Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-18 / 141. szám
1985. június 18., kedd o Az Áfor nyári szolgáltatásai Az autózási főidényre az Áfor több mint 400 üzemanyagtöltő állomásánál az idén is nyári menetrendet vezettek be. egyidejűleg bővítették a szolgáltatások körét is. Mint az Áfor kereskedelmi igazgatóságán elmondták, a „nyári menetrend" összeállítását az idén is az országos benzinkúthálózat felülvizsgálata és a szolgáltatási lehetőségek számba vétele előzte meg. Az ellátási központok mindenütt a területileg illetékes tanácsokkal koordinálva. a fogyasztók, az autósok, és motorosok érdekeit figyelembe véve alakították a töltőállomások, autós boltok, és a gyorsszervizek szolgálatát. Az Áfor cégére alatt működő 409 üzemanyagtöltő állomás közül az idén százat érintettek a nyitva tartási időkre vonatkozó változások, a szolgáltatásbővítés még ennél is többet. Vidéken ebben a szezonban 366 benzinkút várja a vásárlókat, ebből 73 — egy Békéscsabán, egy pedig Gyulán — éjszaka is nyitva tart. A vasárnap és munkaszüneti napon szolgálatot tartó kutak száma vidéken 235. A fővárosban 43 Áfor benzinkút üzemel. ebből 15 az éjszaka is nyitva tartó, vasárnap és munkaszüneti napokon 37- nél tankolhatunk. A nemzetközi turizmus szempontjából különösen fontosak a határ menti üzemanyagtöltő állomások. Az idén nyáron 35 ilyen kútja van azÁfor- nak. közülük 17 állandó szolgálatot tart. a vasárnap is nyitva tartók száma pedig 32. A Bécs vagy Pozsony felé utazóknak jó tudni, hogy a mosonmagyaróvári kút állandó szolgálatot tart. és kis kerülővel megközelíthető a hegyeshalmi benzinkút centrum is. ahol nemcsak tankolni lehet, de presszó, autósbolt, mosdó és ajándékbolt is várja az autózókat. Az idényben rekordforgalmat - lebonyolító Balaton menti kutak szolgálatát is a ■ szezonhoz igazították: a 20 tóparti töltőállomás közül öt éjjel-nappal nyitva tart. a többi, úgynevezett két műszakos és hét végén is szolgálatot tartó benzinkút. Nyáron ismét kinyit a Tihany- révnél levő kis állomás. Erre az idényre is tovább bővült az Áfor-kutak szolgáltatása. Budapesten a korábbi 36 helyett 40 kút árusít autóápolási és -felszerelési cikkeket, vidéken 304- ről 325-re szaporodott az ilyen kutak száma. Ezeknél a kutaknál természetesen apróbb ajándékok és használati cikkek is beszerezhetők, de néhány állomásnál egészen speciális választék várja az autósokat: kerti szerszámok. vetőmagvak. műtrágyák, karosszériaelemek vagy éppen műsoros magnó- kazetták. Akkumulátort gyakorlatilag minden autófelszerelést árusító benzinkút tart, sajnos a gumiabroncsokról ez nem mondható el. A szűkös beszerzési lehetőségek miatt Budapesten a korábbi 13 töltőállomás helyett csak 11, vidéken 101 helyett csak 99 foglalkozik autógumi-árusítással. Pénzbedobós autóporszívót 23 nagy forgalmú kútnál vehetnek igénybe, kocsit mosni pedig nyáron a szezonális szabadtéri mosókban Bala- tonfüreden, Kisújszálláson, Siófokon és Szegeden is lehet. Használt akkumulátorokat ebben az idényben országszerte 37 benzinkútnál vesznek, ebből nyolc budapesti. Üj szolgáltatásnak számíl az Áfornál a pb-palackok cseréje, illetve a kis turisn- tapalackok utántöltése. Három fővárosi benzinkút mellett 46 vidéki állomás nyújt ilyen szolgáltatást. A turis- tapalackok helyszíni töltését a balatonvilágosi Áfor- AGIP-kútnál, a keszthelyi, a siófoki és a szolnoki kutaknál vállalják. Az Áfor mozgó benzinkút szolgálata is várja a nyári idényt. Ezek a guruló benzinkutak az autós, motoros, illetve a motorcsónakos rendezvények, sportesemények színhelyein segítik majd az üzemanyag-kiszolgálást. — sz — A battonyai Petőfi Tsz varrodájában hetven leány és asz- szony készít bébiholmit és szabadidőruhát bérmunkában a BEKÖT-nck. A szövetkezet üzemében nemrég négy körkötő gépet is munkába állítottak Fotó: Fazekas László Gyulai szabók Gazdaságos szezonváltás Tengerigondok Miért kevés a kukorica? Gombnyomás szakképesítéssel A mondat a Gyulai Húskombinátban hangzott el a fokozódó világpiaci követelményekről folyó beszélgetés során. A vita résztvevői egyetértettek abban, hogy a mind bonyolultabb munkát végző, és egyre nagyobb értékű automatákhoz kezelőként ma már nem lehet akárkit odaállítani. Aki az automata gombjait nyomogatja, annak azzal is tisztában kell lennie, milyen folyamatot indít el ujjának egyetlen mozdulatával, s ko-. nyitania kell a gépcsodához azért is, hogy az esetleges hibát minél hamarabb kijavíthassa, mert bizony nagyon drága mulatság a több millió forintos automatákat állni hagyni. Mindez bonyolítja, nehezíti azok tevékenységét is, akik egy-egy vállalatnál a munkaerő-gazdálkodásért felelősek. Míg korábban feladatuk jórészt abban merült ki, hogy annyi embert vettek fel. amennyire a gyártás folyamatában feltétlenül szükség volt, most szigorú minőségi mutatók szabják meg tennivalóikat. Szemléletesebben: eleddig is nehezen megoldható lecke polt a megfelelő számú munkáskéz biztosítása, ehhez a húskombinátnak 60 kilométeres körzetből négy saját és hét Volán-buszon kell — évi 14 millió forintos költséggel — rendszeresen a dolgozókat műszakba, majd hazaszállítani. A sorozatos korszerűsítések után most már viszont az sem mindegy, hogyan alakul a 2 ezer 200 dolgozó között a . betanított és szakmunkások aránya. A munkásszállításon kívül tehát nagy hangsúlyt kell fektetni az itt dolgozók szakképzettségének állandó növelésére és karbantartására, a folyamatos szakmunkás-utánpótlásra. Nem meglepő hát a hír, hogy a saját tanműhelyt fenntartó kombinát abban a kollégiumban, amelyben 90 szakmunkástanulóját szállásolta el, rövid idő álatt szeretné megkétszerezni a bentlakók számát. (kőváry) Megyénk textilruházati iparának egyik tradicionális bázisa a Gyulai Szabók Ipari Szövetkezete. Több évtizedes múltjuk, termelési tapasztalataik lehetővé teszik, hogy munkájukat magas színvonalon, igen jó minőségben végezhessék. Az itt készülő női ruhák szinte mindegyike, a termelés 90 százaléka tőkés piacokra, főként az NSZK-ba és Franciaországba kerül. A bérmunka díja tavaly 34,5 millió forint volt, az árbevétel — mivel a hazai piacra is szállítanak — néhány millióval több, a nyereség pedig meghaladta a négymillió forintot. Arról, hogy mire számítanak az idén, a szövetkezet elnökét. Hajtman Zoltánt kérdeztük : — Az első negyedév aránylag jól sikerült, a nyereség a vártnál kissé kedvezőbben alakult. Az exportot csak túlmunkával teljesíthettük, szerencsére dolgozóink érzik. tudják, miért van erre szükség. A világpiacon a nagy versenytárs — rendkívül olcsó munkaerejével — Ázsia. A versenynek három fő területe van: a minőség, az átfutási idő és az ár. Ez utóbbi az. ahol nem rúghatunk labdába, viszont extra minőséggel, teljesen hibátlan áruval, rövid átfutási idővel piacképes a magyar munka is. Hajtman Zoltán — akit körülbelül egy esztendeje választottak a gyulai szabók elnökévé — naponta végigmegy az üzemen, személyes tapasztalatokat szerez a munka menetéről. Ez először furcsa volt az embereknek, de aztán megszokták. És vajon az elnök is megszokta az „új"/munkahelyet? — Eddigi rríunkahelyei- men, a Béköt-nél is, mindig a konfekció állt hozzám közelebb. Ez a szövetkezet pedig az első látásra megtetszett. A modellek, a géppark, az épület, mind azt sejttették, jó szakembergárda viszi előre az üzemet. Szívesen vállaltam hát a megbízatást, és igyekszem megszolgálni a bizalmat. Az exportra dolgozó szabók legnagyobb problémája évek óta a szezonváltás. Ez mintegy egy-másfél hónap, évente kétszer, amikor nyáriról télire, illetve téli fazonról nyárira váltanak. A termelés, pontosabban a bérmunka folyamatossága ekkor megszakad, az egyik fazon már kiment, a másik még nem jött be. tehát holtszezon van. Ezt az időszakot kell belföldi termeléssel kitölteni, és ez egyre jobban sikerül is a gyulai szabóknak. E tevékenységük immár import- pótló, az igényesebb, rétegízlést kiszolgáló partnereknek, a Luxus Áruháznak, a Módi és S-Modell szaküzleteknek szállítanak. Céljuk, hogy a szezonváltás idején legalább öneltartók legyenek, ne kelljen a főszezonban megtermelt nyereség egy részét ennek költségeire fordítani. — Jó úton haladunk efelé, a mostani szezonváltást az eddiginél jóval kisebb zökkenőkkel vészeltük át. Vagyis hétmillió forintos nyereségtervünk teljesítését egyelőre nem veszélyezteti semmi. Nagyobb beruházást nem tervez az idén a szövetkezet. A világítási és erőátviteli rendszer rekonstrukcióját, épület-karbantartási munkákat végeznek el, kisebb, munkát könnyítő gépek vásárlását tervezik, no és a telepek, az eleki, a kö- tegyáni üzemek műszaki fejlesztését. Júliusban elmennek szakembereik a kölni textilgép-kiállításra is ennek érdekében. A műszaki háttér alapvető fontosságú a termelés szempontjából, és a gyulai szabók jó pozíciója megőrzésének is feltétele. A külgazdasági egyensúly javítását a kukoricatermelés bővítésével is lehetne' szolgálni. Lehetne csak, mert a kukorica termőterülete csökken. Tavaly 1 millió 102 ezer hektárról takarították be, az idén 1 millió 170 ezerről kellett volna, de már a vetés idején kiderült, hogy mindez — 70 ezer hektár híján — csak terv marad. Másfél évtizede a gabonatermő területen belül a kukorica aránya 44 százalék volt, mostanára ez 39 százalékra csökkent. A gabona összes mennyiségének korábban több mint 50 százaléka tengeri volt, a legutóbbi négy év átlagában 48,6 százaléka, az utolsó két év átlagában — részben az aszály miatt — pedig már csak 44 százaléka. Két dolog miatt is kedvezőtlen a termőterület csökkenése: nehezíti a hazai takarmánygazdálkodást, és a gabonaexportot egyaránt. A kalászos gabonának és kukoricának évente 12—15 százalékát exportálják. A kivitel azonban egyre nehezebb, hiszen a világon halmozódnak a gabonakészletek. Tavaly az EGK országaiban 20 százalékkal több gabona termett, mint egy évvel korábban, s 40 millió tonna a fölöslegük. A búzát különösen nehéz eladni, a magyar kukoricát viszont megveszik. Elsősorban persze amiatt, hogy éghajlati adottságainkból következően a hazai kukorica minősége jobb az európai átlagnál. Mindezzel persze kevéssé törődnek a termelők, nekik az a fontos, hogy itthon érje meg a termelés. Sajnos a helyzet az, hogy a kukoricától kezdenek szabadulni a termelők. Jól jelzi ezt egyebek között, hogy a legjobb földekről a búza kiszorítja a kukoricát. Ez pedig egyrészt szakmai ellentmondás, mert a kukoricának kellenek a jobb földek, másrészt önmagát erősítő folyamat, hiszen a silányabb földeken kevesebb a hektáronkénti termés, s ebből következően kisebb az elérhető jövedelem is. A kukoricatermelés mellőzésének persze jól követhető okai vannak. Biológiai jellegéből következik, hogy a kukorica késő őszi betakarí- tású növény, ilyenkor már viszontagságosabb az időjárás, bizonytalanabb a siker. Ráadásul terméséből az év végén van bevétel, a gazdaságoknak pedig folyamatosan kell fizetniük. Ha megszorulnak, kapnak ugyan hitelt a banktól, de ennek magas a kamata, ezért inkább a korábbi bevételekre törekszenek. amihez a búza jobban illik. A gabonafélék közül a kukoricatermelés a legdrágább. Hektáronként mintegy 100 kilogrammal több műtrágyát igényel, mint a búza, a kukoricát többnyire szárítani kell, a búzát csak feltételesen. 198'2-ben, amikor mindkét növénynek kedvezett az időjárás, a kukoricatermelés hektáronkénti összes költsége 18 457 forint volt a termelőszövetkezetekben, a búzatermelésé 11 674 forint. Tavaly a gazdaságok jelzései szerint a kukoricatermelés költsége hektáronként elérte a 20 ezer forintot, a búzáé ehhez képest elhanyagolható mértékben változott. A kukorica átlagtermése is nagyobb. de az ebből származó bevétel nem egyenlíti ki a lényegesen nagyobb befektetést. Az ellentmondást felismerték a MÉM-ben és a PM-ben is, s március végén meghirdették az ösztönzés egyik módját. Néhány héttel később a Gabonatröszt 5 százalékkal megemelje — az idei esztendőre — á kukorica felvásárlási árát. A gazdaságok vélekedése szerint azonban egyik ösztönzés sem teremtett igazi érdekeltséget, mivel késve születtek, olyan időszakban, amikor a vetés- szerkezeten -már lényegében nem lehetett változtatni. S nem is elsősorban ilyen ösztönzésre számítanak a gazdaságok, hanem olyanra, amely véglegesen feloldja a kukorica és a búza közötti ellentmondást. Magyarán: a felvásárlási ár emelésére gondolnak. Ez voltaképpen nem mond ellent a gazdaságpolitikai elképzeléseknek sem, hiszen a támogatás helyett az árak szerepe erősödik. A kukorica árának emelését azonban könyebb kérni, mint teljesíteni, hiszen ezt éreznék az állattenyésztésben, a feldolgozó- iparban és a kereskedelmi forgalomban egyaránt. Persze a gazdaságoknak a kedvezőbb ösztönzésről áremelés nélkül sem kellene szükségképpen lemondaniuk. Más módszerekkel — például árkiegészítéssel, adóvisszatartással — is lehet olyan helyzetet teremteni, hogy a mostaninál jobban megérje a kukoricatermelés. v. Farkas József — szatmári — Naponta 125 mázsa grillcsirkét dolgoznak fel bérmunkában a Békéscsaba és Vidéke Áfész újkígyósi üzemében a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnak, ahonnan ennek a meny- nyiségnek 70—75 százalékát Svájcba, az NSZK-ba, Olaszországba és Ausztriába exportálják Fotó: Fazekas László
