Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-04 / 129. szám
t 1985. június 4., kedd A népi ellenőrzés feladatai Interjú lózsa Bélával, a megyei HEB elnökével A tanácsi testületek újraválasztásával egy időben a megyei és a területi népi ellenőrzési bizottságok is megújulnak. Békés megyében a megyei NEB-en kívül 1985 nyarán kilenc területi — városi, városi jogú nagyközségi — NEB-et választanak, kettővel többet, mint 1980- ban. A népi ellenőrök elmúlt ötéves munkájáról és a következő időszak feladatairól Józsa Bélát, a Békés Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét kérdeztük. — A különböző népi ellenőrzési bizottságok évtizedünk első felében hány témavizsgálatot végeztek, munkájuk során milyen területekre helyezték a fő hangsúlyt? — Évente átlagosan 110— 140 témavizsgálatunk volt. Ami azt jelenti, hogy egy- egy területi NEB 12—14 vizsgálatot fejezett be eredményesen. Ezenkívül évi 150 —200 közérdekű bejelentés érkezett hozzánk. Ebben az időszakban, igazodva az ország előtt álló feladatokhoz, kiemelkedő jelentősége volt a munkaerővel, az eszközökkel, az anyagokkal és az energiával való ésszerű gaz* dálkodás vizsgálatának. Többször elemeztük a lakásépítéseket, a lakásgazdálkodást és az építőanyag-ellátást. Ugyancsak több lépcsőben vizsgáltuk a növekvő általános iskolai létszámból adódó oktatási-nevelési feladatokat, helyzetet, az egészségügyi alapellátás különböző szintjeit. A kereskedelem, az áruellátás és szolgáltatások a korábbihoz hasonlóan ezúttal is egyik „slágerterületünk” volt. — Amikor a közérdekű bejelentések számát említette, akkor egy kicsit meglepődtem, mert azt hittem, hogy egy év alatt lényegesen több bejelentést kapnak. — A közérdekű bejelentések jelentőségét elsősorban nem a számuk, hanem a tartalmuk határozza meg. Némelyik igen bonyolult gazdasági szabálytalanságra, gazdálkodási fegyelmezetlenségre hívja fel a figyelmünket. Jó néhányszor nagyon összetett és szövevényes a felelősség megállapítása. Nem egy esetben ez több évet vett igénybe. — Változott-e a közérdekű bejelentések összetétele az elmúlt 5 évben? — Lényegileg nem. Továbbra is a legtöbb bejelentés a gazdálkodási, bizonya lati fegyelmet, a hanyag tulajdonkezelést és AZ elszámolások lazaságát kifogásolja. Némileg megnövekedett a hátrányos szociális helyzetűek saját sorsukra vonatkozó bejelentéseinek száma. — Az járja rólunk, hogy szeretünk névtelen bejelentéseket tenni. Így volt-e ez most Is? — Sajnos, a névtelen bejelentések aránya még mindig eléri a 30—50 százalékot, évente váltakozó mér-, tékben. — A közigazgatási átszervezés megnövelte a helyi tanácsi testületek szerepét. Módositja-e ez a változás a területi népi ellenőrzési bizottságok munkáját? — A helyi tanácsi testületek felelőssége, feladata a helyi NEB-ek tagjainak megválasztásával is növekszik. Ugyanez vonatkozik a bizottságok munkájának figyelemmel kísérésére. Ezentúl a tanácsi testületnek joga lesz beszámoltatni a népi ellenőrzési bizottságot végzett munkájáról. Hiszen a bizottság ellenőrzési tervét a jövőben a helyi tanács hagyja jóvá, nem a megyei NEB, mint ahogyan korábban. Én úgy fogalmaznék, hogy a népi ellenőrzési bizottságok a következő időszakban közvetlenebbül szolgálják a hely; párt- és állami vezetést. De vizsgálataink során változatlanul teljes függetlenséget élvezünk. Azt hiszem, hogy az évtized hátralevő részében ezért a helyi gazdasági, társadalmi és politikai feladatok megoldását az eddigieknél eredményesebben segíthetjük. Ez pedig mindenképpen a népi ellenőrzés tekintélyét, presztízsét növeli. — Változik-e a bizottsági tagok száma? — A közigazgatási átszervezés miatt két új területi bizottság alakul Sarkadon, illetve Gyomaendrődön. Ezért mintegy százra nő a különböző népi ellenőrzési bizottsági tagok száma. — A központi, a megyei és területi vizsgálatok aránya egy- harmad arányban ad munkát a területi bizottságoknak. Várható-e változás ezen a területen? — Azt hiszem, nem. A különböző szintű vizsgálatok a tényleges feladatokhoz igazodnak. Tükrözik a valóságos helyzetet. — A társadalmi népi ellenőrök sokszínű, érdekes munkát végeznek ellenőrzéseik során, bővül látókörük, gyarapíthatják szakmai ismereteiket, de elég sokszor kerülhetnek konfliktusba. Ezért nem mindenki számára vonzó ez a feladat. Vannak-e olyan gondjaik, hogy egy-egy témavizsgálatot szakemberek híján nem tudnak megoldani? Külpolitika és tecskendöszerelús Megyei ifjúgárdaszemle A hét végén rendezték meg — ahogy arról lapunkban már hírt adtunk — az ifjú gárdisták megyei szemléjét, amelyen a városi és területi szemlék győztes szakaszai vettek részt. A háromnapos szemlét Gyomaendrődön tartották, itt találtuk meg a szombati harci túra egyik állomásán a megyei ifjúgárda parancsnokot, Matiscsák Emilt is. — Megyei szemlét két évente tartunk — mondta a parancsnok. — Ilyenkor mérjük fel, mit sajátítottak el a fiatalok az oktatott, a honvédelmi felkészítést szolgáló ismeretekből. Különböző elméleti és gyakorlati feladatokat kellett megoldaniuk, amihez hasonlókkal a foglalkozásokon és a szakalegységi versenyeken már találkozhattak. Az elméleti feladatok közt, az egyik tesztlápon szerepelt az a kérdés, hogy: hányadik kongresszusát tartotta a KISZ legutóbb? Ez csak azért érdekes, mert futótűzként elterjedt, hogy a XII.-et, holott ez csupán a következő lesz. Persze a feladatok többségét jól oldották meg a gárdisták, mégha töprengeni kellett is a megoldáson. A békésiek szakaszparancsnoka, Gálberti András László érettségiző gimnazista szerint kicsit kevés volt az idő. — Legalább tíz szocialista országot felsorolni, jellemezni hazánk külpolitikáját — mondja —, egy kicsit nehéz kérdések. Sokan közülünk még csak elsősök és főként szakmunkástanulók. A fecskendőszerelés, a távolságbecslés, a lövészet, a rádiózás már jobban tetszett a gárdistáknak. Az elmélet és a gyakorlat viszont csupán együtt ér valamit. Végül is a szemle a házigazdáknak, a gyomaendrődi ifjúgárdistáknak hozott siA kérdések némelyike töprengést okozott... kert. Szakaszuk megnyerte a versenyt, így augusztusban ők képviselik Békés megyét az országos szemlén. Második lett Orosháza ifjúgárda csapata, a harmadik helyen pedig a mezőberényiek végeztek, a jól előkészített, szervezett megyei szemlén, amelyen valamennyi csapat lelkesen, frissen, aktívan oldotta meg a kapott feladatokat. — SZÍ — Nemcsak okosnak, ügyesnek is kellett lenni Fotó: Gál Edit — Nincsenek ilyen problémáink. Népi ellenőreink örömmel végzik ezt a munkát. Pillanatnyilag 1600 társadalmi népi ellenőr dolgozik megyénkben. Természetesen előfordul, hogy egy- egy témavizsgálathoz szakemberek segítségét kérjük. — A népi ellenőrzési feladatokból adódik, hogy olykorolykor a népi ellenőrök a szabad idejükön túl, munkaidőben látják el feladataikat. Megértik-e a munkahelyek, hogy az egy-két napos kiesés a másik oldalon társadalmilag nagyon hasznos tevékenységet takar? — Igen, megértik. A munkahelyeken javult a munkaidővel való gazdálkodás, ezért a vizsgálatainkat nekünk az eddigieknél jobban kell előkészítenünk, hogy a népi ellenőreink a lehető _ legkevesebbet hiányozzanak munkahelyükről. — Végül egy kérdés arról, hogy mit várnak a népi ellenőrök az 1986—90-es időszaktól? — Abban biztos vagyok, hogy munkánk hasznossága a jövőben sem csökken. Változatlanul szép, a közérdeket szolgáló tevékenységet folytathatunk. Lovász Sándor Fotó: Kovács Erzsébet Bőséges fürdőruha-kínálat A szinte átmenet nélkül beköszöntött kánikulában országszerte megélénkült a fürdőruhák, könnyű nyári öltözékek és a strandcikkek forgalma. A fürdőruhák többségét forgalmazó Módi Kereskedelmi Vállalatnál elmondották: a mintegy 1,1 millió női, bakfis-, gyermek- és férfifürdőruha, bikini, trikó és úszónadrág körülbelül hatvan százaléka közismert márka, ezeket azonban itthon gyártják. Kooperációs szerződések alapján készülnek a Triumph, a Felina, s legújabban a Gisou Lafayr Paris fürdőruhák. A hazai termékek szállítói közül a jelentősebbek a Váci Kötöttárugyár, valamint a Budapesti Finomkötöttárugyár. A tapasztalatok szerint e termelők fürdőruhái is igen kedveltek a vásárlók körében, nem utolsósorban azért, mert áruk valamivel alacsonyabb. A Módi a tavalyi tapasztalatokon okulva az idén több bakfis-, illetve leánykaméretű fürdőruhát hoz forgalomba. Az idén több lesz egyrészes női fürdőruhából, mert ez a divatosabb, a minták változatosabbak, mint az elmúlt esztendőkben. A Módi a budapesti üzletek zsúfoltságának csökkentésére, június 10-től augusztus elejéig Alpári Gyula utcai nagykereskedelmi mintatermét kiskereskedelmi üzletté alakítja át, ahol főként fürdőruhákat fognak árusítani. A vállalat néhány újdonsággal is szolgált az idén. Megnyitották a Triumph márkaboltot a Majakovszkij utcában, ahol a kooperációban készülő strandcikkek és sportholmik teljes választékát kínálják. Ezen kívül a fürdőruhákhoz anyagban és színben illeszkedő úszósapkákat is gyártattak a hazai szövetkezetekkel. Készség a megújhodásra Hallgatom az Áfész-elnököt. Sok mindenben egyetértünk, olykor vitatkozunk. A lényeg: szavaiból a megújhodásra való készség, törekvés sugárzik. És ez jó jel. Ugyanis volt idő, amikor csak a sült galambot várták egyesek, mutogattak az államra, egymásra és egy fikarcnyit sem tettek önszántukból a felemelkedésért. Belátom: óriási felelősség nyomja a fogyasztási szövetkezetek vezetőinek a vállát. Fő feladatuk az áruellátás, a zöldség-, gyümölcsfelvásárlás és -értékesítés. Jelentős a részesedésük a kiskereskedelmi forgalomból, a vendéglátásból. Kiveszik a részüket a termelésből, exportálnak is. Említhetjük még a lakásépítést, a -karbantartást, a takarékszövetkezetek munkáját. Legutóbb a megyei küldöttközgyűlésen nagy hangsúlyt kaptak az új ötletek és módszerek. Ezek megvalósítása persze nem megy egyik napról a másikra. Az eredmények viszont azt mutatják: a küzdelem aligha hiábavaló. Ma már megyénk kereskedelmi forgalmának csaknem a felét az Áfészek bonyolítják le. Fejlődnek a takarékszövetkezetek is. A városokban és a községekben 60 üzletház áll a lakosság rendelkezésére. A lakásszövetkezetek mintegy 10 ezer lakás, garázs és műhely fenntartásáról gondoskodnak. A Gyulai Lakás- és Üdülőszövetkezet része az országos programnak, amely azt jelenti: 276 üdülő épül fel. Az utóbbi években számos ABC-áruház, szakbolt, egyéb ipari létesítmény gazdagítja az üzlethálózatot. Különösen érdemes odafigyelni a kistelepüléseken levő boltak felújítására. Most, amikor a legtöbb állami vállalat gazdaságossági gondokra, létszámhiányra hivat- • kozva sorra bezárja az egy- és kétszemélyes üzleteket, a szövetkezetek nem tehetik meg ugyanezt a periférikus területeken, holott ezek a boltok is veszteségesek. Sőt, megkezdődött a 3 éves rekonstrukciós program, amely elsősorban a szövetkezetek saját erőforrásaiból valósul meg. Ugyancsak nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy megfelelő áruval lássák el a tagságot, a lakosságot. A beszerzési munka azonban korántsem zökkenőmentes. Sajnos, vannak olyan monopolhelyzetben levő szállítók, amelyek visszaélnek erőfölényükkel, néhány állami nagykereskedelmi vállalat hátrányosan megkülönbözteti a szövetkezeti boltokat. Ezért az Áfészek igyekeznek nagykereskedelmi jogot szerezni, közös üzemeltetésű boltokat létrehozni, szélesíteni a határ menti és az áruházi cserét. A szövetkezetek által létrehozott Békésszövker Közös Vállalat ebben az évben 600 millió forint értékű áruval bővíti a választékot. A közelmúltban megalakult Körösmenti Skála Gazdasági Társaság az Áfészek közös vállalataként szintén segíti a jobb árukínálatot. Természetesen a szövetkezetek fontosnak tartják a nemzetközi árucsere önálló megszervezését is. Az orosháziak például ez évben 100 millió forint értékű tőkés piacon értékesíthető árut szeretnének termeltetni. Ez azt jelenti: csomagolt primőr zöldséget szállítanak Ausztriába, az NSZK- ba és Jugoszláviába. Később pedig dióbelet, mákot, száraz babot adnak el külföldön. A nagykereskedelmi és a termelővállalatokkal közösen üzemeltetett boltok alapvetően jó kezdeményezésnek bizonyultak. Mindenekelőtt az építőanyagok beszerzését segítik egy-egy körzetben. Az orosházi Éptek—Áfész házépítők boltja tavaly 131 millió forint forgalmat ért el és. I 1 3,4 millió nyereséget hozott. Kár lenne azonban tagadni: a kapcsolat nem felhőtlen és ennek a formának is vannak buktatói. A legnagyobb gond, hogy az Éptek más kereskedelmi vállalattól nem engedélyezi a beszerzést. Csupán a készlet 15 százalékáig van lehetőség máshonnan is vásárolni, de csak írásos hozzájárulásuk alapján. Ugyanakkor jó néhány nehezen eladható cikket rendelés nélkül szállítanak a közös üzletbe, amely olykor a 20 millió forintot is eléri. Hiányzik az együttes felelősségvállalás és kockázat. Az sem nyugtatja meg a szövetkezeti vezetőket, hogy az eltérő közgazdasági feltételek gátolják a versenyt. Szerintük .hátrányban vannak a magánkereskedőkkel szemben az új üzletek nyitásakor. Sokszor szigorúbbak a hatósági, az adminisztrációs előírások, mint a kisvállalkozóknál, nem beszélve az adózásról, az árak alkalmazásáról. Vagy itt van a kisegítő gazdaságok segítése. A kedvezőtlen adottságú téeszek a háztájiban és a kisgazdaságokban termeltetett áruk után pénzügyi támogatást kapnak, míg az Áfészek nem. Pedig a Békés megyei fogyasztási szövetkezetek évente 1,6 milliárd forintért termeltetnek, dolgoznak fel és értékesítenek mezőgazdasági árukat, amelynek 50 százalékát exportálják. A 155 szakcsoportnak csaknem 9 ezer tagja van. Ezzel párhuzamosan fejlődött, bővült az ipari tevékenység. Új élelmiszer-feldolgozó üzem épült, megkezdődött, a paplangyártás. A mezőkovácsházi Áfész évente 10 millió dollár értékű terméket ad el tőkés piacokon. A megújhodás egyik fokmérője az új vállalkozási formák bevezetése, amelyben élen jártak megyénk szövetkezetei. Az elmúlt év végén már 620 üzlet, egység működött ilyen formában. Ebből 402 szerződéses, 108 pedig jövedelemérdekeltségű. Az eredmények számottevőek, de fel kell figyelni néhány nemkívánatos jelenségre. Egyes szövetkezetekben csak a számok bűvöletében éltek, körültekintő mérlegelés nélkül adták ki az üzleteket. Másutt felületes gazdasági számításokkal nehezítették a vállalkozó és a szövetkezet dolgát. Emiatt sok a pereskedés, a behajthatatlan pénz. Változatlanul gondot jelent, hogy a gazdálkodásban meglehetősen nagy különbségek vannak az egyes szövetkezetek között. Ennek számos oka van. A legnagyobb hN ba talán az, hogy nem mindegyik szövetkezetben törekszenek a gazdálkodás szerkezetének, az üzletpolitikának az ésszerű megváltoztatására. Talán az akarat, talán a képesség hiányzik. Más kérdés, hogy jó-e a vezetők érdekeltségi rendszere? Ma még nem minden esetben az eredményességen múlik a prémium, a fizetés. Mindez szerepet játszik abban: egy részük megelégszik a kisebb, de biztosabbnak látszó jövedelemmel és a kezdeményezést, a kockázatot átengedik másoknak. Mindezek ellenére érvényes a bevezetőben említett megújhodási készség, hiszen a legtöbben, tisztában vannak azzal, hogy a szövetkezeti mozgalom részese a poli^" tika formálásának. A 170 ezer tag, a 10 ezer szövetkezeti dolgozó és nem utolsósorban a városok, a falvak lakói igénylik a korszerűbb, az eredményesebb munkát. Seres Sándor
