Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)

1985-06-18 / 141. szám

1985. június 18., kedd o Az Áfor nyári szolgáltatásai Az autózási főidényre az Áfor több mint 400 üzem­anyagtöltő állomásánál az idén is nyári menetrendet ve­zettek be. egyidejűleg bővítették a szolgáltatások körét is. Mint az Áfor kereskedelmi igazgatóságán elmondták, a „nyári menetrend" összeállítását az idén is az országos benzinkúthálózat felülvizsgálata és a szolgáltatási lehe­tőségek számba vétele előzte meg. Az ellátási központok mindenütt a területileg illetékes tanácsokkal koordinál­va. a fogyasztók, az autósok, és motorosok érdekeit fi­gyelembe véve alakították a töltőállomások, autós boltok, és a gyorsszervizek szolgálatát. Az Áfor cégére alatt mű­ködő 409 üzemanyagtöltő ál­lomás közül az idén százat érintettek a nyitva tartási időkre vonatkozó változások, a szolgáltatásbővítés még en­nél is többet. Vidéken eb­ben a szezonban 366 benzin­kút várja a vásárlókat, eb­ből 73 — egy Békéscsabán, egy pedig Gyulán — éjsza­ka is nyitva tart. A vasár­nap és munkaszüneti napon szolgálatot tartó kutak szá­ma vidéken 235. A főváros­ban 43 Áfor benzinkút üze­mel. ebből 15 az éjszaka is nyitva tartó, vasárnap és munkaszüneti napokon 37- nél tankolhatunk. A nem­zetközi turizmus szempont­jából különösen fontosak a határ menti üzemanyagtöltő állomások. Az idén nyáron 35 ilyen kútja van azÁfor- nak. közülük 17 állandó szol­gálatot tart. a vasárnap is nyitva tartók száma pedig 32. A Bécs vagy Pozsony felé utazóknak jó tudni, hogy a mosonmagyaróvári kút ál­landó szolgálatot tart. és kis kerülővel megközelíthető a hegyeshalmi benzinkút cent­rum is. ahol nemcsak tan­kolni lehet, de presszó, au­tósbolt, mosdó és ajándék­bolt is várja az autózókat. Az idényben rekordforgal­mat - lebonyolító Balaton menti kutak szolgálatát is a ■ szezonhoz igazították: a 20 tóparti töltőállomás közül öt éjjel-nappal nyitva tart. a többi, úgynevezett két mű­szakos és hét végén is szol­gálatot tartó benzinkút. Nyá­ron ismét kinyit a Tihany- révnél levő kis állomás. Erre az idényre is tovább bővült az Áfor-kutak szol­gáltatása. Budapesten a ko­rábbi 36 helyett 40 kút áru­sít autóápolási és -felszere­lési cikkeket, vidéken 304- ről 325-re szaporodott az ilyen kutak száma. Ezeknél a kutaknál természetesen ap­róbb ajándékok és haszná­lati cikkek is beszerezhetők, de néhány állomásnál egé­szen speciális választék vár­ja az autósokat: kerti szer­számok. vetőmagvak. mű­trágyák, karosszériaelemek vagy éppen műsoros magnó- kazetták. Akkumulátort gyakorlati­lag minden autófelszerelést árusító benzinkút tart, saj­nos a gumiabroncsokról ez nem mondható el. A szűkös beszerzési lehetőségek miatt Budapesten a korábbi 13 töl­tőállomás helyett csak 11, vi­déken 101 helyett csak 99 foglalkozik autógumi-árusí­tással. Pénzbedobós autóporszívót 23 nagy forgalmú kútnál ve­hetnek igénybe, kocsit mos­ni pedig nyáron a szezonális szabadtéri mosókban Bala- tonfüreden, Kisújszálláson, Siófokon és Szegeden is le­het. Használt akkumulátoro­kat ebben az idényben or­szágszerte 37 benzinkútnál vesznek, ebből nyolc buda­pesti. Üj szolgáltatásnak számíl az Áfornál a pb-palackok cseréje, illetve a kis turisn- tapalackok utántöltése. Há­rom fővárosi benzinkút mel­lett 46 vidéki állomás nyújt ilyen szolgáltatást. A turis- tapalackok helyszíni tölté­sét a balatonvilágosi Áfor- AGIP-kútnál, a keszthelyi, a siófoki és a szolnoki kutak­nál vállalják. Az Áfor mozgó benzinkút szolgálata is várja a nyári idényt. Ezek a guruló ben­zinkutak az autós, motoros, illetve a motorcsónakos ren­dezvények, sportesemények színhelyein segítik majd az üzemanyag-kiszolgálást. — sz — A battonyai Petőfi Tsz varrodájában hetven leány és asz- szony készít bébiholmit és szabadidőruhát bérmunkában a BEKÖT-nck. A szövetkezet üzemében nemrég négy körkötő gépet is munkába állítottak Fotó: Fazekas László Gyulai szabók Gazdaságos szezonváltás Tengerigondok Miért kevés a kukorica? Gombnyomás szakképesítéssel A mondat a Gyulai Hús­kombinátban hangzott el a fokozódó világpiaci követel­ményekről folyó beszélgetés során. A vita résztvevői egyetértettek abban, hogy a mind bonyolultabb munkát végző, és egyre nagyobb ér­tékű automatákhoz kezelő­ként ma már nem lehet akárkit odaállítani. Aki az automata gombjait nyomo­gatja, annak azzal is tisztá­ban kell lennie, milyen fo­lyamatot indít el ujjának egyetlen mozdulatával, s ko-. nyitania kell a gépcsodához azért is, hogy az esetleges hibát minél hamarabb kija­víthassa, mert bizony na­gyon drága mulatság a több millió forintos automatákat állni hagyni. Mindez bonyolítja, nehezí­ti azok tevékenységét is, akik egy-egy vállalatnál a mun­kaerő-gazdálkodásért felelő­sek. Míg korábban feladatuk jórészt abban merült ki, hogy annyi embert vettek fel. amennyire a gyártás folya­matában feltétlenül szükség volt, most szigorú minőségi mutatók szabják meg tenni­valóikat. Szemléletesebben: eleddig is nehezen megoldható lecke polt a megfelelő számú mun­káskéz biztosítása, ehhez a húskombinátnak 60 kilomé­teres körzetből négy saját és hét Volán-buszon kell — évi 14 millió forintos költséggel — rendszeresen a dolgozókat műszakba, majd hazaszállí­tani. A sorozatos korszerűsí­tések után most már viszont az sem mindegy, hogyan ala­kul a 2 ezer 200 dolgozó kö­zött a . betanított és szak­munkások aránya. A mun­kásszállításon kívül tehát nagy hangsúlyt kell fektetni az itt dolgozók szakképzett­ségének állandó növelésére és karbantartására, a folya­matos szakmunkás-utánpót­lásra. Nem meglepő hát a hír, hogy a saját tanműhelyt fenntartó kombinát abban a kollégiumban, amelyben 90 szakmunkástanulóját szállá­solta el, rövid idő álatt sze­retné megkétszerezni a bent­lakók számát. (kőváry) Megyénk textilruházati iparának egyik tradicionális bázisa a Gyulai Szabók Ipa­ri Szövetkezete. Több évtize­des múltjuk, termelési ta­pasztalataik lehetővé teszik, hogy munkájukat magas színvonalon, igen jó minő­ségben végezhessék. Az itt készülő női ruhák szinte mindegyike, a termelés 90 százaléka tőkés piacokra, fő­ként az NSZK-ba és Fran­ciaországba kerül. A bérmunka díja tavaly 34,5 millió forint volt, az ár­bevétel — mivel a hazai pi­acra is szállítanak — né­hány millióval több, a nye­reség pedig meghaladta a négymillió forintot. Arról, hogy mire számítanak az idén, a szövetkezet elnökét. Hajtman Zoltánt kérdez­tük : — Az első negyedév arány­lag jól sikerült, a nyereség a vártnál kissé kedvezőbben alakult. Az exportot csak túlmunkával teljesíthettük, szerencsére dolgozóink ér­zik. tudják, miért van erre szükség. A világpiacon a nagy ver­senytárs — rendkívül olcsó munkaerejével — Ázsia. A versenynek három fő terüle­te van: a minőség, az átfu­tási idő és az ár. Ez utóbbi az. ahol nem rúghatunk lab­dába, viszont extra minő­séggel, teljesen hibátlan áru­val, rövid átfutási idővel pi­acképes a magyar munka is. Hajtman Zoltán — akit körülbelül egy esztendeje választottak a gyulai szabók elnökévé — naponta végig­megy az üzemen, személyes tapasztalatokat szerez a munka menetéről. Ez elő­ször furcsa volt az emberek­nek, de aztán megszokták. És vajon az elnök is meg­szokta az „új"/munkahelyet? — Eddigi rríunkahelyei- men, a Béköt-nél is, mindig a konfekció állt hozzám kö­zelebb. Ez a szövetkezet pe­dig az első látásra megtet­szett. A modellek, a gép­park, az épület, mind azt sejttették, jó szakembergár­da viszi előre az üzemet. Szívesen vállaltam hát a megbízatást, és igyekszem megszolgálni a bizalmat. Az exportra dolgozó sza­bók legnagyobb problémája évek óta a szezonváltás. Ez mintegy egy-másfél hónap, évente kétszer, amikor nyá­riról télire, illetve téli fa­zonról nyárira váltanak. A termelés, pontosabban a bérmunka folyamatossága ekkor megszakad, az egyik fazon már kiment, a másik még nem jött be. tehát holt­szezon van. Ezt az időszakot kell bel­földi termeléssel kitölteni, és ez egyre jobban sikerül is a gyulai szabóknak. E te­vékenységük immár import- pótló, az igényesebb, réteg­ízlést kiszolgáló partnerek­nek, a Luxus Áruháznak, a Módi és S-Modell szaküzle­teknek szállítanak. Céljuk, hogy a szezonváltás idején legalább öneltartók legyenek, ne kelljen a főszezonban megtermelt nyereség egy ré­szét ennek költségeire fordí­tani. — Jó úton haladunk efe­lé, a mostani szezonváltást az eddiginél jóval kisebb zökkenőkkel vészeltük át. Vagyis hétmillió forintos nyereségtervünk teljesítését egyelőre nem veszélyezteti semmi. Nagyobb beruházást nem tervez az idén a szövetke­zet. A világítási és erőátvi­teli rendszer rekonstrukció­ját, épület-karbantartási munkákat végeznek el, ki­sebb, munkát könnyítő gé­pek vásárlását tervezik, no és a telepek, az eleki, a kö- tegyáni üzemek műszaki fej­lesztését. Júliusban elmen­nek szakembereik a kölni textilgép-kiállításra is en­nek érdekében. A műszaki háttér alapvető fontosságú a termelés szempontjából, és a gyulai szabók jó pozíciója megőrzésének is feltétele. A külgazdasági egyensúly javítását a kukoricaterme­lés bővítésével is lehetne' szolgálni. Lehetne csak, mert a kukorica termőterü­lete csökken. Tavaly 1 mil­lió 102 ezer hektárról taka­rították be, az idén 1 millió 170 ezerről kellett volna, de már a vetés idején kiderült, hogy mindez — 70 ezer hek­tár híján — csak terv ma­rad. Másfél évtizede a gabona­termő területen belül a ku­korica aránya 44 százalék volt, mostanára ez 39 szá­zalékra csökkent. A gabo­na összes mennyiségének ko­rábban több mint 50 száza­léka tengeri volt, a leg­utóbbi négy év átlagában 48,6 százaléka, az utolsó két év átlagában — részben az aszály miatt — pedig már csak 44 százaléka. Két dolog miatt is kedve­zőtlen a termőterület csök­kenése: nehezíti a hazai ta­karmánygazdálkodást, és a gabonaexportot egyaránt. A kalászos gabonának és ku­koricának évente 12—15 szá­zalékát exportálják. A kivi­tel azonban egyre nehezebb, hiszen a világon halmozód­nak a gabonakészletek. Ta­valy az EGK országaiban 20 százalékkal több gabona ter­mett, mint egy évvel ko­rábban, s 40 millió tonna a fölöslegük. A búzát különö­sen nehéz eladni, a magyar kukoricát viszont megve­szik. Elsősorban persze ami­att, hogy éghajlati adottsá­gainkból következően a ha­zai kukorica minősége jobb az európai átlagnál. Mindez­zel persze kevéssé törődnek a termelők, nekik az a fon­tos, hogy itthon érje meg a termelés. Sajnos a helyzet az, hogy a kukoricától kezdenek sza­badulni a termelők. Jól jel­zi ezt egyebek között, hogy a legjobb földekről a búza kiszorítja a kukoricát. Ez pedig egyrészt szakmai el­lentmondás, mert a kukori­cának kellenek a jobb föl­dek, másrészt önmagát erő­sítő folyamat, hiszen a silá­nyabb földeken kevesebb a hektáronkénti termés, s eb­ből következően kisebb az elérhető jövedelem is. A kukoricatermelés mellő­zésének persze jól követhető okai vannak. Biológiai jel­legéből következik, hogy a kukorica késő őszi betakarí- tású növény, ilyenkor már viszontagságosabb az időjá­rás, bizonytalanabb a siker. Ráadásul terméséből az év végén van bevétel, a gazda­ságoknak pedig folyamatosan kell fizetniük. Ha megszo­rulnak, kapnak ugyan hi­telt a banktól, de ennek ma­gas a kamata, ezért inkább a korábbi bevételekre törek­szenek. amihez a búza job­ban illik. A gabonafélék közül a kukoricatermelés a legdrá­gább. Hektáronként mintegy 100 kilogrammal több mű­trágyát igényel, mint a bú­za, a kukoricát többnyire szárítani kell, a búzát csak feltételesen. 198'2-ben, ami­kor mindkét növénynek kedvezett az időjárás, a ku­koricatermelés hektáronkén­ti összes költsége 18 457 fo­rint volt a termelőszövetke­zetekben, a búzatermelésé 11 674 forint. Tavaly a gaz­daságok jelzései szerint a kukoricatermelés költsége hektáronként elérte a 20 ezer forintot, a búzáé ehhez képest elhanyagolható mér­tékben változott. A kukorica átlagtermése is nagyobb. de az ebből származó bevétel nem egyenlíti ki a lényegesen na­gyobb befektetést. Az el­lentmondást felismerték a MÉM-ben és a PM-ben is, s március végén meghirdet­ték az ösztönzés egyik mód­ját. Néhány héttel később a Gabonatröszt 5 százalékkal megemelje — az idei eszten­dőre — á kukorica felvásár­lási árát. A gazdaságok vé­lekedése szerint azonban egyik ösztönzés sem terem­tett igazi érdekeltséget, mi­vel késve születtek, olyan időszakban, amikor a vetés- szerkezeten -már lényegé­ben nem lehetett változtatni. S nem is elsősorban ilyen ösztönzésre számítanak a gazdaságok, hanem olyanra, amely véglegesen feloldja a kukorica és a búza közötti ellentmondást. Magyarán: a felvásárlási ár emelésére gondolnak. Ez voltaképpen nem mond ellent a gazda­ságpolitikai elképzeléseknek sem, hiszen a támogatás he­lyett az árak szerepe erősö­dik. A kukorica árának emelését azonban könyebb kérni, mint teljesíteni, hi­szen ezt éreznék az állatte­nyésztésben, a feldolgozó- iparban és a kereskedelmi forgalomban egyaránt. Persze a gazdaságoknak a kedvezőbb ösztönzésről ár­emelés nélkül sem kellene szükségképpen lemondani­uk. Más módszerekkel — például árkiegészítéssel, adóvisszatartással — is le­het olyan helyzetet terem­teni, hogy a mostaninál job­ban megérje a kukoricater­melés. v. Farkas József — szatmári — Naponta 125 mázsa grillcsirkét dolgoznak fel bérmunkában a Békéscsaba és Vidéke Áfész újkígyósi üzemében a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnak, ahonnan ennek a meny- nyiségnek 70—75 százalékát Svájcba, az NSZK-ba, Olaszországba és Ausztriába exportálják Fotó: Fazekas László

Next

/
Thumbnails
Contents