Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-04 / 129. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. JÚNIUS 4., KEDD Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM Választási nagygyűlésekről jelentjük Miskolcon Lázár György mondott beszédet Választási nagygyűlést renöcztck hétfőn Miskolcon a városi sportcsarnokban. A mintegy négyezer résztvevő között ott voltak Borsod megye és Miskolc politikai és társadalmi életének vezetői, az üzemek, intézmények küldöttei, valamint a megye országgyűlési képviselőjelöltjei és számosán a tanácstagjelöltek közül. A Himnusz elhangzása után Ződi Imre, a megyei népfrontbizottság titkára köszöntötte a jelenlevőket és nyitotta meg a nagygyűlést. Ezt követően Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke mondott beszédet. Eleken régi nemzetiségi hagyományokat elevenítettek fel az elmúlt hét végén, június 1-én a sváb batyusbállal. Nemcsak a helybeliek vettek részt nagy számban ezen a vigasságon, hanem jöttek Gyuláról is a nemzetiségi klub tagjai, és ott voltak az NSZK-ból, Gerolzhofenből érkezett vendégek is, amely városból 260 évvel ezelőtt érkeztek az eleki sváb nemzetiségi lakosok ősei. A delegációt Franz Stefan, a város polgármestere vezette Fotó: Béla Ottó Negyvenéves az MSZBT — A néhány nap múlva sorra kerülő országgyűlési és tanácsi választásod szerve-' sen illeszkednek abba a nagy fontosságú belpolitikai eseménysorozatba, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt ez év márciusában meg! tartott XIII. kongresszusával vette kezdetét, hazánk fel- szabadulásának 40. évfordulója megünneplésével, a május 1-i tömegdemonstrációkkal és a Hazafias Népfront választási felhívását követő jelölőgyűlésekkel folytatódott — hangsúlyozta elöljáróban, majd így folytatta: a jelölőgyűlések mindig figyelmet keltő, fontos aktusai a választási előkészületeknek, most még inkább azok. A jelölőgyűlések, . amelyeken több mint másfél millióan vettek részt és közel 150 ezren hallatták szavukat, valódi közéleti fórumokká váltak. A résztvevők a Hazafias Népfront platformjával való egyetértés kinyilvánítása és az eredmények elismerése mellett jobbító szándéktól áthatott szenvedély-, lyel és kendőzetlen nyíltsággal szóltak az ország és a szűkebb közösség problémáiról, a megoldásra váró gondokról is. S ami legalább ennyire fontos, gondolatgazdagságukkal — közel 90 ezer közérdekű bejelentés és javaslat hangzott el — hozzájárultak a XIII. kongresszus határozatában kijelölt, a Hazafias Népfront által nemzeti programmá nyilvánított társadalmi feladatok teljesebb megfogalmazásához. — Újból bebizonyosodott, hogy hazánkban a politika formálása nem a kevesek kiváltsága, annak alakításában az egész nép, a társadalom minden rétege, a szocialista célokat magáénak valló minden törvénytisztelő állampolgár — világnézetre, nemzetiségre való tekintet nélkül aktív részt vállalhat, s mint arról ismét meggyőződhettünk, részt is vállal. — A kormány munkájáról szólva elmondhatom — folytatta —, mi is arra töreked-; tünk, azt tartottuk a legfőbb kötelességünknek, hogy a nehéz, olykor kritikus nemzetközi viszonyok és a korábbinál bonyolultabb feltételek között is érvényt szerezzünk a XII. kongresszus iránymutatásainak, eleget tegyünk legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervünk, az országgyűlés által támasztott követelményeknek. Arról adhatok számot, hogy az elmúlt években to-; vábbléptünk az államélet demokratizmusának növelése terén, intézkedéseink nyomán fejlődött a központi és a helyi igazgatás, némileg gyorsult és egyszerűbbé vált az ügyintézés. Bár a gazdasági feladatok sok energiát vettek igénybe, növekvő figyelmet fordítottunk a tudomány, a kultúra, a közoktatás, a közművelődés fejlődésének előmozdítására, az olyan nagy fontosságú társadalompolitikai kérdésekre, mint a népesedési helyzet javítása, az oktatás fejlesztése, a szociálpolitika formálása, a településfejlesztés új alapokra helyezése. Tudatában vagyunk, hogy munkánkban még sok a javítanivaló. Ezért továbbra is elsőrendű kötelességünknek tartjuk az állami irányítás, a kormányzati munka, a helyi igazgatás, a gazdaságirányítás korszerűsítésének folytatását, az oly sok bosszúságot okozó bürokrácia visz- szaszorítását, a szocialista normáinktól idegen, az emberek igazságérzetét sértő jelenségekkel szemben való határozottabb fellépést, a végrehajtás ellenőrzésének fokozását. A XIII. kongresszus, fel- szabadulásunk 40. évfordulója arra is alkalmat adtak, hogy ismét számba vegyük honnan indultunk és meddig jutottunk a szocialista társadalom építésének magunk választotta útján. Hivalkodás nélkül elmondhatjuk, hogy az elmúlt 40 év alatt — bár voltak időszakok, amikor a külső körül-, mények, vagy éppen saját hibáink folytán súlyos nehézségekkel kellett megküz- denünk — marxista—leninista pártunk vezetésével népünk olyan művet alkotott, amelyre méltán büszke lehet. Hazánk a felszabadulás előtti időkre jellemző elmaradottságból felküzdötte magát a gazdaságilag közepesen fejlett országok sorába, megbecsült tagja a békéért és a haladásért küzdő nemzetek sorának. A riépi hatalom szilárd, a szövetségi politika jegyében mind egyre megújul és erősödik a szocialista nemzeti egység, maradéktalanul érvényre jutnak az alapvető emberi jogok, teljes a létbiztonság, a dolgozó emberek számára biztosított a tisztes megélhetés. Az utóbbi évek nehezebbé vált körülményei között is sikerült megőriznünk vívmányainkat, minden gond és nehézség ellenére előbbre jutottunk a szocialista építés útján. A tények arról tanúskodnak, hogy a fejlődés — bár az előirányzatok egy részét előreláthatóan nem tudjuk teljesíteni —. a VI. ötéves tervben kitűzött irányban halad. A nemzeti jövedelem négy év alatt 8,5 százalékkal, a termelékenység ennél is nagyobb mértékben emelkedett. Az ipar termelése több mint 10 százalékkal bővült. A mező- gazdaság az előző öt év átlagához képest 12-13 százalékkal termel többet. Minden eddiginél nagyobb eredményt ért el a gabona és az ipari növények termelésében, feldolgozásában, amj a belföldi szükségletek kielégítése mellett jó lehetőséget adott az export bővítésére is. Az elmúlt évek kiemelkedően fontos eredménye, hogy sikerült megállítani a külföldi adósság növekedését. A külkereskedelmi mérleg 1982 óta évről évre elért kiviteli többlettel zárult, megkezdtük az adósság csökkentését. Ez nem csekélység, ha meggondoljuk, hogy ezekben tovább romlott a nemzetközi politikai légkör, számunkra előnytelenül alakultak a világpiaci árak, erősödött a gazdasági protekcionizmus, s a világ félszáz országa került olyan helyzetbe, hogy kénytelen volt kérni adósságainak átütemezését. Fizetőképességünk megőrzésében, az egyensúly javítására tett saját erőfeszítéseink mellett ezekben az években is pótolhatatlan szerepe volt a Szovjetunióval fölytatott gyümölcsöző együttműködésnek, a KGST keretében megvalósuló szocialista gazdasági integráció előrehaladásából származó előnyöknek. A vártnál nehezebb feltételek miatt az egyensúlyi követelmények betartása csak úgy volt lehetséges, hogy az előirányzottnál erőteljesebben mérsékelni kellett a belföldi felhasználást. Az életszínvonal védelme érdekében elsősorban a beruházásokat korlátoztuk, s így valamelyest növelhető volt a lakosság fogyasztása, és az életkörülményeket is sikerült némileg javítani. Az elért életszínvonalat azonban így sem tudtuk maradéktalanul megőrizni. A reálbérek a tervezettnél nagyobb áremelések miatt csökkentek. A családok jelentős részének nehezebbé vált az élete. Mégis mindent (Folytatás a 2. oldalon) Magyar—szovjet barátsági napok megyénkben Tegnap, június 3-án a Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottságának rendezésében magyar—szovjet barátsági napok kezdődtek megyénkben. A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza képviselőit délelőtt Békéscsabán, a Kiszöv székházában fogadták. Délután a Kiosz megyei titkárságán Bordiné Szilágyi Ilona megyei titkár tájékoztatta a vendégeket a kisiparosok tevékenységéről. Délután Faina Masanova A szovjet nő helye és szerepe a társadalmi életben címmel tartott értékes előadást, majd a Szovjetunió társadalmi, gazdasági életét, tájait bemutató filmet vetítettek. Ezután megnézték a Kiosz megyei nőbizottsága által szervezett kézimunkakiállítást. A programot ma, június 4-én Orosházán folytatják. A városi pártbizottságon tájékoztatót hallgatnak meg a település politikai, gazdasági életéről és ellátogatnak a baromfifeldolgozó vállalathoz. Délután 2 órakor aktívaülést tartanak az üveggyárban, ahol Kovalenkó Anatolii aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről beszél. Végül megtekintik az Vége a vágtának, a VIT- es játéknak, eldőlt a verseny. Az eredmények' ismertek, de néhány következtetés, megállapítás, tapasztalat még — úgy érezzük — a játékhoz tartozik. Mindenekelőtt: igen nagy eredménynek tartjuk, hogy Békés megye csapata a 19 megye és Budapest versenyében a legjobb négy közé keA Magyar—Szovjet Baráti Társaság megalakulásának közelgő 40. évfordulóját változatos programokkal ünnepük meg országszerte. A jubileum alkalmából ünnepi ülést tart az MSZBT országos elnöksége, s díszelőadást, barátsági nagygyűlést, koszorúzási ünnepségeket rendeznek a fővárosban, és országszerte is méltóképpen emlékeznek meg a társaság négy évtizedes tevékenységéről. Az évfordulóval kapcsolatban sajtótájékoztatót tartottak hétfőn az MSZBT székházában. Biró Gyula, az MSZBT főtitkára elmondta: az ünnepségsorozat kapcsolódik hazánk felszabadulásának és a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulójának megünnepléséhez. A június 10-től 17-ig tartó programok nem előzmény nélküliek, hiszen a társaság tavasszal már több versenyt rendezett, rült. Nem vallottunk szégyent, bizonyítja ezt az azóta érkezett sok-sok telefon, dicsérő szó. Fél napon át játszhatott így, többnyire az ország nyilvánossága előtt a megye, megméretve képességeinket, lehetőségeinket egy vetélkedő keretében. S lehetőségeink, sajnos, összevetve ellenfeleinkkel, meglehetősen szűkösek volvagy részt vett az' akkori események szervezésében. A főtitkár emlékeztetett a politikai tömegmozgalom jogelődjére, az 1945. június 9-.én megalakult Magyar— Szovjet Művelődési Társaságra. Szólt arról is: a-jubileumi ünnepségekkel az MSZBT-nek az a célja, hogy bemutassa a tömegmozgalomnak hazánk' politikai életében betöltött szerepét és fejlődési útját. A több mint 1800 tagcsoportot számláló társaság megalakulásának 40. évfordulójára delegáció érkezik a Szovjetunióból. A jubileum alkalmából országszerte kiállítások nyílnak, album és mini könyv jelenik meg képet adva a négy évtized fontosabb állomásairól. Az ünnepséggel kapcsolatos programok egyik színhelye lesz a Budapesten működő Szovjet Kultúra és Tudomány Háza, amely több mint tíz éve várja az érdeklődőket. tak. Zala, Pest és Heves csapata jól felszerelt, szép, a játékra kiválóan alkalmas művelődési központban, intézményben kaphatott * helyet. Békés — nem lévén erre alkalmas megyei művelődési központja — a KISZ- iskolán versenyzett. Az ott dolgozók hihetetlen lelkesedéssel, szinte kizárólag társadalmi munkával (éjjel festették ki például a tornatermet) igyekeztek megteremteni a lehető legjobb feltételeket. Elismerésre méltóan nagy erőfeszítést követelt ez — az anyagiak tekintetében (Folytatás a 3. oldalon) Lázár György kormányfő felszólalt az ülésen (Telefotó) üzemet. Csehák Judit a Szovjetunióba utazott Csehák Judit miniszterelnök-helyettes, a Magyar—Szovjet Kormányközi Kulturális Együttműködési Bizottság magyar tagozatának elnöke, Pjotr Gyemicsevnek, az SZKP KB PB póttagjának, a Szovjetunió kulturális miniszterének, a szovjet tagozat elnökének meghívására hétfőn delegáció élén a Szovjetunióba utazott. Csehák Judit megbeszéléseket folytat vendéglátójával a magyar—szovjet kulturális kapcsolatok időszerű kérdéseiről, többek között a hazánkban október 8— 14. között megrendezendő szovjet kulturális napok előkészületeiről. A Minisztertanács elnökhelyettese a szovjetunióbeli tartózkodása során találkozik a szovjet kulturális élet több vezető személyiségével. Vágta-visszhang Játszottak a megyével I 'll—I* _________iiii______________________ J obb, mint az eredeti — avagy Demjén Attila festménye alapján készült élőkép
