Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-11 / 109. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. MÁJUS 11., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XL. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM Ülést tartott az Elnöki Tanács II Varsói Szerzódés tagállamai parlamenti képviselőinek találkozója Az előzetes megállapodásnak megfelelően a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjeinek képviselői a közeli napokban Budapesten találkozót tartanak. Befejeződött az MTA közgyűlése Herendi T. Iván az Dkadémia elnöke A békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában négy éve kezdődött meg az oktatás, most végez tehát az első negyedik osztály. Az érettségi előtt álló 18 hallgatót május 10-én, tegnap délelőtt fogadták a megyei tanácsnál és a békéscsabai Városi Tanácsnál. A diákok számára hétfőn kezdődik az érettségi vizsga. Az írásbeli után, május 30-án lesz a hangszeres képesítő, majd június elején a szóbeli vizsga. Felvételünkön: a városi tanácsnál Sasala János köszönti a diákokat. (Ballagási szokásokról szól írásunk a lap 3. oldalán.) Fotó: Veress Erzsi BNV Sajtótájékoztató az Ipari Minisztériumban Berend T. Iván akadémikust választották meg — ötéves megbízatással — a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé az MTA péntek délután befejeződött 145. — ezúttal tagválasztó és tisztújító — közgyűlésén. Al- elnök Márta Ferenc, Straub F. Brúnó és Üj- falussy József lett. Az Akadémia várbeli kongreszusi termében megtartott zárótanácskozáson az MTA vezető tisztségviselőinek személyéről, az elnökség választott tagjairól titkos szavazással döntöttek, s ugyanígy tett javaslatot a közgyűlés a Minisztertanácsnak, hogy nevezze ki Láng Istvánt az Akadémia főtitkárává, illetve Csurgay Árpádot és Kulcsár Kálmánt az MTA főtitkárhelyettesévé. Az elnökség tagjává választották Beck Mihály. Be- rényi Dénes, Bognár József. Fülöp József. Klaniczay Tibor, Pach Zsigmond Pál, Pásztor Emil, Stefanovits Pál, Szentágothai János, Vajda György és Vámos Tibor akadémikusokat. A tisztújítást követő délutáni zárt ülésen a tudományos élet legfontosabb kérdéseit mélyrehatóan elemző vita után jóváhagyólag tudomásul vették az elnökség és a főtitkár beszámolóját, és határozatot hoztak az MTA előtt álló feladatokról. A Magyar Tudományos Akadémia 145. közgyűlése — csütörtöki zárt ülésén — rendes tagnak választotta Antoni Ferencet, Berényi Dénest, Czibere Tibort, Csikai Gyulát. Dénes Gézát, Falusné Szikra Katalint, Garas Klárát, Halász Bélát, Hardy Gyulát, Hermann Istvánt, Imre Samut. Jer- my Tibort, Kapolyi Lászlót, Kátai Imrét, Kiss Dezsőt, Kliburszkyné Vogl Máriát, Kosáry Domokost, Láng Istvánt, Lovász Lászlót, Lukács Józsefet, Magyar Jánost, Nagy Ferencet, Nász Istvánt, Papp Ferencet, Pán- di (Kardos) Pált, Prékopa Andrást, Simái Mihályt, Székely Györgyöt, Tőkei Ferencet és Űjfalussy Józsefet. Levelező tagok lettek: Ancsel Éva. Barabás Zoltán, Bíró Péter, Bökönyi Sándor, Csurgay Árpád, Daróczy Zoltán, Eckhardt Sándor, Finta József, Forgó László, Herczegh Géza, Hoch Róbert, Horn Péter, Juhász Gyula, Kardos Lajos, Reviczky László, Klement Zoltán, Kroó Norbert, Makkai László, Mészáros Ernő, Pataki Ferenc, Simonovits István, Székely György, T. Sós Vera, Vida Gábor, Vizi E. Szilveszter, Zawadowszky Alfréd. A választást követően folytatódott az elnöki és a főtitkári beszámoló feletti vita, majd Szentágothai János és Láng István vitaösszefoglalója után került sor a közgyűlés határozatainak elfogadására. A közgyűlés egyhangúlag elfogadott — és végső megfogalmazásra a soron következő elnökségi ülés elé utalt — határozat leszögezi: a Magyar Tudományos Akadémia feladatának tekinti, hogy a törvényben és az alapszabályaiban biztosított lehetőségek és eszközök felhasználásával, kezdeményezően és tevékenyen közreműködjék az MSZMP XIII. kongresz- szusa által kijelölt célok megvalósításában. A közgyűlés befejező munkanapjának végén Berend T. Iván akadémikus. az MTA most megválasztott elnöke nyilatkozatot adott az MTI munkatársának. Elmon- dota: különleges megtiszteltetésnek érzi az Akadémia tagságának bizalmát. majd arról szólt: minden erejével azon lesz, hogy az elkövetkező években megszolgálja ezt. Emlékeztetett arra, hogy 1979 óta vesz részt az Akadémia elnökségének munkájában, vezetve az MTA filozófiai és történettudományok osztályát, s ennek megfelelően több területen jól ismeri az Akadémia fel- adtakörét. Kiemelte: az Akadémiára, mint országos legfőbb tudományirányítói testületre számos komoly, nagy horderejű feladat hárul, s ez jelentős kötelezettségeket is ró a tudós testületre. Az Akadémia hivatása, hogy valóságos tudományos értékeket mérjen, jelezzen a tudományos minősítéstől a könyvkiadásig, a kutatás legkülönbözőbb területein. Kötelezettsége, hogy az alapkutatások gazdája legyen országos értelemben is, s irányító szerepet játsszon, elvi programot adjon az Akadémián kívüli vizsgálódásokban. Rendkívül sok irányú, szerteágazó, nagy feladat ez — hangsúlyozta az MTA új elnöke. Végezetül Berend T. Iván külön méltányolta, hogy az Akadémia a felszabadulás utáni átszervezése óta először választott olyan elnököt, aki a társadalomtudományok képviselője. Ez feltétlenül elismerés a társadalomtudományok számára egy sok tudományterületet átfogó testület részéről, ez a megtiszteltetés a magyar társadalomtudományok elmúlt évtizedeinek figyelemre méltó teljesítményének is szól. Pénteken ülést tartott, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület a Minisztertanács előterjesztése alapján megtárgyalta és megerősítette a Varsói Szerződés időbeli hatályának meghosszabbításáról április 26-án, Varsóban aláírt jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv értelmében a szocialista országok politikai-védelmi szövetsége, az 1955-ben megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés újabb 20 évig érvényben marad, további tízéves meghosszabbítás lehetőségével. A Varsói Szerződés hatályának meghosszabbítását a NATO léte és tevékenysége, a békét fenyegető veszélyek tették szükségessé. Az Elnöki Tanács megállapított^, hogy a Varsói Szerződés továbbra is alapvető tényezője a tagállamok biztonsága erősítésének, az európai és az egyetemes béke megőrzésének. A Magyar NépközElső vonalban címmel a rendőrség, a határőrség, a kormányőrség és a tűzoltóság négy évtizedes tevékenységét bemutató kiállítás nyílt pénteken Budapesten a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban. Kamara János belügyminiszter megnyitó beszédében emlékezett a 40 esztendővel ezelőtt alakult belügyi szervek tevékenységének, fejlődésének főbb állomásaira. Szólt arról, hogy a kiállítás — a múltat idéző történeti visz- szapillantás mellett — a tisztelet, a hála és a kegyelet kifejezése mindazon belügyi dolgozók iránt, akik a bűnözőkkel, az ellenforradalmárokkal vívott harcban, feladataik teljesítése közben társaság hozzájárul politikai és védelmi szervezetünk működésének tökéletesítéséhez, védelmi képességének fejlesztéséhez, szolgálva ezzel a magyar nép érdekeit és a szocializmus közös ügyét. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet Daniel Ortega Saa- vedrával, a Nicaraguái Köztársaság elnökével folytatott tárgyalásairól, amelyeknek során véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, és áttekintették a magyar—nicaraguai kapcsolatok fejlesztésének lehetőségét. A testület a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vette, és megállapította: fejlődnek a magyar— nicaraguai államközi kapcsolatok, s bővül az együttműködés, fejlődik a két nép barátsága. Üdvözölte ugyanakkor az Elnöki Tanács azokat a kezdeményezéseket is. amelyeket Nicaragua kormánya tesz a feszültség enyhítéséért, a párbeszéd fenntartásáért a közép-amerikai térségben. hősi halált haltak — hangsúlyozta Kamara János. A tárlat dokumentumokkal, fotókkal mutatja be a Belügyminisztérium szerveinek négy évtizedes tevékenységét, fejlődését, változásait. Több, a közvéleményt egykor foglalkoztató, súlyos bűncselekmény nyomozását, az elkövetőinek felderítésére végzett munkát is felelevenítik a fotók. Az 1945—1956 közötti időszakból a kiállításon látható képek és dokumentumok mintegy 80 százalékát most először mutatják be. Á Belügyminisztérium és a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum közös tárlata július végéig látható a budavári palota „A” épületében. A május 22. és 30. közötti tavaszi BNV-n 274 magyar iparvállalat és ipari szövetkezet állít ki, mintegy 37 ezer négyzetméternyi szabad és fedett területei}. A részt vevő vállalatok közül 130 megpályázta termékeivel a különböző vásárdíjakat is. A legtöbben a kohászati, a műszeripari és a vegyipari üzemek közül neveztek — közölte Gábor András ipari miniszterhelyettes a minisztériumban pénteken tartott sajtótájékoztatón. A miniszterhelyettes kifejtette: a vásár nem tükörképe az iparnak, hiszen a több mint 500 állami iparvállalatnak nem egészen egynegyede állít csak ki, s azok is főleg az elmúlt évek fejlesztéséről adnak számot. Ugyanakkor a BNV-n való részvétel változatlanul fontos, az az iparpolitika megvalósításának egyik eszköze. A vásáron látható újdonságok között megemlítette az energiatakarékos villamosberendezéseket, az anyagtakarékos szerszámgépeket, az elektronikai alkatrészeket, az atomerőművi vezérléseket, a központi vasúti forgalomellenőrző rendszert, és a gyógyászati elektrokar- diográf készülékeket. Gábor András szólt arról is, hogy még mindig kevés új terméket gyárt az ipar, s ez tükröződött a vállalatok vásárra jelentkezésekor is. A gépipari termelésben például mindössze 10 százalékos az új gyártmányok aránya, s ez az exportban sem több 12 százaléknál. Nagyon alacsony, alig 5 százalékos a licensz alapján készülő cikkek aránya is. Felhívta a figyelmet, hogy a folyamatban levő és tervezett rekonstrukciókkal, a műszaki fejlesztésekkel a jelenlegi géppark is alkalmas jobb minőségű, korszerűbb termékek előállítására. — Az ipar előtt álló feladatok között említette a miniszterhelyettes a feldolgozóipar gyors fellendítését. Bővíteni szükséges a magasabb színvonalú szellemi munkát felhasználó, nemzetközileg is elismert termelési hagyományokkal rendelkező ágazatok, így a gyógyszer- ipar, a híradás- és vákuum- technikai ipar termelését, valamint a közlekedési eszközök gyártását. Mindez függ az elektronikai ipar korszerűségétől és a mikroelektronikai cikkek szélesebb körű alkalmazásától is. Az ipar- vállalatoknak a jövőben fokozottabban kell törekedniük a nemzetközi műszaki élvonalat képviselő vívmányok és technológiák átvételére, mielőbbi megvalósítására. X beruházási javak szakvására mindig jó alkalom a versenytársak termékeinek megismerésére, az összehasonlításra, amelyen kérész-* tül a magyar kiállítók felmérhetik lehetőségeiket — hangsúlyozták a sajtótájékoztatón. A jobb információcserét szolgálja majd az is, hogy a minisztérium a vásáron ágazati szakmai napokat rendez, ahol a résztvevők áttekinthetik a fejlesztési irányokat. 0 bírósági népi ülnökök választása elé A bíróságokon jelenleg működő népi ülnökök megbízatása rövidesen lejár, ezért újraválasztásuk esedékessé vált. A népiülnök-választás jelölőgyűléseit 1985. május 15. és 30. között kell megtartani azért, hogy a tanácsok választását követően megtartásra kerülő alakuló ülésükön — külön napirendi pont keretében — az ülnökök választása is megtörténjék. A népi ülnöki intézmény egyik jelentős tényezője az igazságszolgáltatásban megnyilvánuló szocialista demokratizmusnak. Szerves része az ítélkező tevékenységet ellátó bíróságoknak, így mindazok a jogok és kötelezettségek, amelyek az igazságszolgáltatást érintik, természetszerűleg meghatározzák a népi ülnökök munkáját is. Hazánkban a felszabadulás után először valósult meg a nép közvetlen részvétele a szocialista igazságszolgáltatásban. Osztálytartalmát az adja meg, hogy nemtől, vagyoni helyzettől, nemzetiségtől stb. függetlenül minden magyar állampolgár részt vehet az ítélkezésben, ha 24. életévét betöltötte, büntetlen előéletű, feddhetetlen és választójoggal rendelkezik. Részvételük nem formális. A korábbi években bizonyos körben mind a büntető-, mind a polgári eljárás területén bevezetésre került a népi ülnökök nélküli bíráskodás. Ennek lényege, hogy a kisebb jelentőségű ügyek elbírálása ülnökök közreműködése nélkül történik. Ez a gyakorlat azonban nem jelenti az ülnöki intézmény feladását, sőt az ülnökbíráskodásban megnyilvánuló valóságos elemek kidomborítását mutatja. Kiiktatódtak az ülnökök azokból az eljárásokból, amelyekben részvételük formális volt, ugyanakkor megerősödtek azok a feltételek, amelyek biztosítják a jelentősebb ügyekben az ülnökök tevékenyebb közreműködését. A népi ülnöki intézmény a szocialista rendszer alapjaiban gyökerező elven nyugszik. Feladata a nép közvetlen részvétele az igazságszolgáltatásban. A szakképzett bí-, ráink is a néphatalom hívei, illetve képviselői, de sokat jelent a népi ülnökök százainak közreműködése az ítélkezésben, ahol alkalom nyílik arra, hogy kifejezzék a lakosság egészséges igazságérzetét, az élet beható ismeretével elősegítsék az ügyek meggyőző elbírálását. Megyénkben a következő hetekben 470 népi ülnököt választanak. A bíróságok munkájának főbb irányát az MSZMP XIII. kongresszusának határozataiból a jogéletre háruló feladatok, a jogalkalmazás jogpolitikai irányelvei szabják meg. A szocialista törvényesség belpolitikánk alapvető és változatlan eleme. A bíróságok alkotmányos rendeltetésüknek megfelelően kötelesek közreműködni a törvényesség, az állami, társadalmi, gazdasági rend vé-i delmében, segíteni kötelesek az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek érvényesülését, gondoskodniuk kell a közrendről és a közbiztonságról. Segítséget kell nyújtani a társadalmi élet minden területén az állami és állampolgári fegyelem megerősítésében, tudatosítaniuk kell eljárásuk során, hogy a jogok és a kötelezettségek egymástól elválaszthatatlanok és csak együttesen érvényesíthetők. A népi ülnökök újraválasztása előtt az eddig végzett tevékenységüket ezeknek az alapvető elveknek a tükrében megvizsgálni, mert ez nyújt segítséget a jelenlegi és további feladataik meghatározásánál. Ezért a népi ülnököktől aktív, egyre inkább az ítélkezési tevékenység lényegére törő munkát várunk. A bírósági vezetőkkel, a bírákkal szemben fokozzuk a követelményeket e célok elérése érdekében, mert csak így valósítható meg a szocialista igazságszolgáltatás. Dr. Szikora István, a megyei bíróság elnöke Belügyi kiállítás
