Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-31 / 126. szám
o 1985. június 1., szombat NÉPÚJSÁG Testvér üdvözlete Távirat Pénzéből Testvérmegyei barátaink nagy örömmel fogadták beszámolónkat a VIT-vetélke- dő eseményeiről, a Békés megyei csapat eredményes szerepléséről, és az országos döntőhöz sok sikert kívántak. „A Penza megyei ifjúság szintén nagy aktivitással vesz részt a XXII. VIT előkészítésében. A Vörös Gigant Gyár fiatal dolgozója, Szer- gej Grajcsev a közelmúltban egy kiállításon szerepelt öntvénytárgyaival. Sikert aratott, és díjat nyert vázája, melynek a Barátság címet adta. Szergej Grajcsev egyébként a VIT-re is készít emléktárgyakat, melyeken a váza lenyomata látható. Egy idősebb veterán, Ko- valjov szintén szerepel majd a találkozón. Emblémát készített, amelyen a fesztivál címere látható, s amely ugyancsak ajándéktárgy lesz. Az emblémát a Penza megyei Képzőművészeti Alap hagyta jóvá. Nagyon érdekes plakátsorozatot alkotott — a szolidaritás, béke, barátság jegyében — egy fiatal penzai komszomolista, Valerij Je- lisztratov. A plakátok mindegyikén a fesztivál emblémája és a békegalamb látható. A találkozón fellép majd a Recsonka (folyócska) tánc- együttes. A penzai művészek dalokat adnak elő a népek barátságáról, a békéről. Magyar dalokat is énekelnek. Közülük néhányan nem régen Magyarországon is felléptek. .Még egyszer: sok sikert a döntőben! A. Liszov, főszerkesztő” Telefonbeszélgetés: Békéscsaba—Mikkel! Ahogyan testvérmegye Békés és a szovjetunióbeli Penza, testvér a két város: Békéscsaba, és a finn Mik- keli. Az ottani tanács kulturális és ifjúsági ügyekkel foglalkozó referenseit hívtuk fel telefonon, hogy arról érdeklődjünk, hogyan készülnek északi rokonaink a y világifjúsági találkozóra. Élvezettel hallgatták a VIT- vetélkedőről szóló rövid tájékoztatónkat. A világ ‘fiataljainak fesztiváljára való delegálás igazán rangot jelen Finnországban is. Szeretettel gratuláltak a megye csapatának, s hangsúlyozták, mennyire büszkék ránk, eredményes részvételünkre az eddigi versenyekben, s mindenekelőtt további sikeres szereplést kívántak. Mikkeliből hat fiatal küldött utazik Moszkvába, a világifjúsági találkozóra. A finn csapat július 24-től 31- ig lesz a szovjet fővárosban. Vezetőjük Matti Moilanen, a küldöttség további tagjai pedig, Irkku Vahvaselka, Kiti Häkkinen, Heikki Toivanen, Anna-Maija Aaltonen és Maritta Lindberg, a városi ifjúsági bizottság képviselője. Finn barátaink velünk együtt izgulnak a vasárnapi versengéskor, „drukkolnak” nekünk, s őszintén remélik, hogy koccinthatunk majd az ősi rokonságra Moszkvában! A nemzetközi ifjúsági év jegyében A Békés Megyei Népújság kapcsolatot tart a temesvári Drapelul Rosuval. Az ottani ifjúság a VIT, a haladás, a béke jegyében szervezi 1985- ben a politikai, kulturális, a művészeti, a sportrendezvényeket. Május 2-től, az ifjúság napjától kezdődően mindennap az iskolákban és az üzemekben a nemzetközi év jegyében szervezik a változatos programokat. Nemcsak szakmai tudásukról adnak számot a fiatalok, hanem bizonyítani is széretnék, hogy mind nagyobb szerepük van a román társadalom és gazdaság céljainak elérésében. Újításokat mutatnak be, és a __kétezredik évfordulónak e lébe menve, tudományos szaküléseket, versenyeket tartanak, bizonyítva tudásukat, felkészültségüket, érettségüket a majdani vezető szerep betöltésére. Törekvéseikben megnyilvánul, hogy az ifjúság békét akar, bőre színétől függetlenül. Törekvéseik jelen vannak a diákegyletek programjaiban, a tömegkommunikációban. Hazafias brigádok szerveződtek, megyei és országos akciókat kezdeményeztek, sokan egy hónapig, két hétig, egy napig dolgoznak a gazdasági előrehaladásért. Nem feledkezhetünk el a sportrendezvényekről, és -a barátságvonatról sem, amely a Fekete-tenger mellett, Románián keresztül Bulgáriába 800 román és 800 bolgár fiatalt visz. Gavril Malai II 66. feladat, avagy Kreatív játék a jövőben Utolsó játékunk — meglepetésként — az eredményhirdetés után lesz. Figyelem! — a jövőbe, 2000-be megyünk el, vagyis a feladat 18.50 és 19.00 óra között zajlik. A jövőjáték nagy figyelmet, koncentrációt és jó kondíciót igényel. A feladót talán az első hallásra bonyolult, de bízunk benne, hogy minden csapatban van legalább egy értelmes ember, aki néhányszori olvasás után felfogja, miről van szó, s elmagyarázza a lényeget a többinek. Tehát: a csapatok felállnak 18.50 előtt, a már korábban kihirdetett sorrend szerint. Az első csapat annyi ponttal indul ebben a versengésben, amennyi a sorszáma az utolsó helyezett csapatnak, a másodiknak annyi pontja lesz, mint az utolsó előttinek a sorszáma — és így tovább. (Ez különösebben nem jelent semmit, a játék folyamán mindet el lehet veszíteni, s az utolsók is megnyerhetik az egészet!) Pontosan 18.50 perckor megszólal a Jövő-VIT Rádió. Ekkorra már minden csapatnak a játékvezetők egy-egy iránytűi kiosztanak. A rádió megadja az irányt, majd zenét sugároz, közben félpercenként hamis híreket mond. Minden csapatnak el kell indulnia a helyes irányba (akik rossz fele indulnak, azoktól eleve levonunk 100 pontot!), s■ 500 méter után elérnek egy állomáshelyre, ahol a következő feladatot kell teljesíteni: egy 200 méter mély, 20 méter széles szakadék felett kell egy perc alatt átmennie a csapatoknak — ki- feszített kötélen. (Ez 150 pontot, egy percen túl pedig minden másodperc 5 ponttal kevesebbet jelent.) Akik leesnek a szakadékba, posztumusz kapnak egy VIT-vágta trikót. A szakadék túloldalán malom van, itt fél perc alatt minél több zsák búzát kell megőrölni. (1 zsák 20 pont.) Az őrlést befejezve a molnár megmondja a követendő útirányt. A helyes úton haladva nemsokára egy kiserdőbe érünk. Favágás következik. Egy-egy 20 éves akácfát kell kivágnia minden csapatnak. Az erre felhasználható idő másfél perc (=100 pont). Ha ennyi idő alatt nem sikerül kivágni a fát, akkor nincs pont! Ezen a helyszínen a verseny ellenőre mondja meg a követendő irányt. Mintegy 2 kilométer után az utolsó előtti állomáshelyre érkeznek a versenyzők. Itt minden egyes csapattag kap egy bűvös kockát, s vezényszóra, egyszerre kell kiraknia mindenkinek a színeket. Erre 10 másodperc van. (Egy helyesen forgatott kocka 20 pont, kettő 40, stb.) Innen észak felé vezet az út, s hamarosan a kiindulási helyre jutunk. (Aki nincs ott 19.00 órára: kiesett ebből a versenyből!) Itt minden csapat kap egy borítékot meg egy papírt. A papírra a következőket írjátok fel: hány hamis hír volt a 10 perc alatt, milyen mély az átmászott szakadék, mennyi volt a sikértartalma a megőrölt búzának, valamint hol lesz 2000-ben a VIT, s ki lesz az illető országban akkor az államfő? A válaszokat borítékba zárva adjátok a zsűrinek. A rövid értékelés után — érdemes megvárni — körülbelül 11 órakor hirdetik ki a verseny eredményét. Az első helyezett csapat minden tagja egy-egy Akció Gmk-trikót kap jutalmul! Társadalmi munka az első fordulóból Vágtáznak: Gyurkóné Nagy Agnes, Jávor Péter, Kovács István, Lónyai László, Lónyainé Számadó Julianna, Lovász Sándor, Niedzielsky Katalin, Pénzes Ferenc, Ungár Tamás (a Békés Megyei Népújság munkatársai). Bakk Sándor, Bakosi Sándor, Farnas József, Kovács Mária, Kurucz András, Szak- mándi László, Szilágyi Ferenc, Török Zoltán (Kövizig, Gyula). Dávid Lajos, Hugyecz Ilona, Korcsok Mária, Lipcsei Eszter, Porcsalmy Katalin, Rencsi Ferenc (SZMT, Békéscsaba). > Bállá Lászlóné, Farkas Erzsébet, Kovács Lászlóné, Tar Ferenc, Vassné Szénás Ilona (Simon Ferenc alapszervezet, Szeghalom). Görgényi Tamás, Nagy Katalin, Takács János (Békési 3,. sz. Általános Iskola). Ivanics János, Kiss László, Krizsán György (Gerendás). Bállá László és Répási János (szeghalmi Fehér Lajos Tsz). Sánta Ferenc és Szuromi László (békéscsabai Gyopár Klub). Bagi Sándor (békéscsabai KPM). Darabos Lászlóné (Kőolaj- kutató Vállalat, Orosháza). Időgép indul... Pókerparti és diplomácia Italszakértők előnyben A tét nemcsak néhány „vitamin”, hanem maga a VIT Könnyű kis galoppnak indult, az első fordulóban nem akadt sok dolga a külpolitika iránt érdeklődőknek. Játszottunk, tovább jutottunk. A megye legjobbjainak versenyén már enyhe kaptatóval kellett megküzdenünk, kapaszkodtunk felfelé. Itt már mindenkinek bőven akadt dolga. A harminchárom feladat próbára tette a csapatokat. A cél nem lehetett mindegyik megoldása, nem törekedhettünk arra, hogy minden helyszínen jelen legyünk, ki kellett hát választani azokat, amelyektől a legtöbb pontot remélhettük. A szó legszorosabb értelmében versenyt futottunk az idővel 1945-ben — kilenc óra harminc perckor — indult velünk az időgép, s száguldott negyven éven át. Tíz perc felelt meg egy évnek. Háromévenként híreket hallottunk, s ezek között egy álhírt. Ezt kellett felismerni, s ha sikerült, pontot kapott a csapat. Egy másik játékban — meghatározott időpontokban — táviratokat kellett eljuttatni a VIT-vágta postájára. Üdvözölje a Nagy Nemzet- gyűlés elnökét hetvenedik születésnapján — szólt az egyik meghatározás. Segítségül még annyi, hogy ez az elnök magyarul is el tudja olvasni a táviratot. A címzett: Petru Groza, a távirat feladásának ideje 11.00—11.10 (1954). A politikai kaszinóban mindent megtaláltunk, ami egy valódi játékteremben elképzelhető. Kockáztak, rulet- teztek, pókereztek a vendégek. A klasszikus szabályokat természetesen kissé módosították. A pókert külön erre az alkalomra készült kártyával játszották. A színek szerepét országok vették át, a figurákat ezen országok híres személyiségei, fővárosai, napilapjai vagy éppen legmagasabb hegycsúcsai képviselték. így nem is volt könynyű egy sort összehozni, percekbe telt az egyeztetés. Aki tévesztett — vesztett. A rulettben sem csak a vak szerencse döntött. A nyeremény teljes összegét csak az érdemelte ki, aki a különböző témakörökre felosztott asztalnál a feltett kérdésre is válaszolt. A legnehezebb külpolitikai kérdésekre is peregtek a válaszok, de az, hogy „mitől esik ferdén a távoli eső?” fogas kérdésnek bizonyult. Csak hosszas gondolkodás, tépelődés után kérdezte valaki bátortalanul: talán azért, mert fúj a szél? Ez volt a helyes válasz. A politikai kaszinó fizető- eszköze a vitamin volt. (Konvertibilitásáról még viták folynak.) Voltak, akik üres zsebbel távoztak, de akadtak, akik megtöbbszörözték kezdeti tőkéjüket. A csapatok a játék befejeztével leadott vitamanok arányában kapták a pontokat. A megyei vetélkedőn a tíz legjobban szerepelt csapatból összeállt a negyvenfős megyei válogatott, s ez az együttes a területi döntőn már valóban vágtatott a győzelem felé. Az öt megye képviselői az egyik feladatban megkapták egy-egy ország nevét. Kérdések segítségével ki kellett deríteni az ellenfelekről, melyik országot igyekeznek titokban tartani. A válaszok csak őszinték lehettek, de a kérdésekkel blöffölni is lehetett. Békésnek sokáig sikerült is félrevezetnie a többieket azzal, hogy a kambodzsai ellenforradalmárok támogatásához keresett partnert, s — ekkor még -— természetesen senki sem gyanakodott arra, hogy ezt a Szovjetuniót képviselő csapat indítványozza. Ugyanakkor az erre a kérdésre adott válaszokból feltélezhettük, hogy Bács-Kiskun Kínát képviseli, esetleg a csongrádiak az Egyesült Államokat. Amikor mecsetépítéshez kerestünk szakembereket, Budapest határozott tiltakozása megalapozta a gyanút: ők az izraeliek. A játék folytatásaként — miután fény derült arra, hogy ki kicsoda — a csapatok három-három fős delegációja konferenciára ült össze. Itt a képviselt ország leszereléssel kapcsolatos álláspontját kellett ismertetniük a küldöttségek vezetőinek. A Békés megyéből delegált szovjet diplomata briliáns összegzést rögtönzött —/ líét percben. Ennyi idő állt rendelkezésre ugyanis egy-egy álláspont kifejtésére. Gondot csak az okozott, hogy a másik négy diplomata is hasonlóan brillírozott, s így a zsűri — nehéz helyzetben lévén — nem tehetett mást, mint azonos pontszámmal jutalmazta mind az öt szereplést. Felolvasott hírek alapján kellett megállapítani — egy másik feladatban —, hogy azok melyik külföldi napilapban jelenhettek meg. A stílus, a megfogalmazás sokat segített, csak egyet tévesztett a csapat. A legkellemesebb — de korántsem könnyű — próbatétel a vetélkedő végén várt ránk. Az eddigi VIT-ek helyszíneinek nemzeti italait kellett felismerni. (No nem kell félteni vagy irigyelni a csapatot. Tizenegy gyógyszeres üvegben szogálták fel az italokat, a legtöbb csapattagnak csak egy-egy szippantás jutott. Hogy mennyire nem vagyunk italszakértők, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy csak hatot ismertünk fel, hiába jártak körbe a poharak. Az italkóstoló után néhány perccel tudtuk meg, hogy nyertünk, bejutottunk az országos döntőbe, s így már nyomós okunk volt az ünneplésre. S most ismét szá- guldhatuk tovább. Holnap este már tudjuk, hogy hány megyei vágtázó utazik a moszkvai VIT-re. K. I. Együtt a csapattal Már csak két nap volt hátra a május 18-i területi döntőig, de még nem tudtuk, milyen — az adott évre jellemző — tárgyat találunk 1975-re. A feladatunk ugyanis az volt, hogy 1945- től 1985-ig gyűjtsünk össze 40 tárgyat, s azok mindegyike a lehető legtalálóbb legyen az adott esztendőt illetően. Végre beugrott! A kongresszus éve! Mindez rendben is volt. írott anyagot találunk, de honnan kaphatnánk tárgyi emléket? Elő az újsággal! Nézzük, ki volt küldött, kit ismerünk személyesen ... A megyei pártbizottság volt első titkárát csörgettük fel telefonon. — Hívjanak vissza fél óra múlva, ajánlotta készségesen. A következő telefonáláskor: — Küldöttigazolványt, salgótarjáni csiszolt vázát, hamutálat és a kongresszusi irattáskámat találtam meg. Jöhetnek érte, szívesen odaadom. Ez is hozzájárult a sikerhez ... De aligha feledkezhetünk meg a Dél-alföldi Földrajztudományi Társaság tudományos kutatóiról, vagy a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum munkatársairól, a gyulai levéltár és múzeum igazgatóiról, a Békés megyei természetvédelmi titkárról, a zenészekről, a történészekről, az irodalmárokról, vagy akár a mozgalmi munkában dolgozó vezetőkről, akik készségesen segítették a területi versenyen induló csapatot. Azzal, hogy munkahelyükön vagy a lakásukon a telefon közelében maradtak, hogy ha bármiben szükség lehet tudásukra, elérjük őket. Többüktől kaptunk ígéretet: ha a tv elé jutunk, az országos döntőbe, ismét szívesen állnak a megyét képviselő 40 fős csapat rendelkezésére. Jólesett az eddigi segítség, még akkor is, ha a területi döntő alkalmával végül is senkit nem kellett felhívnunk a feladatok megoldásához. Nem azért, mert mi olyan okosak voltunk, hanem, mert a feladatok jellege nem kívánta meg. Ezt azonban nem láthattuk előre, s ma sem tudjuk még, hogy a holnapi országos döntőn szükségünk lesz-e a muzeológus vagy a művészettörténész, a környezet- védő segítségére. Mégis jólesik, hogy sokak velünk izgulnak, s mi igyekszünk Békés megyéért tisztességgel helytállni. — Számadó —
