Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-24 / 146. szám
1985. június 24., hétfő e Uborkaszezon? Dolgos nyár A búzatáblákon aranyló kalászok — az iskolák kapuit bezárták. Vakáció — nyár — pihenés. Sokunkban így kapcsolódnak a fogalmak, csak az a fontos, hogy a végső következtetés ne legyen a semmittevés. A felnőttek váká- ciója, a szabadság azt jelenti, hogy szabadon döntjük el, mire használjuk időnket. Kertészkedünk, vagy a házat tatarozzuk, szerencsés esetben nyaralni megyünk a családdal. De az élet addig sem áll meg. A földeken magától értetődő a dolgos nyár, hiszen az áldott napfény aratásra érleli a gabonát, pirosítja a paprikát, paradicsomot, édesíti a gyümölcsöt. De a gyárak második féléves termelési terve sem kéthónapos szünettel kezdődik. A kánikulában sem hüsölhetnek a kohászok, napi nyolc óra a kötelező munkaidő a gépektől átforrósodott üzemcsarnokokban. Szezon van az idegenforgalomban, nem szünetelhet a szolgáltatás, működniök kell a hivataloknak, intézményeknek is. Mindez csak úgy lehetséges, ha a nyári pihenésre vonulókat helyettesítik társaik, ha mindazok, akik posztjukon maradnak, többet dolgoznak a szokásosnál. Az ő érdemük, ha az eredményeken nem látszik meg a szabadságolás üteme, ha a harmadik negyedévben is sikerül teljesíteni az exporttervet, beleértve a minőségi mutatót is. Persze, akik a nyári „csúcsban” is helytállnak az üzemekben, a földeken, a pultok mögött, azok joggal elvárják, hogy ügyes-bajos dolgaik intézésében sem legyen fennakadás, hogy a főnökök meg helyetteseik távolléte ne bénítsa meg hetekre az intézmények, hivatalok munkáját. A színházakban legördül az évadzáró függöny, a közéletben, a politikai és gazdasági munkában nem. A megválasztott képviselők és tanácstagok nem ülnek babérjaikon, hanem megkezdik, vagy folytatják a köz szolgálatát, a nem mindig hálás, nehéz feladatok elvégzését. Számítanak ebben mindannyiunk segítségére. A választások előkészítése során erősödött a szocialista nemzeti összefogás, a társadalmilag aktív emberek jobban megismerték egymást, közelebb kerültek egymáshoz különböző világnézetű állampolgárok, párttagok, pártonkívüliek, fizikai dolgozók és értelmiségiek. Így sikeresebben foghatnak össze a közös küzdelemben, a közös ügyért vívott napi csatározásokban. „Olyan országgyűlésre és tanácsokra van szükségünk, — mondotta Kádár János a közelmúltban tartott csepeli naggyűlésen — amelyek képesek hatékonyan előmozdítani népünk alapvető törekvését, a szocializmus építését, békénk és biztonságunk védelmét.” Békés építőmunkánk fontos szakaszába léptünk, amikor megkezdtük a hetedik ötéves terv előkészítését. Fél esztendő múlva, 1986. január 1-én startol a következő öt esztendő programja, nem kell bizonygatni, hogy az előkészítő munkálatok közepette nincs mód kitenni a táblát: nyári szünet. De ahhoz, hogy a „hetedik” újabb lépés legyen előre, megfelelően kell teljesíteni az 1985-re esedékes népgazdasági tervet. Csak így tudjuk megteremteni a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növekedésének alapját, és ezzel arányosan az életszínvonal emelésének feltételeit. M indennapi munkánkban tehát nincs kilátásunk uborkaszezonra. Pihenésre természetesen mindenkinek szüksége van. Kell a kikapcsolódás a hobbitelken vagy a Balaton partján, külföldön, vagy hazai tájakon. A jókedvű családi kirándulások, a gondtalan barangolás erdőn-mezőn, egy-egy meghitt óra kedvenc könyvünkkel, mind az erőgyűjtést szolgálja. Akinek módja van rá, ezzel is hasznosan tölti szabadságát ezen a dolgos nyáron. Imre Erzsébet A múlt hét végén szemlebizottság nézte át Gyulán, a Köröstáj Termelőszövetkezetben a közelgő aratásra felkészített gépeket. A szövetkezet 1600 hektáros kalászosának betakarítására tíz kombájn áll rendelkezésre. Kertes László főmérnök és Krankovics Sándor gépüzemvezető szerint ha az idő optimális lesz, 20 nap alatt végeznek a betakarítással. Erre biztosíték — a gépszemle megállapítása szerint — a jól előkészített géppark és az is, hogy a kom- bájnosok átlagéletkora 22 év. A fiatalok nyújtott műszakban vágják majd a rendet F0tó: Béla Ottó a tánc a művészetek anyja Találkozás Milloss Aurél koreográfussal, aki Gyulával ismerkedik Millos Aurél Sik Ferenccel a várszínpadon Fotó: Béla Ottó Önmagunkat becsüljük, amikor van erőnk pótolni elmaradt tartozásokat. Millos Aurél koreográfust például évtizedek óta ismeri a világ, ám idehaza néhány szakmabeli kivételével alig tudtunk róla. Amikor alkalmam volt találkozni a 80. évéhez közeledő mesterrel, meglepett, hogy milyen hibátlanul, ízesen beszél magyarul. — Mindig magyarnak éreztem magam, holott jóformán nem is éltem idehaza — mondta Millos Aurél. — Világháborúk, népeket elszakító földrengések kísérték életem, sokszor durván beleszólva sorsom alakulásába. Torontál megyében születtem, és 7 éves koromban a budapesti operában láttam először balettet. Addig is foglalkoztam zenével, néha úgy tűnt, hogy dirigens leszek, ám a tánc azonnal rabul ejtett. Sajnos, Budapesten nem sokáig tanulhattam, mert kitört \az első világháború, és leutaztunk szülőföldemre, Nagybecskerekre. Ott érettségiztem. Közben volt Trianon, amely elszakított hazámtól. Némi viszontagság után Párizsba és Berlinbe kerültem, ahol különböző egyetemeken modern művészetekkel, tánctörténettel és filozófiával ismerkedtem. Berlinben Lábán Rezsőtől, a magyar tánctörténet legnagyobb egyéniségétől tanultam. 1928-ban adtam az első önálló koncertem, és egy év múlva a berlini operaház szólótáncosa voltam. — Érett művészként került Ismét Budapestre ... — Kezdeti éveiben az ember legfeljebb a tehetségről adhat bizonyságot, de a be- éréshez több idő kell. Mestereimtől és a magam tanulmányaiból belém ivódott, hogy vannak a világon olyan dolgok, amelyeket csak tánccal lehet kifejezni. Véleményem szerint a tánc a művészetek anyja, hiszen magában foglalja a térben realizálódó művészeteket és a zenét. 1933-ban léptem fel először Budapesten a Petrus- kával, és 1942 decemberében búcsúztam a magyar operaház színpadától, amikor a Beethoven zenéjére komponált, Prométheusz teremtményei című műben táncoltam. — önt Bartók szószólójaként ismerik szerte a világon. Budapesti évtizede során bizonyára volt alkalmuk személyes találkozásokra. — Bartók számos szimfonikus muzsikájától A fából faragott királyfiig sok művéhez alkottam koreográfiát. A csodálatos mandarinhoz Bartók jelenlétében komponáltam táncot. Viharos sorsa volt ennek a műnek, hiszen általában csak egyszer tudták előadni, mert a bemutatók után mindenütt betiltották. Addig pantomimszerű mozgást képzeltek a muzsikához, így az én koreográfiám teljesen új volt. Bartóknak is tetszett a munkám, csak féltett a bukástól. Mondtam neki, hogy majd csak változik a politikai helyzet, és akkor élni fog a mű. A fasizmus évei sötétlettek Európában. 1942-ben végre a milánói Scalaban mutattuk be a Mandarint, fergeteges sikerrel. — Olaszországban is fasizmus tombolt akkoriban ... — Igen, de egészen különböző volt a két diktátor. Zenében, táncban, képzőművészetben nem volt olasz cenzúra, így ezekben a művészetekben igaz közönségre lelhettek az alkotók. A latin szellem, a mediterrán életvitel is hozzájárult, hbgy a háború után Itáliában telepedtem le, és olasz útlevéllel jártam a világot. — Miként jött létre ismételt találkozása hazájával? — A Bartók-centenárium idején Európában sokfelé tartottam előadást a magyar géniuszról. Egyik alkalommal odajött hozzám Pozsgai Imre, akkori kultuszminiszter és hazahívott. Azóta immár magyar útlevelem is van. Az elmúlt évben pedig Sik Ferenc keresett fel római otthonomban, és hívott, dolgozzak a Gyulai Várszínháznak. Most éppen háztűz- nézőben vagyok, ismerkedem Gyulával. Lenyűgöző a feladat, hogy szabadtérre komponáljak. A belső tűz még éget, de nyolcvanadik évemben a test bizony szenved. Már nem tudok reggeltől estig „előtáncolni”. Csak ha az aszisztenseim, akik ismerik a kész műveimet, segíteni tudnak, akkor vállalhatom a megbízatást. Szép jelkép lenne számomra is egy gyulai bemutató! Akkor érezném igazán: hazajöttem. Andódy Tibor Új szolgáJtatás két szövetkezet társulásában Növényvédelmi előrejelzés A bagolylepkék első nemzedékének rajzása az elmúlt évi mélypontot követően ismét erőteljesebb. A lombszinten élő fajok lárváinak kelése az ország túlnyomó részén megkezdődött. A hernyók egyedsűrűsége egy- egy zöldborsótáblán már meghaladja a kártételi veszélyszintet. A tojásrakás jelenleg is tart, ezért további létszámnövekedés várható. A fertőzési gócok felderítését és felszámolását ezért valamennyi veszélyeztetett kultúrában haladéktalanul kezdjék meg. A kiadós eső következtében az almafavarasodás, levélfertőzött- ség egyes ültetvényeken meghaladja a 20—30 százalékot. Az almások többségében viszont a levelek néhány százalékát támadta meg a betegség. A közeljövőben is várhatóan csapadékos időjárás miatt továbbra is fokozott figyelmet kíván a betegség terjedésének megakadályozása. Az almamoly rajzása az ország túlnyomó részén június elején tetőzött. A legtöbb helyen megkezdődött a hernyók kelése, ezért indokolt elrendelni a védekezést. Június közepétől egyre több helyen észlelni a kaliforniai pajzstetű-lárvák megjelenését is. Az időjárás optimális * feltételeket teremtett a burgonyavész- fertőzések kialakulásához, s egyre több helyen megjelentek a betegség első tünetei. Az inkubációs idő lezárulása előtt el kell végezni az első megelőző védekezéseket. Az élősködő, ektoparaziták kártétele évek óta megoldandó feladatot ró a termelő- szövetkezetekre, állami gazdaságokra, élelmiszer-feldolgozó üzemekre. Az egyik legjelentősebb problémát a szarvasmarhák légy elleni védelme jelenti. A nyári időszakban szaporodó legyek állandó zaklatásukkal nyugtalanítják a jószágokat, így azok tej- és húshozama jelentősen csökken. Juhoknál a rüh és a kullancs jelentkezik, melyek tetemes kárt okoznak a gyapjú minőségében, mennyiségében. A sertések esetében a tetvesség, rühösség állandó vakaród- zási'a ingerli az állatokat, így azok nem híznak megfelelően, a fiatal jószágok között pedig több az elhullás. A rágcsálók (pocok, egér, patkány) szaporodása az állattartó telepeken, terményraktárakban ugyancsak 'érzékenyen érinti a gazdaságokat. A fővárosi Rozmaring Tsz a rágcsálók és ektoparaziták elleni védekezésre olyan technológiát dolgozott ki, és olyan berendezésekkel rendelkezik, amelyek megfelelő vegyszerek használatával alkalmasak a -kártevők okozta károk megelőzésére. A fővárosi . szövetkezet Békés, Csongrád és Szolnok megye körzetében a körösladányi Metakémiával társulva látja el a korszerű kártevőmentesítés feladatát. Az új szolgáltatásról anké- tot tartottak a Békés Megyei KISZÖV-ben a termelőszövetkezetek, élelmiszeripari üzemek képviselői és a szolgáltatók. Megállapították, hogy az állati és növényi kártevők elleni védekezés jól felfogott gazdasági érdek, ennek költsége csupán kis töredékét teszi ki annak, amelyet az elszaporodott kártevők gazdasági kárként okoznak. A rovarirtásra, rágcsálók irtására, készletkártevők elleni védelemre, ektoparaziták pusztítására, valamint gyomirtásra vállalkozó Metakémia Ipari Szövetkezet a jelentkező igények alapján ezzel az új, jelentős szolgáltatással gazdagította tevékenységét. y. r v
