Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-21 / 144. szám
1985. június 21.. péntek o Hogyan szavazzunk a pótválasztásokon? Szombaton, június 22-én több országgyűlési és tanácstagi választókerületben tartanak pótválasztásokat. A szavazás reggel (> órakor kezdődik és 18 óráig tart. A jelöltekre úgy lehet szavazni, hogy a szavazólapon csak annak a nevét kell érintetlenül hagyni, akire a választópolgár szavazatát adja. A másik jelölt — vagy jelöltek — nevét áthúzással kell érvényteleníteni. A szavazat csak úgy érvényes, ha egy név marad a szavazólapon. A jelöltek neveit ezúttal is ábécésorrendben vették fel, tehát ez nem tükröz jelölési, illetve minősítési sorrendet. A szavazás technikai lebonyolítása megegyezik a június 8-i választásokéval: a szavazás a titkosságot biztosító szavazófülkében történik, ahol a választópolgár a szavazólapot a borítékba teszi, majd a szavazatgyűjtő urnába dobja. Választójogát mindenki személyesen gyakorolhatja: a szavazatszedő bizottság megállapítja a megjelent állampolgár személyazonosságát, és azt, hogy szerepel-e a választók névjegyzékében. A választók ezért vigyék magukkal személyazonossági igazolványukat-. A pótválasztások néhány vonatkozásban viszont eltérő előírások szerint zajlanak. Ezúttal ugyanis a választópolgárok nem kapnak külön írásos értesítést a szavazásról, s ugyanazon a helyen kell megjelenniük, ahol két héttel ezelőtt leadták voksaikat. Néhány fővárosi kerületben, bár a rendelkezések ezt nem írják elő, a választókat levélben értesítették a pótválasztásokkal kapcsolatos tudnivalókról. Az elfogadott képviselő- és tanácstagjelöltek névsorát, valamint a pótválasztásban érintett választókerületeket a június 19-i, szerdai napilapok közölték, illetve a körzetekben elhelyezett falragaszokon tüntették fel. A pótválasztásokon nem szükséges megszerezni a szavazatok 50 százalékánál több szavazatot: képviselő, illetve tanácstag az lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, azaz elegendő az egyszerű többség. Megjelent a Társadalmi Szemle Mi újság a borsófronton? A borsóra váró dobozok . . . Fotó: Fa/i’kas Las/.io júniusi száma Szerkesztőségi cikk elemzi a kongresszus utáni, a határozatokból adódó fő feladatokat. A ..Dolgozni — a kongresszus szellemében" címmel megjelent írás számba veszi azokat az aktuális gazdaság- és társadalompolitikai célokat és tennivalókat, amelyek valóra váltása záloga a kongresszusi munka realizálásának. Bukta László írásának címe: ..Változó gazdaság — új feladatok a gazdaság előtt". A szerző bemutatja a szakszervezeti munka hatékonyabbá válásának, a gazdasági élet változására való reagálásának legfontosabb tényezőit. önkormányzat és közigazgatás-politika című írásábím Gál Zoltán napjaink társadalmi és politikai életének új vonásaival, a rendeletek valóra váltásának gyakorlatával ismertet meg. Erdős Tibor „Leszorítható-e az infláció?" című cikkének második-része azt taglalja. hogy milyenek az esélyek az infláció leszorítására a következő ötéves terv időszakában. Oszlányi Zsolt adatokkal és tényekkel vázolja a mai Magyarország lakáshelyzetét, bemutatva a gondokat és a perspektívákat. Erényi Tibor tanulmánya Lukács Györgynek a magyar történelemről írott műveivel. a filozófus XX. századi történelmünkről vallott legjellegzetesebb nézeteivel ismertei meg. A Nemzetközi Szemle című rovatban Zalai István az SZKP és a Szovjetunió kongresszusi felkészüléséről ír. Szabó Katalin „Új jelenségek a monopoltőke hatalmi viszonyaiban" című írásában a nyolcvanas évek kapitalizmusának jellegzetes vonásaival ismertet meg. Szeben Éva „A gazdasági teljesítményről" címmel a fogalom értelmezéséről és különböző aspektusairól ír a Konzultáció rovatban. A Művelődéspolitikai jegyzetek rovat három írásának szerzői: Takács Gyula. Lend- vai Ildikó, Bényei József. A cikkek: „Igazodás a társadalom mai igényeihez"; „Az állásfoglalástól a feladatokig"; „Érték és közönség" művelődéspolitikánk különböző vetületeivel, gondjaival. a legfontosabb feladatokkal foglalkoznak. Q termelőtől a feldolgozóig A Békés megyei termelőszövetkezetek zöldborsótermesztése jelentős ágazattá vált, különösen, hogy az utóbbi években a borsó fel- vásárlási ára nagymértékben növekedett. Míg 1979- ben öt-hat forint. 1983-ban már több mint 10 forint volt a kilónkénti felvásárlási átlagár. n borsóföldeken Békés megyében a Kamu- ti Béke Tsz 324 hektáron nyolcfajta borsót termeszt. A közelmúltban itt, Kamuton rendezték meg a Gödöllői Búza- és Borsótermesztési Rendszer Békéscsabai Termelésszervezési Egysége és a Kamuti Béke Tsz szervezésében a zöldborsófajta-be- mutatót és tanácskozást. Az eszmecserén elhangzott többek között, hogy a Béke Tsz immáron több mint két éve tagja a GBBR-nek, és azóta 11 hektáron végez fajtakísérleteket. Beszámolót hallhattak az agrárszakemberek a zöldborsótermesztés új irányzatairól és az időszerű növényvédelmi teendőkről is. A rendezvény utolsó programja a kísérleti telep megtekintése volt. Oda-vissza „végiglegeltük" a különböző fajtákat, s a parcellák között Kasnyik Pállal, a tsz ágazatvezetőjével beszélgettünk. — Több mint tíz éve foglalkozunk borsóval. 1974 óta folyamatosan nőtt a terület és a termésátlag is. Két adat. ami hirtelen eszembe jut:* 1980-ban 140 hektáron, tavaly már 354 hektáron vetettünk borsót. 1983-ban 4.3,2 mázsát, egy évvel később 53,4 mázsát arattunk hektáronként. Nem növeljük tovább a területet, mert a betakarítás és a feldolgozás szempontjából nekünk a 300 —350 hektár közötti terület nagysága az optimális. Az idén mintegy 300 hektáron termesztünk borsót. Bár kicsit későn, március 28-án kezdtük meg a vetést — és április 18-án fejeztük be — a terméskilátásaink jók. Mint a tájékoztatón is hallhatta, a nyolcfajta borsót hőegységigény szerint vetjük el három szakaszban, hogy ne egyszerre, hanem egymás után érjenek be, és így folyamatos legyen a betakarítás. E hó 11-én kezdtük el az aratást, ami jól halad, bár a hűvös, esős időjárás — mint ez a mai is — nyújtja a tenyészidőt. így egyes fajták később érnek be. A Békéscsabai Konzervgyárral évek óta szerződéses kapcsolatban állunk. Nagyon jó, gyümölcsöző — vagy inkább „borsózó” — ez az együttműködés. Segítenek a fajtakiválasztásban, sőt. a termesztéshez is adnak tanácsokat, hisz nekik is érdekük, hogy jó minőségű borsót szállítsunk feldolgozásra. A vendégekkel együtt ismét buszra szállünk. — Nézze csak — mutat az ágazatvezető fiatalember az ablakon át a távolban sürgölődő gépekre —, most ott. abban a táblában folyik a betakarítás. A rendezvény záróakkordjaként a fajtabemutató vendégei munkaebéden vettek részt, melynek első, fogása — stílszerűen — borsóleves volt. H konzervgyárban A Békéscsabai Konzervgyárban dr. Csizmás Sándor termeltetési osztályvezető tájékoztatott a borsószezon terveiről, feladatairól. — Ez évi összes nyersanyag-felvásárlási tervünk 65 ezer 780 tonna. Fő profilunk köztudottan a zöldségfélék feldolgozása. Ezekből — tehát zöldborsóból, zöldbabból, paprikából, uborkából, paradicsomból — az idén 51 ezer 180 tonnát veszünk át. Zöldborsóból 8 ezer 500 tonnát, mintegy 60—65 mil7 lió forint értékben. Ez a tervezett mennyiség mintegy 900 tonnával több az előző évinél. Eddig, úgy tűnik, hogy sikerült ezt a nyersanyag- szükségletet biztosítani. Az ide szerződött partnereink borsótermő területének nagysága körülbelül 500 hektárral nőtt a tavalyihoz képest. Ez annak tudható be, hogy nőtt a tsz-ek betakarítókapacitása, kedvező volt az elmúlt évek termésátlaga, no és nem utolsósorban az első jó pénzt adó termény, a növények sorában. Felvásárlási áraink? Egy pillanat, előkeresem a táblázatot . . . Négy osztályba soroljuk a borsót, minősége szerint. A kiválóért kilónként 10,20 forintot, az I. osztályúért 10 forintot, a másodosztályúért 7,20-at, és a szabványon kívüliért 2,50- et fizetünk. Ez utóbbi kettővel csak nagyon ritkán találkozunk. Június 11-én indult a sze-> zon, de sajnos a hűvös, esős időjárás miatt kitolódik a tenyészidő, nem folyamatos a betakarítás, így a szállítás sem. Napi 35 vagont tudunk fogadni, de például az első héten körülbelül 25 vagonnal hoztak csak. Félő, hogy összeérnek a különböző fajták és egyszerre mindenütt beindul a „nagyüzem”, akkor aztán jön napi 50 kocsival is. No. de menjünk ki, mert itt az irodában nem sok mindent láthat! Dz átvevőknél Az árufogadó kapunál két kis épület: az egyik a minősítőké, a másik a mázsaház. A beérkező kocsikból háromnégy helyről — szúrópróbaszerűen — vesznek egy vö- dörnyi mintát. Átrostálják és megnézik, mennyi idegen anyagot, gyomot, hüvelymaradványt tartalmaz, majd egységnyi borsóból kiválogatják a sérült szemeket, és ennek arányát figyelembe véve állapítják meg a nettó súlyt. De még nincs vége: ezután mérik meg a borsó zsengeségét vagy épp keménységét, egy mákdarálószerű szerkentyűvel. Ez az úgynevezett finométerfokoló. Földesi Gyuláné minősítő — látván hozzá nem értő tekintetemet — megmutatja a borsóminősítő készülék működését. A szerkezet alján levő edénykét színig tölti borsóval és a gép oldalán levő kart megtekerve hosszú tűk hatolnak át az edény tartalmán. Attól függően, hogy milyen könnyen vagy nehezen haladnak át a tűk a borsószemeken — méri egy kijelző szerkezet az úgynevezett íinométerfokol. a zsengeséget. A kiváló minősítésű borsó 50—55 fokos. A másik épületben Bányai Zoltán mérleges a főnök : — Ma délig nyolc vagon, borsó érkezett Békéscsabái lói. Gyuláról. Kondorosról és Muronyból. Estig még körülbelül 20 kocsival várunk. De hát ez is kevés, hiszen 35 vagon a feldolgozó napi kapacitása. No, ha bejön a jó idő, akkor aztán sorban állnak a kocsik a kapu előtt! Végigkísérjük még a borsó útját a mosástól egészen a raktárig. — Alapvetően jó évet várunk. Szépek a zöldségek, gazdag termés ígérkezik borsóból is — mondja kísérőm, dr. Csizmás Sándor. — A mezőgazdaságban — így nálunk, a konzervgyárban is — nehéz előre tervezni, jósolni, hiszen az időjárás bármikor beleszólhat a terveinkbe, a munkánkba ... Hornok Ernő Vezetőségi ülés és határszemle Népfront-segítség az elöljáróságok munkájához Szerdán reggel együttes ülést tartott a békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezet párt- és gazdasági vezetése. A második napirendi pontként a résztvevők közösen megtekintették a határt. Részt vett a szemlén dr. Kurucz Gyula professzor, a Debreceni Agrártudományi Egyetem tanszékvezetője, valamint a szomszédos termelőszövetkezetek képviselői. de ott volt Kovács Péter, a szarvasi Dózsa Tsz elnöke is. A vendégeket Farkas Miklós tsz-elnök tájékoztatta a várható látnivalókról, majd menet közben ifjabb Supala Pál fő- agronómus és Pribelszki Pál főkertész adott részletes szakmai tájékoztatást a szövetkezet növénytermesztésének jelenlegi helyzetéről. A közel 4 ezer hektáros szántóterületen főnövény az őszi búza — több mint ezer hektáron —. amely szép termést ígér. Bíznak -abban. hogy a tervezett hektáronkénti 5.9 tonna termésátlagnál jóval többet tudnak betakarítani. Jól fejlődik 420 hektáron a zöldbab, amelynek egy része a hűtőházba, másik része a konzervgyárban kerül. Hamarosan végeznek a zöldborsó-betakarítással. és már hozzá is kezdtek a tárcsázáshoz, a szántáshoz, a má- sodvetemények alá. Kép. szöveg: Béla Ottó A községi közös tanácsok munkájának fejlesztésében, a nem székhely társközségek lakossága érdekeinek jobb képviseletében a jövőben jelentős szerepet kapnak az elöljáróságok. A társközség közéletének egyik szervezője az elöljáróság, s e tevékenységéhez a Hazafias Népfront helyi bizottsága jelentős segítséget adhat. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala irányelveket adott ki az elöljáróságokról szóló rendelkezések alkalmazásához, s ezek között megkülönböztetett figyelmet fordítanak a HNF-íel való szoros együttműködésre. A közös munka formái változatosak: az elöljáróság a HNF helyi bizottságával együttes ülést tarthat, és közös állásfoglalásokat alakíthatnak ki a társközség életét érintő kérdésekben. Együtt kezdeményezhetik például a településfejlesztési hozzájárulás megállapítását. s kidolgozzák azokat az elveket, amelyek alapján a rendelkezésre álló anyagi eszközöket felhasználják. Az elöljáróságok létrehozásának egyik oka a kistelepülések szerepének átértékelése. Az új település- fejlesztési koncepció új tartalommal kívánja megtölteni kisközségek életét, számítva az ott élők tevékeny közreműködésére is. A társközség érdekeinek érvényesítése nagyfokú öntevékenységet, kezdeményezőkészséget. s a település ügyeivel való felelős törődést követel az elöljáróságtól. A feladatok nem pusztán adminisztratív jellegűek. mert segíteni kell a lakosság közösséggé formálását, a községben élők összetartozási érzésének ápolását is. Az irányelvek többek között hangsúlyozzák: az elöljáróság működésében kerülni kell a formális elemeket. Célszerű az is, ha a tagok között felosztják az egyes feladatokat. A közös célok kijelölésében, az anyagi eszközök felosztásában az elöljáróságok támaszkodhatnak a népfront- bizottságok munkájára, s a HNF helyi szervezetei mozgósítják az ott élőket a tár- sadalmimunka-akciókra is. Az elöljáróságok feladatai közé tartozik a községben az állami ünnepségek, a különböző nemzetiségi és kulturális rendezvények megszervezése és lebonyolítása is. E munkát a HNF helyi bizottságaival összehangoltan végzik: a lebonyolításra munkacsoportot hozhatnak létre. A falugyűlések előkészítése. megszervezése és lebonyolítása a helyi közélet egyik legfontosabb eseménye. Az előkészítő munkát az elöljáróságok a HNF-fel közösen végzik. A falugyűlésen a népfront helyi bizottságaival közösen alakítják ki a programot és a javaslatokat. A HNF helyi bizottságának elnöke, vagy titkára állandó meghívottként. tanácskozási joggal vehet részt az elöljáróság ülésein. A résztvevők gyönyörködtek a szépen fejlett növényekben
