Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-31 / 126. szám
o NÉPÚJSÁG 1985. június 1., szombat SPORT SPORT SPORT SPORT Így látta a kapuból Újhelyi István Nehéz feladat volt a hetesrúgás A VIT-vágta második megyei fordulójában az egyik nagy attrakció — a hétmé- teresrúgás volt. Természetesen „profi” kapuvédőket kérdtek föl a szervezők, így esett a választás a 31 esztendős, 40 NB I-es és megszámlálhatatlan NB II-es mérkőzésen már jól bemutatkozó Űjhelyi Istvánra. • Milyennek láttad a kapuból a büntetőrúgásra jelentkezőket? — Szokatlan volt nekem is, hiszen kézilabdakapuban kellett védenem, de talán könnyebb dolgom volt éppen ezért, mint a „rúgó félnek”. A fiúk talán jobban féltek. • Meddig tartott a „pro— Alig egy óránál tovább, hiszen a fiatal Bikádi is besegített. • Sokon próbálkoztak? — Tudomásom szerint 71. csapat vetélkedett, s szinte mindegyikből akadt jelentkező ... • Kinek sikerült a■ legjobban? — Tulajdonképpen nekem. Na, nem nagyképűségből mondom, de kettőnél többet senki se rúgott a kapumba. • Az egész játékot milyennek láttad? — Az a véleményem, ezt kall biztosítani a fiataloknak, és külön öröm számomra, hogy ezt a VIT-játékot összekapcsolták a sporttal. • Az elmúlt években volt valamilyen kapcsolatod bármelyik VIT-tel? — Sajnos nem. Szívem szerint én is valamelyiken részt vettem volna. A hosz-. szú évek távlatából, úgy tűnik, most kevesebb lehetőséget kapnak az élsportolók. • Akkor most kanyarodjunk klubcsapatodhoz, a Békéscsabai Előre Spartacus- hoz! Nem sok forduló van már hátra ugyan, de azért fogalmazd meg, mi a vágyatok? — Ügy érzem, kiesni már nem fogunk, ez egyikünk fejében sem fordul meg. Sőt, szeretnénk az eredeti célkii tűzésnél előbb végezni. • Ez mit jelent? — Akár a tizediknél is élőbb. • S a magánéletben ...? — Harmincegy esztendős vagyok, lassan befejezem a sportolást. Szeretnék majd beilleszkedni a „civil életbe”. • Nevezetesen? — A klubnál az idén lejár a szerződésem, s valószínű, hogy hazaköltözök Szegedre, de még alacsonyabb osztályú csapatban szeretnék védeni, amolyan levezetésképpen. • És utána? — Két szaftmám van: rádió-, televízióműszerész, s ugyanakkor vendéglátóiparit is végeztem. Az előbbi érdekel jobban ... J. P. dukció"? A Békéscsabai Előre Spartacus SC kapuvcdője, Üjhelyi 1st van hárít egy lövést II busz faránál Jómagam ezt a játékot „díjaztam”. Negyven ember és egy busz küzdelme. Pontosabban, az volt a kérdés, melyik csapat, hány másodperc alatt tolja el 100 méter távolságra a sárga Ikarust? A sorsolás szeszélye úgy hozta, hogy a VIT-vágta harmadik fordulójában mi, békésiek kísérletezhettünk először — nem örülve ennek túlságosan. Szabály volt, hogy csak a busz hátsó lapját, .avagy farát foghatjuk. Nos, csapatunk az úttörők feladatát vállalva, nekilódult, s néhány lépés után ütemes — ahogy a sazőknek diktálják a ritmust —, hopp, hopp, hopp, hopp-kiáltással végi gszáguldotta a kijelölt távot. Nem is rossz eredménynyel: 35 másodperc alatt tettük meg az utat. Igaz, később kiderült, hogy ez a leggyengébb idő (ugyanis a csongrádiak hat másodperccel jobbnak bizonyultak, ez lehetett volna a nem hivatalos rekord, de a zsűri némi szabálytalanságot fedezett fel a gárda „munkájában”, így őket diszkvalifikálták). Ezért eggyel előbbre léptünk, és öt fecnit inkasszálhattunk jutalomképpen. Ez is váltó A VIT-vágta második fordulójában'a 31. feladat volt ez a bizonyos váltó, amit egyébként „őrültnek tituláltak a rendezők. Tulajdonképpen a KISZ-tábor sportpályáján kellett 10 óra 20 perckor jelentkezni, s a fiúk és lányok egyaránt kaptak egy hulahopp karikát, amivel valamilyen módon végig kellett ügetni a kijelölt pályán. Természetesen nem kézben fogva, s mint felvételünk is bizonyítja, a fiúk inkább azt választották, hogy előre dőlve, s nyakukon forgatják e „szerkezetet”. S bármennyire nem illő: e feladatot csapatunk akkoriban kihagyta. Ugyanakkor többen részt vehettek a „röpkorongbaj- nokságon”. Bizonyára ismerik a strandról, kirándulásról azt a korongot, amit, ha jól eldobnak, szépen ráfekszik a levegőre, és messzire elröpül. Mások a mocsárjárással kísérleteztek, és ott gyűjtögették az ötfős csapatok a pontokat. Már amelyiknek sikerült, hiszen sokan „letévedtek” az oázist jelentő kartonlapokról. Munkában a csapat Eme „elmés” játék történetének megismeréséhez nem kell az ókori babiloni, de még csak a római korig sem visszatekintenünk. Üj- keletű játék, s szabályai sem komplikáltabbak a labdarúgásnál. Elnevezése teljes mértékben találó: labdaőrület. örült ötlet, de jól hasznosítható nemcsak ilyen játékok során, hanem óvodákban, iskolai testnevelési órákon is ... Persze, ha azért igazán körülírjuk a szabályokat, csak akkor. Ugyanis esetünkben nem éreztük minden alkalommal úgy, sportszerűen zajlik a találkozó. A VIT-vágta harmadik fordulójának egyik sport- feladata volt e játék, s mielőtt a részletekre térnénk, azért némi szabályismerettel tájékoztatjuk e sorok olvasóit. Kell hozzá: egy db pálya (lehet tenisz-, kézilabda-, röplabda- vagy kosaras pálya, nyitott avagy fedett is elfogadható. Továbbá kell hozzá egy db teniszháló. Végezetül cirka 100 labda (lehet kevesebb vagy több is, de páros számú legyen a labdák mennyisége). Na már most, feláll egymással szemben a két csapat azonos számú legénysége (lányságot nem írhatunk, de hölgyek is részt vehetnek a játékban). Végezetül egy db síppal rendelkező bíró. Esetünkben ez Wisinger István volt. Adott jelre a két csapat tagjai igyekeznek megszabadulni a labdától oly módon, hogy az az ellenfél térfelén kössön ki. Egy újabb adott jelre — mondjuk egy perc — mindenki leáll, és amelyik térfélen több labda van, az a csapat a vesztes. Ha a VIT-vágta mellékletét olvasó idáig eljutott az olvasásban, bizonyár^ visszaemlékezik még, hogy a Békés megyei gárda a csongrádiakkal, szolnokiakkal, bács- kiskuniakkal és a budapestiekkel volt egy csoportban. Nos, a kezdetben nem is találtunk legyőzőre, zsinórban nyertük a mérkőzéseket. Először a szolnokiakkal mértük össze tudásunkat. Rendkívül izgalmas véghajrá után, 51:49 arányban diadalmaskodtunk. Igazán belejöttünk, mert a következő fordulóban a budapestieket már 60:40 arányban legyőztük. Aztán jött a feketeleves: a taktikusan játszó csongrádiak .K. O.-val lehengereltek bennünket. Bizony fejet kellett hajtanunk előttük. Csak felszívtuk magunkat az utolsó fordulóra, s ismételten 60:40 arányban győztünk — ezúttal a Bács- Kiskun megyeiekkel szemben. Az imént említettük a taktikus csatát. Mondjuk azért, nem olyan variánsdús, mbit a kézi-, avagy vízilabda, de van lehetőség „ötletet szülni”. Ezzel leginkább a csongrádiak éltek, mégpedig: egyszerűen begyűjtötte minden játékos a labdákat — egyikmásik hármat-négyet is —. s a visszaszámláláskor mind átjuttatták az ellenfél térfelére. Nem véletlen, hogy veretlenül „másztak” ki a sorozatból. Hiába kiabált mindenki: „bunda, bunda", a szabályon menet közben már nem változtattak. S talán egy javaslat: ha nem engedélyezik más esetben, hogy egy ember egy labdánál többet kézbe vegyen, akkor talán még igazságosabbak is lehetnének a pontelosztások. j. p. Ráleltünk a rendőrökre és... Kihúztak a Bartók Béla útra Az első VIT-forduló sport- feladatai közé tartozott, hogy a csapatok — először is leljék föl egymást, majd egyezkedjenek, milyen csapatI sportágban tudnának megküzdeni. No, az előbbi ment simábban, hamar földerítette a stáb, hogy a szomszédos épületegyüttesben a rendőrség gárdája is zsinórban oldja meg a feladatokat. Egy rövid telefon, s máris megvolt a megegyezés, küzdjön meg a két csapat. • Természetesen ott több „fiú” lévén, ajánlották, hogy tornatermükben kispályás iabdarúgómeccset játsszunk. Nálunk azonban a lányok voltak többségben, így érthető, hogy nem szívesen vállalkoztunk, noha ezúttal igazán érvényben volt a Cou- bertini elmélet: „nem a győzelem, a részvétel a fontos”. Föl is merült egy pillanatra, talán a lövészetet választhatnánk, de vasárnap lévén, körülményesnek tűnt lőszerhez, pisztolyhoz jutni, no, meg az engedély! Rövid töprengés után csapatvezetőnk örömujjongva fölkiáltott: „húzzunk kötelet!”. Igen ám,' de az első percekben azt sem találtunk. Próbálkoztunk vontatókötéllel, de rövidnek bizonyult. 'Mígnem megakadt valakinek a szeme a tornateremben felszerelt mászókötélen. Nosza, adj neki, máris leakasztották, s fölállt egymással szemben a két csapat. Nem sokáig tartott a „meccs”, nálunk a lányok — mint említettük — voltak többségben, ott viszont a csapatnak csak egy hölgytagja volt. Másodpercek alatt úgy éreztük, ki- rángatnak a tornateremből egészen a Bartók Béla útig. Két-három kísérletezés után föladtuk, elismerve partnerünk erőfölényét. A pontokat azért mindkét csapat megkapta, s végül jöhetett a dínomdánom ... I Hát nem őrület a labdaőrület? BÉKÉS MEGYEI NEPUJ Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Szerkesztette: a VIT-vágta területi döntőjének győztes csapata. Szerkesztőség: Békéscsaba, Munkáesy u. 4. 5601. Telefon: 27-844. Kiadta a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat. Nyomta: a Kner Nyomda lapüzeme, Békéscsaba, Szerdahelyi u. 2/A, 5600.
