Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-21 / 117. szám
1985. május 21„ kedd o Ahogy a Triumph... Új gépekkel új terméket Döfllelep a szántótöldön Naponta másfél tonna kelme készül a Békéscsabai Textilruházati Ipari Szövetkezet, a Rutex gépein. Kör tik, szabják, varrják az anyagot, így kerül sok ezer tréningruha a piacra, főként a szocialista országok üzleteibe. E termék most — belföldön is — igen keresett, az igény jócskán meghaladja a szövetkezet kapaictását. Értékesítési gondok tehát nincsenek, s ez jó alap a fejlesztéshez, amit az üzem igyekszik is kihasználni. Tavaly 140 millió forint értékű terméket állítottak elő, az idén 180 millió a terv, Tehát 25 százalékos lesz a növekedés, ami talán meben, a kiegyezés utáni első, és az 1848-as törvény alapján lefolytatott választásokon az összlakosság mindössze 6,8 százalékának, 900 ezer férfinek volt szavazati joga. Az 1874. évi rendelkezés, amely különféle vagyoni cenzusokat egyesített, és meghatározott összegű adók fizetéséhez kötötte a választói jogot, ezt 846 ezerre, az összlakosság, 5,5 százalékára csökkentette. S mivel az adóhátralékosok nem szavazhattak, a szavazásra valóban jogosultak száma 541 ezer, az összlakosság 4,3 százaléka volt csak. S bár az adóhátralékosok a század utolsó előtti évétől már szavazhattak. még 1910-ben mindössze a lakosság 6,4 százaléka volt választásra jogosult. Jellemző módon a Frankel Leó kezdeményezésére 1878 áprilisában létrejött első magyar munkáspárt, amikor a hatóságok a szociáldemokrata elnevezést nem engedélyezték, a Nemválasztók Pártja nevet vette fel. A párt figyelmének homlokterében állt az általános, titkos választójog kivívása. A szocialista munkásság az elkövetkezendő évtizedekben elszánt, sokszor véres harcot vívott ezért az alapvető politikai jogért. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1903 áprilisi kongresszusán elfogadott programjának politikai követelései közt első helyre az általános egyenlő és titkos választójogot állította. A következő esztendők megújuló politikai krízisei rész elhatározásnak tűnhet, de az első negyedévben időarányosan teljesítették a célkitűzéseket. A tőkés exportot. a bérmunkát csupán szinten tartani sikerült mast és ez sem könnyű. Női és férfi kabátokat varrnak nyugat-európai megrendelésre, hozott anyagból, mintegy 35 millió forintos értékben. A legtöbbet e termékekből a franciáknak szállítanak, új partnerek az idén a belgák és bővül a kapcsolat az osztrákokkal. A géppark is új, a régi elavult helyére japán gépek kerültek. De a tőkés bérmunka jövedelmezősége romlik, a megvalósítható áremelés nem fedezi a költséközepette a kelleténél is nagyobb hangsúlyt kapott ez a kérdés. Pedig sokszor és sokan bírálták ezt a politikát, így például Kunfi Zsigmond rámutatott egy cikkében, hogy ha megvalósulna is „az egyenlő választójog — sajnos — nem teremt egyenlő jogot és befolyást... a politikai befolyás terjedelmének és súlyának megállapítására a leadott szavazatok száma igen tökéletlen eszköz.” Kunfi cikke egy esztendővel azután született, hogy a szociáldemokrata vezetőket rútul kijátszotta az úgynevezett „darabontkormány” belügyminisztere, • Kristóffy József. Olyan választójogot ígért, amely minden 24 évet betöltött írni-olvasni tudó férfinak szavazati jogot adott volna, megháromszorozva a választók számát, s lehetőséget adva a szociáldemokratáknak parlamenti mandátumok megszerzésére. Az ígéret azonban a bécsi udvar bonyolult politikai manőverezésének eszköze volt csupán. Így szerezte meg az uralkodó az úgynevezett koalíciós pártokkal szemben a néptömegek támogatását. S ezek a tömegek 1905. szeptember 15-én a híres „vörös pénteken” százezres tömegfelvonuláson harcoltak a szélesebb körű választójogért. A munkások és szegényparasztok milliói, akiknek szemében az általános, titkos választójogért folyó harc összefonódott az új, jobb életért való küzdelemmel, még gek növekedését. így hát nem ez, hanem a kötöttáru- gyártás. a szabadidőruházat a dinamikus ágazat a RU- TEX-nél. E területen valósul meg a 40 millió forintos növekedés, mégpedig elsősorban a kooperáció szélesítésével. Kötő- és kötéskikészítő kapacitását már bővítette, fejlesztette az elmúlt évek során a szövetkezet. Bolyhozógép. hőkezelő berendezés segíti a munkál. A varrodai kapacitás bővítése igényli a külső kooperáció szélesítését, ami — ahogy az elnöktől, Havas Istvántól hallottuk — nem is olyan egyszerű dolog. A megyében ugyanis már nem találnak a varrásra, bérmunkára partnert. Ezért olyan távoli kis települések lakóit foglalkoztatják, mint a Hegyeshalom melletti János- somorja, a Szerencsközeli Prügy és Baja térségében Mélykút. Elég nagy szállítási költség terheli így az árut, amit természetesen csökkenteni ' igyekeznek. Egyelőre a .varrást és adjusztálást végzik e helyeken, ám jövőre a vasalás és csomagolás is lehetővé válik a kooperációs partnereknél. Akkor már nem kell e műveletek miatt Hegyeshalom mellől visszahozni Békéscsabára az árut, hogy aztán újra kamionba rakják. A RUTEX 500 dolgozót foglalkoztat, s e fél ezer ember 19 millió forint nyereséget termelt tavaly. Az idén viszont 32 millió forint nyereséget terveztek, jövedelmező termékük a tréningruha felfuttatásával. Ha ez megvalósul, 8 százalékkal növelhetik a dolgozók bérét és akkor éri el bérszínvonaluk az évi 50 ezer forintot. A már . ismert fazonok, anyagok mellett új termékek piacra dobását is tervezik. Még ebben az esztendőben vásárolnak egy nyugatnémet gyártmányú kelmeelőállító, vagyis kötőgépet, mellyel igen sokféle, különböző vastagságú és divatos anyagot készíthetnek. Ez lehet az alapanyaga annak a szabadidőruhának, amit a Triumph cégtől vásárolt li- cenc szerint varrnak majd, — ha sikerül — a Hunga- rocoop Külkereskedelmi Vállalattal közösen létesítendő leányvállalat dolgozói. Az idén szeretnék beindítani a gyártást, jövőre pedig forgalmazni Magyarországon és a szocialista országokban a Golden Cup fantázianevet viselő termékeket. sokszor megcsalattak. S sokszor mutatták még meg ebben a küzdelemben az erejüket. 1907. október 10-én általános sztrájkot és gyűléseket hirdetett a pártvezetőség. A fő jelszó: „Általános és titkos választójogot”. És: „Haza csak ott van, hol jog is van!” Kétszázezren sztrájkoltak azon a napon, megrettentve az úri Magyarországot. de közelebb nem kerültek a célhoz, a kormány ígéretét nem váltotta be. A kormány — közben 1905-ben az osztrák munkásság kivívta a választójogot és az első szociáldemokrata képviselők bekerültek a bécsi parlamentbe — 1908-ban kidolgozta a hírhedtté vált „plurális” választójogot. Gróf Andrássy Gyula eleve abból indult ki. hogy az emberek nem egyenlők. A 24 évesnél idősebb és írni-ol- vasni tudó férfiaknak egy szavazatuk lett volna. Két voksol ért volna, aki 32 éves, és négy középiskolát végzett, katona volt, legalább 20 korona adót fizetett. Három szavazatot, aki 32 éves, középiskolát végzett és legalább 100 korona adót fizetett. Az analfabéták tízen választhattak volna egy szavazót. Andrássy — ez az érv még sokszor elhangzott a Horthy- parlamentben is — nyilvános szavazást javasolt, mondván, hogy „a magyar ember nyílt jelleme nem tűri a titkos szavazást”. (Következik: 3. „De hol a parlament?!”) Pintér István Kell valahol a megyében egy állati melléktermékeket megsemmisítő központi hely — magyarán egy dögtélep. Igen ám, csakhogy akárhol nem lehet mély gödröket ásni, mert a Körösökkel körülölelt Békésben sok helyütt magas a talajvíz. A Békéscsabai Állami Gazdaság negyvenként aranykoronás szántóföldjén találtak végül is dögtemetésre alkalmas helyet. Mindez a hetvenes évek elején történt. Munkaszünet a bűz miatt Bacsa Vendel, a Békéscsabai Állami Gazdaság igazgatója: — Az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat battonyai üzeme létesítette — a MÉM engedélyével — 1975-ben ezt a telepet. Három hektár termőterülettel károsítottak meg bennünket, ezért körülbelül hatszázezer forintot kaptunk. Fellebbeztünk ugyan az első fokú határozat ellen, mondván, hogy a fertőzésveszélyes teleptől másfél kilométerre szarvasmarhatelepünk van, valamint a létesítendő döggödrök mellett legelőt telepítünk. A fellebbezést elutasították, ugyanis a MÉM állategészség-ügyi és élelmiszerhigiéniai főosztálya már hozzájárult ahhoz, hogy a dögtelep az állami gazdaság területén, a telekgerendási bekötő út mellett — mint egyedül lehetséges helyen — legyen. Annak idején még csak az Átev battonyai üzeme használta, most azonban már a Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalat is. Nemrég a földhivatalban értesültünk arról, hogy a battonyai üzem eladta azt az úttól a bekerített telepig húzódó mintegy harmincméteres biztonsági sávolt a baromfi- feldolgozónak. így a békéscsabai vállalat is ide hordja az úttól 2-3 méterre levő területre a parafinos tollat, bélsárt és az egyéb fel nem dolgozható állati eredetű melléktermékét. Beöntik a gödörbe és le sem földelik, amit a szabály is előírna. Valamelyik nyáron a szemben levő táblában hibrid kukoricánk volt és az építőtáborba ideérkező diákok nem voltak hajlandók dolgozni a bűz miatt. Egyébként jöjjön, kiviszem a helyszínre — nézze meg! Ráböktek a térképre Odaérkezésünkkor éppen a baromfifeldolgozó tartálykocsijából engedték — az úttól körülbelül nyolc méterre levő gödrök egyikébe — a parafinos tollat. A kövesútról nem érdemes lemenni a 2-3 méterre levő kerítéshez. mert könnyen elsüppedhet az ember, annyira felázott a talaj. A Békés Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző ’Állomás 1985. január 11-én keltezett határozatában megállapította, hogy: „A szükségmegsemmisítő hely teljes mértékben telített. Az Átev a kerítés hibáinak kijavítását, a megtelt területen belül a telep rendezését és annak befásí- tását 1985 tavaszán köteles elvégezni.” Dr. Belleli Márton, az állat-egészségügyi állomás állathigiénikus szakállatorvosa: — A hetvenes évek első felében a MÉM felkérte a Békés Megyei Tanács illetékes osztályát, hogy a „MÉM hatáskörébe tartozó állatíőr- galmi és húsipari vállalatok vágóhídjain, a baromfifeldolgozó vállalatok üzemeiben, a hűtőházakban és a konzervgyárakban felszaporodott és Átev-feldolgozásra nem kerülő állati eredetű melléktermékek megsemmisítésére a battonyai Átev- üzem vonzáskörzetében — Szabadkígyós—Újkígyós körzetében — földterületet jelöltessen ki”. Több vállalattal, így a Kö- viziggel is fel kellett venni a kapcsolatot, s mivel a jelzett terület szerepelt távlati terveikben — mint víznyerő hely —, ezért nem adták beleegyezésüket. Végül „ráböktek" a térképre, az állami gazdaságnak erre a területére, mondván ez az a földterület, amit részükről engedélyezni tudnak. Így került ide a dögtelep. Az egészségügyi és esztétikai szempontokat figyelembe véve az út és a megsemmisítő hely közti sávot be kellett volna fásítani, ezt azonban nem írta elő az engedély. Az üzemeltető — a battonyai Átev — egyébként olyannyira szakszerűtlenül és nem rendeltetésének megfelelően használta a telepet, hogy 1982-ben a rendőrségnél tettünk feljelentést ellene. Ügy tudom, hogy csak pár száz forintos szabálysér-. tési büntetést róttak ki rájuk. — Az engedélyben az is benne áll, hogy a telep napi tíz köbméter mellékterméket fogadhat be, ennek azonban többszöröse kerül naponta a kiásott gödrökbe. Az Átev szerencsére ’82 óta nem gyűjt már be állati hullákat, csak csontot, amiből csontlisztet készítenek. így erre a helyre kizárólag csontlevet szállítanak, ami nem okoz fertőzést. Ennél jóval veszélyesebb a baromfifeldolgozónak — tulajdonképpen jogtalanul — eladott területre hordott toll, bélsár és egyéb állati eredetű maradványok. Nekünk, sajnos, nincs szankcionálási lehetőségünk, csak a megyei tanácsnak. Mi a magunk részéről már belefáradtunk a sok elküldött felszólításba. Rossz^ hogy ennyire cselekvőképtelenek vagyunk. Népgazdasági érdek? Szilvásy Ferenc, a Békéscsabai BaromíifeldolgQzó Vállalat igazgatóhelyettese: — Annak idején tőlünk a battonyai üzem hordta el a melléktermékeket, amit mi nem tudtunk feldolgozni és hasznosítani. Később az elszállítást leállították és közölték, hogy intézzük egyedül a hulladék megsemmisítését. Mivel nekünk nem volt saját dögtelepünk, ezért használatba kaptuk — körülbelül 200 ezer forintért — a kövesút és az eredeti telep közti földsávot. Szűcs Ferenc, a battonyai Átev üzemigazgatója: — Igen, mi szállítottuk el a BOV hulladékát is 1982- ig. Közben azonban ők is hordták a mellékterméküket — szabálytalanul — ide a telepünkre. Persze mi is követtünk el hibát, ugyanis nem mindig kaptunk gépet a hulladék betakarásához, földeléséhez. Ezért három éve rendőrségi ügyünk is volt emiatt. Engem, mint a karbantartó, a telepet üzemeltető vállalat igazgatóját büntettek meg pár ezer forintra. A megyei tanács engedélyezte vagy inkább szólított fel bennünket, hogy adjunk helyet a BOV-nak is. Néhány éve mi már csak csontlisztet gyártunk és a telepre is csak az alapanyag levét szállítjuk. Kiépítettünk egy csőrendszert, hogy az út szélén megállva tudjuk benyomatni a kőúttól távol levő gödrökbe a szennylevet. Nem kell sáros időben ki-be járni, így az útra sem hordjuk fel a fertőzésveszélyes anyagokat. Dr. Kácsor András, a Békés Megyei Tanács csoport- vezetője: — Tisztában vagyunk azzal, hogy nem rendeltetésszerűen használják a szükségmegsemmisítőt. Igen, „odahatottunk”, hogy a baromfifeldolgozó is használhassa a telepet, mert hát nekik is el kell hordani valahová a hulladékot. Ha ez a telep évek múlva betelik — mert van ott még hely —, akkor majd kijelölünk egy másikat, valószínű, hogy a gyulai—szabadkígyósi út mellett, ugyancsak az állami gazdaság területén. ♦ * * A helyzet változatlan. A felsőbb szerveknek felülbírálási joguk van. S ha népgazdasági érdekekre történik a hivatkozás, nincs tovább vita. De mi a népgazdaság valódi érdeke? Nem hisszük, hogy a gazdaság egyik legjobb földterületének használhatatlanná tétele! Hornok Ernő A telep használata nem felel meg az\ előírásoknak Fotó: Veress Erzsi Karkötő gépeken készül a kelme lü szabják és hőkezelik a tőkés exportra kerülő termékeket Fotó: Veress Erzsi
