Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-11 / 109. szám

1985. május 11., szombat Mi van (legyen) az erkélyeken? Bevallom, leselkedtem. Méghozzá egy igen jó nagyítá­sú távcső segítségével. És szégyellem is magamat. De nem ezért! Hanem amiatt, amit láttam. De hát nem nagy felfedezés az enyém. Mindössze ar­ról van szó, hogy nagyon kíváncsi voltam, más mire használja az erkélyét? A legjobb és a legrosszabb szabad szemmel is feltűnik; tessék csak a szokásosnál emeltebb fejjel végigsétálni a városi, nagyközségi lakótelepeken. A színezett drótüvegek mögött minden olyat meg lehet találni, amit valamikor (vagy most is?) kacatnak. lom­nak, ócskaságnak, felesleges, kidobandó valaminek ne­veztünk. Láttam több mint egy méteres átmérőjű te­herautókülsőt (!), hűtelen festékezésű gyermekágyat, rozsdás biciklivázat, felfűrészelt fahasábokat (központi gázfűtés a lakásban!), no meg. temérdek tévés, mosógé­pes. hűtőszekrényes papendekli-dobozt. De láttam olyat is, amit látni akartam volna minden erkélyen, balkonon, teraszon, benyílóban, hasonló — és bizony, építészetileg rosszul megtervezett, torz — félig nyitott lakástartozék­ban: virágosládákat is. Nem egy helyütt az építők be­tonkádat készítettek, amelyet csak földdel kell feltölteni. Ahol ilyen nincs — s ez a több —, ott általában azok a nem éppen esztétikus hungarocell-tálak kerültek az er­kély korlátjára. Ki-ki tehetsége, pénztárcája, fantáziája szerint aplikálta föl. De megtette, s ez már önmagában is nagyszerű. A Hazafias Népfront békéscsabai titkára javasolta az elmúlt őszön, hogy a többi megyeszékhelyhez hasonlóan, itt is hirdessék meg a Virágos városért-mozgalmat. A javaslatot ugyan nem verték nagydobra, mégis meghall­gatásra talált. S hadd adjam közre azt. ami ebből az öt­letből fakadt. Megyénk legnagyobb lélekszámú lakótele­pén, a békéscsabai Lencsési útin apró plakátocskákat ra­gasztottak. tűztek ki. A közlemény szerint ingyen (!) vi­rágos edényeket (gondolom, az imént említett fehér hun­garocell-ládákat), földet és palántát is adnak még ebben a hónapban. Valamennyien tudjuk, hogy a lakótelepek létrejöttét a szükség szülte. Ebből következik, hogy a külcsínre alig­ha marad pénz. építészeti figyelejn. A lakók feladata, kötelessége, hogy igazi otthonná tegyék azt. ahol élniük kell. Igen. kötelességünk valamennyiünknek, hogy mus­kátlit. pores in rózsát, primulát, törpedáliát, petúniát, vi­rágos begóniát, bojtocskát. mályvarózsát, estikét, sar­kantyúkát, bársonyvirágot, vagy éppen a kétnyáriak kö­zül törökszegfűt, violát, árvácskát vessünk, palántáz- zunk, ültessünk. Kötelességünk, hiszen a mind gyorsabb ütemben szegényedő-puszluló természet közelsége nél­kül nincs, nem lehet teljes emberi élet. A virágok, a „zöld" nélkül szegényebbek, szánandóbbak, gyengébbek vagyunk. S nem kell hozzá több, mint néhány forint, és egyszer-kétsizer fél-egy óra idő. Ennyit ez is megér. Valamennyiünkért ... (Nemesi) Siker volt Diaboló Pepita: Szegedi Dóra Jön az utcán és ott is Pepita. Habár ez ellen erő­sen tiltakozik. „Az életben egészen más vagyok. Sokkal nyugodtabb, mondhatnám, racionálisabb. Mégis imádok Pepita lenni! Olyan, mint ez a csipkelődő, kedves lány a Szabad szélben. Amikor beérek a színházba, volt- nincs Szegedi Dóra. Csak Pepita van." Lehet, hogy ez a siker egyik titka? Mert visszaem­lékez ve a Dunajevszkij- operett premierjére, arra is vissza kell emlékez-ni, hogy a békéscsabai színházba já­rók a nézőtér félhomályában a nevét keresték a műsor-, füzetben. Aztán a taps, az félreérthetetlen. Szegedi Dó­ra (akinek a neve után még azt is oda kell írni, hogy „fh.", tehát főiskolai hallga­tó) élete első főszerepében kiugró sikert aratott. Idézet a kritikából; .,Egyé­niség, kitűnő énekes, remek táncos. A legfontosabb pe­dig: olyan színésznő, akivel megtelik a színpad.” A premier óta eltelt más­fél hónap. Mondják, hogy az előadások végén azóta is kijár a vastaps, és Szege-i di Dórának ugyanúgy'. Arra kérem, fogalmazza meg a kis titkokat. Hogy mi­től van az, hogy „bejön és megtelik vele a színpad?”. Csak mosolyog (most megint Pepita), és nem fogalmazza meg. Azaz, hogy mégis. „Ja­nuár 26-án születtem, a víz­öntő jegyében. Tudja, mi jellemzi a vízöntőket? Nem szeretik a kitaposott ösvé­nyeket, önállóak, vélemé­nyük van a világról." Hogy jön ez ide? — kérdezem. „Egyszerűen. Ha valamit el-i határozok, azt véghez is vi­szem. Gyerekkorom óta énekesnőnek készültem. Nem póz, mert igaz. Mondhat­nám, hogy ha nem érezném azt, hogy nekem a színház az első, hogy nekem ott he­lyem van, nem lennék víz­öntő. Különben: mondom is.” Békéscsabán most járt először. Amikor megkeresték a színház vezetői és felaján­lották neki Diaboló Pepitát, tudta ugyan, hogy merre van ez a város, de hogy milyen, arról semmit sem tudott. A színházról sem. „Szombat volt és tizenha- todika. Még februárban. Megérkeztem, taxiba ültem, kiszálltam a színháznál. És ott, bent, ahogy fogadtak! Az a fogadtatás egyenesen megtisztelő volt! Irigylem magam, hogy itt kezdhettem. Ez indulásnak több volt. mint szép.” Imádok Pepita lenni!... Fotó: Gál Edit így örülni a sikernek még-, sem lehet racionálisan. Oly­annyira nem, hogy beszélni kell az útról, ami errefelé vezette. Arról, hogy Baján járt ének—zenei általános isko­lába, hogy Kecskeméten a Kodály Zoltán ének—zenei gimnáziumban érettségizett, hogy rengeteget énekelt kü­lönböző iskolai ünnepélye­ken, hogy már általános is­kolában azt jósolta Kreisz János tanár úr, az osztályfő­nöke : ebből a Dórából éne­kesnő lesz! És Dóra, mivel vízöntő is és nem adja fel azt, amit akar: nos, Dóra énekesnő lett. Elvégezte a szegedi konzervatóriumot, utána bejárta a fél világot a rádió énekkarával, aztán felvételizett a színművésze­ti főiskola operett—musical szakán. Simán felvették, most másodéves, Gencsy Sá­ri az énektanára, akinek szintén sok köze volt ah-, hoz, hogy vendég Pepita le­hetett a békéscsabai Szabad szélben. „örültem, elvállaltam és féltem is kicsit. De amikor megkezdődtek a próbák, és kiderült, hogy milyen ked­vesek az itteni színészek, az első énekes főszerep öröme és én elválaszthatatlanok lettünk.” Ezzel a békéscsabai szín­ház befejeződött? — kérde­zem. „Nemcsak Pepita mondja, én is, hogy szívesen jönnék Békéscsabára, ha több zenés darabot játszanának. Tu­dom, az Orpheus, a beugrás. Arra gondol? Izgalmas fel-) adat volt, de az én igazi világom a muzsika ...” Dél van. Siet. Három óra­kor előadás. Pepita jelmeze már várja Dórát. Aztán fel­megy a függöny. És a végén újra vastaps. Sass Ervin A tégla- és cserépipari vállalat előcsarnokában vá­rakozunk Krizsán András gazdasági igazgatóhelyettes­re. „Csak néhány percre kellett elmennie — szabad­kozott az imént a portás —, várják csak meg!” Az előcsarnokban vitri­nek, s bennük a félve őr­zött üzemtörténeti gyűjte­mény legszebb darabjai. A Bohn SC—Kairó harmincas évekbeli mérkőzésének 4li­es eredményére máig is büszkén emlékeznek a „tég­lások”. Az 1945—46-os tan­évből, az első téglagyári óvodai emlék, egy fotó... A A lencsébe mosolygó akkori gyerekekből nem egy ma a vállalat dolgozója ... Amott különleges kúpcse­repek. Az egyiket, az orosz- lánfejeset, az NDK-ból hoz­ták mutatóba. Ma már ér­dekességnek számít a búbos kemence enyhén ívelt téglá­ja. (Fél liter pálinka volt az „ára”, mint később megtu­dom.) S ha már az építő­anyagoknál tartunk... A Tanácsköztársaság idején a Bohn-feliratot semmikép­pen nem akarták a cserép­re sajtolni, így került rá az ötágú csillag... Egyik da­rabját máig is ereklyeként őrzik. S helyet kaptak a kiállítá­son a vállalat legkorszerűbb termékei is, hiszen a kép így teljes. Mint később Kri­zsán András elmondja: „A régmúlt idők emlékeinek megőrzése sok tanulsággal szolgál. Lehet, hogy nagyon egyszerűek a régi téglagyár­tó eszközök, de mindig cél­szerűek gyakorlatiasak. Ha a tapasztalatszerzés párosul az elődök iránti tisztelettel, ak­kor a gyűjtemény elérte cél- fát... ”• * * * Az irodában, a dohányzó- asztalon újabb érdekességek várnak. Krizsán András ké­szült látogatásunkra, legfél­tettebb kincseit is előveszi, melyek mögött az embert, a téglagyári munkást keres­sük. Munkakönyvek 1828 és 1849-es születési évvel. Egy 1905-ös fénykép — kész et­nikai tanulmány —, rajta ünneplő ruhás dolgozók. Egyiken csizma, csizmanad­rág, másikon ceignadrág .. . Rájuk van írva: ki honnan került az akkori üzembe. Sokáig nézegetjük „Nagysá­gos Bohn Mihály gyári mun­káslaktanya tervrajzát." Egy család 4 X 1,85 méteres „ott­hont" mondhatott magáé­nak. Az 1922-ben épült la­kásokat 1982-ben bontották le ... Az 1938-as órabérek is sokat elárulnak a dolgozók mostoha életkörülményeiről. Egy kemenceberakó 58, a 16 éven aluli gyerek 14 fillért kapott egy órai kemény munkáért... — Ez az államosítás jegy­zőkönyve — mutatja Kri­zsán András —, ez meg az első üzemvezető, Vasvári Pál magyar—orosz nyelvű mozgási engedélye. Bumázs- ka, akkor így hívták ... A gyűjtemény első ízben az elmúlt év októberében kapott nagyobb nyilvános­ságot, amikor az SZMT- székház előtt tablókat állí­tottak fel a legszebb, legér­tékesebb darabokból. A dolgozók kívánságára ez az anyag most a telephelyek között vándorol... * * * S ha már az embert ke­restük a tárgyak mögött, Krizsán Andrást is megkér­dezzük, miként kezdett gyűj­teni, kik segítik ebben a munkában? — Fiatalon, 18 évesen ke­rültem a téglagyárba. Azóta. 1949 július 1. óta dolgozom itt. Egyébként épp ezen a napon alapította a Békési Téglagyárak Nemzeti Válla­latát az akkori építésügyi miniszter, az orosházi szüle­tésű Darvas József... A ré­gi iratokat kezdetben Lip- ták Dániel, majd utódja, Fe­hérvári Imre főkönyvelő mentette, óvta. Az ő hagya­tékukból kerültek hozzám. Közben előkerül a legré­gebbi darab, egy 1715-ös ne­mesi oklevél másolata. Idősb Ruttkay Géza egyik őse kapta. Ö és a fia is itt dolgozta le az életét 1.. A gyűjtemény öt éve ro­hamosan gyarapszik, támo­gatja a szakszervezeti és a KISZ-bizottság. — A segítők között meg kell említsem dr. Czeglédi Imrét is. aki most a gyulai múzeum igazgatója. Az ő tanácsai alapján rendeztük s állítottuk ki a vitrinekben a gyűjtemény darabjait. S nem feledkezhetünk meg Koka- vecz Lászlóról, Ledzényi Já­nosról, Darida Pálnéról. Bu- ha Jánosnéról, Baigel Ti- bornéról, Streit Jánosról, akik nélkül közel sem len­nénk ilyen gazdagok. Hogy miért segítenek? Talán mert szeretik ők is ezt a vállala­tot... * * * Igen. Ragaszkodnak mun­kahelyükhöz, s így annak múltjához is. Erről győződ­hettünk meg Kokavecz Lászlónál, akit otthonában kerestünk fel. „Jövőre jubi­lálok” — kezdi a beszélge­tést. majd hozzáteszi, két éve nyugdíjazták, ám hiány­zott a munkahely, eljár hát ismét dolgozni... — Itt nőttem fel, ragasz­kodom a téglásokhoz. Elő­ször lóhajtó voltam, később. 15 évig a kemencében dol­goztam, aztán lettem sze­mélyzetis, ezt 26 évig csinál­tam egyfolytában. Ma már csak tanácsokat adok, ám a felelősség nem az én vállam nyomja, s jól van ez így. Hogy meddig maradok? Ad­dig, amíg érzem, hogy szük­ség van a tanácsaimra. A gyűjteményre terelődik a szó, s azokra az iratokra, amelyekkel ő gyarapította: Achim L. András gyászje­lentése, egykori szerződések, régen gyártott anyagok ... — Tudja, az utókornak is látnia kell. hogy mit csinál­tunk. hogyan dolgoztunk ak­koriban. Az ember ma már hozzá sem nyúl az anyag­hoz ... & egyre fogynak a hagyományosan termelő gyá­rak, s mi, régi téglások is egyre kevesebben va­gyunk . . Nagy Agnes Képcserepek, cserépdíszek ... Fotó: Gát Edit MOZI Hazánk Nagy film. Petőfi és Radnóti. Ady és Nagy László jut eszembe. Költők és verseik. Költők, hiszen Kis József is költő. Poéta: igazán tiszta szívű, nemesen lángoló lelkű. Aki csak egyért képes a minden­re. Hazájáért. A hivatalos megfogalma­zás szerint kisfilmrendezö. Sok-sok tucat kis- és közép­filmet (a jelzők elsősorban a film méterbeli hosszúsá­gát jelölik), és dokumen- tumíilmet forgatott már szép, nemesen nagyszerű élet­pályájának útján. Nincs kö­zöttük játékfilm. Noha ez, a Hazánk című. most vetített színes kópiájú valahol az. Játékfilm; színészek, díszle­tek. kosztümök nélkül. Vagy­is inkább mégis azok­kal. A színészek listájára tíz és fél millió név kerülne fel. a díszlettervező szó után az elmúlt évek, évtizedek és -századok építészeinek mér- téke-sincs listája, a kosztüm­tervezők után pedig hason­lóképpen : ezernyi, tízezernyi név. Név. névsor, lista: a megszemél.vesíthetőség okán névtelenül. dokumentum- szerűen. Igen. játékfilm ez! Já­ték. mert ez a főnév nem szabadosságot, hanem sza­badságot. nem hebehurgya- ságot. hanem felelősséget, nem üres passziózást, ha­nem alkotó, építő hasznos­ságot jelent. Játszani — mert tegyük igévé e szót — csak komolyan, megfontol­tan, tisztán és őszintén le- het-szabad. Érzékkel és ér­telemmel. aggódó figyelem­mel, és mégis valami csodás felszabadultsággal. Nem több és nem kevesebb a tét itt és most. mint a hazánk. Hazánk, Magyarország. Nem lehet és nem szabad semmit sem mondani arról, ami „sztori" van ebben az alig több mint fél órában. De aligha szükséges bármit is szólni. Lehet-e olyan valaki, aki nem tudna egyszerűbb, vagy cikornyásabb mondato­kat fűzni e szófogalom után? Példatárat sorolni arról, hogy ő mit is mutatna meg erről a kilencven-egynéhány ezer négyzetkilométeres eu­rópai földdarabról, amely nekünk értékesebb és na­gyobb minden elképzelhető­nek Kis József is választott egyet. Egy módot, egy pon­tot, amelyből az ő általa lá­tott, megélt HAZÁT akarja megmutatni. Valamennyi­ünknek. Rácsodálkozásunk. Pszteletünk is ebből ered. Ezekben a hetekben-na- pokban persze, ünnepélye­sebben hangzik a címbéli szó. Az emlékezés — kinek élményből, kinek a történe­lemkönyvek lapjairól ere­dően — óhatatlanul is töb­bet, másabbat sajtol ki szí­vünkből, agyunkból. Első­sorban az aggódás érzelmeit. Ami racionális is egy kicsit, mert tapasztalatainkkal, tu­dásunkkal támogatott. Kör­nyezet- és természetvédelem, de legfőképpen az, amit a béke szóval summázunk. Vagyis ellene a pusztulás­nak, remény a fennmaradás­ra. Remény arra, hogy to­vább adhatjuk ennek a szép és gazdag földdarabnak, minden értékének jussát a következő nemzedéknek. Épen, tisztán, nemesen. A Hazánk című színes do­kumentumfilm persze, fil­mes számvetés is. Egy nem­zedéké. amelynek tagja vagy Te, tagja ö. tagja lehetek én, és tagjai Baranyi László és Mertz Lóránd operatőrök is. S mindenki, aki a filmes stábban feladatot kapott, s mindenki, aki ma, tegnap, holnap feladatot kap, vál­lal... N. I,.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents