Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)

1985-06-28 / 150. szám

o 1985. június 28., péntek Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium az; Év lakóháza ’84 országos pá­lyázatának egyik nyertese a békéscsabai, Rigó utca 17. szám alatti átriumház. Épít­tetője és tervezője Jambrich Mihály. Az egymás mellett sorakozó nyolc átriumház kívülről legfeljebb szokat­lan egyszerűségével hívja fel magára a figyelmet (felső ké­pünk). Garázs- és bejárati ajtó, egy ablak — ennyit lá­tunk. Fehér, lapos tetős épü­let. A házba lépve először a viszonylag nagy előtér lep meg. — Itt nem akartam spó­rolni — kezdi a lakás be­mutatását Jambrich Mi­hály. — Nem szeretem azt, ha belépek, s máris falba ütközöm. Tovább fokozzák a tágas­ság érzetét az előtér ajtói­nak sárga ornament üvegei. — Kellemes fényt adnak, különösen, ha süt a nap — folytatja a házigazda, s bel­jebb invitál. — Az előtérből nyílik a gyerekszoba és a konyha. A konyha az étkező és a nap­pali összefüggő légterű (kö­zépső kép). Az étkező és a nappali közti sárga légbubo­rékos üveg téglafal nem fut végig. Ajtó nincs. — S az ételszag? — Az ellen nincs véde­kezés — válaszol Jambrich Mihály. — Az bemegy akkor is a nappaliba, ha ajtó van. Főzés után a nappali és a konyha ablakát egyszerre ki­nyitva, 5 perc alatt kiszellőz­tetünk. Nekem itt is tágas­ságra volt igényem. Terület viszont kevés volt. A nappali és az étkező a mi közösségi életünk színtere. A nappali egyik végén vi­szont ajtó állja utamat. A hálószobáé. — Napközben ez a legrit­kábban használt rész. S jó az is, hogy ez van legmesz- szebb a zajtól. A háló mérete épp meg­felelő. A rendkívül esztéti­kus bútor egyedi gyárt­mány. A viszonylag kis te­ret remekül hasznosítja. A hálóból nyílik a fürdőszoba. Nem is annyira a süllyesz­tett fürdőkád a meglepő, mint az egymás melletti két mosdó. — Ez nem luxus — vallja a tervező. — Inkább erre költők, mint egy csicsás ke­rítésre. Házastársak a meg­mondhatói, milyen gyakran készülnek mind a ketten egyszerre. Emiatt ragaszkod­tam a két mosdóhoz. Saját tapasztalataimat gyorsan összegezve, igazat kell adjak Jambrich Mi­hálynak. A fürdőből egy gardróbé nyílik. Itt elfér a család egész ruhatára. Aztán az átriummal is­merkedem (alsó kép). A nappali és a hálószoba ab­lakain keresztül már szem­ügyre vehettem a picike ud­vart. A füves-virágos átrium a garázsból és a nappaliból közelíthető meg. — Kívülálló magatoknak valónak tarthat ezért tite­ket ...' — Szerintem az nem való­di igény, hogy belelássanak a lakásomba — válaszol Jambrich Mihály. — Pont itt tudok felszabadult és nyi­tott lenni. És nemcsak egye­dül, de barátaimmal is. Az más lapra tartozik, hogy eb­ből az avatatlan ember nem részesül. Ezt a kicsi, intim kertet maximálisan ki tud­juk használni. Egyébként a garázsból is ki tudok ide járni, ha meg akarom mos- pi a kocsit. Egyfajta ház. Nem mond­ható tipikusnak. Nem is vol­na jó, ha holnaptól csupa ilyet építenének. Sajátos szépsége pont a többiek mel­lett érvényesül. Csak átri­umházakból nem lehet ut­cákat építeni. Ám tervező­jétől feltétlenül megtanulha­tó az, hogy egy ház adott család életformáját, szoká­sait szolgálja hivalkodás, kivagyiság nélkül. Ungar Tamás Fotó: Fazekas László A beteggondozás központja a körzeti orvos ' Szükség van az alapellátásban dolgozó orvosok, egész­ségügyiek alkalmankénti eszmecseréjére, a tapasztalatok átadására, a bevált gyakorlati módszerek elterjesztésére. Ezt támasztatta alá a minap az a találkozó, amelyet a Békéscsabai Városi Tanács Egyesített Egészségügyi In­tézménye és a megyei egészségügyi szakszervezet közö­sen rendezett a felnőtt járóbeteg-ellátásban dolgozóknak. A kerekasztal-konferencia vitavezetője dr. Sonkoly Kál­mán, az ágazati szakszervezet’ megyei bizottságának el­nöke nemcsak az előadóknak, hanem több hozzászólónak is megadta a véleménynyilvánítás lehetőségét. A fő té­ma az elmúlt 20 év békéscsabai gondozási tapasztalata volt. „A gondozási tevékenység központja, ahová a különféle gondozási szakterületek eredményei eljutnak, a kör­zeti orvos legyén — mond­ta dr. Avár Zoltán, a ren­delőintézet igazgató főorvo­sa. — Az emberek nagy ré­sze manapság már életmód­jának, szokásainak káros következményeit az orvosok gyógyító munkájával szeret­né elkerülni, megváltoztatni. Az orvostudomány fejlődé­sében bízva könnyebben, egészségükkel felelőtleneb- bül gazdálkodva élnek, talán ezért egyre több a dohányzó, és alkoholt fogyasztó. Egyre gyakoribb a szív- és érrend­szeri megbetegedés, a halá­lozás. A megelőzés szemléle­tének elterjesztésében már nem elég a meggyőző szó. A gondozás a teljes értékű egészségügyi ellátás meg­valósításának eszköze.” Békés megyében' és a me­gyeszékhelyen, az országos adatokhoz képest évek óta kedvezően alakul a táppén­zes napok száma, s ez a gon­dozási tevékenység ered­ményességét bizonyítja. Az elmúlt években csaknem 4 és fél ezer szűrővizsgálatot végeztek a körzeti orvosok a felnőttek körében Békéscsa­bán, amelynek során igen sok magas vérnyomásos, szív-, cukor- és egyéb bete­get találtak, akiket gondo­zásba is vettek. Általában arról hallunk, hogy. zsúfoltak a rendelők, túl sok a beteg. Ezért is meglepő volt dr. Ágoston Éva, csoportvezető főorvos véleménye, amely egybe­hangzó volt a többi gyakorló orvoséval is. „Hozzuk be a beteget a rendelőbe, hogy kellő időben gondozásba ke­rüljön. A jelenlegi gyakor­lat szerint a betegre van bízva, mikor megy orvoshoz. Nem elégedhetünk meg ez­zel, egészségi. állapotától függően vissza kell rendelni, meg kell vizsgálni, és aktuá­lis ájlapotának megfelelően kezelni, gondozni.” Jó ha az orvos a gondozbttak szociá­lis körülményeit is ismeri, hiszen a munkahelyi ártal­mak, otthoni problémák fel­fedése, megoldása, gyógyító tényező. A főorvosnő ismer­tette kollégáival az Orvosto­vábbképző Intézet gondozási modelljavaslatát, mikor, mi­lyen gyakorisággal, és szem­pontok szerint vizsgálják, gondozzák különböző élet­korú, és betegségcsoportba tartozó páciensüket. Hang­súlyozta, hogy a gondozási munka nélkülözhetetlen ré­sze napra kész és áttekint­hető nyilvántartás. A hypertóniás (magas .vér­nyomásos) betegek gondozá­sának módszereiről, a szö­vődmények veszélyeiről, a gyógyszerezés, a táplálkozás jelentőségéről beszélt dr. Hudák György csoportvezető főorvos. A hypertóniát ajk­kor kell kideríteni, gondoz­ni, amikor még nem okoz panaszt. Ha -már panaszko­dik a beteg, valamilyen szer­vezeti elváltozás is tapasz­talható. A kiemelt célprog­ramként szereplő szívbeteg­gondozásról dr. Sonkoly Iván. csoportvezető főorvos szólt. A megelőzés, feltá­rás, a gyógyítás folyamatát elemezte. Csamangó Vil­mos, az Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete megyei bizottságnak titkára a be­tegségek megelőzését a lé­nyeges társadalompolitikai alapelvek közé sorolta. Meg kell nyerni az embereket, saját érdekükben, a gondo­zómunkának, s ez legyen az egészségügyiek fő munka- módszere. A legveszélyeztetettebb ko­rdákat, a 30 és" 50 közöttie­ket, nem lehet az orvosi ren­delőbe bevinni — mondták a hozzászólók. Korszerűsí­tésre, egységesítésre és egy­szerűsítésre várnak a kör­zeti -orvos dokumentációját jelentő gondozási kartonok. A beszélgetésre eljöttek gyermekszakorvosok, körzeti védőnők, más szakterületek képviselői is, hiszen, mun­kájukban a hallottakat jól . alkalmazhatják. A gyer­mekgyógyászok egyik fontos gondja, hogy területükön or­szágosan nem . alakul ki a gondozómunka megfelelő hálózata és gyakorlata. A kü­lönböző betegségcsoportok közül még előadás hangzott el a bőr- és nemibetegségek­ről, a légúti, az emésztőszer­vi és a diabetikus betegsé­gekről is. Bede Zsóka — A nyári vakáció kezde­tétől forgalmunk eléri az elő­ző évek szintjét, annak elle­nére, hogy a békéscsabai köl­csönző átköltözött a Lenin utcába. A hagyományoknak megfelelően már megnyitot­tuk a Szanazug gyulai olda­lán lerakatunkat, ahol vízi­sporteszközöket és turisztikai cikkeket lehet bérelni na­ponta. Idén először pedig Gyulán a Vár melletti csó­nakázó tónál 22 csónakot adunk bérbe. — Tudomásom szerint a kölcsönző egyik legfontosabb feladata az ifjúsági és diák turizmus segítése. A kispén­zű fiatalok pihenésének, ki- kapcsolódásának mind ol­csóbbá tétele. Változtak-e idén a diákoknak adott ked­vezmények, vagy önöknél is emelkedtek az árak? — A kölcsönző támogatást A kölcsönző szanazugi lerakatában nagy a választék a vízi­kap a KISg Központi Bízott- sporteszközökből Fotó: Gál Edit valy. Viszont az egyé­ni — nem diák — turizmus­nál magasabbak az áraink. Egyébként a diákturizmust nem csak a kölcsönzéssel se­gítjük. Idén társszervezőként közreműködünk 28 „Körös túra” lebonyolításában. A csoportok Szanazugtól Sze­gedig eveznek el. L. S. n diákturizmus segítése Bár napok óta szinte meg­szakítás nélkül esik az esq, a' nyaralási főszezon vissza­vonhatatlanul megkezdődött. Legalábbis erre lehet követ­keztetni az Ezermester Tu­risztikai Kölcsönző Leány- vállalat Békés megyei köl­csönzőjének forgalmából. Gyurkó Dániel, á kölcsönző vezetője mondja a követke­zőket: ságától és az Úttörőelnökség' Táborozási Bizottságától. Ezért alapvető célkitűzése­inknek továbbra is eleget tu­dunk tenni. Diákigazolvány­nyal ugyanannyiba kerül a kölcsönzés, mint ta­Debreceni trolibusz Jelentős állomásához érke­zett a debreceni tömegközle­kedés fejlesztése: néhány nap múlva, július 2-án megindul a város első trolibuszjárata. Az eddigi 19-es autóbusz út­vonalán, a Magyar Gördülő- csapágy Művektől a Segner téri kisállomásig tizenkét és fél kilométeres szakaszon építették meg a felsővezeté­keket. Üj burkolatot kapott és szélesebb lett a Nyugati utca, s hamarosan befejező­dik az Erzsébet utca korsze­rűsítése is. A terhelési pró­bák során jól vizsgáztak a műszaki berendezések. Csúcsidőben tizenhárom ZIL—9 típusú, szovjet gyárt­mányú kocsi követi majd egymást, három-négy perces időközökben. A hajdú-bihari megyeszékhely első trolijára­tát a Debreceni Közlekedési Vállalat fogja üzemeltetni, s a jelenleg Debrecenben hasz­nálatos villamos jegyekkel, illetve bérlettel lehet a tro­likat igénybe venni. Tervezik már a város máso­dik trolibuszjáratának meg­indítását is. A köztemetőt a belvárosi Tótfalusi térrel ösz- szekötő járat első kocsija várhatóan 1987 januárjától fog közlekedni. II díjnyertes átriumház

Next

/
Thumbnails
Contents