Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)

1985-06-22 / 145. szám

1985. június 22., szombat NÉPÚJSÁG CSALÁD - OTTHON ' Virágok — ágyás nélkül A- hétvégi ház, vagy családi ház kertje kellemes tartózko­dási helye a család minden tagjának. A szép, hangulatos környezet kialakítása elképzelhetetlen virágok, növények nélkül. Ám, ha minden talpalatnyi helyet virágágyások foglalnak el, a kert nem töltheti be igazi szerepét, nem marad benne hely a pihenésre, gyerekeknek a játékra. Rajzunk egy könnyen kivitelezhető megoldást mutat be: különböző magasságú oszlopokra rögzített négyszögletes vi­rágládákat, melyek természetes faanyaguknál fogva hangula­tosan illeszkednek a füvesített kertbe. Nem foglalnak el sok helyet, és a legváltozatosabb virágok, futó- és. más zöld nö­vények helyezhetők el bennük. A kúszónövényeket (futómus­kátli, borostyán, trombitavirág stb.) a legmagasabban levő ládákba ültessük, így szépen lefutnak, betakarják az oszlo­pot. A legmagasabb oszlopokra oldalt is felcsavarozhatunk kisebb, téglalap formájú ládákat. B. K. II gépkocsivezető látása A gépkocsivezető látása abban különbözik a többi emberétől, hogy a forgalomnak pillanatról pillanatra változó folyamatában nemcsak azt látja, ami egy-egy pillanatban éppen történik, ha­nem azt is előre látja, ami a következő pillanatokban fog tör­ténni. A közlekedés lényegéhez tartozik a pillanatról pillanatra való változás. A közlekedést az ismeri, aki nemcsak azt a pilla­natot látja, amelyben éppen benne van. hanem aki előre lát­ja a következő pillanatokban bekövetkező szituációkat is. A jó gépkocsivezető olyan, mint a jó futballkapus, aki már a ka­pura törő csatár mozgásából, helyezkedéséből meg tudja ítél­ni, hogy a következő pillanat­ban hová kerül a labda, és szin­te már előre oda vetődik, hogy elfoghassa. így van a gépkocsivezető is a forgalom látásával. Nemcsak azt látja. hogy valóságosan hány ember és jármű van előt­te (statikus látás), jóllehet ezek­re az adatokra is feltétlenül szüksége van. A forgalom látá­sa tulajdonképpen dinamikus látás, vagyis olyan készség, amellyel az ember meg tudja ál­lapítani, hogy a jelen helyzet­ből milyen helyzet fog kiala­kulni a következő pillanatban. AUTÓ — MOTOR Ha megkérdezünk tapasztalt gépkocsivezetőket, miről tudják meg. hogy az előttük haladó ve­zető jobbra vagy balra szándé­kozik-e bekanyarodni, rendsze­rint azt felelik, hogy ezt egy­szerűen ..megérzik”. Pedig itt egyáltalán nem valami homá­lyos megérzésről van szó, ha­nem olyan megfigyelési tapasz­talattal van dolgunk, amely kez­detben tudatos volt, ma már azonban az alacsonyabb agyi központokba tevődött át, és így teljesen ,,megérzésszerüen”, au­tomatikusan megy végbe. A gépkocsivezető dinamikus látása tehát nem valamiféle ve­le született tulajdonság, hanem a vezetési gyakorlatban kialakult és kifejlesztett, tehát szerzett tulajdonság. Szakértők szerint ez a gépkocsivezetői látásmód, amelyet joggal sajátos ,,jármű- vezetési érzék”-nek is nevezhe­tünk, 150—200 ezer kilométer le­vezetése után fejlődik ki, tehát több év kell a beidegzéséhez. A kutatások azonban azt is igazol­ják. hogy ez az időszükséglet a felére csökkenthető, ha a ki­képzés ideje alatt korszerű di­daktikus eszközöket és módsze­reket alkalmaznak (például sok­sok oktatófilmet). Az előrelátó vezetési stílus tehát nemcsak sa­ját kárunk, esetleg baleseteink árán tanulható meg. hanem in­tézményesen szervezett oktatás keretében is megszerezhető. Családban — magányosan A közfelfogásban általában az a -vélemény, hogy magá­nyos az az ember, a)ci egye­dül van, nincsen társa, nincs akihez szóljon egy pár szót, ha gyötrő érzéssel ráneheze­dik a szócsend lélekpróbáló terhe. Pedig ez nem egészen így van. Érezheti magát va­laki magányosnak akkor is, ha családban él, de nem kapja meg azt az érzelmi töl­tésű törődést, ami a család­ban betöltött szerepe után megilleti. Különösen nehéz annak a gyermeknek a helyzete, aki­nek testi ellátottsága ugyan kifogástalan, de éppen a legfontosabb hiányzik: az anyai simogatás, az érzelmi életével történő foglalkozás. A mindig elfoglalt szülőtí- i pusba tartozó anyának, vagy apának soha sincsen ideje gyermekével meghitt beszél­getéseket folytatni, például tanulási nehézségeiről, öröm- élményeiről, baráti köréről, a jövő terveiről, és apróság­nak tűnő, de a gyermeknek mégis fontos dolgokról. Az érzelemszegény családi körben — amely kívülről nézve irigylésre méltóan ki­egyensúlyozottnak is tűnhet — a gyermek szeretetéhsége fokozatosan növekszik. Ba­ráti kapcsolatokban keresi a hiányzó szeretet pótlását. Így alakulhat ki az a helyzef, hogy a gyermek jobban kö­tődik barátaihoz, mint a szüleihez. Bizony, döbbenetes megle­petés a szülőnek, ha rájön, hogy mély szakadék támadt közte és gyermeke között. Ha gyermekének többet je­lentenek a baráti kapcsola­tok, mint a szülői otthon, ahol szerinte minden jót megkapott. Csak talán egy dolog hiányzott. .. Az, hogy a szülő életvezetésében nem kapott elég hangsúlyt a gyermek érzelmi életével való törődés. Természetes dolog, hogy a napi munka után elfáradt, otthoni teendőkkel is foglal­kozó szülő nem ér rá min­dennap órákig beszélgetni gyermekével. Különösen, ha több gyermek is él a család­ban. Egy azonban biztos: a szülő-gyermek kapcsolatá­nak mélységét nem a beszél­getések időtartama, hanem a tartalma adja meg. Sok­szor néhány szó is elég, egy gyengéd simogatás, hogy a gyermek azt érezze, nincs egyedül, és szeretik. Ez az alapja a boldog gyermekkor­nak' Fási Katalin EGÉSZSÉG — HIGIÉNIA Jő, ha tudjuk a kullancsról U z iskolai szünidő a ki­rándulások ideje is. Ne riasszon el a meg­tervezett úttól bennünket az sem, ha halljuk: kullancsot hoztak haza az előttünk já­rók a kiszemelt helyről. Bé­kés megyében ez ideig agy­hártyagyulladás-vírussal fer­tőzött kullancsot nem talál­tak, s egyébként is rendsze­resen végzik e kellemetlen élősködők irtását. Ennek el­lenére, nem árt, ha tudjuk: mit tegyünk a bőrünkbe ke­rült kellemetlenkedővel. A kullancsokról ismert, hogy élősködők. Főként va­don élő emlősök, madarak vérét szívják, de átkerülhet­nek különböző háziállatokra a legelőkön, vagy kutyákra, macskákra is. A petékből ki­kelt lárvák kisebb emlősö-" kön, madarakon, esetleg gyí­kokon élősködnek. Ezekről lehullva ún. nimfa lesz be­lőlük: a kb. 2 mm hosszú, szürkésbarna állatok még nem ivarérettek, de már na­gyobb állatokról, sőt, az em­berről is tudnak táplálkoz­ni. Szívás után a fűben, vagy a leveleken néhány hét alatt megvedlenek, és ivaréretté válnak. Innen jutnak az emberre: az izzadság okozta vajsavszagot követve, addig másznak, amíg a bőr alatti hajszálerekre rá nem talál­nak. Ekkor igyekeznek ide a bőrön át befurakodni. Beha­tolásukat (csípésüket) sok­szor nem is érezni, mert a nyál érzéstelenítő hatású. Ilyenkor a kifejlett példány igen jelentősen megnöveli eredeti térfogatát; egyidejű­leg pedig véralvadásgátló nyálat bocsát be. A fertőzés forrása ez utób­bi: a kullancs nyálmirigyei­ben ugyanis kórokozók, fő­leg vírusok lehetnek. Ezek a vérrel jutnak el az idegrend­szerbe, és ott elszaporodnak. A hazai kullancs-agyvelő- gyulladás lappangási -ideje 8—15 nap. Szerencsére nem minden kullancs okozta ví­rusfertőzés okoz olyan agy- velőgyulladást, amelynek kli­nikai tünetei is vannak. Eny­he influenzaszerű tünetekkel is lefolyhat a betegség, ez is védettséget hagy hátra. Baj akkor van, ha súlyos a fer­tőzés, ezek száma évi né­hány száz, ennek 2—3 száza­léka halálos. Mivel ezekre a vírusokra komolyan ható gyógyszerünk nincs, a betegség lefolyása a szervezet ellenállóképessé­gétől és a megelőzéstől függ. Utóbbi célra oltóanyag is áll rendelkezésre, de ezzel csak azokat oltják, akik veszé­lyeztetett területen élnek, dolgoznak. Táborokban, a növényzeten köröskörül vegyszeres védelmet lehet kialakítani. A nagyközönség, a kirándulók védelmét első­sorban azok a szerek jelen­tik, amelyek szagukkal el­riasztják a kullancsokat. Ilyen például a SZUKU és a vietnami balzsam. A megelő­zés hatékonyabbá tehető, ha a nyakon, a bokán és a kéz­fejen jól záródó ruhát visel a kiránduló, ez azonban nagy melegben nem lehetséges. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy 2—3 óránként átvizsgáljuk a testünket: nincs-e benne kullancs. A tapasztalatok szerint ugyanis a megtapadástól több, mint 3 órára van szüksége ennek az élősködőnek ahhoz, hogy a hajszálérhez eljusson, és nyálát oda bebocsássa. Ha ezen idő előtt felfedezzük, még idejében eltávolíthat­juk. Erre a legjobb módszer: elzárni a levegőtől. Gázcsere nélkül ugyanis életképtelen. Legcélszerűbb valamilyen zsíros anyaggal, akár nap­olajjal, napkenőccsel, akár vajjal, zsírral, olajjal végezni ezt, de jobb hiányában a nyál is megteszi. Levegőtől elzárva, kb. negyed óra alatt kimászik a bőrből, ha nincs még túl mélyen. Az ezzel a témával foglal­kozó ismertterjesztő közle­mények sorra-rendre hang­súlyozzák, hogy ne erőszak­kal tépjük ki a még kapasz­kodó kullancsot, mert a bennmaradt rész gyulladást okoz. Ez önmagában igaz. Viszont tudnunk kell, hogy a fertőzés a kullancs potrohún elhelyezkedő nyálmirigyektől származik elsősorban. Ha tehát az állatnak ezt a részét idejében kitépjük, még ha fertőzött, vírust ürí­tő példányról volt is szó, ak­kor is eredmény, ha a száj­szerve a szipókával és a fe­jével együtt beszakadt. Ez az idegen anyag úgy tekintendő, mint egy tüske; többnyire kisebb-nagyobb gyulladást okoz. Érdemes, sőt, fontos, hogy fertőtlenítőszerrel be­kenjük. E célra igen alkal­mas a mentőlúdában levő jódampulla tartalma. Ezt kö­vetően — általában néhány nap alatt — önmagától kilö­kődik a^maradvány. A kullancsoknak csak egy töredéke tartalmaz fertőző vírust. Mivel azonban előre nem tudhatjuk, hogy fertő­ző kullancs került-e a bőrre, nem szabad a megelőzést el­hanyagolni. BARKÁCSOLÁS A barkácseszközök helye Aki barkácsolásra adja a 1 fejét, azon előbb-utóbb úrrá lesz a gyűjtőszenvedély: sor­ra vásárolja a szükséges és nélkülözhetetlen szerszámo­kat, és szívesen spórol egy- egy drágább, de hasznos fel­szerelésre - is. Gondot időn­ként csupán a tárolás prob­lémája okoz. Ott, ahol valamilyen kis helyet kiharcol a barkácsn- ló magának (éléskamra, ga­rázs, pince, padlás) a házi műhely eszközeit, Szerszáma­it a falra is helyezheti. (A.) Ezeket tartólécre szögezett bőrpántokba, vagy deszka­polcba fúrt megfelelő mére­tű lyukakba állíthatjuk. A sokzsebes, derékra erő- .' síthető kötény nemcsak védi a ruházatot, de a jól mére­tezett rekeszek segítségével kezünk ügyében tartja a szükséges szerszámokat a há­zi bütykölésnél és a kerti munkáknál egyaránt. A 75x28 cm méretű kötényhez 80 cm széles erős vászonanyagot használunk. A szélrészeket aláhajtjuk, s a teljes széles­séget (24 cm-t) visszahajtjuk. 17x17 cm nagyságú anyag­ból zsebeket varrunk fel. A csavarhúzók részére mé­retre vágott, tölqséresen az alapanyagra illesztett önálló tokot készítünk. A kalapács­tartó pántot célszerű véko­nyabb bőrből — például el­használt táska még hibátlan részéből — készíteni., A bar- kácskötény derékpántja'4 cm széles, 2 m hosszú heveder­ből készül. Ajánlatos az ol­dalrészen néhány bőrpántra fűzött kulcskarikát is rögzí­teni. A hevedervégződés ál­lítható, egymásba fűzhető kapoccsal záródik. A kö­tényt fagerendára kapcsolva, tárolásra is felhasználhatjuk. Bányai Katalin így keltetem a sóférget Az ( artemiatenyészet. Jel- magyarázat: I. levágott aljú egy literes Pepsi Colás üveg, 2. üvegcső, 3. levegő a komp­resszorból, 4. tar'tóváz, 5. be­ragasztott dugó 6. sós víz a petékkel Az akvaristák előtt köztu­dott, hogy a sóféreg (Arte- mia salina) kiváló indító- és nevelőeleség a legtöbb dísz­halfaj számára. Petéje meg­felelő körülmények között tárolva (sötét és száraz he­lyen, levegőtől elzárva), szinte korlátlan ideig eltart­ható. Keltetéséhez levágott aljú Pepsi Colás üvegekét hasz­nálok, a keltetések indítása között 12 óra az időeltolódás. A kb. egy liter vízhez 1 te- áskanálnyi konyhasót, és 2—5 köbcentiméternyi petét teszek. Ügyelni kell arra, hogy a pete ne ülepedhessen le, ezért nem apró (finom) porlasztásra, hanem nagy buborékokra van szükség. Ez egy bevezetett üvegcső segítségével érhető el. A kikelt artemiarákok (naupliusok) könnyen ki­szedhetők, mivel — ha a le­vegőt elzárjuk — a fény fe­lé igyekezve egy csomóba gyűlnek össze, vagy leszáll- nak az üveg aljára. Pasaréti Gyula Nyár — fehérben Igazi nyári szín a fehér. Még ha gyorsan piszkolódik is, szívesen viseljük, mert dekoratív, kellemes, a lebar­nult bőrt még jobban ki­hangsúlyozza, és visszaveri a napsugarakat. Az idei divat egyik jellegzetessége, hogy a ruhák, blúzok, szoknyák rán­coltak, húzottak. Mint rajza­inkon is: 1. A fehér vászonruha dí­sze a tengerészstílust felele­venítő csíkos gallér, öv, és a nyakkivágás betétje. A szé­les vállap alatti rész erősen húzott. 2. Érdekes megoldású kom­binált ruha — mely kötény­ruhaként is variálható. Fel­sőrésze sötétkék-fehér csíkos, és piros-fehér kockás anyag­ból variált, az ujja fehér vá­szon, a karkivágásnál erősen húzva. 3. Ujjatlan, elkerekített válrészes, tűzéssel díszített fehér pikéruha, egészen vé­kony pántos övvel megkötve. A sötétkék tűzés kihangsú­lyozza az érdekes szabásvo­nalat. 4. Rövidujjú, állógalléros fehér ruha, a vállap alatt ráncolva. A ruha bőségét há­tul masnira kötött vékony, hosszú öv fogja össze. (Kis­mamáknak is kellemes vise­let a terhesség időszakában. (B. K.) Zöldborsó indiai módra Hozzávalók (5 személynek): 48 dkg zöldborsó, 12 dkg sajt, fél kávéskanál chilipor, egy csipet fahéj, szegfűszeg, egy csipet ka­kukkfű, 1 hagyma (összevágva), 3 gerezd fokhagyma, kevés gyömbér, 2 nagy darab paradi­csom, vagy l dl paradicsompü­ré, 3 dkg reszelt mandula, fél dl joghurt és egy kávéskanál zsiradék. A chiliport és a kakukkfüvet áztassuk kevés vízben. Nyom­juk össze a fokhagymát és a gyömbérrel keverjük össze. Forrósítsuk fel a zsiradékot, tegyük bele a kockára vágott sajtdarabokat, és pirítsuk bar­nára, majd vegyük ki. Tegyünk a zsiradékba hagymát és pá­roljuk meg. Tegyük bele az áz­tatott chiliport és kakukkfüvet. Tegyük bele a zöldborsót, a fokhagymát, a gyömbért, és pároljuk további 3 percig. Te­gyük bele a feldarabolt paradi­csomot (vagy paradicsompürét), öntsünk hozzá 1 dl vizet és pá­roljuk, amíg a borsó puha lesz. Tegyük bele a sajtdarabokat, és pároljuk még 5 percig. Kever­jük a joghurtba a reszelt man­dulát és tegyük a borsóhoz. Jól keverjük össze, és forraljuk fel az egészet. Forrón fogyasszuk.

Next

/
Thumbnails
Contents