Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-30 / 125. szám
o 1985. május 30., csütörtök Tanácstagjelöltjeink Mezőberény 26-os számú tanácstagi választókerületében a tanácstagi jelölőlistára Budai Lászlóné és Csepregi Zsuzsanna került fel. A választókerülethez a Rákóczi sugárút tartozik. Budai Lászlóné Szókimondó, határozott fiatalasszony. Mezőberényben született 1953-ban. Egy hatéves kisfiú édesanyja. Immár 13 éve dolgozik első munkahelyén a Hidasháti Állami Gazdaságban, ahol bérelszámoló, de más feladatokat is szívesen vállal, hiszen Békéscsabán a Közgazdasági és Kereskedelmi Szak- középiskolában végzett. Öt 'esztendeje, 1980-ban választották meg először tanácstagnak, azóta tagja a nagyközségi tanács számvizsgáló bizottságának. A Rákóczi sugárút Mezőberény egyik legszebb, leggondozottabb utcája. Az ember azt hinné, hogy itt már nem is lesz dolga a leendő tanácstagnak. Budai Lászlóné nem osztja ezt a véleményt. A legnagyobb feladat a gázprogram megvalósítása, amelynek -előmozdításában a tanácstagnak is jelentős szerepe van. Feltétlenül kellene egy utcai telefon, hogy elsősorban az idős embereknek idejében kihívhassák az orvost, vagy a mentőket. Az utca a község központjától meglehetősen távol van. ezért jó lenne ha a helyi autóbuszjárat errefelé is közlekedne. Tervei között szerepel egy tejet és kenyeret árusító pavilon létrehozása. Csepregi Zsuzsanna A jelölőgyűlés levezető elnöke megkérdezte a jelölteket: vállalják-e a társadalmi megbízatást és elfogadják-e a Hazafias Népfront programját. Csepregi Zsuzsanna evangélikus lelkész határozott igennel felelt, aki 1949- ben született Budapesten. Itt végezte el az evangélikus teológiai akadémiát. Pályafutását Orosházán kezdte, majd három évig a Magyar- országi Egyházak ökumenikus Tanácsánál, a titkárságon dolgozott. Később ösztöndíjasként az NSZK-ban tanult. Hazatérése után 1972 októberétől Szegeden az evangélikus gyülekezetben segédlelkész. Mezőberénybe 1982 februárjában került, azóta az I. kerületi evangélikus egyházközösség lelkésze. A közösségért mindig kész volt önzetlenül dolgozni. Megismerve a körzetéhez tartozó fiatalok és idősek örömeit, gondjait, szót ért a hívő és a nem hívő emberekkel. Részt vesz a nagyközségben évente megrendezett anyanyelvi hét munkájában, Eddig is figyelemmel kísérte a település fejlődését, ha megválasztják, még inkább módja lesz a miértekre választ keresni. S. S. Gyomaendrőd 5-ös számú választókerületének (az endrődi részen) tanácstagjelöltje Bacsa Zoltán és df. Galambos Imre. Mindkettőjüket nyílt szótöbbséggel fogadott el a jelölőgyűlés nepes tagsága. Bacsa Zoltán Dr. Galambos Imre — Tizenöt évvel ezelőtt kerültem a főkönyvelői beosztásba, de csak 1983-tól dolgozom a gyomaendrődi. Győzelem Tsz-ben — kezdi a bemutatkozást Bacsa Zoltán. — 1976-tól vagyok tanácstag, s az 1982-es közigazgatási egyesülés után maradtam a végrehajtó bizottságban. Szerintem az embereken, a jószándékon múlik a közös fejlődés, ennek az útját kell keresnünk. A tanácstagság nagy felelősséget jelent, de az ember arra szakít időt magának az életéből, amit fontosnak érez. Bacsa Zoltán 1943-ban született. Akik ismerik, tudják, nem riad vissza a nehézségektől. A szakmai, az emberi, a közösségi • fejlődésért következetesen ténykedik. Dr. Galambos Imre mindössze 30 éves, szintén főkönyvelő, a gyomaendrődi Béke Tsz-ben. Tanácstagjelölt társával jól ismerik egymást, s mindketten vallják: bárkit választanak meg, a másik támogatja a munkáját. — Nem voltam még tanácstag, de a társadalmi munka, a közéletiség nem ismeretlen előttem — mondja. — A fiatalok között forgolódom sokat. A nagyközségi KlSZ-bizottság, az agrárklub vezetőségi tagja vagyok. Komoly feladatai lesznek ebben a körzetben is a tanácstagnak, hiszen itt a terület legtöbb közintézménye. A két lányom és a fiam érdeke is, hogy Gyomaendrőd minél szebb, városiasabb település legyen. B. Zs. Pusztaföldvár a tanácselnök szemével Pusztaföldvár népessége 40 esztendő alatt nem csökkent olyan rohamosan, mint az utóbbi negyed évszázad alatt; vagyis 1920-ban 3 ezer 483-an, 1960-ban pedig 3 ezer 250-en laktak itt. Az idén viszont már csak 2 ezer 200 lakost tartanak nyilván ezen a régmúltú településen, amely egyébként a napjainkban is látható földvárról kapta a nevét. A Tatár- sáncáról, és a szigorúan védett ősgyepéről híres község tanácselnökét, Vári Józsefet kértük meg arra, hogy a helyi aktuális, településfejlesztési célokról, eredményekről tájékoztasson bennünket. — Milyen kérdések vetődtek fel a tanácstagi jelölő- gyűléseken? — A 20 körzetben megtartott összejöveteleken több mint 70 állampolgár szólalt fel. és az általuk jelzett közérdekű bejelentések, javaslatok száma meghaladta a 80- at. Ezek zöme a gázprogram megvalósítására vonatkozott. Tavaly a szervezettségért és a hozzájárulás befizetéséért folyt a harc, most viszont az időközben bevezetett korlátozó intézkedéseket kifogásolják egyesed. A lényeg az. hogy a főutcán már lefektették a gerincvezetéket, s mintegy 200 ember fizeti az egyszeri hozzájárulást a munkálatok költségeinek fedezésére. Ügy tűnik, 40—50 lakástulajdonos már bevezette, illetve be fogja vezettetni a gázt még ebben az évben, de az igénylők száma ennek kétszerese. A fő terhet a termelőszövetkezet viselte. A kivitelezés különben 11 millió forintba került e községben. — Milyenek az oktatás és nevelés, valamint az egészségügy feltételei? — Még 1984-ben hozzáfogtunk négy tanterem építéséhez, s ezeket az idén szeretnénk átadni rendeltetésüknek. öt különböző helyen folyik a tanítás jelenleg. A pe- dagógusellátással nincs probléma, és az is jó, hogy hét nevelőnek szolgálati lakása van. Az iskolai tanulók száma meghaladja a kétszázat, míg a két óvodában több mint 100 gyermekről gondoskodnak. Ezeknek az intéz» ményeknek különösen a Lenin Tsz szocialista brigádjai nyújtanak jelentős segítséget. Ugyanis nemcsak a javítási-karbantartási feladatokat látják el, hanem értékes taneszközöket, felszereléseket is készítenek részükre. Nagyon előnyös, hogy már régi múltja van ennek a kapcsolatrendszernek. Ily^n összefogás eredményeként épülhetett fel például a tornaterem. A helyi gazdasági egységek mellett nem csekély támogatást kapnak azoktól az orosházi termelőüzemektől, amelyek Puszta- földvárról bejáró dolgozókat foglalkoztatnak. Tavaly több mint 3,1 millió forint .volt a társadalmi munka értéke. Ami pedig az egészségügyi ellátást illeti, nálunk szerencsére nincs gond a hét végi orvosi ügyelettel, és időben be lehet szerezni a szükséges gyógyszereket. Nagyon örülünk annak, hogy olyan körzeti orvosunk van, akinek nem esik nehezére, ha el kell mennie egy-egy beteghez még akkor is, amikor nincs ügyeletben. Igaz, több szakorvosi rendelésre csak esetenként kerül sor, de a fogászati ellátást hetente kétszer vehetik igénybe a páciensek. — Milyen elképzelései vannak a tanácsnak a jövőre nézve? — A már említett feladatokon kívül gyakran felvetődnek a közművek felújításával kapcsolatos kérdések. Bajok vannak a közvilágítással, pontosabban a vezetékek keresztmetszetével. Sajnos, a javítási munkálatok sem halódnak a kívánt ütemben. Vagy megemlíthetném, hogy a 22 kilométer járdahálózat egy része elavult. Ezért is szorgalmazzuk majd a társadalmi összefogást a gyalogjárók korszerűsítése végétt, a lakos- ség körében. Nincs gondunk a csatornákkal, amelyeket bizonyos időközönként az Orosházi Vízgazdálkodási Társulattal együttműködve újítunk fel. No, és itt van a törpe vízmű létesítésének problémaköre. Ez még a '60-as évek elején került napirendre, ám akkor az ehhez szükséges szavazati arány nem volt meg. Sokan — saját utat keresve — a telkükön kutat fúrattak. s ily módon kialakultak az úgynevezett egyedi házi vízrendszerek. Ezzel magyarázható, ami miatt nem szívesen járulnának hozzá egy új vízmű építéséhez az érdekeltek. Az illegális szemétlerakóhelyek felszámolása mellett továbbra is ‘ feladatunknak tartjuk a környezetvédelmet. Az elmúlt 2—3 évben több ezer gyümölcsfát ültettünk el, s a tanácstagi hálózaton keresztül osztottuk szét a facsemetéket. Mindent egybevetve, azt mondhatom: noha a községfejlesztésből származó bevételeink csekély összeget tesznek ki évente, mégis jelentős az a 22 millió forint, amelyet beruházásokra, felújításokra fordíthattunk az elmúlt öt évben. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a lehetőségeket nemcsak saját „portánkon” kerestük, hanem a kívülállók támogatását is sikerült megszereznünk. A tsz kollektívái és a helyi lakosaink mellett már sokszor segítettek rajtunk az Orosházi Kőolajkutató Vállalat. az üveggyár, az állami gazdaság vezetői és dolgozói. Befejezésül szeretnék szólni egy újabb elképzelésről. Szervezés alatt van annak az üzemnek a kialakítása, amelyet a csabai Fékon Ruhaipari Vállalat, az orosházi áfésszel kooperálva hoz létre községünkben. Ez any- nviból lenne jó, hogy újabb munkalehetőséget teremte,- ne a nőknek. Bukovinszk.v István Közművelődési statisztika Szabadtéri koncertek Békéscsabán A Művelődési Minisztériumnak a múlt év közművelődési statisztikai adatait feldolgozó, most megjelent kiadványa összegzi a közművelődésben — az egyes művelődési ágakban, illetve a hozzájuk tartozó intézményekben — végbement főbb változásokat. Az 1984-es és 83-as év ösz- szehasonlító adataiból kitűnik: a közművelődési könyvtárak állománya mintegy kétmillió könyvvel és egyéb dokumentummal bővült 1984- ben, így az állomány nagysága meghaladta a 48 milliót. A könyvtárakat tavaly egymillióval többen keresték fel, mint 1983-ban: a látogatottság 1984-ben elérte a 21 milliót. A bibliotékák népszerűsége növekedésének köszönhetően tavaly emelkedett a könyvtári kölcsönzések száma, amely egyébként évek óta tartó csökkenő tendenciát mutatott. A könyvkiadás statisztikái bizonyítják, hogy 1984-ben oldódott a kiadásban az utóbbi években tapasztalt visszafogottság: tavaly 18 500 kiadvány jelent meg, 1800-zal több, mint 1983-ban. A példányszám összességében 7 százalékkal — 113 millióról 120,9 millióra — növekedett a múlt évben. A színházak 1984-ben - 12 226 előadást tartottak, s 5 millió 157 ezer látogatót fogadtak. Örvendetes, hogy tovább élénkült a fővárosi színházi élet; Budapesten 6400 előadáson mintegy 3 millió néző vett részt. Megyeszékhelyünkön kedveltek a nyári szabadtéri programok, melyek elsősorban a fiatalabb korosztályt vonzzák. Az idei nyáron is több ilyet szervez a megyei művelődési központ. A sort a Balassi néptáncegyüttes nyitja meg június 16-án; a szabadtéri színpadon délután 4 órától tekinthetik meg műsorukat e műfaj kedvelői. Június 20-án bizonyára népes közönséget vonz majd a Hobo Blues Band együttes koncertje, amely este fél 9- kor kezdődik. Eső esetén a következő napon tartják meg a műsort. Július 11-én — ha rossz idő lesz, 12-én — 20 óra 30- kor kezdődik az Első Emelet együttes koncertje. Korda György és barátai július 29-én, eső esetén 30-án szórakoztatják közönségüket. Az újjáalakult EDDA együttes koncertjét augusztus 29-re tervezik. Ha az „időjárásfelelős” úgy akarja, szeptember 1-re halasztják ezt a programot. t Bár nem szabadtéri rendezvény, bizonyára sok fiatalt érdeklő zenei eseményre kerül sor szeptember elején. Az evangélikus nagytemplomban a Korái együttes vezetője, Balázs Ferenc Bach- átiratokat játszik hamarosan az üzletekbe kerülő új nagylemezéről. g. k. Nadrág a nadrágon, vaj a hónalj alatt... Sajnos, sbkan próbálkoznak fizetés nélkül meglépni a boltokból, vagy legalábbis egy-egy árucikket elemelni. Ki óvatosan, ki feltűnően rámolja el a holmikat. Legtöbben pedig felháborodnak, amikor a pénztárt elhagyva udvariasan megkéri őket valaki, kövessék az irodába. Nem hálás a rendészek feladata, de szükség van rájuk . . . M. Antal a békéscsabai 100-as ABC-ben nyitás óta van szolgálatban. Nagy a tapasztalata, hiszen nyolcadik éve rendész itt, ismeri az áruházi „szarkák” szokásait: — Az élvezeti cikkek szerepelnek az első helyen, kávét, italt, cigarettát tesznek el a legtöbben. Cigarettát a fiatalok . és az idősebbek, kávét a hölgyek csúsztatnak leginkább a szatyrukba. Az itallal sokan próbálkoznak, volt már, aki a kesztyűjébe dugott egy kétdecis üveget. Egy bizonyos, sok megtévesztő dolgot produkálnak az emberek. Előfordult olyan eset is, hogy hónalj alatt akartak vajat kivinni .. . Egyébként, akik lopni akarnak, legtöbbször elárulják magukat. Sokat járkálnak, nézelődnek, ké- szítgetik a szatyrukat, a sarkokba húzódnak. Persze idegesek is, látszik rajtuk. De az is élőfordul, hogy szemrebbenés nélkül pakolják el az árukat. — A legnagyobb gondunk á „csövesekkel” van, ők szervezetten csinálják az egészet. Hárman-négyen jönnek be, falaznak egymásnak, nem könnyű követni őket. Egyébként is nehéz a feladatunk, hiszen csak biztosra mehetünk, feleslegesen nem zavarhatjuk az embereket. — Érdekes, hogy a megfelelő egzisztenciával rendelkezőkkel van a legtöbb bajunk, pedig nekik igazán nem volna szükségük azokra a dolgokra, amiket fizetés nélkül akarnak elvinni. Az Univerzál Áruházban is sok olyan ember fordul meg, aki nem kifejezetten vásárlás; céllal érkezik: Az itteni helyzetről P. Györgyöt, a rendészet vezetőjét kérdeztük. — Nem könnyű a dolgunk — mondta —, itt több osztály van, s nehéz követni a nem tiszta szándékú vevőt. Persze, nemcsak mi, rendészek figyelünk, hanem az eladók is sokat segítenek, nekik is köszönhető, hogy a lopások legnagyobb részét felfedezzük. Leggyakoribb a cipőlopás, különösen az edzőcipők a „kelendők”. Ezeket általában a kollégista gyerekek — szervezetten — próbálják elemelni, noha legtöbbjüknek eleve van. Ha sikerül, elvinniük, a bizományiba indulnak vele azonnal. De minden osztályon megkísérelnek elemelni kisebb- nagyobb értékű árukat — és nemcsak a fiatalok. Csúcs- forgalomban és a kiárusításokkor van a legtöbb gondunk. Van, aki két nadrágban akar távozni, persze, a másodikat, amelyiket csak felpróbált, „véletlenül” hagyta magán .. . Többen az árcímkéket 'ragasztgatják át, és sokféle trükköt kitalálnak még. Nincs két egyforma esetünk. Előfordult már, hogy kirúgatással fenyegetett meg az egyik leleplezett tettes, később azonban — a tények súlyától — egészen megváltozott a viselkedése ... * * * Mindkét áruházban, éves . átlagban számolva, majdnem minden nyitva tartási napra jut egy leleplezés, egy-egy jegyzőkönyvezés — mert • az ügyeknek folytatása is van, szabálysértési eljárást indítanak a tolvajok ellen. Vannak visszatérő, ismerős „vendégek” is, de hiába kapják el rendszeresen őket, megint próbálkoznak. Azért az először kísérletezők vannak többségben, akiknek nemigen támad újra kedvük a lopásra az eljárás lefolytatása után. A próbálkozók azonban újratermelődnek, s ezért még — úgy tűnik — hosz- szú ideig szükség lesz az áruházi rendészekre, akiknek munkájához a rendőrség, a munkahelyi kollektívák és a vásárlók becsületes többsége is nagy segítséget nyújt. (pénzes)
