Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-22 / 145. szám
1985. június 22., szombat NÉPÚJSÁG CSALÁD - OTTHON ' Virágok — ágyás nélkül A- hétvégi ház, vagy családi ház kertje kellemes tartózkodási helye a család minden tagjának. A szép, hangulatos környezet kialakítása elképzelhetetlen virágok, növények nélkül. Ám, ha minden talpalatnyi helyet virágágyások foglalnak el, a kert nem töltheti be igazi szerepét, nem marad benne hely a pihenésre, gyerekeknek a játékra. Rajzunk egy könnyen kivitelezhető megoldást mutat be: különböző magasságú oszlopokra rögzített négyszögletes virágládákat, melyek természetes faanyaguknál fogva hangulatosan illeszkednek a füvesített kertbe. Nem foglalnak el sok helyet, és a legváltozatosabb virágok, futó- és. más zöld növények helyezhetők el bennük. A kúszónövényeket (futómuskátli, borostyán, trombitavirág stb.) a legmagasabban levő ládákba ültessük, így szépen lefutnak, betakarják az oszlopot. A legmagasabb oszlopokra oldalt is felcsavarozhatunk kisebb, téglalap formájú ládákat. B. K. II gépkocsivezető látása A gépkocsivezető látása abban különbözik a többi emberétől, hogy a forgalomnak pillanatról pillanatra változó folyamatában nemcsak azt látja, ami egy-egy pillanatban éppen történik, hanem azt is előre látja, ami a következő pillanatokban fog történni. A közlekedés lényegéhez tartozik a pillanatról pillanatra való változás. A közlekedést az ismeri, aki nemcsak azt a pillanatot látja, amelyben éppen benne van. hanem aki előre látja a következő pillanatokban bekövetkező szituációkat is. A jó gépkocsivezető olyan, mint a jó futballkapus, aki már a kapura törő csatár mozgásából, helyezkedéséből meg tudja ítélni, hogy a következő pillanatban hová kerül a labda, és szinte már előre oda vetődik, hogy elfoghassa. így van a gépkocsivezető is a forgalom látásával. Nemcsak azt látja. hogy valóságosan hány ember és jármű van előtte (statikus látás), jóllehet ezekre az adatokra is feltétlenül szüksége van. A forgalom látása tulajdonképpen dinamikus látás, vagyis olyan készség, amellyel az ember meg tudja állapítani, hogy a jelen helyzetből milyen helyzet fog kialakulni a következő pillanatban. AUTÓ — MOTOR Ha megkérdezünk tapasztalt gépkocsivezetőket, miről tudják meg. hogy az előttük haladó vezető jobbra vagy balra szándékozik-e bekanyarodni, rendszerint azt felelik, hogy ezt egyszerűen ..megérzik”. Pedig itt egyáltalán nem valami homályos megérzésről van szó, hanem olyan megfigyelési tapasztalattal van dolgunk, amely kezdetben tudatos volt, ma már azonban az alacsonyabb agyi központokba tevődött át, és így teljesen ,,megérzésszerüen”, automatikusan megy végbe. A gépkocsivezető dinamikus látása tehát nem valamiféle vele született tulajdonság, hanem a vezetési gyakorlatban kialakult és kifejlesztett, tehát szerzett tulajdonság. Szakértők szerint ez a gépkocsivezetői látásmód, amelyet joggal sajátos ,,jármű- vezetési érzék”-nek is nevezhetünk, 150—200 ezer kilométer levezetése után fejlődik ki, tehát több év kell a beidegzéséhez. A kutatások azonban azt is igazolják. hogy ez az időszükséglet a felére csökkenthető, ha a kiképzés ideje alatt korszerű didaktikus eszközöket és módszereket alkalmaznak (például soksok oktatófilmet). Az előrelátó vezetési stílus tehát nemcsak saját kárunk, esetleg baleseteink árán tanulható meg. hanem intézményesen szervezett oktatás keretében is megszerezhető. Családban — magányosan A közfelfogásban általában az a -vélemény, hogy magányos az az ember, a)ci egyedül van, nincsen társa, nincs akihez szóljon egy pár szót, ha gyötrő érzéssel ránehezedik a szócsend lélekpróbáló terhe. Pedig ez nem egészen így van. Érezheti magát valaki magányosnak akkor is, ha családban él, de nem kapja meg azt az érzelmi töltésű törődést, ami a családban betöltött szerepe után megilleti. Különösen nehéz annak a gyermeknek a helyzete, akinek testi ellátottsága ugyan kifogástalan, de éppen a legfontosabb hiányzik: az anyai simogatás, az érzelmi életével történő foglalkozás. A mindig elfoglalt szülőtí- i pusba tartozó anyának, vagy apának soha sincsen ideje gyermekével meghitt beszélgetéseket folytatni, például tanulási nehézségeiről, öröm- élményeiről, baráti köréről, a jövő terveiről, és apróságnak tűnő, de a gyermeknek mégis fontos dolgokról. Az érzelemszegény családi körben — amely kívülről nézve irigylésre méltóan kiegyensúlyozottnak is tűnhet — a gyermek szeretetéhsége fokozatosan növekszik. Baráti kapcsolatokban keresi a hiányzó szeretet pótlását. Így alakulhat ki az a helyzef, hogy a gyermek jobban kötődik barátaihoz, mint a szüleihez. Bizony, döbbenetes meglepetés a szülőnek, ha rájön, hogy mély szakadék támadt közte és gyermeke között. Ha gyermekének többet jelentenek a baráti kapcsolatok, mint a szülői otthon, ahol szerinte minden jót megkapott. Csak talán egy dolog hiányzott. .. Az, hogy a szülő életvezetésében nem kapott elég hangsúlyt a gyermek érzelmi életével való törődés. Természetes dolog, hogy a napi munka után elfáradt, otthoni teendőkkel is foglalkozó szülő nem ér rá mindennap órákig beszélgetni gyermekével. Különösen, ha több gyermek is él a családban. Egy azonban biztos: a szülő-gyermek kapcsolatának mélységét nem a beszélgetések időtartama, hanem a tartalma adja meg. Sokszor néhány szó is elég, egy gyengéd simogatás, hogy a gyermek azt érezze, nincs egyedül, és szeretik. Ez az alapja a boldog gyermekkornak' Fási Katalin EGÉSZSÉG — HIGIÉNIA Jő, ha tudjuk a kullancsról U z iskolai szünidő a kirándulások ideje is. Ne riasszon el a megtervezett úttól bennünket az sem, ha halljuk: kullancsot hoztak haza az előttünk járók a kiszemelt helyről. Békés megyében ez ideig agyhártyagyulladás-vírussal fertőzött kullancsot nem találtak, s egyébként is rendszeresen végzik e kellemetlen élősködők irtását. Ennek ellenére, nem árt, ha tudjuk: mit tegyünk a bőrünkbe került kellemetlenkedővel. A kullancsokról ismert, hogy élősködők. Főként vadon élő emlősök, madarak vérét szívják, de átkerülhetnek különböző háziállatokra a legelőkön, vagy kutyákra, macskákra is. A petékből kikelt lárvák kisebb emlősö-" kön, madarakon, esetleg gyíkokon élősködnek. Ezekről lehullva ún. nimfa lesz belőlük: a kb. 2 mm hosszú, szürkésbarna állatok még nem ivarérettek, de már nagyobb állatokról, sőt, az emberről is tudnak táplálkozni. Szívás után a fűben, vagy a leveleken néhány hét alatt megvedlenek, és ivaréretté válnak. Innen jutnak az emberre: az izzadság okozta vajsavszagot követve, addig másznak, amíg a bőr alatti hajszálerekre rá nem találnak. Ekkor igyekeznek ide a bőrön át befurakodni. Behatolásukat (csípésüket) sokszor nem is érezni, mert a nyál érzéstelenítő hatású. Ilyenkor a kifejlett példány igen jelentősen megnöveli eredeti térfogatát; egyidejűleg pedig véralvadásgátló nyálat bocsát be. A fertőzés forrása ez utóbbi: a kullancs nyálmirigyeiben ugyanis kórokozók, főleg vírusok lehetnek. Ezek a vérrel jutnak el az idegrendszerbe, és ott elszaporodnak. A hazai kullancs-agyvelő- gyulladás lappangási -ideje 8—15 nap. Szerencsére nem minden kullancs okozta vírusfertőzés okoz olyan agy- velőgyulladást, amelynek klinikai tünetei is vannak. Enyhe influenzaszerű tünetekkel is lefolyhat a betegség, ez is védettséget hagy hátra. Baj akkor van, ha súlyos a fertőzés, ezek száma évi néhány száz, ennek 2—3 százaléka halálos. Mivel ezekre a vírusokra komolyan ható gyógyszerünk nincs, a betegség lefolyása a szervezet ellenállóképességétől és a megelőzéstől függ. Utóbbi célra oltóanyag is áll rendelkezésre, de ezzel csak azokat oltják, akik veszélyeztetett területen élnek, dolgoznak. Táborokban, a növényzeten köröskörül vegyszeres védelmet lehet kialakítani. A nagyközönség, a kirándulók védelmét elsősorban azok a szerek jelentik, amelyek szagukkal elriasztják a kullancsokat. Ilyen például a SZUKU és a vietnami balzsam. A megelőzés hatékonyabbá tehető, ha a nyakon, a bokán és a kézfejen jól záródó ruhát visel a kiránduló, ez azonban nagy melegben nem lehetséges. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy 2—3 óránként átvizsgáljuk a testünket: nincs-e benne kullancs. A tapasztalatok szerint ugyanis a megtapadástól több, mint 3 órára van szüksége ennek az élősködőnek ahhoz, hogy a hajszálérhez eljusson, és nyálát oda bebocsássa. Ha ezen idő előtt felfedezzük, még idejében eltávolíthatjuk. Erre a legjobb módszer: elzárni a levegőtől. Gázcsere nélkül ugyanis életképtelen. Legcélszerűbb valamilyen zsíros anyaggal, akár napolajjal, napkenőccsel, akár vajjal, zsírral, olajjal végezni ezt, de jobb hiányában a nyál is megteszi. Levegőtől elzárva, kb. negyed óra alatt kimászik a bőrből, ha nincs még túl mélyen. Az ezzel a témával foglalkozó ismertterjesztő közlemények sorra-rendre hangsúlyozzák, hogy ne erőszakkal tépjük ki a még kapaszkodó kullancsot, mert a bennmaradt rész gyulladást okoz. Ez önmagában igaz. Viszont tudnunk kell, hogy a fertőzés a kullancs potrohún elhelyezkedő nyálmirigyektől származik elsősorban. Ha tehát az állatnak ezt a részét idejében kitépjük, még ha fertőzött, vírust ürítő példányról volt is szó, akkor is eredmény, ha a szájszerve a szipókával és a fejével együtt beszakadt. Ez az idegen anyag úgy tekintendő, mint egy tüske; többnyire kisebb-nagyobb gyulladást okoz. Érdemes, sőt, fontos, hogy fertőtlenítőszerrel bekenjük. E célra igen alkalmas a mentőlúdában levő jódampulla tartalma. Ezt követően — általában néhány nap alatt — önmagától kilökődik a^maradvány. A kullancsoknak csak egy töredéke tartalmaz fertőző vírust. Mivel azonban előre nem tudhatjuk, hogy fertőző kullancs került-e a bőrre, nem szabad a megelőzést elhanyagolni. BARKÁCSOLÁS A barkácseszközök helye Aki barkácsolásra adja a 1 fejét, azon előbb-utóbb úrrá lesz a gyűjtőszenvedély: sorra vásárolja a szükséges és nélkülözhetetlen szerszámokat, és szívesen spórol egy- egy drágább, de hasznos felszerelésre - is. Gondot időnként csupán a tárolás problémája okoz. Ott, ahol valamilyen kis helyet kiharcol a barkácsn- ló magának (éléskamra, garázs, pince, padlás) a házi műhely eszközeit, Szerszámait a falra is helyezheti. (A.) Ezeket tartólécre szögezett bőrpántokba, vagy deszkapolcba fúrt megfelelő méretű lyukakba állíthatjuk. A sokzsebes, derékra erő- .' síthető kötény nemcsak védi a ruházatot, de a jól méretezett rekeszek segítségével kezünk ügyében tartja a szükséges szerszámokat a házi bütykölésnél és a kerti munkáknál egyaránt. A 75x28 cm méretű kötényhez 80 cm széles erős vászonanyagot használunk. A szélrészeket aláhajtjuk, s a teljes szélességet (24 cm-t) visszahajtjuk. 17x17 cm nagyságú anyagból zsebeket varrunk fel. A csavarhúzók részére méretre vágott, tölqséresen az alapanyagra illesztett önálló tokot készítünk. A kalapácstartó pántot célszerű vékonyabb bőrből — például elhasznált táska még hibátlan részéből — készíteni., A bar- kácskötény derékpántja'4 cm széles, 2 m hosszú hevederből készül. Ajánlatos az oldalrészen néhány bőrpántra fűzött kulcskarikát is rögzíteni. A hevedervégződés állítható, egymásba fűzhető kapoccsal záródik. A kötényt fagerendára kapcsolva, tárolásra is felhasználhatjuk. Bányai Katalin így keltetem a sóférget Az ( artemiatenyészet. Jel- magyarázat: I. levágott aljú egy literes Pepsi Colás üveg, 2. üvegcső, 3. levegő a kompresszorból, 4. tar'tóváz, 5. beragasztott dugó 6. sós víz a petékkel Az akvaristák előtt köztudott, hogy a sóféreg (Arte- mia salina) kiváló indító- és nevelőeleség a legtöbb díszhalfaj számára. Petéje megfelelő körülmények között tárolva (sötét és száraz helyen, levegőtől elzárva), szinte korlátlan ideig eltartható. Keltetéséhez levágott aljú Pepsi Colás üvegekét használok, a keltetések indítása között 12 óra az időeltolódás. A kb. egy liter vízhez 1 te- áskanálnyi konyhasót, és 2—5 köbcentiméternyi petét teszek. Ügyelni kell arra, hogy a pete ne ülepedhessen le, ezért nem apró (finom) porlasztásra, hanem nagy buborékokra van szükség. Ez egy bevezetett üvegcső segítségével érhető el. A kikelt artemiarákok (naupliusok) könnyen kiszedhetők, mivel — ha a levegőt elzárjuk — a fény felé igyekezve egy csomóba gyűlnek össze, vagy leszáll- nak az üveg aljára. Pasaréti Gyula Nyár — fehérben Igazi nyári szín a fehér. Még ha gyorsan piszkolódik is, szívesen viseljük, mert dekoratív, kellemes, a lebarnult bőrt még jobban kihangsúlyozza, és visszaveri a napsugarakat. Az idei divat egyik jellegzetessége, hogy a ruhák, blúzok, szoknyák ráncoltak, húzottak. Mint rajzainkon is: 1. A fehér vászonruha dísze a tengerészstílust felelevenítő csíkos gallér, öv, és a nyakkivágás betétje. A széles vállap alatti rész erősen húzott. 2. Érdekes megoldású kombinált ruha — mely kötényruhaként is variálható. Felsőrésze sötétkék-fehér csíkos, és piros-fehér kockás anyagból variált, az ujja fehér vászon, a karkivágásnál erősen húzva. 3. Ujjatlan, elkerekített válrészes, tűzéssel díszített fehér pikéruha, egészen vékony pántos övvel megkötve. A sötétkék tűzés kihangsúlyozza az érdekes szabásvonalat. 4. Rövidujjú, állógalléros fehér ruha, a vállap alatt ráncolva. A ruha bőségét hátul masnira kötött vékony, hosszú öv fogja össze. (Kismamáknak is kellemes viselet a terhesség időszakában. (B. K.) Zöldborsó indiai módra Hozzávalók (5 személynek): 48 dkg zöldborsó, 12 dkg sajt, fél kávéskanál chilipor, egy csipet fahéj, szegfűszeg, egy csipet kakukkfű, 1 hagyma (összevágva), 3 gerezd fokhagyma, kevés gyömbér, 2 nagy darab paradicsom, vagy l dl paradicsompüré, 3 dkg reszelt mandula, fél dl joghurt és egy kávéskanál zsiradék. A chiliport és a kakukkfüvet áztassuk kevés vízben. Nyomjuk össze a fokhagymát és a gyömbérrel keverjük össze. Forrósítsuk fel a zsiradékot, tegyük bele a kockára vágott sajtdarabokat, és pirítsuk barnára, majd vegyük ki. Tegyünk a zsiradékba hagymát és pároljuk meg. Tegyük bele az áztatott chiliport és kakukkfüvet. Tegyük bele a zöldborsót, a fokhagymát, a gyömbért, és pároljuk további 3 percig. Tegyük bele a feldarabolt paradicsomot (vagy paradicsompürét), öntsünk hozzá 1 dl vizet és pároljuk, amíg a borsó puha lesz. Tegyük bele a sajtdarabokat, és pároljuk még 5 percig. Keverjük a joghurtba a reszelt mandulát és tegyük a borsóhoz. Jól keverjük össze, és forraljuk fel az egészet. Forrón fogyasszuk.