójáról szólt. a XII. VIT Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottsága, a Magyar Televízió és a Magyar Tudományos Akadémia történettudományi intézete hívta orMegyeri Károly szóbeli kiegészítése Harmadik helyezés a VIT-vágta országos döntőjén Ezután Megyeri Károly, a MUOSZ főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést az 1980 óta végzett munkát elemző írásos beszámolóhoz. Kiemelte: az újságíró-tár-, sadalom számára alapkövetelmény az a párt XIII. kongresszusán megfogalmazódott igény, hogy hatékonyan segítse a társadalom politikai tudatának formálását, a politikai és gazdasági feladatok megoldását a gyors, mozgósító erejű és reális szellemű tájékoztatás és felvilágosító munka eszközeivel. Ezzel összefüggésben rámutatott: a közgyűlés előkészítése során a szerkesztőségi beszélgetéseken teljes egyetértés volt abban, hogy politikai, gazdasági céljaink megvalósítása még soha nem tette ennyire szükségessé az újságírók alkotó közreműködését, mint napjainkban. Az elkövetkező évek céljait körvonalazva a MUOSZ feladatait elsősorban abban jelölte meg, hogy a szakmai szervezet tegyen eleget a politika követelményeinek, és feleljen meg az újságírótársadalom igényeinek is. Mindehhez olyan program kimunkálása szükséges — s e feladat áll a mostani közgyűlés előtt —, amelynek révén a szövetség a magyar újságíró-társadalom politikai, szellemi életének átfogó szervezetévé, egyik legfontosabb színhelyévé fejlődhet. Ezért olyan új munkastílus és szervezeti formák kialakítása a cél, amelyek az eddigieknél eredményesebben segíthetik az újságírói alkotó munka színvonalának növekedését. Kitért arra is, hogy a tagság szorgalmazza: váljék mind szélesebb körűvé a szövetség társadalmi-politikai munkája, és következetesebbé érdekvédelmi-érdekképviseleti tevékenysége. A továbbiakban Megyeri Károly szólt az újságírók társadalmi presztízséről, valamint a szakma általános közérzetét befolyásoló jelenségekről. Rámutatott: az újságírás mindig is a közéleti küzdőtér egyik területe lesz. A közéleti igazságokért folytatott küzdelem sokszor bátor kiállást kíván, amelyhez elengedhetetlen az újságíró megfelelő felkészültsége, a jobbítani akarás szándéka és a konstruktív magatartás egyaránt. Gyakran gátja az eredményes újságírói munkának a bürokrácia, a kis- szerűség. Ugyanakkor az esetenként napvilágot látó felületes, sértő vagy etikátlan publikációk nagymértékben rontják az egész szakma hitelét, alkalmat adva a hamis általánosításokra. * * * A főtitkár szóbeli kiegészítője után Burján Sándor, az MTI vezérigazgatója, a MUOSZ Etikai Bizottságának elnöke terjesztette elő a testület jelentését, amely többek között megállapítja: az új sági ró.-társa dalom erkölcsi arculata és magatartása alapvetően jó. A különböző etikai ügyek száma és tartalmuk azt igazolja, hogy a magyar újságírók döntő többsége az etikai normáknak megfelelően tevékenykedik. Felszólalt a közgyűlésen Berecz János. Tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét, köszöntötte a közgyűlést, a magyar újságírók közösségét. A közfigyelem előterében áll a szövetség legfelső fórumának munkája — mondotta —, s ebben része van annak is, hogy ez az első szakmai, politikai szervezet, amely a párt XIII. kongresszusa után mérleget von az elmúlt öt évben végzett munkájáról, s körvonalazza feladatait: mit kívánnak tenni a sajtó munkásai a pártkongresszus határozatainak, országépítő céljainak a valóra váltásáért. Ezt a társadalmi érdeklődést, benne a párt figyelmét, várakozását a közgyűlés iránt, jelezte Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának a közelmúltban a Magyar Sajtó Házában tett látogatása, a szövetség elnökségével folytatott eszmecseréje is. Pártunk azért is érdekelt abban, hogy ez a közgyűlés eredményes legyen — hangsúlyozta —, mert tudatában van annak: az újságírók tájékoztató munkájukkal semmi máshoz nem hasonlítható hatást gyakorolnak a társadalomra, mondhatni minden állampolgárra. — A Magyar Szocialista Munkáspárt tehát mint a tudatformálás, a mozgósítás nélkülözhetetlen eszközére tekint a sajtóra és támogatja abban, hogy feladatait mind magasabb színvonalon végezhesse el. Melyek ezek a tennivalók? Elsőként a hiteEzután a küldöttek a MU,- OSZ Ellenőrző Bizottságának jelentését hallgatták meg a szövetség gazdálkodásáról. A közgyűlés feladatai közé tartozik a MUOSZ alapszabályának módosítása is. Az alapszabály felülvizsgálatára az elmúlt hónapokban bizottságot alakítottak, amelynek vezetője, Szegő Tamás többek között arról számolt be, hogy a MUOSZ csaknem 30 esztendős alapszabálya kiállta az idők próbáját és ma is megfelelő bázist ad a munkához. Nincs tehát szükség alapvető átalakítására, de az elmúlt esztendők politikai, gazdasági és társadalmi változásai, a szélesedő közéleti demokrácia néhány módosítást szükségessé tesz. Ezt követően megkezdődött a beszámoló és a bizottságok jelentéseinek vitája. les és gyors tájékoztatás, hiszen minden magyar állampolgár jogos igénye, hogy in- »formálódjék azokról a hazai és nemzetközi körülményekről, amelyek a társadalom, s az ő személyes sorsának alakulását is befolyásolják. Nemcsak ismerni akarja ezeket, hanem igényli — s ehhez a tájékoztatás segíti hozzá —, hogy eligazodjon bennük, hogy fogódzókat találjon a helyes cselekvéshez. S ez egyben a sajtó, a felvilágosító munka másik fontos funkciója: tettekre mozgósítani, hiszen társadalmunkban tudatosan alakítjuk olyanná körülményeinket, hogy megteremtsük a jobb élet feltételeit és teszünk meg mindent a béke megőrzése érdekében. E mindennapos, állásfoglalásra ösztönző, cselekvésre serkentő munkában a társadalmat irányító párt és az újságírók állandó, alkotó együttműködésére van szükség. S nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a tájékoztató, a felvilágosító és meggyőző munka napjainkban az imperializmus erőivel folytatott kiélezett ideológiai küzdelem közepette folyik. Megvan a megfelelő alap a sajtó munkájához, s ez tudományos elméletünk, a marxizmus—leninizmus, illetve ennek alkotó alkalmazása a párt, a társadalom gyakorlatában — állapította meg a továbbiakban a Központi Bizottság titkára. — (Folytatás a 3. oldalon) Feszültség, izgalom, hőség. Ezek az érzések uralták tegnap, vasárnap délután és este a békéscsabai KISZ-js- kola tornatermét, melyre aligha ismerhettünk rá, úgy „átvarázsolták” a tv-közve- títés idejére. De nem is a keret, a terem volt itt fontos, hanem a játék, amit a versenyzők némelyike bizony izzadó tenyérrel várt. Azt hiszem valamennyien megkönnyebbültünk kissé, amikor Vágó István képe megjelent a képernyőn, hogy aztán egy másfajtá izgalom, „alkotó” jellegű legyen úrrá mindazokon, akik Békés megye győzelméhez hozzájárulhattak. Sajnos, a zsűrivel, rögtön az elején nem értettünk egyet, természetesén magunkban, amikor a csapatok felkészülését bemutató vi? deofilmek értékelésénél a 3-4. helyre sorolta Békés megyét. De annál inkább örültünk a másik, előre kiadott feladat, a VIT-vágta- újság és a lapszemle értékelésekor. A legtöbb pontot hozta el ezek megoldásával a csapat. Ám Pest, Zala és Heves kemény ellenfélnek bizonyult. Az első órában Békés megye csapata az utolsó helyre csúszott, de a biztatás nem hiányzott, innen szép nyerni! S valami hasonlót megéltünk a területi döntőn is ... Nos, a komoly munka ekkor, négy óra tájban kezdődött. Reprezentálni kellett az 1960—65-ös és az 1980—85-ös évek divatját, összegyűjteni a ruhákat, igen ám, de honnan? A színházból! — jött az ötlet, s eközben egy békéscsabai fiatalasszony, Ta- danay Andrásné is felajánlva ruhatárát és segítségét. Ezzel együtt se volt könnyű kiállítani a „manekeneket”. S míg a csapat néhány tagja a mini divatbemutatón dolgozott, addig mások azon törték a fejüket, milyen jellegzetes tárgyakkal jelképezhetnék 1985 Magyáror- szágát. Szóba került a kerti traktor, a fóliasátor, a zöldségtermelés ' kellékei, a szén, amiből az idén oly kevés volt, a labdarúgó VB-t idéző foci, a pólya, utalva a gyed bevezetésére. A lakosság rendkívül aktívan, segítőkészen vett részt a versenyben, rendre érkeztek az április 4-én születettek. A Csaba taxi, a Körös taxi és a Volán taxi gépkocsivezetői felajánlották: akik a VIT-vágta jelét mutatják, azokat ingyen szállítják a vetélkedő helyszínére. A lakosság közreműködésével sikerült megfejteni a telefonszámot, melyen újabb feladatot kapott a csapat, mégpedig azt, hogy élőképben elevenítse meg Demjén Attila Gábor Áron című festményét. A kellékek — ágyú, harangok, kosarak, ruhák — előteremtésében megintcsak a lakosság, a Jókai Színház kellékesei, a Balassi táncegyüttes vezetője és az egyház is segített. Aztán még meg kellett „komponálni” a képet, amit, illetve hű mását, csak nagy nehézségek árán sikerült megszeretni. Békés megye hátrányos helyzete egyébként a vetélkedő során is érzékelhető volt, no nem a szellemi kvalitások terén, hanem ami a technikai hátteret illeti. Ahhoz például, hogy a videofilmét a csapat elkészíthesse, a kecskemétiekhez kellett fordulni, nem lévén ilyen technika a megyében. Ágyút sem volt könnyű szerezni, amolyan Gábor Áron-félét, no de az, hogy a megye a legjobb négy közé bekerült, minden fáradságot megér. Sokat hangoztattuk, hogy a játék a kreativitást helyezi előtérbe. No, a feladatok értékelésénél ezt nem mindig éreztük így. De a verseny így is rendkívül izgalmas volt, különösen a harmadik harmadban. Ami bizony egy kicsit ismét elkeserítette a Békés megyeieket, a plakátragasztás körüli „tisztátalanságok- kal”. Először azt gondoltuk, a kamera nem megbízható informátor (lehet, hogy optikai csalódás volt a három létra?). A játékvezető, Vágó István azon kérésével, hogy „ne más csapat munkájára figyeljünk, hanem a sajátunkra”, egyetérthettünk, de azzal nem, hogy emiatt hátrányba kerüljünk. Szerencsére — a zsűri és a kamera megbízhatósága révén — nem is kerültünk. A divatbemutató valóban színes volt, és örömmel hallottuk a zsűrit, pontosabban Balogh Sándor professzor jóindulatú javaslatát, hogy ez tényleg teljes egészében szubjektiven elbírálható feladat, ne tegyen különbséget a csapatok között. (Az más kérdés, hogy a szubjektivitástól egyéb feladatok elbírálása sem lehettett és nem is volt mentes.) Ezután fordult a kocka. Az utolsó helyről elmaszkírozott asztaliteniszező, Gergely Gábor felismerésével és egy jól sikerült licittel a második helyre került a csapat. Az első helyen már régen és behozhatatlan előnynyel Zala megye állt. Azt hiszem, aki végigszurkolta a vetélkedőt, csak most izgult igazán. Néhány pontos előnyünket féltve őriztük, s mikor a zsűriből Nemeskürty István bejelen-, tette, hogy az élőképben, (Folytatás a 3. oldalon) A taxi az ágyú kellékeivel Berecz János felszólalása
