Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-08 / 133. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES II MEGYEI TDHACS UPM 1985. JÚNIUS 8., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XI* ÉVFOLYAM, 133. SZÁM állampolgár és állam 1985-ben M ost, amikor a választópolgár bizalmából, az 1983-as választási törvény pozitív aktivitást hozó alkalmazásával létrejönnek az új nép- képviseleti szervek, a tanácsok, az országgyűlési — érdemes ismét szólni állam és állampolgár 'viszonyának elvi kérdéseiről. Fontos mindenekelőtt arról szólni, hogy állam és állampolgár együttműködésének fejlesztésében óriási jelentősége, szerepe van a Hazafias Népfrontnak, mint széles körű tömeg- mozgalomnak; amely ebben a kapcsolatban az állampolgárok közösségét valósítja meg, s alkotmányos szerepet tölt be a népképviseleti szervek létre- _ hozásában. A szocializmus — Marx szavaival — még a szükségszerűség birodalma, ahol bonyolult társadalomszerkezet és bonyolult munkamegosztás van; ahol nagy a szakadék a szükségletek és a kielégítésükhöz rendelkezésre álló eszközök, javak között. A szükségletek kielégítése itt is még az érdekek mozgatta konfliktusok megoldása; kompromisszumok eredményeként kialakuló közmegegyezés útján történik. Ez a bonyolult, történelmileg meghatározott korlátok közé szorított szerkezet az oka, hogy a szocializmusban szükség van azokra a hatalmi szervezetekre. állami intézményekre, , melyek képesek biztosítani a rendszer stabilitását, és megfelelő orientációját, haladását. Ugyanakkor a szocializmus — minden kilátja ellenére — az ember felszabadításának első foka is. 'Ezért az állam itt már, a politikai demokrácia segítségével, az ember felszabadulásának esz- . köze is. A szocialista viszonyok uralomra jutásával és általánossá válásával megszűnt ugyan valamely osztály politikai elnyomásának szükségessége, de nem szűnt meg a társadalmi-gazdasági folyamatok politikai irányításának szükségessége. A pártirányítás eszköze: a központilag szervezett államhatalom, és igazgatás. A társadalom állami igazgatása szükséges, mert az érdekkülönbségekből és érdekellentétekből keletkező ellentmondásokat fel kell ismerni, és megoldásukat államigazgatási, politikai eszközökkel elősegíteni. Az állam funkciói között változatlanul kitüntetett helyet foglal el a gazdasági folyamatok szabályozása. Az állam feladata megteremteni — főleg gazdasági és gazdaságpolitikai, de szükség esetén adminisztratív eszközökkel is — a társadalmi újratermelési folyamat, és a vállalati önállóság közötti összhangot. Természetesen a társadalom alapvető érdekeinek szem előtt tartásával. Feladata a szocialista tulajdonvisjzo- nyok alapján szervezni az elosztást, a kooperációs viszonyokat, a termelési ágazatok koordinációját. Még hosszú ideig csak az állam lesiz képes rendelkezni, és megfelelően élni azokkal az eszközökkel, amelyek segítségével ki lehet számítani, és jelezni a tudományos-technikai forradalom várható gazdasági és társadalmi hatását. Továbbra is az állami eszközök ígérkeznek legmegfelelőbbnek a természet és társadalom viszonyának szabályozására, az emberi környezet tudatos védelmére. Az állam felmérheti és befolyásolhatja- a demográfiai viszonyokat, elháríthatja, vagy mérsékelheti a természeti csapásokat. Az ideológiai-kulturális feladatok tekintetében belátható ideig csak állami módszerekkel lehet megszervezni az egész társadalom megfelelő képzését, nevelését, a műveltség színvonalának emelését. A két világrendszer létéből adódó ellentmondások miatt az állam irányítja a külkapcsolatokat, fenntartja a szükségest katonai erőket, szervezi a nemzetközi gazdasági" kooperációt, és a nemzetközi munkamegosztást. Ezeket a feladatokat azonban csak akkor látja el eredményesen, ha bírja Irta: Pozsgay Imre az állampolgárok többségének jóváhagyását, támogatását, az elhatározásban és a kivitelezésben a' többség részvételét. A társadalmi fejlődés jelenlegi fokán ugyanis nincs rá lehetőség, „ hogy az állampolgárok közvetlenül és naponta irányítási funkciókat töltsenek be a társadalomban. A legtöbb irányítási funkció folyamatosságot, szervezettséget igényel, és megköveteli az irányítóktól, hogy különleges szakképzettséggel, felkészültséggel rendelkezzenek. A termelőerők mai színvonalán nagy intenzitású és egyúttal nagy energiákat lekötő társadalomigazgatásra van szükség. Eközben a társadalom igényt tart minden ember munkájára a munka- megosztás más-más területén. Ilyen körülmények között megengedhetetlen, hogy a legkülönbözőbb képzettségű emberek, időnként otthagyva a munkamegosztásban rájuk szabott feladatokat, közvetlenül részt vegyenek a társadalom igazgatásában. (A szabad idő ehhez még nem elegendő!) Napjainkban még a társadalom igazgatását elkülönült, szakjellegű tevékenységnek kell tekinteni, amely része a munka- megosztásnak, és ezt a funkciót az államapparátusba tömörült szakemberek hivatásszerűen látják el. Az elkülönült igazgatási gépezet megszűnése csak a nagyon távoli jövőben következhet be. Messzi még az az idő, amikor az emberek igazgatása helyébe a dolgok igazgatása lép. Addig az egész társadalomnak messzemenő érdeke fűződik egy szakszerűen, hatékonyan működő, jól ellenőrzött államigazgatáshoz. Kétségtelenül jogos az aggodalom, hogy az igazgatás elkülönülése az igaz- gatottaktól kitermelheti az igazgatási szervek lélektelen formalizmusát, bürokratizmusát és konzervatizmusát. Ennek’ következménye az emberek passzivitása lehet, hiszen, ha az apparátusok magukat a mindentudók testületének tekintik, és az állampolgárokat megvetéssel kezelik, nem is lehet másra számítani. Ha a hivatalnokok figyelmét túlzottan leköti az agyonrész- létezett szabályok gondos alkalmazása, megtörténhet, hogy tevékenységük célját teljesen szem elől tévesztik. a z állam apparátusa a szocializmusban is magában hordja a bürokratizálódás veszélyét. E veszély ellen a szocialista demokrácia fejlesztésével lehet felvenni a harcot, kiépíteni a bürokratizmus elleni biztosítékokat. A bürokratikus tendenciákat nem lehet egyetlen huszárvágással megszüntetni. Folyamatos, kitartó küzdelemre van szükség, mert meg-meg- újuló lehetőségről van szó. A harc két síkon folyhat: egyrészt az államélet demokratikus intézményeinek fejlesztése terén, amelyekben aktivizálódhat áz állampolgár, és mint az állam alanya, mint megbízó, figyelemmel kísérheti az államapparátus működését. Ezt a szerepet kell betöltenie az állampolgár bizalmából az országgyűlésnek és a helyi tanácsnak. Másrészt magában az államapparátusban, úgy, hogy erősítik benne a defnokratikus szervezetre jellemző vonásokat, azaz az államapparátus dolgozói kialakítják saját munkahelyük demokratizmusát, és maguk is küzdenek a bürokratikus jelenségek ellen. Tehát a szakigazgatási szervezetek demokratikus ellenőrzésének biztosítása érdekében magának' a szakigazgatásnak demokratizálására is szükség van. Az egyén és társadalom egymáshoz való viszonya a szocializmusban is még alapvetően az állampolgár és az állam egymáshoz való viszonyában nyilvánul meg. Ez a legtöbb esetben különböző intézmények közvetítésével valósul meg. De ez a viszony lényegében különbözik attól, ami az állampolgár és állam viszonyát a szocializmus előtti társadalmakban jellemezte, mert ma a különböző intézmények segítségével a dolgozó ember saját államával kerül kapcsolatba. Ennek az elvnek az érvényesülését segít» a szocialista demokrácia fejlesztése az államéletben, vagyis az államintézmények átalakítása úgy, hogy következetesen megvalósulhasson a marxi követelmény: „az állam a társadalom fölé rendelt szervből a társadalomnak mindenben alárendelt szervvé váljék”. Természetesen e tekintetben nem a követelményeket nehéz megfogalmazni, , hanem azt az alkalmas módot megtalálni, ahogyan ezeknek a követelményeknek eleget lehet tenni. Az előbbiekben ugyanis éppen arról beszéltünk, hogy a termelőerők mai színvonala és a munkamegosztás követelményei miatt az állampolgárok nem vehetnek részt nap mint nap közvetlenül a társadalom igazgatásában, erre - a célra hivatásos szakapparátusokat kell fenntartani. Ez az ellentmondás azonban feloldható, mert az állampolgároknak messzemenő lehetőségeik vannak szervezetek és képviseleti intézmények létrehozására. Lehetőségük van arra, hogy különböző szervezetekben mint meghatározott érdekcsoportok lépjenek fel. Emellett a közvetlen demokrácia különböző intézményei állnak rendelkezésükre. (Ezek elsőorban a választójogban, tehát a képviselet létrehozásában megfogalmazott intézmények: jelölőgyűlések: képviselői, tanácstagi beszámolók; visz- szahívási jog.) A másik eszköz az állampolgárok birtokában az állami szervezetben kiépített képviseleti intézmények rendszere: a tanácsok, mint népképviseleti- önkormányzafi szervek, és az ország- gyűlés, a törvényhozás. A cél az, 'hogy a szocialista demokrácia fejlesztésének következtében ezek a képviseleti intézmények egyre eredményesebben töltsék be , határozathozób törvényhozói funkciójukat, és az állampolgároktól kapott megbízás szellemében ellenőrzői funkciójukat az állam igazgatási tevékenysége fölött. Országgyűlésünk a népszuverenitás legfőbb megtestesítője, országunk legfőbb törvényhozói szerve. Társadalmi előrehaladásunk gyorsítása, réndszerünk szocialista jellegének fejlesztése céljából szükséges, hogy az országgyűlésben erősödjék a törvényalkotói tevékenység, növekedjék az országgyűlés szerepe a kormányzati munka alkotmányos ellenőrzésében. Ugyanennek a követelménynek a tanácsok akkor felelhetnek meg egyre eredményesebben, ha tovább erősödnek önkormányzati szerepükben a helyi politika alakításától, -a bevételeikkel való önálló rendelkezésig, gazdálkodásig. A szocialista állam eredményes működése, demokratizmusának fejlődése feltételezi azt az államapparátust, 'amelynek fejlett a jogtudata és jogérzéke, s amely természetesnek tartja, hogy a jogrend a kötelezettség rendje is. Az ilyen állampolgár azoknak a viszonyoknak a terméke, amelyekben az emberek az államhatalmat nem kényszerűen elviselendő, külső erőnek tekintik, hanem saját eszközüknek saját rendjük megszervezésére. Olyan eszköznek, mely hatalmát attól nyeri, hogy az állampolgárok közvetlenül, vagy képviselőik útján nemcsak véleményükkel, hanem cselekvő részvételükkel is támogatják. E z a követelmény a szocialista állam demokratikus intézményei, és- a felvilágosult, tudatos állampolgár találkozásával valósul meg. A napokban lezajlott országgyűlési és tanácsi választások, az új választási törvény első, és nagy sikerű alkalmazása, a választások népfrontos jellegének kidomborodása nagy lépést jelentett előre a szocialista demokrácia fejlesztésében, az állampolgár és a szocialista állam együttműködésének erősítésében. II SZOT elnöksége az árellenőrzésekről A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott, amelyen megvitatta az árellenőrzések tapasztalatait. Az Országos Anyag- és Árhivatal tájékoztatója szerint a vállalatok és szövetkezetek ármunkája javult ugyan, de így is sok még a szabálytalanság, különösen a kisszervezetekben, például szakcsoportokban, szerződéses üzletekben. 1984-ben ösz- szesen mintegy 90 ezer esetben vizsgálták a termelői és fogyasztói árakat, ezeket az ellenőrzéseket "több mint húszezer esetben követte fe- lelősségrévonás vagy figyelmeztetés. Különösen nagy figyelmet érdemel a zöldség-gyümölcs kereskedelem, ahol változatlanul kevéssé érvényesül a szocialista szektor piacszabályozó, ármérséklő, árkiegyenlítő szerepe, s ezért túlzottan magasak az árak. A piacfelügyelet hatása sem érződik kellőképpen, bár a tanácsok és a MESZÖV-ök tettek lépéseket az árak koordinálására. Az élelmiszerkereskedelemben a próba- vásárlások során az esetek 25 százalékában tapasztaltak eltérést a vevő kárára. Az építőanyag- és tüzelőkereskedelemben gyakran adnak el gyengébb árut első osztályú termékként. Az autójavítók, a fuvarozók, az építőipari szervezetek és sok esetben kérnek túlzottan magas árat. Ezért az ellenőrzéseket tovább fokozzák. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy az ellenőrzések önmagukban nem oldhatják meg az árak növekedésében, az áruellátás hiányosságaiban, az etikai lazaságokban megnyilvánuló gazdasági, társadalmi feszültségeket. Ezek" mérséklése és megszüntetése komplex gazdaságirányítási és esetenként államirányftási feladat ~— mutatott rá a SZOT elnöksége. JKz elnökség szükségesnek tartja azt is, hogy a SZOT központi, iskoláján továbbképző tanfolyamot szervezzenek az árellenőrzést irányító szakszervezeti tisztségviselők számára, s fokozni kell a társadalmi ellenőrök erkölcsi elismerését. Az elnökség egyetértett azokkal a javaslatokkal, hogy szak- szervezeti kitüntetésben részesítsék a legeredményesebben dolgozó társadalmi ellenőröket. Az elnökség a továbbiakban megvitatta a szakszervezeti szervekhez tett bejelentésekről és panaszokról szóló jelentést. Az elnökség felhívta a szakszervezeti vezető testületeket, hogy rendszeres időközönként összegezzék és tekintsék át a bejelentések és panaszok intézését, s a tapasztalatok alapján tegyenek javaslatot a hiányosságok megszüntetésére. Tanácskozás az ipari szövetkezetekről Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen megvitatta az MSZMP XIII. kongresszusa határozatából adódó feladatokat. Állásfoglalásában egyebek között rámutat, hogy az ipari fejlődés gyorsítása a szövetkezetektől is megköveteli az erőteljesebb műszaki haladást, a technológia további korszerűsítését, valamint a versenyképesség fokozását. A termelési szerkezet korszerűsítése továbbra is központi feladatuk az ipari szövetkezeteknek, s ezen belül is bővíteniük szükséges a k‘is- és középszériás, jó minőségű térmékek választékát: A műszaki színvonal -növelésével és a technológiai fegyelem erősítésével kell elérni, hogy az ipari szövetkezetekben készülő termékek minősége megállja a helyét a versenytársakkal való küzdelemben, ehhez azonban az is szükséges, hogy a szállítások pontosak és megbízhatóak legyenek. A szövetkezetpolitikai munkáról szólva az állás- foglalás leszögezi, hogy az önkormányzati szervek munkáját tartalmasabbá kell tenni, s fejleszteni szükséges a tagság aktív részvételét a szövetkezet működésének és fejlődésének alakításában.
