Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-27 / 122. szám

1985. május 27., hétfő

Munkavédelmi

felügyelők

Játszótéri pillanatképek

Az én anyukááám — húzza el a szót a négyévesforma szöszke kislány a hinta lendülésével ritmusosan — nagyon rendes. Tudod, este, mikor azt hiszi, már alszom, néha átmegy a szomszédba beszélgetni. De azért nagyon rendes — ad nyomatékot az utolsó szónak.

— Es nem félsz egyedül? — néz át némi csodálattal a szomszéd hintáról újdonsült barátnője, aki rövid barna hajába zsenge korához nem illő, felnőttes kendőt ügyeskedett.

A szöszke gondolkodóba esik, aztán két lendület után úgy dönt: őszinte lesz.

— De — bólint. — Csak sajnálom anyukámat, mert mindig dolgozik.

— Szegény nagyinak volt egy cicája, de megöregedett, aztán beteg lett — vált témát a barna. — Elvitték a kórházba és ott kapott egy szurit. Többet nem is jött haza.

— Hát igen, aki öreg, az meghal — jelenti ki ünnepélyesen a másik. — Anyukám mondta! — teszi hozzá, miközben leugrik a hintáról és elvágtat a homokozó felé.

* * *

— Nézd azt a cajt! — az erősen selypítő, rövidnadrá- gos kissrác a csúszda mellett ácsorogva fedezi fel a negyedik emelet egyik ablakából kikandikáló szöszkesé- get.

— Gyere le! — kiált fel fülig maszatos társa, aki szintén nem lehet több ötévesnél.

A fejecske eltűnik a függöny mögött, majd óvatosan ismét előbukkan.

— Gye-re már-le te-kisz-caj — szótagolja a pösze, amúgy formás kiskrapek, ám a „hölgy" nem áll kötélnek. Ismét eltűnik az ablakból, majd babája társaságában szemrevételezi lovagjait.

— Feleségül veszel? — kiáltja, miután alaposan meg- hányta-vetette a dolgot hajas babájával.

A két srác pusmogni kezd, aztán az egyik inge zsebéből egy csomag rágógumit vesz elő.

— Neked adom — mutatja szíve választottjának az értékes ajándékot, jelezve komoly szándékát. A kislány egy pillanatra szájába kapja az ujját, aztán döntést hoz. Pár másodperc múlva már a lépcsőházban csattog lefelé piros papucskájában.

* * *

— Ezt a kisgyereket jól meghajtjuk — lopakodik két srác a „bolondkerékhez". Mit sem törődve a hatalmas sárral, vadul forgatni kezdik a náluk nem sokkal fiatalabb, békésen üldögélő kisfiút.

— Gyertek! — kiált a csúszda tetején akrobatamutatványt gyakorló társuk, akinek eredeti bőrszínét már nemigen lehet megállapítani, annyira maszatos.

— Csak meghajtjuk ezt a kisgyereket — szól vissza a másik, s a harmadik is odafut a jó hecc reményében. Egyre vadabbal pörgetik a kisfiút, aki lassan megveszel valamit az ellene készülő merényletből. Szája pityergésre görbül, már szédülni kezd, de nem engedik kiszállni.

— Karcsiin — kiáltja végső elkeseredésében, s hamarosan megjelenik két barátja kíséretében a közelben focizó bátyja.

— Állj! — nem hangosan, csak nyomatékoson szól a kicsikhez, s azok rögtön abbahagyják a pörgetést. A kerék lassan megáll, kikászálódik az áldozat.

— Pisisek beszállni! — adja a következő utasítást ellentmondást nem tűrő hangon a kamaszodó srác. A nem éppen hízelgő jelzővel illetettek nemigen mernek tétovázni. Engedelmesen beülnek, s máris indul, egyre gyorsabban forog a „bolondkerék”. _ . __

r

adt két párt, a Független Magyar Demokrata Párt és a Magyar Radikális Párt is csatlakozott hozzá. Ez azt jelentette, hogy véget ért a pártversengés, amely megnehezítette az építő munkát és helyébe a nemzeti összefogás lépett, amely feladatának tekintette „a szocialista társadalmi átalakulás békés, törvényes menetének további biztosítását, az ország minden alkotó erejének bevonásával”.

Erre a programra akkor 6,1 millió választópolgár. közül 5 millió 478 ezer adta szavazatát. Az új parlamentben 402 képviselő között 176 munkás és 115 parasztember foglalt helyet. Az országgyűlés 1948. augusztus 18-án fogadta el a Népköztársaság alkotmányát, amely rögzítette az ország társadalmi fejlődésében bekövetkezett nagy változásokat, s kimondta, hogy „minden hatalom a dolgozó népé”; „népünk megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását, s országunk a népi demokrácia útján halad előre a szocializmus felé”.

%

Sajnos, az akkori szektás pártvezetés komoly hibákat követett el a népfront-politikában is. Az elkövetett hibákat jól kihasználták a munkásállam minden rendű és rangú ellenségei. 1956-ban ellenforradalmi támadás indult a néphatalom ellen. Az Országház épületében ismét feltűntek a grófok, egyszer már elűzött urak. Letartóztatták Dobi Istvánt, az Elnöki Tanács elnökét, s a pincében tartották fogva. A Magyar Népköztársaság válasz■HK

tott törvényhozó testületé, a magyar Országgyűlés az ellenforradalom leverése után, 1957. május 9-én ült össze először. Nem ültek már ott a képviselőházban, akiket a fő felelősség terhelt az 1956 előtti szektáns politikáért: lemondott mandátumáról Rákosi, Gerő és csoportjuk több tagja, akiket az MSZMP eltávolított a vezetésből. Jó- néhány jobboldali útra tért, politikailag megzavarodott képviselő is visszaadta mandátumát. összesen 28-an távoztak így a Magyar Nép- köztársaság 298 tagú törvényhozó testületéből. Egy képviselő pedig Nyugatra szökött. A képviselők túlnyomó többségének a néphatalom melletti kiállása megőrizte az országgyűlés cselekvőképességét: egysége

az MSZMP új politikája alapján szilárdult meg.

Rónai Sándor elnöki megnyitója után az országgyűlés egyperces néma felállással áldozott az ellenforradalommal vívott harcban hősi halált halt harcosok emlékének, s aztán Dobi István emelkedett szólásra. Az Elnöki Tanács elnöke beszámolt az országgyűlésnek arról, hogy- milyen munkát végzett az Elnöki Tanács a parlament 1956. augusztus 3- án berekesztett ülésszakától az új ülésszak megnyitásáig. Kádár János, aki miniszter- elnökként először állt az országgyűlés előtt, beszámolt a forradalmi munkás-paraszt kormány tevékenységéről.

Hangsúlyozta: „A hatalom szilárd birtokában a • munkásosztály és a dolgozó nép minden maga elé tűzött célt

A munkakörülmények, valamint a munkakörnyezet rendszeres és folyamatos ellenőrzését a Szovjetunióban a szakszervezeti mozgalom munkavédelmi felügyelete látja el. Munkavédelmi szabálysértések, környezetvédelmi előírások megszegése esetén a felügyeleti szerv jogköre kiterjed a munkahelyek, műhelyek, üzemrészek, sőt egés2 gyárak termelésének időleges felfüggesztésére, illetve — indokolt esetben — akár a végleges beszüntetésére is.

A közelmúltban például a leningrádi akkumulátorgyár termelését állíttatta le a felügyelet megbízottja, mivel a megengedettnél jóval nagyobb levegőszennyezést észlelt. Hasonló intézkedést foganatosítottak a moszkvai traktorgyár egyik műhelyében. Minthogy az üzem vezetői nem gondoskodtak a műhelyben keletkező nagy mennyiségű hulladék megfelelő tárolásáról és elszállításáról, nagymértékben szeny- nyezetté és balesetveszélyessé vált a rrtűhely területe. Mindkét esetben felelősségre vonták az üzemvezetőket, akiket a jelentős összegű bírság kifizetése 'mellett megbízható tisztító, illetve szállító berendezések beszerzésére is köteleztek. A kényszerű munkaszünet idején a moszkvai műhely és a leningrádi gyár dolgozói megkapták időarányos átlagkeresetüket, így komolyabb anyagi hátrányt nem szenvedtek.

A 6500 főállású munkavédelmi felügyelők és a mintegy 4 millió társadalmi aktivista természetesen csak veszély- helyzetben, tarthatatlan állapot esetén él munkafelfüggesztő jogával. Céljuk nem a büntetés, a bírságok kivetése, hanem a munkahelyi balesetek, a szakmai ártalmak és a környezetszennyezés megelőzése. Áldozatos munkájuk érdeme — tavaly például 200 000 vizsgálatot végeztek —, hogy az utóbbi négy évben 12,5 százalékkal csökkent a munkahelyi balesetek és 19 százalékkal a szakmai megbetegedések száma.

elérhet, anélkül csak a bur- zsuázia rabjaként élhet, ezért a hatalom a legfőbb dolog a nép életében és boldogulásában. A népi demokratikus állam erejének, a munkásosztály szilárd hatalmának első és nélkülözhetetlen feltétele egy olyan forradalmi munkáspárt léte és vezetése, amely képes helyesen kidolgozni a marxizmus- leninizmus tanításait, vezérfonalként alkalmazva a munkásosztály politikáját a mindenkori adott helyzetre, továbbá bírja a munkásosztály tömegeinek, a dolgozó nép széles körének bizalmát, a tömegekre támaszkodik, azok aktív támogatását igényli, és ki is tudja fejleszteni”.

Azóta is a Népfront jelöltjei indulnak a választásokon, s a választási törvényt többször továbbfejlesztették. Egyre nagyobb szerepet kaptak benne a jelölőgyűlések, a szocialista demokrácia szelleme egyre jobban áthatja a képviselők kiválasztását is. Az országgyűlés, amelyet 1975-ben választottak meg és amelynek tagjai már elbúcsúztak az idei tavaszi időszakon az Országháztól, megalkotta az 1983. évi III. törvényt. Ennek alapján immár mindenütt több jelölt között választunk. A cél a népképviseleti testületek tevékenységének hatékonyabbá tétele. A hagyományosan Tisztelt Háznak nevezett testületnek azzal adjuk meg- az azt méltán megillető tiszteletet, ha legjobb hazafiakat, szocialistákat választjuk be oda.

Pintér István

EV égé.)

Premixek — fékkel

Mint arról több fórumon is értesülhettek az állattartók, ez év elejétől új rend szerint forgalmazzák a ta- karmánypremixek, előkeve- rékek egy részét. Hogy miért, és milyen sikerrel, arról tájékoztatott Pálfy István, a Békés Megyei Gyógyszertári Központ gyógyszergazdálkodási osztályának vezetője.

* * *

Eszerint a premixeket létezésük — 10—15 év — óta a gyártók forgalmazták, különböző, kereskedelmi szervek közbeiktatásával, annak ellenére, hogy jelentős hányadukon már kezdetben feltüntették; vénykötelesek, azaz orvosi rendelvényre adhatják ki a gyógyszertárak. A helyzet ezzel szemben az volt, hogy a gyakran komoly hatású előkeverékeket a

nagyüzemek közvetlen a

gyártóktól, termelési rendszerektől, a kistermelők a

Zöldérttől szerezhették be. Megyénkben Orosházán és Békéscsabán működött a

két lerakat, de az állattartó bármelyik boltban megvehet - te, amit jónak vélt állata neveléséhez.

Ahogy mondani szokták: ebből problémák adódtak. Időközben ugyanis előfor-, dúlt, hogy magas gyógyszertartalma miatt dobtak vissza egy-egy tétel exportra szánt húst. Nekünk, magyaroknak is egyre kevésbé tetszett, hogy termelőink későn hagyták abba az állatok gyógyszeres etetését; de mindezt maguk a jószágok is megsínylették: szakértelem híján gyakran nem azt a hatóanyagot kapták a premixben, amit szervezetük igényelt.

A felsoroltak adták az indokot az országos felügyeleti szerveknek, hogy az erős hatóanyagú premixek forgalmazását változtassák meg — legyen végre, aki felel azért, hogy annyi és olyan gyógyszer kerüljön közforgalomba, ami indokolt. Nem véletlen, hogy a kérdés megoldásában is érdekelt Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hozta az erről szóló rendeletet 1981-ben, közösen az egészségügyi tárcával. Pár évnek azonban el kellett telnie ahhoz, hogy a rendeletből legyen is valami. * * *

Tavaly, 1984 májusában az Egészségügyi Minisztériumban jöttek össze a MÉM illetékesei, a premixek gyártói, forgalmazói, és dűlőre vitték a dolgot. Eszerint a megyei gyógyszertári központokra hárul a jövőben — illetve: hárul ez év március 31-től — 60—70 gyógyszeres premix forgalmazása. Azért jelölték meg ezt a dátumot, mert úgy számoltak, ekkorra kifutnak a korábbi forgalmazók készletei, és nem szenved zavart az ellátás. A fentiek mind a kistermelőkre vonatkoznak, a nagyüzemek — mivel van állatorvosuk — továbbra is maguk szerezhetik be szükségleteiket a gyártóktól, termelési rendszerektől.

Az új rend szerint a megyei gyógyszertári központ két raktárában — Békéscsabán és Gádoroson — helyezték el az immár ténylegesen vényköteles premixeket.

Ezekből szállítanak a megye minden községi patikájába, és városonként egy-egy gyógyszertárba, ahonnan állatorvosi receptre válthatják ki a háztájiban állatot tartók az egyes készítményeket. Így biztosított a felhasználás, vásárlás szakmai ellenőrzése, elkerülhető az állatok túlzott gyógyszermennyiséggel való etetése.

Az első tapasztalatok szerint a gyógyszertárak eddig nem bonyolítottak le nagy forgalmat a premixekből, mert még tart a Zöldért-bol- toktól megvásárolt mennyiség ; mostanában várható, hogy többen vesznek receptre' gyógyszeres premixet.

* * *

Elmondta Pálfy István azt is, hogy Lakatos Ernő gyógyszerész szakelőadó személyében felelős dolgozót bíztak meg a premixforgalom ellenőrzésével, irányításával a megyei gyógyszertári központban. Megyénkben egyébként a gyógyszertári központ öt dolgozója foglalkozik közvetlenül a premixek forgalmazásával. A tevékenység nem ígér nagy nyereséget, nem is az a célja. A lényeg, hogy megfelelő szakmai irányítás legyen ezeket a komoly gyógyszereket tartalmazó készítmények forgalmazásában. A gyógyszertári központ egyébként új pre- mixtárolót is épít Békéscsabán, a Berényi úton. Ezzel is fontos szakmai követelményeknek tesznek eleget — akár úgy is, hogy saját fejlesztési forrásukból - áldoztárgyalóteremből

Féltékenységből megkéselte a feleségét

Ma is rejtély, hogyan tudta elviselni dűhroham nélkül a történelemírók által nagynak nevezett Marcus Aurelius római császár felesége, Faustina kikapós természetét. Ajaj, mégha csak erről lenne szó. A császári ara fűvel-fával kapcsolatot létesített. A férje ahelyett, hogy felelősségre vonta volna, a szeretőt jól jövedelmező állásba helyezte. Rómában széltében-hosszában faragták a vicceket a felszarvazott császár kontójára. Egy ízben elment a színházba. A darabban egy buta férj a szolgáját faggatta, mondja meg, ki a felesége kedvese. A szolga Faustina szeretőjének a nevét ejtette ki a száján, mégpedig háromszor. A császár azonban nem figyelt oda. Vagy inkább nem akart. De ezután jön a csattanó. Mikor a telhetetlen hitves meghalt, Marcus Aurélius istennővé avatta. Egész Rómának imádnia kellett az eképpen megdicsőült lényt. A fiatalok előtte esküdtek örök hűséget egymásnak. Jókai Mór Faustina című novellájában a következőképpen magyarázza a császár magatartását: ő, a filozóf, ennél égetőbb bosszút nem vehetett volna Rómán, minthogy azt a nőt, kiben őt életében egész Róma meggyalázta, holta után egész Rómával imádattá .. .

Summa summárum, Marcus Aurélius bosszút állt a maga módján. Csakhogy ő bölcsen csinálta, mert filozófus volt. De nem mindenki filozófus. B. Lajos mezőkovácsházi lakos sem volt

az. 1982-ben kötött házasságot. A felesége még abban az évben gyereket szült.

Közben lakásuk szomszédságába költözött egy tűzoltó. Szemet vetett a fiatal- asszonyra. Persze, kettőn áll a vásár. A menyecskének

imponált, hogy legyeskednek körülötte. Időközben azonban ez a bimbódzó kapcso-j lat hervadni kezdett, de a

múlt év őszén ismét kivirágzott. Mégpedig olyannyira, hogy a férjnek is feltűnt. Csókolództak, moziba jártak, s a tűzoltó ajándékokkal is kedveskedett. Emiatt a férj felelősségre vonta az asz- szonyt. Nagy vita támadt közöttük. Végül a feleség kijelentette, hogyha nem felel meg így a férjének, akkor elmegy. B. Lajos csupán arra kérte, hogy szakítson a tűzoltóval. Erről azonban hallani sem akart az asz- szony.

A múlt év november végén közös háztartásra lépett a tűzoltóval. A mézeshetek zavartalanul teltek. December elején azonban betoppant a férj. Déltájban történt. Előtte több üveg sört és pálinkát ivott meg. Azzal az ürüggyel érkezett, hogy a lakásán a postaládában megtalálta a kisfiának szóló, kötelező oltásra küldött értesítést. A tűzoltó nem volt odahaza. A látogatást felhasználta, hogy kibéküljön az asszonnyal. Hangzatos szavakkal ecsetelte, mennyire szereti. Kérlelte, engedje meg, hogy megcsókolja az arcát. A feleség ehhez hozzá is járult. Majd letérdelt az asszony elé és kö- nyörgött neki, menjen visz- sza hozzá.

— Nincs visszaút — jelentette ki a felesége.

— Ugyan miért?

De ekkor már megfogta az asszony nyakát és alaposan szorongatni kezdte.

Az asszony erre megriadt, s próbált kibúvót keresni.

— Terhes vagyok — jelentette ki, hogy némi részvétet ébresszen a férfiben. Jóllehet, ez nem felelt meg a'- valóságnak.

B. Lajos ekkor kihúzta az asztalfiókot. Kivette a konyhakést, s hirtelen, nagy erővel hasbaszúrta a feleségét. Majd megragadta a haját és késsel, két alkalommal, közepes erővel megvágta a nyakát.

— Nem leszel a másé, inkább megöllek!

Még szerencse, hogy az asszony magas nyakú garbót viselt. A nyakán keletkezett sérülések tényleges gyógytartalma nem haladta meg a 8 napot. Annál veszélyesebb volt a szúrás. A májsérülése következtében életveszélyes helyzetbe került. De volt annyi lélekjelenléte, hogy kimeneküljön a lakásból. A szomszédoktól kért segítséget.- Hamarosan megérkezett a mentő is. Ezután mind a kettőjüket kórházba szállították. Ugyanis B. Lajos öngyilkossági szándékkal saját magát is hasba szúrta, s a nyakát is megvágta. A hasfalon keletkezett sérülés nem volt súlyos.

A Békés Megyei Bíróság dr. Kemecsei Lajosné büntetőtanácsa B. Lajost emberölés bűntettének kísérlete miatt 3 év szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként -4 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani. Az ítélet nem jogerős. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A tárgyaláson B. La-> jós a cselekmény elkövetését és bűnösségét beismerte. Azzal védekezett, hogy feleségét és a gyermekét szerette. Amikor átment a feleségéhez, hogy az idézést átadja, annyira elkeseredett, hogy nem tudott uralkodni magán. A megyei bíróság a vádlott védekezését nem fogadta el. Megállapította, hogy a családi jellegű vitákat ilyen módon nem lehet lerendezni. A tárgyaláson az is kiderült," hogy a vádlott a bűncselekmény elkövetése idején közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotában volt. A büntetés kiszabása során a megyei bíróság súlyosbító körülményként értékelte az élet elleni bűncselekmények el- szaporodottságát. Valamint azt, hogy B. Lajos hozzátartozója sérelmére követte el a cselekményt. Enyhítőként értékelte büntetlen előéletét, őszinte, feltáró jellegű, beismerő vallomását, a feleségének kifogásolható életvitele miatti idegfeszült állapotát.

Időközben az asszony megszakította az életközösséget a tűzoltóval. A tárgyaláson kibékült férjével. Kijelentette, hogy a házastársi életközösséget a büntetés letöltése után vissza kívánja állítani.

Serédi Janó*