Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)

1985-06-03 / 128. szám

o NÉPÚJSÁG 1985. Június 3., hétfő-ben láttuk — kommentáljuk Aligha lehet véletlen, hogy a televízió vasárnap esti poli­tikai műsorában külön is értékelte a Gazdaságpolitikánk a vállalati gyakorlatban címmel május 27—29-e között Győ­rött megrendezett országos propagandatanácskozás jelentő­ségét. Kondor Katalin A Hét kamerái előtt Beck Tamással, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökével készített rövid interjút gazdaságpolitikánk időszerű kérdéseiről, a propagan­datanácskozás időszerűségéről. A Hétben az idő rövidsé­ge miatt nbm vállalkozhat­tak többre, mint hogy né­hány, igaz fontos, kérdésre próbáljanak választ adni. Mindez aligha vethető a szerkesztők szemére, hiszen .a kétnapos tanácskozáson — az első nap a Rába Vagon- és Gépgyárban tett látoga­tással telt el — összesen 21 első számú vezető szólt vál­lalata gazdálkodásáról, a stratégiai tervezés jelentősé­géről, a szabályozásról, az érdekeltségről, a gazdálko­dás új vonásairól. De mit érdemes még elmondanunk azon túl, amit tegnap este a televízióban láttunk, hallot­tunk? A 21 igazgató, vezérigaz­gató az ipar legsikeresebb vállalatait reprezentálta. Fi­gyelni már csak ezért is ér­demes volt arra, arrfit mon­danak. Véleményükből úgy tűnt, mintha eldőlt volna a nagy és a kicsi olykor túl­hajtott vitája, hiszen ezen túlmutató megállapítás ma már az, amit a tanácskozá­son így fogalmaztak meg: a vállalati gazdálkodás egyet­len valóban mérlegelésre ér­demes kritériuma jövede­lemtermelő képessége. Ezzel függ össze az a megállapítás is, hogy a monopolhelyzetek megszüntetésének nem egyetlen, áldásos útja a nagy vállalatok „szétszedése”. Bármennyire is ellent­mondásosnak tűnik, de igaz, hogy éppen most — különö­sen a nagyvállalatok vezetői — a gyors világipaci, vala­mint gazdasági szabályozók változásának időszakában „kezdik érteni” a stratégiai tervezés, a vállalati gazdál­kodás filozófiájának jelentő­ségét. Tatai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezér- igazgatója a hosszú távú gazdálkodást mint „Taurus- mániát” említette, de több kisebb vállalat vezetője is ennek létjogosultságát, je­lentőségét érzékeltette, ami­kor a legkorszerűbb mód­szerek, termelési eljárások „tudatos” bevezetésének példáit tárta a hallgatóság elé. A tanácskozáson kifejezés­re jutott, ezt bizonyítja töb­bek között a 21 vállalat pél­dája is, hogy a párt gazda­ságpolitikája a gyakorlatban nyer igazolást. Ugyanakkor azt sem hallgathatjuk el, hogy az irányító és gazdál­kodó szervezetek összhang­jának megteremtése továb­bi finomításokat igényel. Emellett a gazdálkodást, né­hány területen, az elméleti tisztánlátás ‘hiánya is nehe­zíti. A termelési viszonyok to­vábbfejlesztését szolgáló új rendelkezések: a gazdaság­irányítási rendszer fejleszté­se, az új vállalatvezetési és keresetszabályozási formák stb, gazdasági életünk lé­nyeges kérdéseire keresnek választ. Ma már nyilván­való, mint az élet más te­rületein, itt is csak a de­mokratizmus továbbfejlődé­sével lehet továbbhaladni. Az is igaz persze, ma még ezt sok vállalati vezető el­képzelhetetlennek tartja. A demokratizmus a tulajdono­si érdekeltség, érzet erősíté­se, mint sokan jelezték, napjainkban gazdasági kér­déssé vált: a termelésben egyre fontosabb szerephez jut az emberi képesség ki­bontakoztatása, s ez elkép­zelhetetlen a demokratiz­mus, a tulajdonosi szemlélet elmélyítése nélkül. A háromnapos tanácsko­zás, amelyen a gyakorlati szakembereken túl ott vol­tak az irányító szervezetek, az elméleti kutatóintézetek, egyetemek munkatársai és a sajtó képviselői is, a propa­ganda a sajtó számára is meglehetősen sok hasznos információval szolgált. A propaganda hivatásos mun­kásai mellett persze maguk a vállalatok is többet tehet­nek a közvélemény reális tájékoztatásáért. És talán az sem elképzelhetetlen, amit Horváth Ede, a Rába Va­gon- és Gépgyár vezérigaz­gatója mondott, hogy a vál­lalatok önmagukról is ké­szíthetnének olyan „ripor­tot”, amelyekben eredmé­nyeik mellett gondjaikat is a közvélemény elé tárják, mint ahogyan azt sok or­szágban teszik. K. J. 0 07 jelenti Megyénkben május 16—29-ig összesen 34 közlekedési baleset történt, ebből kettő halálos, ki­lenc súlyos sérüléssel, 23 pedig könnyebb sérüléssel járt. * * * Nem szerepel a statisztikában, mégis figyelmet érdemei egy sajátos közlekedési baleset-tí­pus: több mint 200 gyermek sé­rül meg a megyében évente, akiket a felnőttek kerékpáron szállítanak, s a jármű küllői elkapják a gyermek sarkát, bo­káját. A sérülések megoszlása a következő: az esetek 72,5 szá­zalékában lágyrész sérül, 27,5 százalékban pedig csontsérülést szenvednek a kicsik. Ami a kor szerinti megoszlást illeti, az arány a következő: május 24-én, M. István, 19 éves fiatalember. Amikor az Árpád utca 168. szám alatti óvoda elé ért, a sötét helyen három fiatal férfi megtámadta. Leütötték, ö'sszerugdosták, mindkét karját összevagdalták, közben kezéből kitépték a személyi tárgyait tar­talmazó reklámszatyrát és kar­járól lerántották a számológépes kvarcóráját. Feljelentése alapján a rendőrség a cselekmény el­követésével alaposan gyanúsít­ható Faragó Sándor, 22 éves, F. Márton és F. Zoltán 17 éves végegyházi lakosokat még a helyszín közelében elfogta, majd előzetes letartóztatásba helyezte. Megállapítást nyert, hogy Fara­gó Sándorék ezen az estén má­sokat is bántalmaztak. Ellenük az eljárás megindult. * * * Betörés közben érte tetten a rendőrség Fodor Dániel, 27 éves nagybánhegyesi lakost, május KOR SZERINTI MEGOSZLÁS 6 év felett 3-6 éves o-3 év között A sérülések gyógyulási idejét figyelembe véve ez évi 7 ezer— 7200 táppénzes, vagy ápolási na­pot jelent! Pedig megfelelő vé­dőháló, vagy gyermekülés fel­szerelésével ezek a balesetek megelőzhetőek! * * * A mezőkovácsházi Aranykacsa vendéglőben szórakozott és on­nan 23 óra körül ávozott 1985. 24-én, éjszaka a magyarbánhe- gyesi vasútállomás melletti presz- szónál. Fodor — akit aznap es­te már tettenért a rendőr, amint az Alabárdos étterem presszójá­ban egy táskát akart ellopni — a betöréshez felhasználni kívánt feszítővasat is az egyik magán­ház udvarából lopta. A rendőr­ség őrizetbe vette Fodor Dá­nielt, és ellene az eljárást meg­indította. Évadzáró társulati ülés a színházban Kisebb társulat, javuló gazdasági helyzet, néhány kiemelkedő előadás, televízi­ós forgatás, országos és bu­dapesti vendégjátékok, sok magánvállalkozás: ennek megállapításával kezdte évadzáró beszámolóját szom­baton délelőtt 11 órakor dr. Keczer Andrásba Jókai Szín­ház igazgatója, majd részle­tesebben is szólt az egyes bemutatókról, a bemutatók visszhangjáról, a színházve­zetés véleményéről a társu­lat életét illetően. Közben azt is megemlítette, hogy a társulat nem lehet elégedett a most záruló évad művészi eredményeivel a jeles alakí­tások, kiemelkedő előadások ellenére sem. A viszonylag egyenletes, jó színvonal ugyaniakkor a közös erőfe­szítések értékét, bizonyítja, és azt is, hogy a következő évad ezeket megtöbbszöröz­heti. A továbbiakban elmon­dotta, hogy a Békéscsabai Városi Tanács udvarán to­vább folytatják a tavaly megkezdett nyári színházi estéket, és július 10-én be­mutatják Shakespeare Szent- ivánéji álom című vígjáté­kát Rencz Antal rendezésé­ben. A bemutatót követően még néhány előadást hirdet­nek meg, így a társulatnak ez a része csak július 15-től kezdheti meg nyári szabad­ságát. Dr. Keczer András ezután ismertette a jutalmazottak névsorát, felsorolva azokat a kiemelkedő alakításokat, me­lyeket év végi jutalomra ér­demesnek tartottak, vala­mint a megelőző gazdasági év feladatainak teljesítéséért járó jutalmakat. Az évadzá­ró társulati ülés több hoz­zászólással zárult, majd a je­lenlevők Csiszár Nándor színművész javaslatára egy­perces néma felállással em­lékeztek meg a színház nem­rég elhunyt, nyugdíjas dísz­lettervezőjéről, Suki Antal­ról. (s) Színjátszó juniális a Boda tónál „A rendezvény eddigi si­kere azt bizonyítja, hogy le­het és kell értelmes összefo­gással, jó ügyet szolgáló kö­zösségi közművelődési alkal­mat teremteni több száz em­ber számára” — mondotta Pántya Imréné, a Mezőko­vácsházi Városi Jogú Nagy7 községi Tanács osztályveze­tője a színjátszó juniális szombati megnyitóján. S hogy ez mennyire így van, azt a június 1-i, 2-i események is igazolták. A harmadik nagykamarási színjátszó juniális több száz szereplője, kísérője, szerve­zője és érdeklődője élvezettel vett részt a nonstop prog­ramban. Szombaton megin­dult a nosztalgiakaraván a Boda tóhoz, si a megnyitót követően 11 csoport lépett egymást követően a színpad? ra. A. nagykamarási KISZ- esek nádból font színpadi háttere nemcsak praktikus volt (végre nem vitte el a szél a hangot), de szemet gyönyörködtető is. A déli zápor — s ez lassan már el­maradhatatlan kelléke, a színjátszó juniálisnak — sem szegte kedvét a résztve­vőknek, mert addig videón kitűnő filmeket tekinthettek meg, s az ebéd után hosz- szabban ejtőzhettek. Az örménykúti szövetke­zeti színjátszó együttes pro­dukciója elkergette á felhő­ket, s a napi bemutatókat záró színjátszóház már iga­zi, nyárias időben mozgatta meg a fiatalokat. Az ifj. Pleskonics András vezette stúdiósok zenével aláfestett azonosulási játéka igen nagy sikert aratott. A napi ese­mények azonban ezzel ko­rántsem fejeződtek be. Volt, aki szalonnát sütött, volt, aki a Békés Banda muzsi­kájára ropta a táncot, éjjel diszkózni lehetett, s aki még bírta szusszal, hajnal két órakor beszállhatott a Boda tavi focikupába. A kisebbek persze hama­rabb lefeküdtek, bár a gyo- maendrődi Vadász raj zseb­lámpák fénye mellett igazi, romantikus éjjeli túrát tar­tott. Másnap, vasárnap még­sem látszott senkin sem a fáradtság legkisebb jelesem, és reggel 9 órakor már foly­tatódtak a bemutatók. A két napon 10 gyermekcso­port és 6 ifjúsági és fel­nőttcsoport mutatkozott be. A két nap folyamán Baranyi Ferenc Lónak vélt menyasz- szony című vidám jelenete volt a legnagyobb sláger, ugyanis három együttes is bemutatta. A két nap krónikájából ki ne hagyjam! A gyerekek ki­rakodóvására ismét nagy si­kert aratott és hasonlóan sok híve volt az általuk sütött túrópereceknek, palacsinták­nak és „gofcsintáknak”. A nagykamarási házigaz­dák ugyancsak kitettek ma­gukért, a tanácselnök, a vb- titkár, a Ságvári Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet dolgozói, de még az általá­nos művelődési központ igazgatója és munkatársai, a pedagógusok is alaposan megfogták a munka * nehe­zebbik végét. Nélkülük alig­ha lenne évről évre nép­szerűbb és gazdagabb a színjátszó juniális, amely lassacskán nélkülözhetetlen fórumává válik a megye amatőr színjátszómozgalmá­nak S nemcsak a bemutat­kozási lehetőség révén, de közösségformáló ereje, ha­tása okán is. B. S. E. n wrsi A mezőberényi QQ—CS színpad fergeteges előadást produ­kált Baranyi Ferenc: Lónak vélt menyasszony című darab­jából Fotó: Gál Edit II bronzérem is szénen csillog Harmadik helyezés a VIT-vágta országos döntőjén Aki elsőnek érkezett a csapat tárát (Folytatás az 1. oldalról) Demjén Attila Gábor Áron című festményének megele- venítésében első lett a me­gye, hát nagy volt az öröm. Sajnos, a babona, hogy jóra rossz, ebben a vetélkedőben beigazolódott. Hiába tudtuk magunkat sokáig a második helyen. Az idei esztendő jel­lemző tárgyainak értékelése­kor Pest vitte el a zsűri 40 pontját, és ezzel megelőzött bennünket. Mi több és fá­jóbb, meg is őrizte a máso­dik helyet. Bár bíztunk a sikerben, lelkesen küzdött a csapat, olyan öröm, mint két héttel ezelőtt a területi döntőn, nem önthette el a csapatot. Egyet kell értenünk Nerhes- kürty István tárgyilagos ér­tékelésével, szép játék, ne­mes versengés volt. Hisszük, segítségére, felajánlva ruha­Fotó: Gál Edit hogy a legjobbak jutottak ki a VIT-re, méltón képvise­lik majd hazánk fiatalságát Moszkvában. A VIT-vágta pedig valóban újszerű játék volt négy héten át, lekötötte figyelmünket. Végül is va­lamennyien örülhettünk, amikor Ernőd Péter, a KISZ KB titkára átadta a négy legjobb vágtázó megye KISZ első titkárainak a díjakat. Az első helyen Zala megye, a második helyen Pest me­gye, a harmadik helyen Bé­kés megye, a negyedik hen lyen pedig Heves megye végzett. Zala megyéből 40- en, Pest megyéből. 25-en, Bé­késből 15-en és Hevesből 10-en utazhatnak a XII. vi­lágifjúsági és diáktalálkozó­ra. Jó utat, szép élményeket kívánunk valamennyiük­nek! Szatmári Ilona Vers- és prózamondó pályázat Békéscsabán A KISZ Békéscsabai Városi Bizottsága kétévenként hirde­ti meg vers- és prózamondó pályázatát a 25 éven aluli fia­tal alkotóknak. Az idei felhívásra 25 pályázat érkezett, me­lyek közül hetet talált a zsűri — Filadelfi Mihály, Tomka Mihály és Ujházy László — jutalmazásra érdemesnek. Az eredményhirdetés június 6-án 14 órakor lesz Békés­csabán a Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház 37-es termé­ben. Közterület-felügyelet szervezet létesül Békéscsabán Sokszor' beszélnek róla, Békéscsabán a jelölőgyűlése­ken szinte mindenütt szóvá tették, hogy rendetlenség van a városban, szemetel­nek az emberek, gépkocsi­val letapossák a parkosított területeket, rongálják a fá­kat, padokat stb. Ezzel kap­csolatban meg kell említe­ni, hogy a 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 71. §-a kimondja: „Köztisztasági szabálysértést követ el, aki a köztisztaság fenntartására, a vizek, a levegő tisztaságá­ra, valamint a szennyvizek­re, az állattartásra vonatko­zó jogszabályt vagy az en­nek alapján kiadott rendel­kezést megszegi, és 3 ezer forintig terjedhető pénzbír­sággal sújtható.” A városi tanács 1976-ban ■rendelettel szabályozta a közterületek védelmét. A Békéscsabai Kertészet, és Köztisztasági Vállalat kere­tében környezetvédelmi cso­port jött létre, amelynek tagjai a szabálysértőket fi­gyelmeztetésben részesíthet­ték, a helyszínen megbírsá­golhatták vagy feljelenthet­ték őket. A 16/1984. sz. (III. 18.) Mt. sz. rendelet alapján a váro­si tanács most létrehozza a tíztagú közterület-felügyelet szervezetet, amelynek célja: a város közterületi rendjé­nek és tisztaságának haté­konyabb védelme. A közte­rület-felügyelet feladata a város közterületi rendjére, tisztaságára vonatkozó jog­szabályokban, testületi hatá­rozatokban foglalt előírások végrehajtásának ellenőrzése, figyelemmel kísérése, a jog­szabályokba. ütköző cselek­mények elkövetésének meg/, előzése, illetőleg meggátlá- sa, a közterületeken folyta­tott — engedélyhez között — tevékenységek (közterület- foglalás^ építés, útburkolat­bontás, árusítás stb.) sza­bályszerűségének ellenőrzé­se. Mindezek érdekében in­tézkedéseket tesz, illetve kezdeményez. Feladata még a vagyonvédelem. Érdemes tudni, hogy a közterület-felügyelő hivata­los személy. Feladatát járőr- szolgálat keretében, egyen­ruhában teljesíti majd. Mun­kájának ellátásához társa­dalmi közreműködők is igénybe vehetők. A közterület-felügyelet jú­lius 1-én kezdi meg műkö­dését. A felügyelők az els’ő hónapokban tanfolyamon vesznek részt, hogy megsze­rezzék az előírt képesítést. Reméljük, a szervezet ké­pes lesz arra, hogy a lakos­ság kívánságának megfele­lően és vele együttműködve hatékonyan elősegítse a köz­területek rendjének, tisztasá­gának megóvását, és meg­előzze a jogszabályokba üt­köző cselekmények elköve­tését. P. B.

Next

/
Thumbnails
Contents