Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-04 / 103. szám

1985. május 4., szombat o A nyaralókastél.v ma szociális otthon Hazai tájakon Séta a Zengő tövében Kevéssé látogatott vidé­künk, talán mert kevésbé is­mert a Mecsek legmagasabb hegye, a 682 méter magas Zengő és környéke. A Kele- ti-Mecsek rendszerint kima­rad a turisták útitervéből, pedig érdemes rászánni egy napot, még akkor is, ha megközelítése kissé körül­ményes. Püspökszentlászló, a zen­gővári csúcs és a Hármas­hegy tövében, tenyérnyi völgykatlanban rejtőzik. A középkorban a pécsváradi bencésekhez, később a pécsi püspökséghez tartozott. A falu az elmúlt évtizedekben már-már elnéptelenedett. De ma már a régi kis paraszt­házak egy részét városiak — főként pécsiek — lakják. Lassacskán eszmei környe­zetben fekvő üdülőfaluvá alakul, amely legegyszerűb­ben Hosszúhetényből érhető el, amelytől 2 kilométerre fekszik. A két községet — azaz Püspökszentlászlót a külvilággal — összekötő föld­út száraz időben autóval is járható, bár a több forrás­ból táplálkozó csermely az utat többször is keresztezi. A falucska északkeleti szegletén gróf Esterházy Pál 'László pécsi püspök 1797- ben emeletes nyaralókas­télyt és fazsindelyes kupolá­val fedett, elliptikus belső terű templomocskát emelte­tett egy régi templom helyé­re. Ez az épületegyüttes olyan, mint egy kis ékszer. Amikor száz évvel később restaurálták, a templomot emeletes folyosóval kötötték össze. A kastély ma agg egy­házi személyek szociális ott­hona. Mellette a hajdani is­kolában, a Bazsarózsa-kul- csosházat rendezték be. A volt püspöki nyaraló héthektáros parkja szigo­rúan védett arborétum. Helyben kérhető engedéllyel bejárható. Kétszáz esztendős vén tiszafa, liliomfa, illatos fűszercserjék, folyton zúgó dús fenyőóriások között ka­nyarognak az ápolt ösvé­nyek. A vízfolyásokat apró hidacskák ívelik át. A par­kot a szociális otthon lakói gondozzák. Kerítésén kívül Szent László király szobra vigyáz­za azokat, akik a meredek turistaúton vállalkoznak a Zengő csúcsának megmászá­sára. Odafönt a valamikori Zengővárból már csak hen­geres tornyának alig ember­magasságú romjai láthatóak. A nép Miklós vitéz-várrom­nak nevezi. Eredete homály­ba vész. Az innen nyíló ki­látás azonban sok mindenért kárpótol. A Zengőhöz, itt-ott elszórt természeti ritkaságainak ere­detéhez, repkénnyel befutott titokzatos rommaradványai­hoz sok monda fűződik. E hiedelmek egyike szerint egy anyának megsúgta a hegy szelleme, hogy a hegy bel­sejében tömérdek kincset ta­lál. Az anya gyermekével valóban felment, a rengeteg kincsből felmarkolt „egy te- rővel”, hazafutott vele, de gyermekét fent hagyta. Ám, mire visszatért a többiért, a hegy bezárult és elnyelte gyermekét. Az asszony az­óta bolyongva keresi fiát a hegyen, s a fák zúgásában, a hegy morajlásában az ő kiáltozását, kétségbeesett si­koltásait is hallani lehet. E monda alapja nyilván az, hogy a Zengőt borító erdő­ség még szélcsendben is „zeng”, viharban, orkánban pedig olyan bömböléssel tud zúgni, üvölteni, amilyennek a nép az igazi ítéletidőt kép­zelte. Dr. Csonkaréti Károly Képes csabai helytörténet Album albumot ér, ha csak egy részét asztalra teszi többféle gyűjteményének Fe­hér István békéscsabai nyug­díjas MÁV-főfelügyelő. A szenvedély régi keletű, még kisdiák volt, amikor előbb a bélyegek, majd a. képes le­velezőlapok kezdték érde­kelni, s az évek múlásával egyre jobban más is. Ciga­retták, érmek, papírpénzek, minikönyvek, régi csabai cégjelzéses borítékok, jel­vények ... — Néha úgy érzem, ma­gam se tudom, mim van, mert egy csomó dolog dobo­zokban van éltévé a szek­rényben, nincs feldolgozva. Csak lassan jutok hozzájuk. A képek bőségéből elő­ször a nagy Békéscsaba-al- bumot vesszük elő, azután a vasutas jellegűeket. Ezek már „szakosítva” vannak: külön a magyar és külön a külföl­di vasútállomások. Ugyan­csak érdekes a „szobros” gyűjtemény, amelyben a vi­lág minden tájáról valami­lyen köztéri szobor látható a városképpel együtt. Aztán következnek a magyar váro­sok képeslapjai: debreceni, soproni, szegedi, veszprémi és így tovább. Egy nagy al­bum tartalmazza a hőlégbal- lonos levelezőlapokat és bo­rítékokat. — Az összesből legjobban Békéscsaba érdekel. Csak az első _vasútállomásból négy­féle lapom van, az utána következőből — amit a há­ború alatt lebombáztak — kettő, s a mostaniból is több. S ha már a bombázást em­lítettem : megvan amatőr ké­pen a Kakas-szálló és a ja- minai kistemplom is. A békéscsabai gyűjtemény a legrégibb képekkel kez­dődik. A kormeghatározás eligazítója a postai pecsét dátuma, vagy a megírás kel­tezése. És az a feltételezés, hogy frissen vett lapot küld­tek egymásnak az emberek, így a látvány az időponttal egyezik. Legalábbis nem nagy eltéréssel. A ligeti Széchenyi sétatéri pavilon képét 1899-ben ad­ták postára, s szintén a szá­zadforduló körüli időkből való a Vasút-utca, a Petőfi- liget pavilonja, a Gyalogsági laktanya, a Piac-téri részlet, az Andrássy-út a Kocziszki- palotával, a szállodák és a Kossuth-téri artézi kút azzal a szoborral, amelyet épp most keresnek. Az egyik — 1909-ből származó — képen még a régi katolikus temp­lom látható, mellette két amatőr felvétel a bontásról. Utána már a Szent István­nak nevetett téren — 1912- es bélyegzővel — az új, a mostani templom, mellette a földszintes parókiával, amelynek helyére pár évti­zed múlva megépítették az úgynevezett katolikus bér­palotát. Több lapon, így az 1910-es dátumún is, ahol többek közt a városháza és a pol­gári leányiskola látszik, a Főtér elnevezés szerepel. Az iskola alatt a földszinten egyik oldalt üzletek, közé­pen fényképészeti műterem, másik oldalon pedig az Ara­di Ipari és Népbank Békés megyei fiókja. Ugyanerről a térről készült másik lapon, az alsó bal sarokban jól lát­szik a bérkocsisok lóitató kútja. S ez még 1921-ben megvolt, mert ekkor írták, Szarvasra címezve a színes lapot. Számos képen a szín­zés folyamatában látható. A —bontástól a készig, mint a Körös-hotel esetében is. Akadnak május elsejei fel­vételek, de csak akadnak, mert a felvonulási képek zöme még dobozban van. Az albumot az utolsó tíz év békéscsabai képeslapjainak gyűjteménye zárja. De a csabai vonatkozású dokumentumoknak ezzel még nincs vége. Egy másik albumban azok a postai la­pok és borítékok találhatók, amiket valami itteni ese­mény, vagy évforduló al­kalmával adtak ki, s mind­egyiken ott van az alkalmi bélyegző is. Ezeket követik a cégjelzéses borítékok, s köz­tük húzódik meg egy fel­A Főtér 1910-ben ház, kettőn a hősök temető­je, a bejárati nagy szobor­ral. Egy megíratlan lapon a református templom, hogy mikori, pont ezért nem lehet tudni, egy biztos, körülötte még szinte minden puszta­ság, alig egy-két ház áll. Pár lappal arrébb kettős képeket látni olyan épületekről, mint a Nemzeti Bank, a Rudolf Gimnázium. Az egyiken, a ré- gebbin még a poros földút, a mellette levőn — nem isi túl sokkal később —, már a ki­kövezett. Hogy a város ak­kori fejlődése is látszódjon. A képes postai lapok után egy darabig amatőr felvéte­lek következnek. Az egyik oldal címe: „A Szent Jobb országjárásának békéscsabai állomása. 1938. VII. 3.” Az első képen a befutó Arany­vonat van megörökítve, a másikon az ünnepélyes fo­gadás és a többi esemény. A híres, jó vizű Bánát utcai kutat — amit szintén lebon­tottak —, sem lehet említés nélkül hagyni. Majd egv egész oldalnyi képpel jön a Piros alma vendéglő. Ezután a ma már ugyan­csak nem létező épületek egy része következik, majd az olyanok, melyeken egy-egy — kiválasztott — új építke­szabadulás utáni különle­gesség. Meghívó, nemzeti­színű keretben, a feladót fe­kete dombornyomású pecsét jelzi: Békéscsaba M. Város Polgármestere. Szövege a következő: „Békéscsaba vá­ros közönsége az 1848-asi szabadságharc centenáris ünnepe, és a városnak tör­vényhatósági jogú várossá való átalakulása alkalmá­ból f. évi március hó 15-én rendezendő ünnepélyt köve­tően a Csaba szálló díszter­mében közebédet rendez, melyre Címet a város ven­dégeként tisztelettel meghí­vom. Békéscsaba, 1948. már­cius 12. Lipták András, pol­gármester.” Már pakolászunk, amikor valahonnan előkerül egy roppant ötletes képeslap. Üd­vözlet Békéscsabáról, a bé­lyegzőjén 1938, si a képes ré­szen egy népviseletes kisle­ány egy borítékot tart a ke­zében, és szinte kínálja. Ha komolyan vesszük, csak egy mozdulat, s már ki is csúszik belőle a leporelló, tíz képpel a város nevezetessé­geiről. Majd ötven év után is jól működik: kinyitottuk, megnéztük, és bezártuk a ku- pertát... Vass Márta flz erdélyi hadsereg 1849-ben készült pénznyomó lemeze A szabadságharc leveré­sét és a világosi fegyverle­tételt követően a Sárrét rej­tekhelyei sok-sok honvéd­nek és tisztnek adtak mene­déket. Az emberi emlékezet megőrzött tájunkon is olyan történeteket, melyek a buj­dosó hazafiak mentéséről, élelmezéséről szólnak. Külö­nösen K. Nagy Lajos zsadá- nyi tiszteletes gyűjtött re­mek visszaemlékezéseket e korból, melyek még kinyom­tatásra várnak. Jelen eset­ben is e korból származó esetről emlékezünk meg. Az erdélyi hadsereg főha- dipénztára a súlyos és kró­nikus aprópénzhiány feloldá­sára, a zsoldfizetés megoldá­sára nyomólemezt vésetett és azt átnyomással kövekre akarták áttenni, hogy a sok­szorosítás nagy tömegű le­gyen. Ugyanis az akkor használt fémpénzek eltűntek a forgalomból, és a katonák fizetése, ellátása egyre na­gyobb akadályba ütközött. Mivel a kormány a pénzhi­ány megoldásában Bem sür­gető leveleire nem intézke­dett, várható volt, hogy a legendás hadvezér ezt a kér­dést is öntevékenyen meg­oldja. A történészek csak sejtették, de nem bizonyít­hatták a megoldásra törekvő lépéseket. Mi is történhetett azzal a nyomólemezzel, mely végül is előkerült és jelenleg a szeghalmi Sárréti Múzeum tulajdonában van? Az 1849. július 31-i seges­vári vesztes csata után gya­korlatilag az erdélyi hadse­reg szétesett. Bem és kísé­rete Temesvár irányába, másik része szintén a Maros völgyében Arad, Gyula irá­nyába menekült. Majd a vi­lágosi fegyverletétel előtt és után a megtorlás elől pa­raszti gúnyába öltözve igye­keznek ezt a környéket mi­nél előbb elhagyni. Az a seregtest, mely a főhadi- pénztár embereiből állt, lo­von és szekéren Körösla­dány irányában keresett egérutat. Feltehetően e he­lyen valamilyen okból az áruló jelektől, tárgyaktól meg kellett válniuk, és a Wencheim báró gazdaságá­hoz tartozó malom udvarán levő kútba dobták többek között e lemezt. Itt volt 1915 nyaráig, ami­kor is kitisztították a kutat. Az oxidált rézlemez azonban nem keltette föl a figyelmet, így az bekeveredett a lim­lomok "közé. Amikor a fő­molnár leányát Szilágyi Gyu­la szeghalmi asztalos felesé­gül vette, és a hagyaték át­vizsgálására került sor, az ő szemfülességének köszönhe­tő e becses történelmi tárgy megmentése. Szilágyi Gyulának feltűnt, hogy valamilyen írásvéset van a lemezen, élővett egy tükröt és néhány szó kibe- tűzése után rádöbbent an­nak értékére. Ezt követően dr. Pásztor József gimnáziumi tanár a Történeti Múzeum éremtá­rába küldte azonosítás cél­jából. Innen az Éremtani Szakosztály Magyar Papír­pénztörténeti Munkaközös-i ségéhez került, majd restau­rálás után a Pénzjegynyom­dában e lemezről 30 db le­nyomat készült. Ennek fotó­ját itt közöljük és hozzá­tesszük, hogy még hatos számrendszer volt hasznán latban, vagyis egy forint 60 krajcárt ért. (Tehát 30 db két ezüst krajcár, 10 db hat ezüst krajcár és 6 db tíz ezüst krajcár mindhárom esetben 1 Ft értékű.) Szilágyi Gyula pedig őriz­te tovább ezt az egyedi ér­téket azzal a hittel, hogy ha majd a békési Sárrétnek is lesz múzeuma, úgy annak ajánlja föl megvételre. Erre azonban az ő életében már nem került sor, mert idő­közben elhunyt. Felesége ré­vén jutott a Sárréti Múze­umba, ahol már több ízben láthatták mások is a külön-, böző kiállítások során ezt az egyedi történelmi tárgyat. Miklya Jenő HAT KIST UUJIZÁR .Mfhjyrfl/njr fjij n(iertf.tbft jáknd nfttztríindl inhirfenfior uüjiri 'Mamirarnnfí fa ,T. mni I Restaurálás után a lemezről a Pénzjegynyomdában 30 lenyomat készült. Még hatos számrendszer volt forgalomban; tehát egy forint 60 krajcárt ért

Next

/
Thumbnails
Contents