Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-28 / 123. szám
NÉPÚJSÁG o II MOKEP felszabadulási rendezvénysorozata A Magyarország felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából „Sorsforduló” címmel megtartott országos rendezvénysorozatot értékelte a Mozgóképforgalmazási Vállalat. Gombár József, a vállalat igazgatója az MTI munkatársának elmondta: csaknem kétmillió látogatója volt a tavaly szeptemberben megkezdődött és április 4-ig, illetve a győzelem napjáig tartott nagyszabású' rendezvénysorozatnak. A több mint tizenkét és fél ezer filmelőadáson országszerte csaknem négyszáz magyar és szocialista országbeli alkotást vetítettek. A rendezvénysorozat jól szolgálta a kitűzött célt, hogy a film dokumentáló és művészi kifejezési eszközeinek segítségével is felidézzék a közelmúlt történelmének eseményeit, társadalmi változásait, és a konkrét élethelyzetek, személyes sorsok bemutatásával gondolatilag és érzelmileg újra átélhetővé, megismerhetővé tegyék azokat. A program battonyai nyitó előadása után a helyi felszabadulási dátumokhoz igazodva az ország minden egyes településén változatos műsorokat tartottak. Nagy érdeklődés kísérte a két világháború közötti Magyarország társadalmi életéről, a II. világháború pusztításáról, a felszabadulásról, az azt követő évtizedekről, a szocialista építés eredményeiről és nehézségeiről szóló filmeket. A felszabadulási ünnepségeket több helyi filmes program gazdagította: így a „Filmre írt történelem” című sorozat Nógrád megyében, a „Béke és barátság filmév” című rendezvénysorozat Veszprém megyében vagy „A magyar filmművészet 40 éve” Baranyában. A helyi filmvetítéseket kiegészítő közművelődési rendezvények közül látogatottak voltak az alkotó-közönség találkozók, történelmi előadások és visszaemlékezések. Növendékek hangversenye Az Akadémia új tisztségviselői A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Berend T. Iván akadémikust a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztségében megerősítette. A Minisztertanács Láng Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját az MTA főtitkárává; Kulcsár Kálmánt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját és Csurgay Árpádot, az MTA levelező tagját — a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének javaslatára — főtitkár- helyettesekké kinevezte. Láng István életrajza Láng István Mohácson született 1931-ben. Egyetemi tanulmányait a Szovjetunióban végezte, Ivanovóban a mezőgazdasági egyetemen szerzett agrármérnöki diplomát 1955-ben. Tudományos kutatásokat folytatott az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetében 1955—1963 között. Az Akadémia Központi Hivatalában 1963 óta dolgozik. Tudományos titkár volt 1963— 1970 között a biológiai tudományok osztályán. A főtitkárhelyettesi tisztet 1970-től, a megbízott főtitkárit 1984. július 1-től töltötte be. Az Akadémia levelező tagja 1979 óta, az MTA idei közgyűlésén rendes taggá választották. Tudományos érdeklődése az ország biológiai erőforrásainak vizsgálatára, megőrzésére és a gazdasági fejlődés érdekében . történő hasznosítására irányult. A Szovjetunió Mezőgazdasági Tudományos Akadémiája 1982-ben külföldi tagjává választották. Tagja az ENSZ közgyűlése által létrehozott Környezetvédelem és Fejlesztés Világbizottságának. Címzetes egyetemi tanár a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Könyvei: Biológiai forradalom — hazai realitások (1978), A környezetvédelem nemzetközi kötképe (1980), A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón (1983), Biológiai erőforrások (1983). A közelmúltban Gyulán, a zeneiskola „B” tagozatos növendékei hangversenyen adtak számot szorgalmukról, tehetségükről. Tanáraik: Veres József, Papp Sándor, Lindenberger Józsefné, Csonka Barna, Marton György, Lakatos Zoltán, Till Andrásáé, Herbály András, ugyanolyan izgalommal figyelték tanítványaikat a nézőtérről, mint szüleik, hozzátartozóik, ismerőseik. A gyerekek játékán néha érződött az elfogódottság. a lámpaláz, de ezeken átütött jónéhányuk- nál a tehetség. A fuvolásokat, hegedűsöket, brácsásokat Papp Sándorné kísérte zongorán. Képünkön: Fasch: Concertino I., II. tételét oboán Kónya Géza, hegedűn Veres Katalin és Szilágyi Ildikó, zongorán Rostás Laura adta elő, nagy sikerrel. Fotó: Béla Ottó A Fővárosi Kertészeti Vállalaí,; i virágkötészeti bemutató keretében bemutatkozott Lippen Tamásné, aki augusztusban Detroitban a Virágkötés i< Világkupán képviseli a magyar színeket. A képen: gyümölcsből, virágból, növényekből készül a kompozíció (MTI-fo j: — Kerekes Tamás felvétele — KS) Felmentések, kinevezések az Ipari Minisztériumban A Minisztertanács Soltész István ipari miniszterhelyettest nyugállományba vonulására való tekintettel, érdemei elismerése mellett, dr. Szabó Imre ipari miniszter- helyettest más fontos megbízatására tekintettel, e tisztségük alól felmentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szabó Imrét ipari minisztériumi államtitkárrá kinevezte. A kormány egyidejűleg dr. Bognár Sándort, az Ipari Műszergyár vezérigazgatóját, dr. Cseh Józsefet, az Ipari Minisztérium főosz- íályvezetőjét és Sós Gyulát, a Bakony Fém- és Elektromoskészülék Művek vezér- igazgatóját ipari miniszter- helyettessé kinevezte. Készül a Kodály Zoltán-emlékmúzeum A Középülettervező Intézet napokban elkészült, részletes tervei alapján a közeljövőben megkezdődnek a kivitelezési munkálatai a Kodály Zoltán-emlékmúzeumnak, ' amelyet a nagy magyar zeneköltő egykori lakásában, a Népköztársaság útja 89. számú házban alakítanak ki. Csaknem egy esztendeje született meg az az ajándékozási-letéti szerződés, amely lehetővé tette, hogy — a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a Művelődési Minisztérium gond< ssával — olyan emlékmúzeum nyíljék, amely nemcsak a nagyközönség, a Kodály-tisztelők tábora számára teszi lehetővé a művész munkásságának és életművének mind teljesebb megismerését, hanem a szakemberek, a tudományos igényű kutatás számára is műhelyként szolgálhat. Kodály Zoltánná Péczely Sarolta a lakás dolgozószobájának és szalonjának berendezési tárgyait a Kodály Zoltán Zene- pedagógiai Intézetnek ajándékozta, s letétként átadta többek között a több mint 1800 darabból álló kottatárat, a mintegy 4000 kötetes könyvtárat, s a 249 kötetből álló, számos .muzeális értékű ritkaságot tartalmazó úgynevezett régi könyvtárat. Az elmúlt hónapokban lehetővé vált az is, hogy — a leendő múzeumot a Kodály-otthon szomszédos lakásaival is kibővítve —, az eddigi elképzelésekhez képest még teljesebb és gazdagabb múzeumikutatói intézmény jöhessen létre. A tervek szerint a lakás két szobáját — a szalont és a dolgozószobát — felújítva, de eredeti állapotában, a régi berendezéseket érintetlenül hagyva — emlékmúzeumként nyitják meg a közönség előtt. A leendő múzeumban időszakos tárlatokra alkalmas kiállítóteret, valamint két szobából álló, kisebb koncertek rendezésére alkalmas zeneszobát is kialakítanak. A stúdió mellett könyv-, lemez- és folyóirattár kialakítását is tervezik: itt őrzik majd Kodály valamennyi megjelent művének egy-egy példányát, a lemezeket, a kottákat, az írásokat. Megtalálhatók lesznek itt a zeneszerzőről írott monográfiák, tanulmányok és cikkek is. Az új helyiségekkel is kibővített múzeumban ezenkívül társalgó és fogadótér, dolgozó- és irodaszobák is lesznek majd, az alagsorban pedig — a katalógus- és raktártér mellett — kutatói munkahelyeket is kialakítanak. Az elépzelések szerint — a tervek jóváhagyása után — az év második felében megkezdődhet a kivitelezés, s a jövő év közepén megnyílhat a múzeum. Kétezeréves város Kétezeréves város nyomaira bukkantak mongol régészek a közép-mongóliai Arhangaj megye erdemandali járásában. A munkában résztvevő neves történész, N. Szer-Odzsav professzor szerint a város a környék nomád népeinek ősi települése volt. Az eddig feltárt leletek alapján a tudósok megállapították, hogy a várost előbb a XII—XIII. században, majd a XVI—XVIII. században átépítették. A további kutatás ad választ a város történetére és egyben a vidék nomád népeinek életmódjára. 1985. május 28., kedd II BNV-n láttuk A Körös Kazángyártó Vállalat, az oly sokszor hiába keresett ÉTI-kazánok előállítója most is teljes választékát elhozta a BNV-re A képen látható ventillátorok a Szellőző Művek sarkadi , gyáregységében készülnek Az orosházi Alföldi Kőolajipari Gépgyár korszerű acélöntvényeiből gyártott szerelvények A Csepel Autógyár 4. számú Gyárában, Szeghalmon részegységek készülnek a kiállított járművekhez Fotó: Lónyal László
