Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)

1985-06-26 / 148. szám

1985. június 26., szerda Herman Ottó százötven éve született Vén bakancsos és fia, a huszár Szigeti József népszínműve a Gyulai Várszínházban Nemzedékek tanultak és tanulnak tőle — lányaik fölött alkudoztak, üzleteltek. A népszínműi humort ked­vesen, ízesen tolmácsolták a Budapesti Játékszín művé­szei. Peremártoni Krisztina Ilonja és Pregitzer Fruzsina Lidije nagyon meggyőző, erő­teljes alakítás, akárcsak a számító kocsmáros és számí­tó apa (Paláncz Ferenc), Fri- ci fia, a nagy nevettető (Ba­jor Imre), Mihály bácsi, a kiszolgált bakancsos (Dégi -István) és főleg a könnyedén tekintélyt parancsoló huszár szerepében Cseke Péter, il­letve Hangos, a lelket és kö­pönyeget forgató kántor (Kiss Jenő). Behár György zenéjét a budapesti Méta együttes szol­gáltatta magas színvonalon, sikerrel. .Játék, zene, díszlet, Herman Ottó a század- forduló tudományos életének vezető egyénisége volt Ma­gyarországon. Az irodalom­ban gyakran az. utolsó ma­gyar polihisztorként emlege­tik. Elsősorban természettu­dósként alkotott maradandót, kutatott eredményesen szá­mos területen, de jelentősek néprajzi, régészeti, nyelvé­szeti gyűjtőmunkái is. Élet­4 útját tekintve az olyan tu­dósok sorába tartozik, akik „a karzatról hallgatták a , tu­dományt, és végtére a ka­tedrára kerültek". Június 26-án, születésének 150. évfordulóján Herman Ottóra, a neves természettu­dósra emlékezünk. Szász csa­ládból származott, heten vol­tak testvérek. Apja kirur­gusként dolgozott (ma se­bésznek mondanánk), és — talán nem lényegtelen — rajongott a madarakért, az ornitológiái irodalomért. Her­man Ottó — először gépla­katos, majd fényképész — hamar megismerte a kétkezi munkát, és megtanulta érté­kelni. becsülni az emberi te­vékenység valamennyi for­máját, tisztelni a népi alko­tásokat. Bizonyára összefügg ezzel későbbi érdeklődése a magyar nép ősi szokásai, fog­lalkozásai iránt. A diósgyőri gyermekéve­ket a miskolci líceum reto­rika—poétikai , osztálya kö­vette. majd a bécsi műszaki tudományok iskolája. Ott ér­te a hír: apja meghalt. Ka­tonaideje alatt Zsolnán. Tri­esztben szolgált, Dalmáciá­ban volt határőr. A nagy is­kolát számára Kolozsvár, a Brassai Sámuel múzeumá­ban töltött korszak jelentet­te. Ekkor múzeumi és könyv­tári tisztviselőként dolgozott, a gyűjtemény redszerezésé- vel és rendbentartásával fog­lalkozott! Hamar kitűnt te­hetségével és szorgalmával. Herman Ottó könyvei, cik­kei, naplói, levelezése, egész könyvtárat tesz ki. A pókok könyve, A magyar halászat könyve. Az északi madár- hegyek tájáról. A halgazda­ság rövid foglalatja, A ma­darak hasznáról és káráról, népünk ősi foglalkozásairól, a halászatról és a pásztor­kodásról szóló tanulmányai, A magyar nép arca és jelle­me. valamint az 1914-ben kiadott nagy mű, A magyar pásztorok nyelvkincse — ■v' nd-mind tudományos Szenvedéllyel gyűjtött min­den értéket igénnyel alkotott, a maga nemében úttörő munka, amit áthat a természet szeretete. az ember tisztelete. A természet ismerője, értő rendszerezője fontos közéle­ti tevékenységgel is foglal­kozott. Neves ellenzéki poli­tikusként ismerték, Kossuth leghűségesebb követőjeként tartották számon. Arról is szólnak életrajzírói, hogy buzgó magyarsága olykor el­ragadtatta. A kihaló népi vi­lág. a letűnő életforma kin­cseit féltette — joggal. Szen­vedéllyel gyűjtött értékeket, s jelentős tárgyi emlékek, ősi ismeretek, tapasztalatok, nyelvi ési kultúrtörténeti ha­gyományok sorát sikerült megmentenie az utókornak. Mit hagyott ránk Herman Ottó? . Egyik életrajzírója. Varga Domokos mondja: „írott művei megvannak: azok számba vehetők. De hatását nyomon követni a különféle tudományágakban, a szépirodalomban és általá­ban az írott magyar nyelv­ben. a két háború között ki­bontakozott népi mozgalom­ban, a magyar önismeret fej­lődésében. a nemzeti öntudat ma is ható erőiben — bo­nyolult és kockázatos vállal­kozás volna. Egy bizonyos: élete mű­vével új utakat tört másolj számára is. Nemzedékek ta­nultak és tanulnak tőle. Egyik leghívebb terjesztő­je volt hazánkban a termé­szet ismeretének és a ter­mészettudományos gondolko­dásnak." N. K. A veszprémi születésű Szi­geti József elsősorban szín­művészként írta be nevét a lexikonokba, a magyar szín­háztörténetbe. Mint a múlt században oly sok jó módú polgári család gyermekét, őt is jogásznak szánták, ám szülei akarata ellenére fel­adta a tisztes karrier lehető­ségét — a színpadért. 1841- ben lépett fel először Jász­berényben. Tehetséges ko­mikus színészként került ké­sőbb Győrből a fővárosba, a Nemzeti Színházhoz 1844- ben. Sikerrel játszott a leg­különbözőbb szerepekben — Polonius, Kent, Falstaff, Böfíen Tóbiás —, híres sze­relmes hős-színész volt, a hazai naturalista színjátszás úttörője.' nagyszerű Moliére- színész, az igazi mély hu­mor rangos képviselője. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elődjének, a Színé­szed Tanodának volt tanára, majd igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja. Szigeti tehát belülről lát­ta, ismerte, a színpadról tud­ta, mi fán terem a színház, íróként nem lett ugyan olyan jelentős, mint színész, de nép­színművei ma is megállják helyüket, mert vérbeli víg­játékok: Viola (1851),. Vén bakancsos és fia, a huszár (1855), Csizmadia, mint kí­sértet (1856). A Vén bakan­csos vált először híressé, de kedvelte a közönség a Be­csületszó (1856) és a Falusi­ak (1858) című vígjátékait is. A televízió 1981-ben mutatta be Rang és mód című darab­ját. Szigeti darabja, a Vén ba­kancsos és fia, a huszár nép­színmű a javából, amelyet a Budapesti Játékszín és a Gyulai Várszínház közös pro­dukciójaként, gondosan meg­komponált előadásban, igen találó szereposztásban lát­hatott a közönség. Berényi Gábor rendezése a reális drá­ma felé Vitte az 1848-as sza­badságharc után, paraszti környezetben játszódó, de katonát, kocsmárost, kántort egyaránt bemutató mikrovi­lágot. S ez cseppet sem volt mesébe illő, andalító, hazug világ, a muskátlis tornác, a tarka, bő szoknyák, a lobogó fehér ingujjak és a szárnya­ló népdal, hegedűszó ellené­re sem! A bor, a tánc, a mu­tatás nem egyszerű mókázás volt itt, nem csupán hangu­latfestés. Minden arról szólt, hogy ezek a falusi emberek képtelenek magukat függet­leníteni a kor és a társada­lom ellentmondásaitól. Arról szólt minden, hogyan érez­nek, szenvednek, küzdenek és remélnek. Sem romanti­kus, sem idillikus nem volt az összkép, nem jelentett be­felé fordulást, álomba ringa- tást. Éppen arra világított rá, ami a szereplők tetteit, ér­veit, szándékait — ha nem is mindig tudatosan, de — befolyásolta: erkölcsi-anyagi függőség, gazdasági-társadal­mi bajok, nemzeti független­ség. Se pénz, se hangos szó, se erő nem segített társadal­mi korlátokat átlépni, álmo­kat valóra váltani. A katona, a kocsmáros, a kántor, a pa­rasztfiú nem bújhatott ki bő­réből; illetve amikor kibújt, s legmélyebb énjét villantot­ta fel, az állati önzés, ke­gyetlenség, kapzsiság éppúgy egyértelművé vált, mint a legszentebb szenvedély, az önzetlen szerelem. Az elő­adás legemlékezetesebb per­ceit adták a kincskereső je­lenet, meg amikor az apák — a kocsmáros és a kántor Veres esaplar leanva. Ilon (l*ereinartoni Krisztina) és Lidi, a kántor leánya (Pregitzer Fru­zsina) * K i; oo Vén bakancsos és fia. a huszár (Dégi István és Cseke Péter) jelmez egyaránt szépen il­leszkedett Szigeti művéhez, ennek előadása pedig a tör­ténelmi falakhoz, a várhoz. A programfüzetben írja De­rne Gábor kritikus: „Szigeti József jó színpadi érzéke, hu­mora, ízes magyarsága egyes darabjait még ma is műso­ron tartja. Munkássága ösz- szekötő láncszem a kezde­ményező Szigligeti és a múlt század nyolcvanas éveiben pályáját kezdő Csiky Ger­gely között. Abban a nagyon fontos irodalomtörténeti je­lenségben, amely Gárdonyi­ig, de még Móricz Zsigmon- dig is értékteremtő módon elhatott, s amelynek neve: magyar népszínmű, magyar népdráma. Nála polgárosul a népszínmű. Ö a mesterség­beli tudás felől érkezik a dráma múzsájához. A jó színpadi szerkezet sarkaiban- szögleteiben mindig fenn­akad valami a kor valóságá­ból. Fennakad és máig át­csillog a szerző jó színpadi érzékén, humorán. ízes ma­gyarságán." S éppen ebből a magyar népszínműből, vagy inkább népdrámából, humorból. ízes magyarságból, éppen Szigli­getiből és Gárdonyiból ka­pott a közelmúltban ízelítőt a közönség a Jókai Színház művészei jóvoltából, amikor Szigligeti Ede Liliomfiját,, il­letve Gárdonyi Géza A bor című színművét mutatták be. A Gyulai Várszínház nézői most újabb csemegét kóstol­hattak meg a magyar nép­színmű-kínálatból, a Vén ba­kancsos és fia, a huszár cí­mű darabot, amely A borhoz hasonlóan, igen szerencsésen ötvözte a népszínműi hangu­lat, az ízes magyarság, vala­mint a kor- és társadalom- keresztmetszetet tükröző pa­rasztdráma elemeit. Niotlziclsky Katalin Mai műsor KOSSUTH RADIO 4.30—7.59: Jó reggelt! 8.20: Történelem a számítógép­ben. (ism.) 8.50: Kis magyar néprajz. 0.55: Nótacsokor. 9.37: Beszélni nehéz, (ism.) 9.49: Papírsárkány. Részletek Borgulya András—Szűcs Imre sorozatából. I, 0.03: Fejezetek a szocialista iro­dalom történetéből. 10.35: A gyermekeknek irta J. S. Bach. 10.50: Madagaszkári népzene . * II. 00: Glmarosa: A hiszékeny. Egyfelvon^sos vigopera. 12.30: Ki nyer má? 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Népdalok, néptáncok. 13.30: Kopogtató. 13.40: Régen találkoztunk, (ism.) 14.10: A magyar széppróza szá­zadai. (ism.) 14.25: Operaslágerek. 15.00: Zengjen a muzsika. 15.26: Fúvószenekari hangver­seny a 6-os stúdióban. 16.05: MR 10—14. 17.00: Olvastam valahol. 17.20: örökzöld dallamok. 18.02: Kritikusok fóruma. 19.15.- Hegedűs Géza hangjáté­kaiból : Szemirámisz sze­relme. (ism.) 20.46: A magyar opera nyomá­ban. XVIII/6. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Heinz Holliger oboázik. Ursula Holliger hárfázik. 22.53: F-magazip . . . 23.23: Lemezmúzeum. 0.10: Két madrigál a völgyről. PETŐFI RÁDIÓ 4.30—7.59: A Petőfi rádió regge­li zenés műsora. 8.05: Idősebbek hullámhosszán. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00 : Napközben. 12.10: Filmzene. 12.25: Útikalauz üdülőknek. 12.30: Lakatos Sándor népi ze­nekara játszik. 13.10: A tegnap slágereiből. 14.00: Lelátó . . . 15.05: Gyilkosság a múzeumban. Rádiókrimi két tételben. II. 15.56: Gólok, méterek, történe­tek . . . 17.05: Az észt Radar-együttes felvételeiből. 17.20: Diákfoci. 17.30: ötödik sebesség. 18.30: Tip-top parádé. 19.05: A debreceni Délibáb együttes összes felvétele. XII/4. 19.33: Rudolf Schock operettda­lokat énekel. 20.00: Muzsikáló természet. 20.05: A Tears for Fears együt­tes felvételeiből. 20.50: Megtérült műanyagok. 21.05: összeállítás Vladimir Ho- lan cseh költőről, (ism.) 22.00: Zeneközeiben — a hallga­tó. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: A kis kéményseprő. Britten gyermekoperája. 9.39: Zenekari muzsika. 10.43: Kórusmuzsika. 11.05: Pillanatkép. 11.10: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 12.10: Kamarazene. 13.05: Bioritmus, (ism.) 13.25: Csajkovszkij : Csipkerózsi­ka — balett. 14.20: Slágerről slágerre. 15.00: Dzsesszfelvételeinkből. 15.30: Zenekari muzsika. 17.Ó0: Operafinálék. 17.49: Magyar zeneszerzők. 18.30: A Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műso­ra Miskolcról. 19.05: Hangverseny a bécsi klasz- szikus mesterek müveiből. 20.05: Kortársunk: Igó Éva szín­művésznő. 20.35: Népdalfeldolgozások. 21.00: Zenekari muzsika. 22.05: Modern írók portréi. 22.30: Perspektívák. Gondolatok, vélemények a kortárs ze­néről. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Ifjúsági magazin. Szer­kesztő: Gulyás Erika. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétoma. (ism.) 8.30: Szünidei matiné. 9.25: Delta, (ism.) 9.50: Menekülés az arany föld­jéről. (ism.) 10.50: Képújság. 16.40: Hírek. 16.45: Hajózni tudni kell. Ma­gyar dokumentumfilm. 17.20: Képújság. 17.30: Mihail Solohov-sorozat. Halálos ellenség. Szovjet film. 18.50: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Nézzük, hogy fut. Ameri­kai tévéfilm. 21.30: A hét műtárgya. 21.35: Pillanatkép Melís György­ről. 22.30: Tv-híradó 3. 22.40: Himnusz. II. MŰSOR 15.55: Képújság. VESZPRÉMI TÉVETALALKOZÓ 1(>.00: A nők iskolája. Tévéjáték Moliére színmüvéből. * (ism.) 17.15: Láng István: Alom a szín­házról. Tévéopera, (ism.) 18.00: Módos Péter: Egy fiú bő­rönddel. Tévéfilm. (ism.) 19.25: Hivatalnok urak. Földes Imre drámájának tévévál­tozata. (ism.) 20.35: A pécsi körzeti stúdió né­met nyelvű nemzetiségi műsora. 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Lodovico Dolce: A kölyök. Zenés reneszánsz komédia. 22.55: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-hiradó. 20.40: Dalok. 20.50: Tv-hiradó. 21.05: Pan Wolodyjowski. Film (befejező) rész. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Vídeooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: A világ legendái. 18.45: Szórakoztató adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.55: Hírek. 19.00: A zöld terv iskolája. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Zenei események. 20.50: Hírek. 20.55: Jelenetek a múlt század­ból — dokumentumsoro­zat. 21.40 : Dzsessz. MOZI Békés Bástya: Az örökség baj­jal jár. Békés Kert: Szuperzsa­ru. Békéscsaba Szabadság: 4­kor: Kölyökbanda. de. 10. du. 6 és 8-kor: Cápa. Békéscsaba Terv: fél 6: 101 kiskutya, fél 8- kor: Aranyoskám. Békéscsaba Kert: Cápa. Gyula Erkel: fél 6- kor: XX. század kalózai, fél 8- kor: Meztelenek és bolondok. Gyula Petőfi: 4-kor: Sólyom nyomában. 6 és 8-kor: öt láda aranyrög. Orosháza Partizán : fél 6-kor: A negyvenegyedik. fél 8-kor: Szelíd motorosok. Szeg­halom : Eszterlánc.

Next

/
Thumbnails
Contents