Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-04 / 103. szám
1985. május 4., szombat o A nyaralókastél.v ma szociális otthon Hazai tájakon Séta a Zengő tövében Kevéssé látogatott vidékünk, talán mert kevésbé ismert a Mecsek legmagasabb hegye, a 682 méter magas Zengő és környéke. A Kele- ti-Mecsek rendszerint kimarad a turisták útitervéből, pedig érdemes rászánni egy napot, még akkor is, ha megközelítése kissé körülményes. Püspökszentlászló, a zengővári csúcs és a Hármashegy tövében, tenyérnyi völgykatlanban rejtőzik. A középkorban a pécsváradi bencésekhez, később a pécsi püspökséghez tartozott. A falu az elmúlt évtizedekben már-már elnéptelenedett. De ma már a régi kis parasztházak egy részét városiak — főként pécsiek — lakják. Lassacskán eszmei környezetben fekvő üdülőfaluvá alakul, amely legegyszerűbben Hosszúhetényből érhető el, amelytől 2 kilométerre fekszik. A két községet — azaz Püspökszentlászlót a külvilággal — összekötő földút száraz időben autóval is járható, bár a több forrásból táplálkozó csermely az utat többször is keresztezi. A falucska északkeleti szegletén gróf Esterházy Pál 'László pécsi püspök 1797- ben emeletes nyaralókastélyt és fazsindelyes kupolával fedett, elliptikus belső terű templomocskát emeltetett egy régi templom helyére. Ez az épületegyüttes olyan, mint egy kis ékszer. Amikor száz évvel később restaurálták, a templomot emeletes folyosóval kötötték össze. A kastély ma agg egyházi személyek szociális otthona. Mellette a hajdani iskolában, a Bazsarózsa-kul- csosházat rendezték be. A volt püspöki nyaraló héthektáros parkja szigorúan védett arborétum. Helyben kérhető engedéllyel bejárható. Kétszáz esztendős vén tiszafa, liliomfa, illatos fűszercserjék, folyton zúgó dús fenyőóriások között kanyarognak az ápolt ösvények. A vízfolyásokat apró hidacskák ívelik át. A parkot a szociális otthon lakói gondozzák. Kerítésén kívül Szent László király szobra vigyázza azokat, akik a meredek turistaúton vállalkoznak a Zengő csúcsának megmászására. Odafönt a valamikori Zengővárból már csak hengeres tornyának alig embermagasságú romjai láthatóak. A nép Miklós vitéz-várromnak nevezi. Eredete homályba vész. Az innen nyíló kilátás azonban sok mindenért kárpótol. A Zengőhöz, itt-ott elszórt természeti ritkaságainak eredetéhez, repkénnyel befutott titokzatos rommaradványaihoz sok monda fűződik. E hiedelmek egyike szerint egy anyának megsúgta a hegy szelleme, hogy a hegy belsejében tömérdek kincset talál. Az anya gyermekével valóban felment, a rengeteg kincsből felmarkolt „egy te- rővel”, hazafutott vele, de gyermekét fent hagyta. Ám, mire visszatért a többiért, a hegy bezárult és elnyelte gyermekét. Az asszony azóta bolyongva keresi fiát a hegyen, s a fák zúgásában, a hegy morajlásában az ő kiáltozását, kétségbeesett sikoltásait is hallani lehet. E monda alapja nyilván az, hogy a Zengőt borító erdőség még szélcsendben is „zeng”, viharban, orkánban pedig olyan bömböléssel tud zúgni, üvölteni, amilyennek a nép az igazi ítéletidőt képzelte. Dr. Csonkaréti Károly Képes csabai helytörténet Album albumot ér, ha csak egy részét asztalra teszi többféle gyűjteményének Fehér István békéscsabai nyugdíjas MÁV-főfelügyelő. A szenvedély régi keletű, még kisdiák volt, amikor előbb a bélyegek, majd a. képes levelezőlapok kezdték érdekelni, s az évek múlásával egyre jobban más is. Cigaretták, érmek, papírpénzek, minikönyvek, régi csabai cégjelzéses borítékok, jelvények ... — Néha úgy érzem, magam se tudom, mim van, mert egy csomó dolog dobozokban van éltévé a szekrényben, nincs feldolgozva. Csak lassan jutok hozzájuk. A képek bőségéből először a nagy Békéscsaba-al- bumot vesszük elő, azután a vasutas jellegűeket. Ezek már „szakosítva” vannak: külön a magyar és külön a külföldi vasútállomások. Ugyancsak érdekes a „szobros” gyűjtemény, amelyben a világ minden tájáról valamilyen köztéri szobor látható a városképpel együtt. Aztán következnek a magyar városok képeslapjai: debreceni, soproni, szegedi, veszprémi és így tovább. Egy nagy album tartalmazza a hőlégbal- lonos levelezőlapokat és borítékokat. — Az összesből legjobban Békéscsaba érdekel. Csak az első _vasútállomásból négyféle lapom van, az utána következőből — amit a háború alatt lebombáztak — kettő, s a mostaniból is több. S ha már a bombázást említettem : megvan amatőr képen a Kakas-szálló és a ja- minai kistemplom is. A békéscsabai gyűjtemény a legrégibb képekkel kezdődik. A kormeghatározás eligazítója a postai pecsét dátuma, vagy a megírás keltezése. És az a feltételezés, hogy frissen vett lapot küldtek egymásnak az emberek, így a látvány az időponttal egyezik. Legalábbis nem nagy eltéréssel. A ligeti Széchenyi sétatéri pavilon képét 1899-ben adták postára, s szintén a századforduló körüli időkből való a Vasút-utca, a Petőfi- liget pavilonja, a Gyalogsági laktanya, a Piac-téri részlet, az Andrássy-út a Kocziszki- palotával, a szállodák és a Kossuth-téri artézi kút azzal a szoborral, amelyet épp most keresnek. Az egyik — 1909-ből származó — képen még a régi katolikus templom látható, mellette két amatőr felvétel a bontásról. Utána már a Szent Istvánnak nevetett téren — 1912- es bélyegzővel — az új, a mostani templom, mellette a földszintes parókiával, amelynek helyére pár évtized múlva megépítették az úgynevezett katolikus bérpalotát. Több lapon, így az 1910-es dátumún is, ahol többek közt a városháza és a polgári leányiskola látszik, a Főtér elnevezés szerepel. Az iskola alatt a földszinten egyik oldalt üzletek, középen fényképészeti műterem, másik oldalon pedig az Aradi Ipari és Népbank Békés megyei fiókja. Ugyanerről a térről készült másik lapon, az alsó bal sarokban jól látszik a bérkocsisok lóitató kútja. S ez még 1921-ben megvolt, mert ekkor írták, Szarvasra címezve a színes lapot. Számos képen a színzés folyamatában látható. A —bontástól a készig, mint a Körös-hotel esetében is. Akadnak május elsejei felvételek, de csak akadnak, mert a felvonulási képek zöme még dobozban van. Az albumot az utolsó tíz év békéscsabai képeslapjainak gyűjteménye zárja. De a csabai vonatkozású dokumentumoknak ezzel még nincs vége. Egy másik albumban azok a postai lapok és borítékok találhatók, amiket valami itteni esemény, vagy évforduló alkalmával adtak ki, s mindegyiken ott van az alkalmi bélyegző is. Ezeket követik a cégjelzéses borítékok, s köztük húzódik meg egy felA Főtér 1910-ben ház, kettőn a hősök temetője, a bejárati nagy szoborral. Egy megíratlan lapon a református templom, hogy mikori, pont ezért nem lehet tudni, egy biztos, körülötte még szinte minden pusztaság, alig egy-két ház áll. Pár lappal arrébb kettős képeket látni olyan épületekről, mint a Nemzeti Bank, a Rudolf Gimnázium. Az egyiken, a ré- gebbin még a poros földút, a mellette levőn — nem isi túl sokkal később —, már a kikövezett. Hogy a város akkori fejlődése is látszódjon. A képes postai lapok után egy darabig amatőr felvételek következnek. Az egyik oldal címe: „A Szent Jobb országjárásának békéscsabai állomása. 1938. VII. 3.” Az első képen a befutó Aranyvonat van megörökítve, a másikon az ünnepélyes fogadás és a többi esemény. A híres, jó vizű Bánát utcai kutat — amit szintén lebontottak —, sem lehet említés nélkül hagyni. Majd egv egész oldalnyi képpel jön a Piros alma vendéglő. Ezután a ma már ugyancsak nem létező épületek egy része következik, majd az olyanok, melyeken egy-egy — kiválasztott — új építkeszabadulás utáni különlegesség. Meghívó, nemzetiszínű keretben, a feladót fekete dombornyomású pecsét jelzi: Békéscsaba M. Város Polgármestere. Szövege a következő: „Békéscsaba város közönsége az 1848-asi szabadságharc centenáris ünnepe, és a városnak törvényhatósági jogú várossá való átalakulása alkalmából f. évi március hó 15-én rendezendő ünnepélyt követően a Csaba szálló dísztermében közebédet rendez, melyre Címet a város vendégeként tisztelettel meghívom. Békéscsaba, 1948. március 12. Lipták András, polgármester.” Már pakolászunk, amikor valahonnan előkerül egy roppant ötletes képeslap. Üdvözlet Békéscsabáról, a bélyegzőjén 1938, si a képes részen egy népviseletes kisleány egy borítékot tart a kezében, és szinte kínálja. Ha komolyan vesszük, csak egy mozdulat, s már ki is csúszik belőle a leporelló, tíz képpel a város nevezetességeiről. Majd ötven év után is jól működik: kinyitottuk, megnéztük, és bezártuk a ku- pertát... Vass Márta flz erdélyi hadsereg 1849-ben készült pénznyomó lemeze A szabadságharc leverését és a világosi fegyverletételt követően a Sárrét rejtekhelyei sok-sok honvédnek és tisztnek adtak menedéket. Az emberi emlékezet megőrzött tájunkon is olyan történeteket, melyek a bujdosó hazafiak mentéséről, élelmezéséről szólnak. Különösen K. Nagy Lajos zsadá- nyi tiszteletes gyűjtött remek visszaemlékezéseket e korból, melyek még kinyomtatásra várnak. Jelen esetben is e korból származó esetről emlékezünk meg. Az erdélyi hadsereg főha- dipénztára a súlyos és krónikus aprópénzhiány feloldására, a zsoldfizetés megoldására nyomólemezt vésetett és azt átnyomással kövekre akarták áttenni, hogy a sokszorosítás nagy tömegű legyen. Ugyanis az akkor használt fémpénzek eltűntek a forgalomból, és a katonák fizetése, ellátása egyre nagyobb akadályba ütközött. Mivel a kormány a pénzhiány megoldásában Bem sürgető leveleire nem intézkedett, várható volt, hogy a legendás hadvezér ezt a kérdést is öntevékenyen megoldja. A történészek csak sejtették, de nem bizonyíthatták a megoldásra törekvő lépéseket. Mi is történhetett azzal a nyomólemezzel, mely végül is előkerült és jelenleg a szeghalmi Sárréti Múzeum tulajdonában van? Az 1849. július 31-i segesvári vesztes csata után gyakorlatilag az erdélyi hadsereg szétesett. Bem és kísérete Temesvár irányába, másik része szintén a Maros völgyében Arad, Gyula irányába menekült. Majd a világosi fegyverletétel előtt és után a megtorlás elől paraszti gúnyába öltözve igyekeznek ezt a környéket minél előbb elhagyni. Az a seregtest, mely a főhadi- pénztár embereiből állt, lovon és szekéren Körösladány irányában keresett egérutat. Feltehetően e helyen valamilyen okból az áruló jelektől, tárgyaktól meg kellett válniuk, és a Wencheim báró gazdaságához tartozó malom udvarán levő kútba dobták többek között e lemezt. Itt volt 1915 nyaráig, amikor is kitisztították a kutat. Az oxidált rézlemez azonban nem keltette föl a figyelmet, így az bekeveredett a limlomok "közé. Amikor a főmolnár leányát Szilágyi Gyula szeghalmi asztalos feleségül vette, és a hagyaték átvizsgálására került sor, az ő szemfülességének köszönhető e becses történelmi tárgy megmentése. Szilágyi Gyulának feltűnt, hogy valamilyen írásvéset van a lemezen, élővett egy tükröt és néhány szó kibe- tűzése után rádöbbent annak értékére. Ezt követően dr. Pásztor József gimnáziumi tanár a Történeti Múzeum éremtárába küldte azonosítás céljából. Innen az Éremtani Szakosztály Magyar Papírpénztörténeti Munkaközös-i ségéhez került, majd restaurálás után a Pénzjegynyomdában e lemezről 30 db lenyomat készült. Ennek fotóját itt közöljük és hozzátesszük, hogy még hatos számrendszer volt hasznán latban, vagyis egy forint 60 krajcárt ért. (Tehát 30 db két ezüst krajcár, 10 db hat ezüst krajcár és 6 db tíz ezüst krajcár mindhárom esetben 1 Ft értékű.) Szilágyi Gyula pedig őrizte tovább ezt az egyedi értéket azzal a hittel, hogy ha majd a békési Sárrétnek is lesz múzeuma, úgy annak ajánlja föl megvételre. Erre azonban az ő életében már nem került sor, mert időközben elhunyt. Felesége révén jutott a Sárréti Múzeumba, ahol már több ízben láthatták mások is a külön-, böző kiállítások során ezt az egyedi történelmi tárgyat. Miklya Jenő HAT KIST UUJIZÁR .Mfhjyrfl/njr fjij n(iertf.tbft jáknd nfttztríindl inhirfenfior uüjiri 'Mamirarnnfí fa ,T. mni I Restaurálás után a lemezről a Pénzjegynyomdában 30 lenyomat készült. Még hatos számrendszer volt forgalomban; tehát egy forint 60 krajcárt ért
