Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-02 / 101. szám
NÉPÚJSÁG 1985. május 2., csütörtök Kis tételben is megéri? Ma már nem éri meg a hobbi- és családi kertekben sem csak családi szükségletre termelni. A drága vetőmagvak, növényvédő szerek, földművelő eszközök arra serkentik a tulajdonosokat, hogy a befektetés megtérülésének módjait is keressék. Mondom, ma már, mert 10 évvel ezelőtt maguk a szakemberek is elképzelhetetlennek tartották, hogy 300 négyzetméteren nagy meny- nyiséget lehessen termeltetni, egyenletes minőséget elérni, s megfelelni a különleges piaci igényeknek. n ceruzabab esete A ceruzabab példája a legjellemzőbb. A nagyüzemekben 80 vagonnyi termésre volt kilátás, közben a termeltető, a hűtőház csak a negyedére tartott igényt, amikor pedig elérkezett a betakarítás ideje, jó, ha öt- vagonnyit gyűjtöttek be az üzemek. Ráadásul a gépi szedés nagyon rontotta a termék minőségét, ugyanakkor a 300-tól 1400 négyzetméteres területeken kézi szedéssel az I. osztályú minőséget garantálni lehet. Így vonult ki a nagyüzemből a ceruza- bab-termesztés. Csaknem 5 év óta majdnem négyszázan termelnek ceruzababot, s a kiskerttulajdonosok évente 25 hektárról, 25 vagonnyi ceruzababot értékesítenek. Megéri-e a gyárnak egyedi szerződéseket kötni, kis tételekben felvásárolni a termékeket? A szakemberek feltétlenül igent mondanak, ugyanis a ceruzabab, a cukorborsó, a mini kukorica, a metélőhagyma is igen kézimunkaigényes növények, a nagyüzemekben pedig egyre kevesebb a kézi munkaerő. És akkor a minőségről, mint az eladhatóság elsődleges feltételéről, még nem is szóltunk. A kistermelők száma 500, a nagyüzemeké 15, a háztáji integrációban termelő egységeké is ugyanennyi. A Békéscsabai Hűtőház termeltetésében az 500 kistermelőtől érkező zöldség kis mennyiség, a háztáji integrációval együttesen a feldolgozandó nyersanyagok 30—40 százalékát teszi ki. Még pontosabban, a gyár éves 25 ezer tonna termékigényének töredéke a 300—400 tonnányi ceKedvezményes Kiszélesedett az idén az ipari szövetkezetek megyei szövetségének kedvezményes gyermeküdültetési akciója. Mintegy háromszázan vehetnek részt nyáron Tata—©e- recse, Kazincbarcika, Sátoraljaújhely gyermeküdülőiruzabab, cukorborsó, mini kukorica és a többi apróbb tétel. Mégsem lebecsülendő, mert ezeket a termékeket teljesen exportra szállítják. Dmi itt megterem Legnagyobb vásárló a svéd Findus-Nondreko cég, amely helyi kísérleteket is végez. Carl Wikberg agro- nómus két hektár kísérleti telepen a termelésbe állítás előtt valamennyi termesztésre ajánlott fajtát kipróbál. Azt vizsgálja, milyen történetesen a mini kukorica klímatűrő képessége. Erről a szakember a következőket mondotta: — A mini kukoricát nem tudjuk Svédországban termeszteni. A másik oka ittlétünknek, hogy Magyarországon olcsóbb a termelés és több a kézi munkaerő. Nézze, megéri nekünk! A minőség jó, de még lehet javítani rajta. S éppen azért, mert elégedettek vagyunk, több növényfajtát szeretnénk meghonosítani és növelhető egy-egy termék mennyisége is. Üj, erőteljes piaca lenne a földiepernek, hogy csak egy példát említsek ... — Milyen különleges igényeknek tesznek eleget a magyar termelők? — A svéd orvosok megáin lapították, hogy évente 35 kilogramm rostos növényt kell fogyasztanunk. Ezt kívánja egészségünk védelme. A mini kukorica akkor felel meg a táplálkozási követelményeknek, ha még csak csőkezdemény, azt nálunk csutkástól eszik. A cukorborsót hüvelyesen kell betakarítani, s alig bontakoz-, nak ki még ilyenkor benne a szemek. A ceruzabab még zöld állapotában, zsengén jó. Mindezekhez a növényekhez a magot a megrendelő, illetve a vevő szállítja. Ütemezett vetés A vetőmagot, a technológiai utasításokat, a cukorborsónál. emellett karókat és a hálót is, amire a növény felfut, a hűtőház adja a kert- tu la jdonosoknak. — Milyen a szerződéses fegyelem? Ezeket a termékeket a piacon is eladhatnák jó áron, nem? — kérdeztem Paulik Páltól, a termeltetési osztály vezetőjétől. ben. A tíznapos üdülési időre ezer forint a gyerekek részvételi díja, amelyből azonban 700 forintot az Okisz biztosít. A tanári felügyelet mellett nyaraló gyerekek, a tíz nap alatt, autóbuszon utazzák be a környező vidé— Zsebre megy a játék. Ezek a vetőmagvak nagyon drágák, így a ceruzábab árának csak egyharmadát fin zeti ki a kistermelő, ilyenkor tavasszal és garantált áron, 18 forintért vesszük át a megtermelt árut. Nos, hogy eladni a piacon? A ceruzabab zöld és a magyar emberek ehhez nincsenek hozzászokva (a színe sem vonzó), azonkívül az íze sem hasonlít a magyar babfajtákéhoz. _ A többi növény esetében csak a termék árából vonjuk le a mag és az eszközök költségét. A termesztés ideje alatt gyakran meglátogatjuk a kiskerteket, kíváncsiak vagyunk arra, hogy betartják-e az előírásokat. Már ekkor felhívjuk a figyelmet a tapasztalható hiányosságokra, s ha egy termelő nem felel meg a követelményeknek, azzal a következő esztendőben nem kötünk szerződést. Azt már Horváth Imre főkönyvelőtől tudom meg, hogy ezek az „apró tételek” miként illeszkednek a fel-, dolgozásba. — Ütemezzük a vetést, így ennek megfelelően alakul az érés. A ceruzababot együtt dolgozzuk fel a zöldbabbal, ezután jön a mini kukorica és a cukorborsó, de ezeket már külön-külön feldolgozósorra visszük. Mindennek a bonyolítása nem kíván külön apparátust, ellenben mágnesszalagos könyvelőgép segíti az ügymenetet, a kifizetést, az átvétel szervezését. Még az sem riasztja a termelőket, hogy időnként hosszú sorokban várnak a ceruzabab, cukorborsó átvételére. Ami viszont a módszer előnyét jelenti, egy fölösleges csatorna- áttétel sem csökkenti a termelő hasznát, a termelő kapcsolata közvetlen a feldolgozóval. A hobbi-} és családi kertekben termelés jövőjéről pedig úgy nyilatkoznak a szakértők, hogy mindaddig, amíg olyan növényeket termelhetnek, illetve termeltet a hűtőház, ami kellő jövedelmet hoz, addig az emberek csinálni fogják. Lesznek, akik megunják, s akik újrakezdik, s mindig lesznek slá- gemövények. Ebben az év-, ben a mini kukorica hódít, de nem veszített dicsőségéből a ceruzabab sem. Számadó Júlia keket, ismerkednek a történelmi nevezetességekkel, ezen túl sport, játék, vetélkedők, strandolás, s más szabadprogramokban való részvétellel tölthetik el idejüket. — V — Feketeéren 40 éve „Én húztam az első barázdát...” Sarkadon a feketeéri határrészen 40 éve, 1945. április 23-án alakult meg az ország első termelőszövetkezete. Az indulásra emlékezik Burkus Pál, aki maga is tevékeny részese volt a szövetkezet kezdeti lépéseinek. — A háborúból 1945. április 13-án kerültem haza Sarkadra — meséli Burkus Pál. — 26 éves voltam. Akkoriban ez a terület még Bihar megyéhez tartozott. A leszerelésem után hívtak is Berettyóújfaluba körzeti szerelőnek a mezőgazdaságba. De nem mentem, itt maradtam Sarkadon, mert április 23-án megalakult az ország első földmunkás szövetkezete. Volt két üzemképtelen Hoffer-traktor, abból kellett csinálnom egy jót, hogy el tudjuk kezdeni a kukorica vetését. A búzát még előző évben, ’44 őszén lovakkal vetették el. Három-négy napi munkával össze is hoztam egy működőképes traktort. Utánaakasztottunk egy ekét és egy boronát, a hátam mögé ült két lány, akik a barázdákba pörgették a kukoricaszemeket. A Hoffer petróleummal dolgozott, mert gázolaj nem volt. Ha jól emlékszem, ez április 29-én történt. Még ma is büszke vagyok rá: az első barázdát én húztam a sarkadi Magyar Föld Részvénytársaság kisvasúti a és a cukorgyár vasútja közti táblában. Még valamit hadd mondjak el: augusztus volt, amikorra befejeződött az aratás. Mentünk csépelni, mert a búza asztagokban várt a földeken. Az egyik éjszaka eső volt, és az idő is borongós maradt, ezért az emberek azt kérték, hogyha lehet, másnapra jó lenne befejezni a cséplést. A vizes búzát azonban nem vitte úgy az öreg cséplőgép, hol a görgők ragadtak be, hol a rosta dugult el. Emiatt állandóan a gép körül forgolódtam. Ráléptem egy göröngyre, elvesztettem az egyensúlyomat és egy rossz mozdulat miatt a lendkerék és a ventillátor szíja közé beszorult az ujjam. Akkor hagytam el a bal kezem gyűrűs ujját. — Látja — mutatja a bal kezét —, ez is egy maradandó emlék — fejezi be mosolyogva a történetet Pali bácsi. H. E. gyermeküdültetés Cicmil Ográd és társai A vasárnap délelőtti Színházi matiné felfedezte Békéscsabát! Két helyszínt kapcsoltak, két helyszínen folyt a csevegés, az előadás, két helyszínen kopogtathattak be a riporterőrs tagjai, hogy erről-arról érdeklődjenek. Az egyik Békéscsaba volt, a Jókai Színház. A mikrofonok Békés József A legbátrabb gyáva című mesejátékának előadására rándultak le hozzánk, a „térkép szélére”, hogy ámulva fedezzék fel: Budapesttől ilyen roppant messzeségben (220 kilométer oda és ugyanannyi vissza!), kitűnő gyermekelőadást láthatnak az ugyancsak kitűnő, hozzáértő kis színházrajongók. Miután ez a csoda és ez a felfedezés megesett, és jóleső érzéssel hallgathattuk ismert színészeink hangját (a színpadon, és a riporterek mikrofonja előtt), megintcsak elgondolkozhattunk az örökzöld témán; miért sújtja oktalan átok ezt a távoli (Budapesttől, de nem a művészettől) színházat? Miért, hogy kezdő és akarnok kritikusok, ha körmeiket akarják köszörülni, Csabára látogatnak? ' Hogy mindenféle előítéletet félretett a Gyermekrádió stábja, és „lejött” egy csabai előadásra, és párhuzamosan egy pestivel ezt a csabait, a szerzőt, a rendezőt, a színház- igazgatót és a szereplőket is bemutatta, számunkra meglepő és figyelemre méltó egyszerre. Ha azt nézzük, hogy az egész órás műsoridőből fél óra jutott Békéscsabára, már az is nagyszerű. De méginkább az, hogy annyi mindent elmondtak! Elmeséltek! Hogy színészeink—Szabó Zsuzsa (a darabban Cicmil Ográd, a macska), majd Várday Zoltán, Széplaky Endre, Hodu József — önmagukról is beszélhettek, és nemcsak közhelyeket vártak tőlük a szerepről és a vidéki színészetről. Hogy Szabó Zsuzsa felsorolhatta (keresetlen közvetlenséggel) színésszé válásának alig kétéves útját, az első beugrástól az első főszerepig, és mind a többiek, szólhattak önmagukról, és elsősorban ezt várták tőlük, nem panelmondatokat. A békéscsabai rádióhallgató feljegyzi emlékezetében ezt a színházi műsort, mely azzal követte el a legnagyobb tettet, hogy nem éreztette: a „világ végén” készült a riport. Érdekes különben, hogy mostanában megint többször érzi úgy az ember, hogy a „világ végén” él. Valaki, kulturális életünk egyik kiváló helyi vezetője mondta egy sajtótájékoztatón: ,.Az ország Szabolcsa most Békés." Igaza volt? Van? Lesz? Ne vegyék rossz néven, ha azt mondom: rajtunk is múlik! Le kell küzdenünk azt a 220 kilométert. Rázós úton Szeretem Bajor Nagy Ernő jegyzeteit. Azt is, ahogyan elmondja, még a hangszínéből is emberszeretete, aggódása, hite sugárzik. Általában vasárnap, a déli órákban kap tíz percet, hogy Rázós úton címmel kopogtasson a rádióhallgatók figyelmén. Tette ezt mostan is, a legutóbbi vasárnap. És beszélt a hősiességről, a kis és nagy hősökről, azokról, akiket szobrokkal ünnepelünk, és azokról is, akik itt járnak-kelnek közöttünk, akik a háborúban megéltek egy-két tizedelést; beszélt arról, hogy a török zászlótartót a mélybe rántó Dugo- vics Titusz mellett hány és hány névtelen, másnapra elfelejtett hős halt meg, végül arról, hogy bennünket is alaposan „megtizedelt” ez az évszázad, tehát együttesen is átéltünk hasonlót, mint a barátja, aki soha sehol nem hivatkozott arra szörnyűségre; ami vele történt. És nem is kért érte — kiváltságokat. Szeretem Bajor Nagy Ernő jegyzeteit, kérem, hallgassák meg néha, emberi szavakat hallanak. Földközelben A május ünnepét megelőző kora este ígérte ezt a gyulai rádiós kirándulást, a húskombinát állami díjas brigádjához. Zala Simon Tibor szerkesztő-riporter jól választott, amikor elhatározta: nem közhely-nyilatkozatokat vár a kitüntetett bi igád tagjaitól, hanem közvetlen, emberi szavakat. A munkájukról, az életükről, arról is, hogy mivel töltik az időt, amikor nem dolgoznak, és (egyáltalán), hogy érzik magukat? A brigádtagok köszönték, nagyon jól érzik magukat, és elmesélték, mi mindent jelent nekik a munka. A kombinát? Mit jelentenek a munkatársak? „Ezt választottam, ebből nem engedek”, említette egyikük, és azt sem titkolták, hogy volt időszak, amikor szombaton és vasárnap is dolgoztak, mert megkívánta a közös érdek. „Nem ment könnyen, de a kombinát egy percre sem állt le.” Végül meggyőző szavakat hallhattunk arról is, hogy „földközelből” miként látják a jövőt, a munkájukat, az életüket. Sikeres riport volt, és hogy a Gyulai Húskombinátot ismerhette meg az ország, igazán örömünkre szolgált. Sass Ervin Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: A bizalom ereje. 8.30: Beszélni nehéz. 8.42: Népi zene, nóták. 9.01: Schubert: A négy évig tartó őrség. Opera. 9.42: Nefelejcs, (ism.) 10.05: Diákfélóra. 10.35: Bolgár fiatalok muzsikálnak. 10.50: Zenekari muzsika. 11.40: Sírkő pántlikával. X/3. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Antal István zongorázik. 13.05: Richard Strauss operáiból. 13.40: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót. 14.10: A magyar széppróza századai. 14.26: Zengjen a muzsika. 14.56: Lapozgató. 15.26: Bogár István: Székely le- gényes. 15.34: A háború első napja. 16.05: Révkalauz. 17.00: Rádiószínház. 17.58: Irány Mexikó. Filmzene. 19.15: Madelon, az eb. Novella. 19.35: Az MRT szimfonikus zenekarának hangversenye. Közben: kb. 20.05: Tudósportrék félidőben. 21.40: Népi zene, cigánydalok. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Két Corelli-concerto gros- só. 22.55: Irodalmi mellékletek. 23.25: Jelena Obrazcova énekel. 0.10: Breitner János táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÖ 8.05: verbunkosok. 8.20: A Szabó család, (ism.) 8.50: A belpolitikai rovat műsora. 9.00: Ordas István jegyzete. 9.05: Napközben. 12.10: A Modern rézfúvós együttes ismeretlen szerzők műveiből játszik. 12.25: Útikalauz üdülőknek. 12.30: A népművészet mestereinek felvételeiből. 13.05: Nosztalgiahullám.. 14.00: Betyárdalok. 14.15: Idősebbek hullámhosszán. 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek, (ism.) 15.45: PAF-műsor. 16.05: Sebők Feri keze. 17.05: Lakatos Antal szaxofonozik. 17.30: Tanakodó — a szakmunkásképzésről. 18.30: Slágerlista. 19.05: Operettkedvelőknek. 20.00: Reklámparádé. 20.03: A Poptarisznya dalaiból. 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 22.06: Két Suppé-nyitány. 22.23: Beszélni nehéz, (ism.) 22.35: Népdalkörök pódiuma. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Magyarán szólva, (ism.) 9.23: Spányi Miklós (csembaló) hangversenye. 10.34: Paquito D’Rivera szaxofonozik. 11.05: Felhívjuk a figyelmét! 11.10: Egy hatpennys fele. 11.40: XX. századi operákból. 12.30: Dzsesszfelvételeinkből. 13.05: Népzene sztereóban. 13.40: Zenekari muzsika. 15.00: Pophullám. 16.20: Gordonka-, zongoramuzsika. 17.00: Iskolarádió. 17.30: A sevillai borbély. Részletek Rossini operájából. 18.30: In limba matema. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Népdalkórusok, hangszer- kettősök. 19.59: Rádiószlnház. 21.00: Töltsön egy órát kedvenceivel. 22.00: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Hétközben. Munkaerőmozgás. A műsor telefonszáma: 18-111. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. 10.00: Delta, (ism.) 10.25: Pilótafülke. NSZK tv- film. jism.) 11.55: Iskolatévé. 12.20: Képújság. 14.10: Iskolatévé. 14.50: Mondok nektek valamit. 15.35: Képmagnósok, figyelem! (ism.) 16.05: Érettségizőknek ajánljuk. 16.55: Hírek. 17.00: Pedagógusok fóruma. 17.35: Képújság. 17.40: Agrárvilág. 18.25: Ha jobban ismernénk. 18.55: Reklám. 19.10: Tv-toma. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Örkény István: A hattyú halála. Tv-film. 21.25: Panoráma. 22.25: A hét műtárgya. 22.35: Tv-híradó 3. 22.45: Himnusz. II. MŰSOR 17.10: Képújság. 17.15: Mi és a számítógép. 17.45: Sorstársak. 18.05: Unser Bildschirm. 18.25: Tévé BASlC-taníolyam. 18.55: Telesport. 19.30: Balett mindenkinek. 20.00: Ifjúsági Centrum. 21.00: Tv-híradó 2. 21.25: Rougonék szerencséje. V/5. 22.20: Képújság. BUKAREST 11.35: Ifjúsági körkép. 12.35: Május, ifjúság. 13.45: Ifjúsági vetélkedő. 19.00: Tv-híradó. 19.20: Korunk ifjúsága. 19.40: Irodalmi összeállítás. 20.30: A függetlenségért. Film. 21.50 : Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.55: Hírek. 9.00: Ébresztő. 9.30: A költészet nagygyűlése. 10.30: Film gyermekeknek és az ifjúságnak. 12.00: Hangversenyközvetítés. 13.00: A munka kis hősei — adás gyermekeknek. 14.00: Népszokások. 14.45: Szórakoztató délután. 16.45: Játékfilm. 18.25: Nyisd ki az ajtót — musical. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-naplő. 20.00: Külföldi szórakoztató műsor. 21.00: Zenés adás. 21.15: Ezüstróka — dráma. 22.15: A jugoszláv kultúra jelene. 23.00: Tv-napló. II. MŰSOR .. . 15.20: A labini köztársaság — jugoszláv játékfilm. 16.55: Labdarúgó VB-selejtező: Bulgária—Franciaország. 18.45: Dokumentumadás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: örök hívás — filmsorozat. 21.20: Művészeti est. SZÍNHÁZ 1985. május 2-án, csütörtökön, 19.00 órakor, Békéscsabán: A BOR Szakmai bemutató. 1985. május 3-án, pénteken, 19.00 órakor, Békéscsabán: A BOR Jókai-bérlet. MOZI Békés Bástya: Uramisten. Békéscsaba Szabadság: de 10 és 4- kor: Kramer kontra Kramer, 6 és 8-kor: Maraton életre-halálra Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Valaki figyel, fél 8-kor: Vidéki lány Gyula Erkel: fél 6-kor: Start két keréken, fél 8-kor: Ha már egyszer megesett. Gyula Petőfi: 3-kor: Kiskacsa a magaslesen, 5 és 7-kor: Eszterlánc. Orosháza Béke: 5-kor: E. T„ 7-kor: Halálcsapda. Orosháza Partizán: Örült római vakáció. Szarvas Táncsics: Az örökség bajjal jár, 22-kor: Ez Amerika. Szeghalom Ady: Házibuli.
